Milyen a boldog iskola?
Váltsuk valóra
A 2025/2026-os nevelési évben is lelkesen folytattam a Boldog Óvoda program keretében végzett nevelőmunkát csoportomban. A gyerekek továbbra is nagyon várták a boldogságórákat, lelkesen kapcsolódtak be a foglalkozásokba. Az új gyerekek is hamar megszerették ezeket az alkalmakat. Az előző évekhez hasonlóan célom az volt, hogy a gyermekek érzelmi fejlődjenek, erősítsem bennük az élethez és egymáshoz való pozitív hozzáállást és támogassam a közösség harmonikus építését. Szeptemberben felidéztük a Hálafa történetét, elkészítettük saját hálafánkat, és megbeszéltük, mi mindenért lehetünk hálásak a mindennapokban. Októberben az optimizmus gyakorlása során játékos feladatokkal gyakoroltuk a gyerekekkel, hogyan vegyük észre a jó dolgokat a nehezebb helyzetekben is. Szomorú Szilárd és Boldog Blanka segítségével a szomorúságot sikerült vidámsággá varázsolnunk. Novemberben a társas kapcsolatok ápolásának segítése során kiemelt figyelmet fordítottunk az apró kedvességekre, egymás megsegítésére. Barátságlánc készítésével a csoport összetartozását igyekeztünk erősíteni. Decemberben az adventi, karácsony előtti időszakban a boldogító jó cselekedetek kaptak kiemelt szerepet, beszélgettünk arról, hogy miért jó az önzetlenség, egymás segítése. A közeli Idősotthon lakóinak karácsonyi műsorral, kis meglepetéssel kedveskedtünk. Januárban az új év kezdetén beszélgettünk az álmainkról, apró, elérhető célok megvalósításáról a csoportban, amik jobbá teszik mindennapjainkat. A Boldogvár meséje nagyon tetszett a gyerekeknek. A mese segített nekik abban, hogy megértsék ha kitartóan küzdünk céljainkért, elérjük azokat. Februárban konfliktuskezelési játékokkal segítettük a feszültségek oldását. A hajótörés játékkal sikerült az összefogás erejét, fontosságát erősíteni a gyerekekben. Márciusban az apró örömök élvezete során érzékszervekhez kötöttük a mindennapok apró örömeinek élvezetét. Összegyűjtöttük azokat a dolgokat, amelyeket a különböző érzékszervekkel érzékelünk. Mi ami kellemes számunkra és mi ami nem annyira. Áprilisban a megbocsátást gyakoroltuk, megbeszéltük a harag elengedésének fontosságát, a varázsszavak játékkal a bocsánatkérés módjait. Májusban sokat mozogtunk a szabadban, kirándultunk, a testi és lelki egészség kapcsolatát ápoltuk mozgásos játékokkal. Felfedeztük a mozgás boldogító erejét. Júniusban a homokozóban boldogságvárat építettünk. Minden gyermek hozzájárult valamivel a vár elkészültéhez. Értékeltük az együtt töltött hónapokat, felidéztük a legkedvesebb közös pillanatokat, élményeket. Jövőbeni célom ezután is a Boldogságprogram segítségével tovább mélyíteni a gyerekek érzelmi biztonságát, ehhez változatos, korosztályukhoz igazodó, játékos módszereket alkalmazni, valamint még jobban bevonni a szülőket a program adta pozitív, szemléletformáló lehetőségekbe.
A tanév során minden hónapban a médiaszakkörös diákok készítettek a suliújságba egy-egy figyelemfelhívó bejegyzést a boldogságóra témájából. Mindig felhívták a figyelmet egy-egy gyakorlatra is. Egy ppt sorozatot állítottak össze, mely a suli digitális újságján került kivetítésre.
ÉVES BESZÁMOLÓ A BOLDOGSÁGÓRA TEVÉKENYSÉGÜNKRŐL
A csíkszeredai Xantus János Iskola alsó tagozatos osztályaiban már több, mint hat éve, Boldog Iskolaként, tartunk boldogságórás tevékenységeket. A boldogság világnapján, március 20-án együtt ünnepelünk játszunk, énekelünk, táncolunk.
