Szülőnek lenni elég komplikált dolog viszont a fejlődési szemléletmód valódi segítség lehet

Névtelen terv (4)

Dr. Carol Dweck, a Stanford Egyetem pszichológusa több évtizeden át végzett kutatásokat és arra a következtetésre jutott, hogy az emberek hitrendszere az intelligenciájuk tekintetében különböző. Vannak, akik úgy gondolják, hogy az intelligencia egy fix dolog, nem igazán változtatható. Más szavakkal, egy adag intelligenciával érkezel és nem túl sok mindent tehetsz, hogy ez változzon.

Ezt a szemléletmódot elnevezte rögzült szemléletmódnak. Gondoljunk pl. erre a frázisra: “ Én nem igazán értek a matematikához”. Ez egy rögzült szemléletmódot tükröző kijelentés, mert azt sugallja, hogy ezen nem tudok változtatni.

Mások viszont úgy vélekednek, hogy igenis, az intelligencia fejleszthető. Ezt nevezte el fejlődési szemléletmódnak.

Vizsgáljuk meg ezt a kijelentést: “ A matek tényleg elsőre nehéznek tűnt, de egész évben keményen gyakoroltam és most már sokkal jobb vagyok belőle.” Ez egy fejlődési szemléletű kijelentés, mert az elmélyülési szándék mutatkozik meg benne.

Miért hasznos ezt ismernünk?

A motiváció tekintetében rendkívül fontos, hogy rögzült vagy fejlődési szemlélettel rendelkezünk. A rögzült szemléletű gyerekek azt gondolhatják, hogy a siker pusztán tehetség kérdése. Úgy vélekedhetnek, hogy néhányan egyszerűen sikeresnek születtek mások meg nem. Mintha ez egy egyértelműen veleszületett adottság lenne. A rögzült szemléletmód mellékhatása a közönyös, apatikus hozzáállás, különösen ha kihívást jelentő feladatokról van szó.

Már maga az a hit, hogy az intelligencia szint növelhető, különös erővel képes felvértezni nehezebb feladatok esetén. Ha tudják, hogy megfelelő erőfeszítéssel jobban tudnak teljesíteni, nem bénítja le őket, ha kihívásokkal szembesülnek. A fejlődési szemléletmód a tanulás szeretetét hozza, rugalmasságot, ami nagyon fontos ahhoz, hogy a céljaikat el tudják érni.

Kutatásokból kiderül, hogy a fejlődési szemléletmódú gyerekek jobban teljesítenek az iskolában.

Tudományosan bizonyított az is, hogy a szülők milyen jelentős befolyással bírnak gyermekeik szemléletmódjára. Ahogy beszélsz, ahogy cselekszel a gyerek felé azt kommunikálja, amit elvársz tőle.

Az előre haladását, fejlődését dicsérni, az agy működését elmagyarázni, a hibákat tanulási lehetőségként felfogni, az érzelmek tanulásra gyakorolt hatását megérteni csak néhány dolog, amit már ma is elkezdhetsz.

Dicsérd a fejlődést!

Jelentős hatást gyakorol a gyerekek szemléletmódjára, ahogyan a dicséretet, elismerést kifejezzük feléjük. Erre vonatkozó kutatások megmutatják, hogy pl. az “ügyes vagy!” kijelentés a rögzült szemléletmódot támogatja. Azt sugallja, hogy amiért a dicséretet kapta az valami olyan alap dolog, ami veleszületett. Ezzel szemben viszont fejlődési szemléletmódot generál, ha a gyerek befektetett energiáját hangsúlyozzuk dicséretként. Azt hangsúlyozza, hogy a befektetett energia hozta meg a sikert. Mutatunk néhány tippet, hogy mit mondjunk illetve mit ne mondjunk dicséretként a gyerekeknek:

Mondd ezt:

“Látom, hogy keményen megdolgoztál érte!”

Ezzel azt mondod, hogy az erőfeszítéseit értékeled.

Ne mondd ezt:

“Nagyon ügyes vagy!”

Ezzel azt erősíted, hogy az intelligencia egy olyan dolog, ami nem változik.

 

Mondd ezt:

“Szeretem nézni, mikor ezt csinálod!”

Ezzel azt fejezed ki, hogy az a fontos, hogy a gyerek szereti, amit csinál, nem pedig a végeredmény.

Ne mondd ezt:

“Született tehetség vagy!”

Ha esetleg a legközelebb a gyerek hibázik vagy nem teljesít olyan jól, akkor azt fogja gondolni, hogy valójában nincs is tehetsége az adott dologhoz. 

Mondd ezt:

“Úgy látom ez nagyon könnyen ment neked! Legközelebb próbálkozhatsz olyan dologgal, ami nagyobb kihívás számodra, hogy az agyadat is megdolgoztasd!”

