Szabó Magda Általános Iskola, 1 – 8. évfolyam
Társas kapcsolatok ápolása
A társas kapcsolatok témát dolgoztunk fel a gyerekekkel. Az egymásnak írt levelek átadása után csoportokat alakítottunk. A csoportok a csomagoló papírra középre leírták a közös jellemzőiket, a papír sarkaira pedig mindenki lejegyezte, hogy milyen tulajdonságokban különbözik a többiektől. A feladat teljesítése után megbeszéltük közösen a leírtakat. A foglalkozás közben halkan szólt a zene, még tovább fokozva a jó hangulatot.
A társas kapcsolatok témát dolgoztunk fel a gyerekekkel. Az egymásnak írt levelek átadása után csoportokat alakítottunk. A csoportok a csomagoló papírra középre leírták a közös jellemzőiket, a papír sarkaira pedig mindenki lejegyezte, hogy milyen tulajdonságokban különbözik a többiektől. A feladat teljesítése után megbeszéltük közösen a leírtakat. A foglalkozás közben halkan szólt a zene, még tovább fokozva a jó hangulatot.
A társas kapcsolatok ápolása témában a tanulók örömmel készítették el az oklevelet választott szerettüknek.
A téma feldolgozásánál a „4 perc” című feladat jelentett meghatározó élményt mind a tanulóknál, mind nálam. Nagyon jó volt őket nézni a feladat végrehajtása közben. Nagyon komolyan vették a feladatot. Az arcukon nagyon sok érzelem jelent meg. Borzongató volt nézni, hogy szinte éreztem, mire gondolnak. Saját megfogalmazásuk is ez volt a feladat után, hogy ha nem is tudták, de érezték, hogy mire gondolhat a másik. Sok közös élmény tartja őket össze óvodás koruktól. Azok a tanulók is pozitív élményről számoltak be, akik azóta már nincsenek jóban, de megfogalmazódott bennük a gondolat, hogy ki kellene beszélni, hogy mi történt a kapcsolatukkal.
Az oklevél elkészítése után pedig a boldogságórák hasznosságát érezhettem, mikor a közösségi oldalon megláttam egy anyuka által kitett oklevelet, amelyet a gyermekétől kapott és büszkén mutatta meg mindenkinek. Ebből éreztem, hogy: Érdemes ezt tovább folytatni!
A vírushelyzet miatt távol kerülünk egymástól az iskolában. Együtt vagyunk, de mégis másképp, mint máskor. Fontosnak tartom, hogy legalább beszéljünk róla, hogy ha ennek a helyzetnek vége lesz, akkor mit csinálunk másképp. Izgalommal készülünk arra a helyzetre, amikor már nem lesz kötöttsét/tiltás. Egymáshoz érhetünk, megölelhetjük egymást. Most érezzük igazán ennek fontosságát, amikor nap, mint nap az érintés hiányával szembesülünk.
Novemberben gyűjtöttük a jó híreket, majd egy ládát készítettek a gyerekek, amiben elhelyezték a sok leírt jó hírt. Időnként megnézzük a láda tartalmát és felelevenítjük a kellemes pillanatokat.
Atkári Petőfi Sándor Általános Iskola
Ráhangolódásképpen mozgásalapú relaxációs gyakorlatot végeztünk zenére. A körülöttünk élő emberekről beszélgettünk: „Kik azok akik nagyon közel állnak hozzád?” „Kik vesznek még körül?” Távolabbi kapcsolatok. Először, papírcetlikre írva, összegyűjtöttük ezeket, majd elhelyeztük egy „céltáblán”. Kihangsúlyoztuk a család fontosságát. A szeretet fontosságát. Végül arról beszélgettünk, hogy mi, a második osztály egy csapat vagyunk, mindennap együtt vagyunk, van sok közös célunk, egymást segítve, együtt dolgozunk, mert így boldogok vagyunk. Szeretjük és elfogadjuk egymást. Elégedett, hálás és boldog vagyok, hogy nap, mint nap együtt tanulhatunk, játszhatunk. Minden kisgyerek rajzolt egy lufit, melyet kedve szerint díszíthetett. Ezeket egy szalaggal „összekötöttük”. Egy csapat vagyunk! 🙂
Ebben a hónapban sajnos nem sokáig élvezhettük a társak jelenlétét, mert november 11-től ismét digitális tanrendre tértünk át. Az addig eltelt időszak viszont szép élményeket tartogatott a számunkra. Az elmúlt évben, szintén novemberben számolhattunk be arról, hogy holland barátaink meglátogattak bennünket. Az ő segítségükkel sikerült beszereznünk nemrég egy Ceragem masszázságyat, amit a Snoezelen-szobában helyeztünk el. Nagy örömmel vettük birtokba az új terápiás eszközünket, ami hozzájárul a gyermekek testi-lelki jólétéhez.
A társas kapcsolatokat a mindennapokban szeretetteljesen éljük meg. A hónap elején árvácskákat kaptunk ajándékba, és mi pedig örömmel ültettük azokat erkély ládákba, hogy szebbé tegyük vele az iskolánkat.
Így tettük szebbé a napjainkat egymás társaságában addig, amíg járhattunk iskolába. Most már csak a digitális térben találkozhatunk, de bízunk benne, hogy a tavaszi járványhelyzethez hasonlóan, ezt az időszakot is eredményesen töltjük el!
Sokféleképpen „beszélgettünk” a társas kapcsolatokról. Közös játék, mozgás, egymásra figyelés. A képen egymás hátára írtuk jókívánságainkat:kiderült, hogy ki mennyire ismeri a barátját, kinek mi okozhat örömöt. A gyerekek nagyon kreatívak voltak.