Az idén elsőseimmel a Boldogságóra programot „jártuk” végig az adott hónapok tematikájának megfelelően.
1.Szeptember-a hála gyakorlása A hosszú nyári vakáció után, alig vártuk, hogy újra találkozzunk a gyermekekkel. Ezért, már az első héten beszéltünk arról, hogy miért is vagyunk hálásak, hálásak vagyunk, hogy egészségben találkozhattunk, hogy újra kezdünk együtt egy tanévet. Nyári hála-befőttek is készültek, ahol nagyon sok szép gondolattal, rajzzal tekintettek vissza a nyári élményekre.
2.Október – az optimizmus gyakorlása Nemcsak október folyamán, hanem az egész tanévben arra törekedtünk, hogy optimisták legyünk, különböző élethelyzetekben, nehézségekben, hogyan lássuk meg a jót. A jókedv „gyakorlása” szinte napi feladatunk. Az iskolában kedvtelenül, szomorúan érkező gyermekeket, hogyan vidítsák fel. Nagyon sok jó ötlettel, tanáccsal szokták támogatni egymást a gyermekek. A tevékenységeink során többször hallgattuk a Pozitív vagyok kezdetű dalt, valamint reggelente elénekeltük: „Jöjj, pajtás én szívből köszöntelek és mondom, hogy örülök neked” rövid dalocskát
3.November – társas kapcsolatok ápolása A társas kapcsolatokat még leginkább a barátsággal köttük össze. Kik a barátok? Milyen az igaz barát? Mindenki lehet -e a barátunk az osztályban? E kérdések kapcsán próbáltuk körbejárni a témát, s azt is megbeszélni, hogy nem fontos mindenkivel barátságot kötni az osztályban sem, viszont jó kapcsolatban lenni mindenkivel, jó dolog. Olvastunk a két pofozkodó jó barátról, aztán beszélgettünk róla, miért nem jó haragot tartani, miért fontos a megbocsájtás.
4.December – boldogító jó cselekedetek December a szeretet ünnepének hónapja, testileg, lelkileg készülünk karácsonyra. Az adventi előkészületek, arra is késztetnek, hogy jobbá váljunk, akarjuk a jót, ezért minden napra valami apró jó cselekedetet ( szófogadás, házi munkában segítés, nagyszülők meglátogatása, játék elajándékozása az osztályban, stb.) kellett elvégezzenek, betartsanak a gyermekek, amit másnap közösen átbeszéltünk, kinek sikerült betartania, nehéz volt -e , stb.? Hagyománnyá vált iskolánkban, hogy ebben az időszakban meglátogatunk idős otthonokat, és megörvendeztetjük a néniket, bácsikat azzal, hogy kántálunk, karácsonyi dalokat énekelünk.
Megbeszéltük a gyermekekkel azt is, hogy nemcsak a tárgyi ajándékok lehetnek értékek, hanem egy kedves mosoly, egy ölelés egy szép dal éneklése, meghallgatása is okozhat örömet. Nemcsak akkor lehetünk vidámak, boldogak, ha megkapjuk a várva-várt ajándékokat, hanem akkor is, amikor mi ajándékozunk.
5.Január – Célok kitűzése és elérése Új év, új kezdet, új célok… Fontos, hogy a gyermekeket rávezessük arra, hogy tűzzenek ki célokat , akár rövid távra, akár hosszú távra, és annak eléréséért küzdjenek, tegyenek érte. Weöres Sándor: Újjé-vi meséje kapcsán beszélgettünk, hogy mit szeretnének megvalósítani, mire vágynak az elkövetkezendő héten, évben, mit szeretnének megfogadni ebben az évben. Kiragadtuk a mese utolsó mondatát: “Sok kicsi, sokra megy”, ami a kiindulópontja volt a jövőbeli “utazásunknak”. Majd a következő kérdésekre kerestük a választ: Milyennek képzeled magad el 30 év múlva? Kik vesznek körül? Hol élsz, Mi a munkád? Nagyon sok érdekes válaszok születettek, volt, aki orvosként látta magát, volt, aki pásztorként, volt, aki 4 gyermekes családapaként stb.
