A társas kapcsolatok témaköréhez a Gomba alatt című mesét választottam (V. Szutyejev Vidám mesék című könyvéből).
Az erkölcsi mondanivaló, sok jó ember kis helyen is elfér és a mese hangulata éppen megfelelő volt a témakörhöz.
Bagdi Bella Jól érzem magam című dalát Boldog Dóra is együtt táncolta a csoporttal.

A gyerekekkel megbeszéltük miért fontosak a társak és a társas kapcsolatok. A családi kötelék és a szeretet nagyon fontos a gyermekek illetve a felnőttek számára is. A gyerekek megtudták indokolni miért fontosak a társas kapcsolatok. Néhány gyerek nehezen értette meg a témát, de néhány példával könnyebben tudtak azonosulni. Tartalmas beszélgetés volt a gyermekek számára. Remélem tudtam gazdagítani az érzelmi világukat és gondolkodásukat.

Ebben a hónapban sokat beszélgettünk, játszottunk a Társas kapcsolatok témával kapcsolatban. A boldogságóra keretében részletesebben kibontottuk a témát, és játékos tevékenységeken keresztül érzékeltük, miért jó hogy közösségben élhettünk, vannak barátaink akikkel nagyon sok mindent csinálhatunk, akikre számíthatunk, és ők is ránk. A foglalkozásra a Bagdi Bella: Ha boldog vagy című dallal hangolódtunk. A gyerekek szabadon sétáltak a teremben, és csengő szóra megálltak, a mellettük lévő társuk
at üdvözölték, valamilyen módon. Volt, aki megsimogatta a társa arcát, megérintette a vállát, és volt aki egy mosollyal köszöntötte a másikat. Ezután madárrá változtunk, karunkat kitártuk, és szabad madárként, különböző mozdulattal mozogtunk a csoportban. Figyeltünk egymásra, lehet hogy a „szárnyunk” is összeért, majd Csengőszóra megálltunk és „dagasztással” oldottuk fel a mozdulatot. (Relaxáló gyakorlat) Ezután leültünk a szőnyegre és eljátszottuk a „Kis barátom hogy vagy?” című játékot. Labdát gurítottunk, és megkérdeztük egymástól, „Hogy vagy?”. Ezután Boldog Beni hozott egy mesét az örök barátságról, melyen keresztül feldolgoztam a témát. Utána beszélgettünk arról, milyen jó dolog, és boldogító érzés, ha segítünk másokon, és figyelünk egymásra, a barátainkra. Ezután „Erre csörög a dió”- dalosjátékkal a gyerekek bekötött szemmel, a hang irányában megkeresték, és felismerték egymást. Majd a Szívmanó kártyák segítségével beszélgettünk arról, hogy mi-mindent csinálhatnak együtt a barátok. A foglalkozást színezéssel zártuk, közben beszélgettünk arról, hogy mindenkinek lehet jó barátja, neked is. „Neked ki a legjobb barátod?”. Egymás jeleit is rárajzolták a gyerekek a színezőre, majd kiraktuk a Boldogságfalra, hogy a szülők is lássák, milyen kapcsolatokat alakítanak a gyerekek a csoportban. A foglalkozást a Bagdi Bella: Imádok élni című dalával zártuk, együtt táncoltunk, mozogtunk vidáman a zenére.

Novemberi Boldogságóra témája , talán a gyermekek számára legkönnyebben megközelíthető téma. A személyes tapasztalatok , az énélmények segítik a téma fontosságának a megérétését, a boldogságra való orientáció alakítása során.