Ezzel arra világítasz rá, hogy a tanulás kihívást jelentsen a számára és ha valami túl könnyűnek bizonyul, akkor új kihívás után kell nézni, hogy az agy is fejlődni tudjon.

Ne mondd ezt:

“Jól van! Ez könnyen ment és gyorsan! Nagyszerű!”

Ez a kijelentés az erőfeszítés hiányára utal és így képes magát az erőfeszítést negatív színben feltűntetni és ezzel a rögzült gondolkodásmódot táplálni.

Mondd ezt:

“Ez így nincs rendben! Ezt még nem érted. Mit tudnál még megpróbálni, hogy jobban megértsd?”

Fontos, hogy őszinte visszajelzést adjunk a tekintetben, hogy a gyerek mit tud vagy mit nem, de azt is hangsúlyozzuk, hogy hiszünk benne, hogy képes a fejlődésre.

Ne mondd ezt:

“Ez így nincs rendben! Egyáltalán figyeltél az órán? Úgy tűnik még meg sem próbáltad.”

Ez a megközelítés nem ösztönzi arra, hogy jobban odafigyeljen az órán.

Mondd ezt:

“Ez tényleg egy kemény dolog volt! De megtérült a befektetés! Következőleg már egyszerűbb lesz!”

Ha arra emlékezteted a gyereket, hogy a sikerhez nagyban hozzájárult a befektetett energia is, ezzel a fejlődési szemléletmódot erősíted benne.

Ne mondd ezt:

“Ez tényleg egy kemény dolog volt! De jó, hogy már túl vagy rajta! Ezt többet már nem kell megtenned.”

Az életben mindig lesznek kihívások és fontos, hogy a gyerek azt érezze, hogy képes megoldani a feladatokat.

Mondd ezt:

“Tényleg sokat gyakoroltad, hogy ilyen jól menjen neked a fogalmazás! Nézd meg, hogy hogyan tudod ezt még tovább fejleszteni!”

Ezzel a visszacsatolással az élethosszig tartó tanulásra ösztönzöd.

Ne mondd ezt:

“Nagyon tehetséges vagy a fogalmazásban! Írással kellene foglalkoznod, mert ez olyan jól megy neked!”

Ha arra ösztönzöd a gyereket, hogy csak olyan dolgokkal foglalkozzon, amiben alapból jó, akkor nem lesz elég bátorsága ismeretlen helyzetekbe belemenni, új dolgokat megtanulni.

Beszéljünk az agyról

Az agy sokkal nagyobb változásokra képes, mint azt valaha gondoltuk. Valódi erővel ruházzuk fel a gyereket, ha megtanítjuk neki, hogy megfelelő erőfeszítéssel képes az agykapacitását növelni. Mondd el neki, hogy mikor valamibe energiát tesz bele, az agyában az idegsejtek új kapcsolatokat hoznak létre és ezzel növelik az agy kapacitását. Tehát a tanulás, a kérdés feltevések, a gyakorlás mind ezt támogatják. Ha a gyerekek megértik, hogy minden erőfeszítés új idegi kapcsolatokat hoz létre az agyban és ezzel hatékonyabb lesz az agyműködésük, ez bátorítólag hat rájuk.

Tekintsd a hibázást tanulási lehetőségnek

A fejlődési szemléletmódot hitelesen prezentálhatod, ha arról mesélsz a gyerekeidnek, hogy te milyen hibákat követtél el az életben és mit tanultál azokból. Ha pozitív attitűddel beszélsz az általad elkövetett hibákról, akkor a gyerek megtanulja, hogy a kockáztatás és az esetleges hibázás normális része a tanulási folyamatnak. Magyarázd el a gyereknek, hogy ha nehezebb, bonyolultabb dolgokkal találkozik, az teljesen rendben van, hogy elsőre nem megy tökéletesen.

Az érzelmek tanulásra gyakorolt hatása

Ha dühösek vagyunk, félünk, fenyegetve érezzük magunkat, akkor automatikusan bekapcsol a testünkben a “harcolj vagy menekülj” válaszreakció. Ez bármikor megtörténhet, akkor is, ha egy póktól félünk vagy akár egy matek dolgozattól. Az agyunk azonnal veszi ezeket a jeleket és kész az olyan válaszreakciókkal, mint a gyomorfájás, izzadás vagy leblokkolás. Mindenképp érdemes valamilyen technikát megtanulni, például légzőgyakorlatokat, amivel a “harcolj vagy menekülj” tipusú reakciókat kezelni tudjuk.

Forrás: www.mindsetworks.com (angol nyelvű honlap)

Ajánlott irodalom: Carol S. Dweck: Szemléletváltás