6.Február – megküzdési stratégiák Már gyerekként találkozunk olyan élethelyzetekkel, ahol a problémamegoldásunkra kell alapozzunk. Ezért fontosnak tartom én is, hogy a gyermekek elsajátítsák, hogy különböző nehézségeket hogyan küzdjenek le, hogyan oldják meg. A mesei főhősök is különböző próbákat kell kiálljanak, hogy eljussanak a célig. Így vagyunk mi is a mindennapjainkban, cselekvésre, megoldásra kell fókuszáljunk, hogy túljussunk a nehéz élethelyzeteken.
7.Március – apró örömök élvezete Minnél kisebbek a gyermekek, annál jobban tudnak tiszta szívből örülni az élet apró örömeinek, akár a természet szépségeinek, az évszakok változásának, akár emberi kapcsolataiknak. Fontos, hogy ezt a képességüket megőrízzék a további életükbe is, hogy ne csak akkor értékeljék a körülöttük lévőket, amikor elveszítették. Tanítsuk meg, tanuljunk meg örülni a jelen pozitív eseményeinek, pillanatainak. E hónapban van a boldogság világnapja (március 20-án), e napon (és nemcsak) a “boldogságé”volt a főszerep. Beszélgettünk, rajzoltunk: Mi a boldogság otthon? Mi a boldogság az iskolában? Majd megtapasztaltuk az ölelés “erejét”, a páros közös “levegővételt”, aztán dalokat hallgattunk, énekeltünk, egymásnak örültünk.
8.Április – a megbocsájtás gyakorlása Kisiskolás korban gyakrabban előfordul az osztályon belül is egymás megbántása. Ennek szemléltetésére egy nagy virágot vágtunk ki, díszítettük, színeztük, gyönyörű virág lett belőle. “Tegyük ki az osztályunk falára” mondogatták a gyerekek. Megbeszéltük, hogy ilyen gyönyörű mindenkinek a lelke, szíve. Ki is tettük, de nem úgy, ahogyan ők gondolták, hiszen a gyönyörű virágot kézről-kézre adták, mert az volt a feladatuk, hogy mindenki gyűrjön egyet rajta. Ez a virág kerül az osztályunk falára, hiszen a megbántások, kimondott sértő szavak nyomot hagynak lelkünkben. Vannak gyermekek, akik könnyebben megbocsájtanak, vannak , akiknek nehezebben megy, de a megbocsájtás nagyon fontos a testi-lelki egyensúly megtartásához. Megtanultunk egy megbocsájtási technikát, a méhecske -légzést. Felelevenítettük a két pofozkodó jó barátról szóló mesét, amit novemberben a barátság kapcsán már olvastunk, de most csak a megbocsájtás szemszögéből “boncolgattuk”.
9.Május – testmozgás Platón szerint: “A mozgás a test gyógyszere, amely meggyógyítja az elmét és megerősíti a lelket.” A gyermekek nagy többségükben igénylik a mozgást. Elsőseim nagyon szeretnek a szabadban lenni, tornázni, focizni, játszani, szaladgálni, kirándulni. Beszéltünk a sportról, sportágakról, kitöltöttük a sportválasztó munkalapot, ki milyen sportágat szokott nézni, ki mit sportol stb. Már kezdett tudatossá válni bennük, hogy a szellemi fejlődésükhöz fontos a testmozgás is, hiszen a testmozgás karbantartja a testet és frissíti az elmét.
10. Június – fenntartható boldogság A tanév utolsó heteiben visszatekintőt tartottunk, mi volt a legkedvesebb élményünk, mi tetszett a legjobban, miért lehetünk hálásak ebben a tanévben. Megcsodálták egymás munkáit, rajzait, alkotásait.