A tevékenységet most is, a gyermekek fejlettségi szintjét figyelembe véve terveztem meg, alkalmazva az egyéni bánásmód és a differenciálás elvét.
Tevékenységünk kezdő gyakorlatának a gyermekek által kedvelt Szoborjátékot választottam. A játék során használt zene szorosan illeszkedett a témához( Hahó együttes: Barátság dal) A játékban szívesen , motiváltan vettek részt. A Párválasztó-ölelés különösen tetszett a gyerekeknek. Ezt követően mesére hívó mondókánkkal teremtettem meg a mesehallgatás feltételeit : Varga Katalin A lókötő róka c. meséjét meséltem el. A mesét követő beszélgetés során kérdésekkel segítettem a megértés folyamatát, tudatosan ráirányítva a gyermekek figyelmét a társas kapcsolatok (barátok) szerepére a boldogságunk alakulása tekintetében. Boldog Blanka állandó vendége foglalkozásainknak: most a barátokkal kapcsolatos gondolatokat osztották meg vele a gyermekek: a barátommal sokat játszok, a barátommal elmegyünk sétálni, a barátom szeret engem. Ezt követően két olyan játékot választottam, amelyek nagyszerűen támogatták a társas kapcsolatok fontosságának a megélését: a barátság pizza során is és a barátság-híd/ barátság folyosó játék során is hangsúlyosan megjelent az egymásra való odafigyelés, a támogatás, a szeretet, a kedvesség. Boldogságóránk zárásaként örömmel és lelkesen készítettük el a csoport Barátság tablóját, melyet a folyosón a Boldogsgóra faliújságunkon helyeztünk el.

Novemberben igyekeztünk nem csak csoporton, óvodán belül ápolni és erősíteni társas kapcsolatainkat, hanem sikeres óvoda- iskola átmenetet segítő programunknak köszönhetően az iskolával is, és jó régi Márton- napi hagyományainkhoz híven a szülőkkel, falunk lakóival is.
Az első osztállyal egy közös Márton- napi témájú barkácsdélelőttön örülhettünk régi csoporttársainknak, akik az iskola rejtelmeibe is bevezettek bennünket, amit mi kíváncsian és érdeklődve hallgattunk.
Az ünnepségre a csoporttal és dadus nénink segítségével közösen elkészítettük a finom „sült liba” linzereket, amivel az odaérkezőket is meg tudtuk kínálni a hagyományos forró tea és zsíros kenyér mellett. Idén nem csak a családok és az óvoda, iskola éneke zengte be a falu kis utcáit, hanem lovasoktatónk meghívásunknak eleget téve, patakopogás vezette a kígyózó sort Szent Mártonnal a hátán a Kultúrház udvaráig, ahol kezdetét vette a közös ünneplés.
A csoportjainkban is igyekeztünk minél több közös tevékenységgel erősíteni a csoportkohéziót: egymás lámpásának megcsodálása után, lámpásszépségversenyt rendeztünk, közös libakeresésben segítették egymást a gyerekek, az udvaron lehullott rengeteg falevélből is közös erővel készítettünk levéllabirintust a gyerekeknek, dadus néninkkel közösen pakoltak a gyerekek, és tették rendbe a galériát, hiszen nemsokára érkezik a Mikulás. Rengeteg páros gyakorlatban kellett a gyerekeknek együtt, közösen összedolgozniuk a kívánt siker elérése érdekében.
A dominónap alkalmából különböző dominóépítményeket építettünk, amelyekbe még lámpásokat is elrejtettek a gyerekek, vagy így november vége felé a testünk témakört körüljárva rakták egymást ki dominókockák segítségével.
A közös libaól építés sem maradhatott el, ahol biztonságos kis kuckót készítve bujtatták el a kis szárnyasokat vagy egymást az ott leselkedő róka elől.
Ebben az ünnepkörben, a szeretet ünnepe felé közeledve, nagyon fontosnak tartom az érzelmi világ megláttatását is a gyerekekkel, még ha nem is olyan egyszerű sokszor. A kedves- szavak kosara nagy segítség volt ebben, vagy a szeretet- lámpás adogatása, miközben a mondóka végén mindenkinek mondania kellett a másiknak valami kedveset, szépet, jókívánságot. A kosárban szereplő képecskék talán még meg is könnyítették a gyerekeknek megérteni a szavak jelentését. Miután mindenki kiválasztotta a neki tetsző képecskét, és elmondtuk, melyik mit jelent, valamelyik társukhoz lépve kellett megfogalmazni a képecskén szereplő mondatot. Nem volt könnyű szavakba önteni érzéseinket, hogy miért is/ mit szeretünk a másikban, vagy mit tennénk meg érte örömmel, de úgy gondolom, azért megbirkóztunk vele. Szent Márton köpenyét díszítettük vele, ami a mai napig csoportszobánk ajtaján emlékezteti az arra járókat a „varázsszavak” használatának fontosságára.