Boldogság az Eperkében
2024. szeptemberétől óvodánk is csatlakozott a Boldogságóra Programhoz, mellyel gyermekeink óvodai nevelését, személyiségfejlesztését, érzelmi intelligenciafejlesztését szeretnénk gazdagítani. Azóta egy kolléganőm is elvégezte a képzést és így ebben a nevelési évben már ketten tudtunk Boldogságórákat tartani ovisainknak. Én a középső csoportos korosztálynak tartottam foglalkozásokat.
A gyerekek szeptembertől júniusig 10 témakörrel ismerkedtek meg, melyek egymásra épülve vezették rá őket a boldogságra való képesség felismerésére, kibontakoztatására. A foglalkozások során játékos, élményközpontú tevékenységeken keresztül ismerkedtek meg a gyermekek a hála, a kedvesség, az együttműködés, a barátság, az empátia, a pozitív gondolkodás és az örömszerzés különböző formáival. Mesék, beszélgetőkörök, dramatikus játékok, mozgásos feladatok, alkotótevékenységek és közös élmények segítették a témák feldolgozását. Igyekeztem a játékos, kreatív feladatokon, gyakorlatokon keresztül a mozgás, a zene, a mese, a vizuális tevékenységek segítségével a gyerekekből előhívni azokat a pozitív érzéseket, amelyek többek között segíthetik társas és családon belüli kapcsolataik alakulását. A szülőket is próbáltam bevonni és kértem legyenek partnerek ebbe a folyamatba, bár a tapasztalataim alapján ezzel még van feladatunk.
Pozitív visszajelzés volt számomra, hogy a 4-5 éves gyerekek közül sokan megértették a témák mondanivalóját, megtudták fogalmazni érzéseiket, aktívan részt vettek a foglalkozásokon és láthatóan jól érezték magukat. A Boldogságórák hozzájárultak az érzelmi intelligencia fejlődéséhez, az önbizalom erősödéséhez, valamint a konfliktusok békés rendezésének gyakorlásához. A foglalkozások során szerzett tapasztalatokat a gyermekek a mindennapi óvodai életben is egyre gyakrabban alkalmazták, amely kedvezően hatott a közösségi kapcsolatok alakulására.
Hálás vagyok, hogy részese lehetek ennek a programnak, nem csak óvodás gyermekeink kapcsán, hanem a saját életem tekintetében is.
Éves beszámoló és reflexió
Boldogságóra Program-4-5 éves korosztály
A 2025-2026-os nevelési évben a Boldogságóra Programot a 4-5 éves korosztály életkori sajátosságaihoz igazítva valósítottam meg. Pedagógiai munkám során arra törekedtem, hogy a pozitív pszichológia szemlélete ne csupán a havi Boldogságórák alkalmával jelenjen meg, hanem a mindennapi óvodai élet természetes részévé váljon. Fontos célom volt, hogy a gyermekek biztonságos, szeretetteljes légkörben fejlődhessenek, megtapasztalják az elfogadás, az együttműködés, az egymásra figyelés, és az örömteli közösségi élmények erejét.
A foglalkozások során változatos pedagógiai módszereket igyekeztem alkalmazni. Rendszeresen használtam Bagdi Bella által ajánlott meséket, mondókákat, dalokat, színezőket. Emellett több alkalommal saját meséket alkottam, melyek a gyermekek élethelyzeteihez és az adott témához kapcsolódtak. A programhoz ajánlott kártyajátékokkal, társasjátékkal ismerkedtünk, a következő évben erre nagyobb hangsúlyt fogok fektetni.
A beszélgetőkörök, dramatikus játékok, zenés-mozgásos tevékenységek, relaxációs gyakorlatok, alkotások, érzékszervi játékok, és közös élmények segítették a gyermekeket érzéseik felismerésében, megfogalmazásában és feldolgozásában.
Az év során nagy hangsúlyt fektettem a hála, optimizmus, az empátia, a megbocsátás, a közösséghez tartozás és a környezettudatos gondolkodás fejlesztésére. A fenntartható boldogság témájának feldolgozása során közösen fát ültettünk, valamint madáretetőt készítettünk, amelyet rendszeresen feltöltöttünk a téli időszakban. A gyermekek örömmel gondoskodtak a madarakról, miközben megtapasztalták, hogy a természet szeretete és védelme közös felelősségünk.
A mozgás örömét egész évben fontosnak tartottam. Bagdi Bella dalaira rendszeresen táncoltunk, énekeltünk, mozgásos játékokat játszottunk. Sok időt töltöttünk a szabadban. A közös mozgás nemcsak a gyermekek testi fejlődését segítette, hanem felszabadult, örömteli közösségi élményeket is biztosított számukra.
A Boldogságóra Program nemcsak csoportszinten, hanem óvodai közösségünk életében is meghatározó szerepet töltött be. Hagyományainkhoz híven idén is közösen ünnepeltük a Hála hónapját, amelybe valamennyi gyermek és dolgozó aktívan bekapcsolódott. A közös programok erősítették az összetartozás érzését, és ráirányították a figyelmet a hála mindennapi jelentőségére.
Szintén közös óvodai programként valósult meg a Boldogság Világnapja, amely intézményünk egyik szeretett hagyományává vált. Közös énekléssel, tánccal ünnepeltük a boldogságot, a végén mindenki megölelte a másikat. Ezek az alkalmak nemcsak a gyermekek, hanem az óvodában dolgozó felnőttek számára is közösségépítő, feltöltődést nyújtó élményt jelentettek.
A nevelési év végére egyértelműen tapasztalható volt, hogy a Boldogságóra Program pozitív hatással volt a gyerekek érzelmi és szociális fejlődésére. Egyre bátrabban fejezték ki érzéseiket, könnyebben beszéltek örömeikről és nehézségeikről, fejlődött empátiájuk, önbizalmuk és együttműködési készségük. Konfliktusok rendezésében már voltak gyermekek, akik alkalmazták, illetve próbálták alkalmazni a megbeszélt megoldásokat.
Úgy érzem, hogy a Boldogságóra Program olyan szemléletet közvetít, amely átszövi a mindennapi óvodai életet.
Személyes pedagógiai fejlődésem szempontjából is meghatározó év volt. A program arra ösztönzött, hogy még tudatosabban figyeljek a gyermekek lelki jólétére, érzelmi szükségleteire. A következő nevelési évben is szeretném folytatni ezt a szemléletet, tovább gazdagítani a foglalkozásokat új élményekkel, még szorosabban bevonni a családokat a programba. A boldogság a mindennapok apró pillanataiban is ott vannak.
Foglalkozási/ tevékenységi terv
boldogságóra foglalkozás témája:
Fenntartható boldogság
A tevékenység helye: Tatabánya, Lila Óvoda, Napocska csoport
Korcsoport: Vegyes csoport
A tevékenység vezetője: Fekete-Kónya Marianna
A tevékenység típusa: Komplex
A tevékenység szervezeti formája: Kötetlen tevékenység
Előzmények: Beszélgetés arról, hogy melyik boldogság technika tetszett nekik a legjobban és mit
alkalmaznak szívesen. A témához kapcsolódó dalt meghallgattuk a hónap folyamán többször is.
Kedvenc játékok játszása.
Módszerek: Beszélgetés, bemutatás, dicséret, gyakorlás, közlés, ellenőrzés, magyarázat, motiválás,
értékelés.
Eszközök: Filcbáb, meseszőnyeg, CD-lejátszó, képek, színező.
Didaktikai feladatok: Érzelmi intelligencia fejlesztése játékok során.
Nevelési lehetőségek: Érzelmi- közösségi nevelés:
• Az alapvető érzelmek felismerésének és kifejezésének segítése.
• A közösségi szabályok megismerése és betartása, empátia és konfliktuskezelő képesség
alakítása.
• A társas kapcsolatok fejlesztése, együttműködésre, egymás elfogadására és segítésére
nevelés.
• A gyermekek érzelmi biztonságának erősítése, pozitív énképük alakítása.
Kiemelt fejlesztési területek:
Érzelmi biztonság és önbizalom erősítése, társas kapcsolatok és együttműködési készség
fejlesztése.
Empátia, tolerancia és konfliktuskezelő képesség erősítése.
Önállóság és feladattudat kialakítása.
Megfigyelőképesség, problémamegoldás, gondolkodás és emlékezet fejlesztése.
Kommunikációs és beszédkészség alakítása. Szabálytudat és alkalmazkodóképesség
fejlesztése.
Tevékenység célja, feladatai:
• Tapasztalatszerzés biztosítása megfigyeléssel, játékkal és cselekvéses tanulással.
• Az együttműködés és egymás segítésének ösztönzése közös tevékenységekben.
• Sikerélmény nyújtása, a gyermekek önbizalmának erősítése.
• A szabálytudat és a közösségi normák alakítása.
• A gyermekek szókincsének és kommunikációs készségének fejlesztése beszélgetések során.
• A figyelem, emlékezet és gondolkodás fejlesztése játékos feladatokon keresztül.
Tartalmi feldolgozás A fejlesztés módszerei, munkaformák,
eszközök, megjegyzések.
1. Szervezési feladatok
A csoport kiszellőztetése a tevékenység előtt. Szabad
játék biztosítása a csoportban, a gyermekek folyamatos
fogadása. Igény szerinti bekapcsolódás a játékba,
részvétel és ötletadás és segítségnyújtás.
2. Motiváció és megvalósítás
Reggeli után furulyával motiválom a gyermekeket, ezt
követően a hónap dalát meghallgatjuk.
Meghallgatjuk „Jobb veled a világ” című dalt és
társaiknak énekelhetik is.
A dal után a „Hintaszék” mozgásalapú relaxációs
gyakorlatot végezzük, ezután a gyermekekkel
elhelyezkedünk a szőnyegen és megbeszéljük, hogy
kinek, melyik boldogságóra tetszett a legjobban.
A beszélgetés után a gyermekekkel együtt a
„Szeretetfolyosó” játékot játsszuk.
Ezt követően meghallgatják a „Boldog erdő-
Kerekerdő” mesét.
6. A tevékenység lezárása
A mese után akinek kedve van készíthet a meséhez
kapcsolódóan színezőt és feladatlapot.
Akinek kedve van az kipróbálhatja a „Bízz bennem!”
című játékot felnőtt segítséggel.
Aki nem szeretne részt venni a tevékenységben az
visszatérhet a szabad játékba és az általam készített
játékokhoz
A gyermekek számára különböző
lehetőségeket kínálok fel a játék során.
Kötetlen tevékenységek
Furulya
IKT eszközök
Relaxálás
Beszélgetés
Filcbáb, meseszőnyeg
Magyarázat, dicséret.
Beszélgetés
Gondolkodás, türelem, beszédkészség,
fejlesztése
Magyarázat, közlés, dicséret.
Időbiztosítás
Szükség esetén segítségnyújtás
Felhasznált források: Tabajdi Éva: Boldogságóra kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek, Bagdi
Bella, Prof. Dr. Bagdy Emőke
Reflexió
A tevékenység szervezése során törekedtem a nyugodt, biztonságos légkör megteremtésére. A
csoportszoba kiszellőztetése és a szabad játék biztosítása segítette a gyermekek fokozatos
megérkezését és ráhangolódását a napra. Fontosnak tartottam, hogy igény szerint bekapcsolódjak a
játékukba, ezzel erősítve a biztonságérzetüket és a kapcsolatainkat, valamint lehetőséget adva az
egyéni szükségletek megfigyelésére. A motiváció során a furulya hangja hatékonyan felkeltette a
gyermekek figyelmét, kíváncsiságát. A „hónap dala” és a „Jobb veled a világ” című dal
meghallgatása és közös éneklése pozitív érzelmi ráhangolódást eredményezett, erősítette az
összetartozás élményét. A zenei tevékenységet jól egészítette ki a „Hintaszék” relaxációs gyakorlat,
amely segítette a gyermekek megnyugvását és az élmények feldolgozását. A beszélgetőkör során a
gyermekek szívesen osztották meg élményeiket, fejlődött kifejezőkészségük, figyelmük és
egymásra való odafigyelésük. A „Szeretetfolyosó” játék különösen nagy élményt jelentett számukra,
erősítette a közösségi érzést, az elfogadást és az egymás iránti pozitív visszajelzések adását. A
„Boldog erdő–Kerekerdő” mese meghallgatása során a gyermekek figyelmesen hallgattak, beleélték
magukat a történetbe. A mese feldolgozását segítették a választható tevékenységek: a színezés,
feladatlap, illetve a „Bízz bennem!” játék, amelyek lehetőséget biztosítottak az élmények egyéni
feldolgozására és elmélyítésére. Kiemelten fontosnak tartottam, hogy minden gyermek szabadon
választhasson, illetve visszatérhessen a szabad játékhoz, ezáltal biztosítva a differenciálást és az
egyéni igények tiszteletben tartását. A tevékenység során alkalmazott módszerek – beszélgetés,
magyarázat, szemléltetés, dicséret – támogatták a gyermekek gondolkodásának, türelmének és
kommunikációs készségének fejlődését. Az eszközök (furulya, IKT eszközök, filcbáb,
meseszőnyeg) változatossá és élményszerűvé tették a foglalkozást. A tevékenység elérte célját: a
gyermekek érzelmi biztonsága erősödött, közösségi élményekkel gazdagodtak, és lehetőségük nyílt
az öröm, a szeretet és az elfogadás megélésére. A jövőben érdemes még több időt biztosítani a
beszélgetésekre, hogy minden gyermek kellő teret kapjon véleménye kifejtésére.
Váltsuk valóra álmainkat apró, kitartó lépésekkel, mert a hit, a cselekvés és a türelem együtt képesek a vágyainkat valósággá formálni.
Boldognak lenni jó!Az egész éves Boldogság óra foglalkozások alatt és mindennapok során arra törekedtünk hogy a gyerekekkel megtapasztaltassuk a pozitív életszemléletet, hozzáállást, a kedvességet, segítőkészséget,stb. A gyerekek meglepően komolyan tudnak beszélni érzéseikről, a megélt élményeikről, csak megfogalmazni nehéz még nekik. Csodálatosan tudnak alkalmazkodni, alkalmazni a megtanult technikákat.A szülőkkel nehezebb.Őket türelemre kell inteni, tanítani, megtanulni a értékelni az együtt töltött időt.Ezt mi év végén egy csodálatos Családi nap keretein belül próbáltuk segíteni.
Éves munka
2025-26-os tanévben, már második éve voltunk tulajdonosa a Boldog Iskola címnek. Osztályommal, akik már 6. osztályosok voltak, minden hónapban feldolgoztuk az adott hónap témáját. A gyerekeknek nem volt ismeretlen a Boldogságóra az előző évből már jól ismerték és szerették. Az órákon aktívan vettek részt, szívesen beszélgettek és vetettek fel jobbnál jobb ötleteket.
Hála gyakorlása: A téma feldolgozása után készítettünk egy plakátot, melyen különböző színű szivecskékbe írták fel a tanulók egyenként, miért hálásak, mit köszönnek meg. Név nélkül ragasztották fel a közös plakátra. Aki szerette volna, felolvasta, de nem volt kötelező.
Optimizmus gyakorlása: Az órakezdő relaxáció után, miután a témát kibontottuk és közös beszélgetésben a pesszimizmusról, optimizmusról beszélgettünk, csoportokban a kézikönyvben található táblázatot oldották meg, ahol svéd bölcsességek van elrejtve. A megoldások után mindegyiket megbeszéltük. Az órát meditációval zártuk.
Társas kapcsolatok ápolása: Az óra elején meghallgattuk, majd elénekeltük a Jobb veled a világ című dalt. A téma kibontása után, ötleteket kerestünk arra, hogyan lehet barátságot építeni és a barátságokat megtartani. A beszélgetőkör után előre kinyomtatott előző évi fotókat kellett elrendezniük és csoportosítaniuk, hogy miért jó együtt lenni. Sok mosollyal, nevetéssel emlékeztek az előző évre. A „Vigyázzunk egymásra, mert…” plakát elkészítése a jól ismert zene alatt történt.
Boldogító jó cselekedetek: Az órát relaxációval kezdtük, majd a téma kibontása után a „Mi jut eszedbe róla?” idézeteket beszéltük meg beszélgetőkörben. Ezután mindenkit megkértem, hogy 3 pozitív üzenetkártyát írjon név nélkül, de ne a barátjának, hanem három olyan osztálytársának, akivel nincs szoros kapcsoltba, majd a nap folyamán helyezze el a táskájába titokba. Nagy izgalommal készítették a kártyákat. Öröm volt látni a nap folyamán, hogy mindenki kapott kártyákat és boldogan mutatták egymásnak.
Célok kitűzése és elérése: Az óra eleji relaxáció után megbeszéltük, miért érdemes célokat kitűzni. Milyen célokat érdemes kitűzni, mit kell tennünk ahhoz, hogy ezeket elérjük. Ezek után mindenki kapott egy szívet, amelyre ráírta a célját és egy bakancsot, amire azt, hogy mit kell tennie azért, hogy ezt a célt el is érje. Év végéig a faliújságon volt a plakát, hogy szem előtt legyen és emlékeztesse őket az órán megbeszéltekre.
Megküzdési stratégiák: A zenés relaxáció után a beszélgetőkörben említettem tanulóimnak egy filmet, ami kapcsolódik a témához. A világhírű agysebész. Ezt több részletben tudtuk csak megnézni, de nagyon hasznosnak találtam. A döbbenetet láttam tanulóim arcán. A film megbeszélése és a tanulság leszűrése után közösen készítettük el a plakátot, mely az év végéig kint volt a faliújságon, hogy emlékeztesse őket, mindenre van megoldás és az akaratunkkal, hitünkkel mindenre képesek vagyunk.
Apró örömök élvezete: Az óra eleji relaxáció után elolvastam a kézikönyvben található történetet. A tanulság megbeszélése után mindenki elkészítette a saját örömforrás kártyáját, amelyet a tolltartóba helyeztek, hogy minden nap ránézhessenek. Az órát mediációval zártuk.
Boldogság világnapja: A boldogság világnapja alkalmából kiléptünk az iskola falai közül és községünkben osztottunk mindenkinek „Jobb veled a világ” kártyákat és egy öleléssel emlékeztettük őket erre a jeles napra. Nagy siker volt mind a gyerekek, mind az megajándékozottak részéről.
A megbocsátás gyakorlása: Az óra kezdő ének után elolvastam a gyerekeknek a kézikönyvben található történetet. A tanulság megbeszélése után kiscsoportokban megbeszélték, hogy milyen előnyei vannak, ha megbocsátunk a másiknak. Ezután mondatokat egészítettek ki, ami a kézikönyv 225.oldalán található. Az órát, közös énekléssel zártuk.
Testmozgás: A hónap témáját összekötöttem egy erdei kirándulással. A természet szeretete, közös kirándulás, játék mindannyiunknak sok örömöt jelentet.
Fenntartható boldogság: Az órát relaxációval kezdtük. Ezután a kézikönyvben található dobókockás játékot játszottuk el, mely nagy siker volt az osztályban. Végül minden gyereket „szeretetzuhannyal” indítottunk a nyári szünetre. Elismerő oklevelet is örömmel fogadták, mellyel elbúcsúztam tőlük és megköszöntem a két év munkáját.
