A gyerekek összegyűjtötték a család, barátok és ismerősök nevét, akik a szívükhöz közel állnak, és beírták egy csodálatos szív közepére.
Pozitív kapcsolatok
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalaparti EGYMI
Enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolája
Tisztaforrás csoport
Önbizalomprogram-Pozitív kapcsolatok
A csoporttal a téma bevezetéséhez a kis feladat, amelyben arról beszélgettünk, ki áll a szívünkhöz közel, a színezés közben tartalmas beszélgetéshez vezetett.
A kapcsolataik nem egyoldalúak, olyan neveket soroltak, akikhez jó emlékek, számtalan kis történet fűzi Őket. Jó volt hallgatni, hogy az érzelmeik milyen tartalmas kapcsolatokat őrinek. Sok esetben emlegették, hogy fontos számunkra, kihez fordulhatnak, ha baj van, ha egyedül vannak, ha a velük történt titkokat meg akarják osztani. Kit tekintenek barátnak, a családból ki a bizalmasuk, az iskolában ki, kihez fordul, kinek a szeretetéért küzdenek.
Ki segít a nehézségekben. Megfogalmazták azt is, „kinek könnyű”, mert sok a barátja, de tudják azt is, miért, mit tesz az említett társuk érte. Örültem, hogy követendő példaként említették, hogy a legyenek jó baráti, bizalmas családi kapcsolataik.
A tiszta hegyek napja alkalmából a pozitív kapcsolatok, hála és kedvesség kifejeződése.
A boldogságórás csoportom immár hetedik osztályos lett. Ötödikben az alapprogram szerint ismerkedtünk a boldogság fogalmával, a boldogágfokozó technikákkal, hatodikban pedig az erősségeinket fedeztük fel és fejlesztettük különböző gyakorlatok, játékok segítségével. Ebben a tanévben az önbizalmuk fejlesztése lett a kitűzött célunk a boldogságórák keretében. Szeptember elején az egyik faliújságunkra kihelyeztem a program tíz témáját bemutató képeket, így egész évben nyomon tudják követni a gyerekek, hogy miről beszéltünk már, és hogy milyen témákról fogunk még beszélgetni.
Az önbizalom fejlesztése azért is kiemelten fontos, mert ebben az életkorban alapozódik meg a gyerekek önértékelése és énképe. Az egészséges önbizalom segíti őket abban, hogy bátran kipróbáljanak új dolgokat, merjenek hibázni és tanulni belőle. Emellett erősíti a kitartásukat, és hozzájárul ahhoz, hogy nyitottabbak, motiváltabbak és kiegyensúlyozottabbak legyenek a tanulásban és a mindennapi életben egyaránt.
Szeptember hónapban azt jártuk körül, hogy a pozitív társas kapcsolatok hogyan segítik őket abban, hogy magabiztosabbak legyenek és növekedjen az önbecsülésük. Először arról beszélgettünk, ők mit értenek önbizalmon. Ilyen válaszok születtek: „Ha valaki hisz abban, hogy meg tud oldani egy feladatot”; „Ha bízunk a saját tudásunkban és képességeinkben”; „Ha valaki nem fél valami újat elkezdeni”; „Ha ki merünk állni magunkért és a döntéseinkért”; „Ha valaki bátran viselkedik és biztos abban, hogy amit mond és tesz, az helyes”. Kitértünk arra is, hogy miért jó az, ha van önbizalmunk, illetve mik az egészséges önbizalom jelei.
Az „Önbizalom-hegy vizualizációs gyakorlat” hanganyag segítségével vezettük be az Önbizalom-hegy és az önbizalom-virág metaforáit. Ezután megrajzolták a saját Önbizalom-hegyüket és önbizalom-virágukat. Sokféle hegyet képzeltek maguk elé: magas, meredek hegyeket kopáran vagy zöld fákkal, hosszan kanyargó utakkal, hóval borított orommal, csobogó patakokkal, sőt a patakban félelmetes halakkal, az égen felhőkkel és villámokkal vagy szikrázó napsütéssel; önmagukat a hegy lábánál aprócska embernek vagy a hegy tetején győztesen álló figurának ábrázolva. Az önbizalom-virágaik pirosak, sárgák, rózsaszínek, vagy éppen sok színben pompázóak lettek, időnként biztatóan mosolygósak. Ezekből tablót készítettünk a termünk falára. Beszéltünk arról, hogy az önbizalom színe lehet a sárga, a narancssárga, a kék vagy a rózsaszín, de a leggyakrabban a narancssárgát hozzák kapcsolatba vele, mivel ez az energia, a jókedv és az életöröm színe, ami növeli az önbizalmat és a nyitottságot. Ezért a tablónk háttérszíne is sárga lett.
A második foglalkozásunkon a pozitív kapcsolatok hatásairól, önbizalom-növelő erejéről beszélgettünk. Játékos feladatokkal indítottunk (bizalmibók-labda, mosolylánc, bátorító kör). Mindenki választott egyet az általam vitt, neki leginkább tetsző pozitív üzenetek közül, majd kiszínezték a maguk „pozitívüzenet-pillangóit”, és ezek egy újabb tablóra kerültek. Ezután meghallgattuk az „Önbizalom-hegy és a pozitív kapcsolatok” vizualizációs gyakorlatot. Beszélgettünk az ő iskolai és iskolán kívüli társas kapcsolataikról is. A Boldogságóra Önbizalom Program kézikönyvben található, a témánkhoz kapcsolódó két történet közül a Peti hátizsákja címűt dolgoztuk fel a foglalkozáson. Jó ötleteket adtak arra, hogy mi mindent rejthet a fiú hátizsákja, milyen klubokhoz csatlakozhatna, hogy barátságokat sikerüljön kötnie. Meglehetősen éretten tudtak arról nyilatkozni, hogy mik a tartós barátság titkai, illetve milyen tárgyak emlékeztethetnék Petit a társas kapcsolatok fontosságára. Például egy közösen megbütykölt kisebb tárgy, közös fotó, kis kulcstartó két figurával, szív alakú kavics, barátság-karkötő, egy puzzle darabja, mosolygós jelvény, a társától kapott rövid, bátorító üzenet stb. Elvégeztük a munkafüzet Hála gyakorlatát is (Egészséges barátságok), ami lehetőséget adott arra, hogy még jobban megismerjék az igaz barátság jellemzőit.
Kapcsolódtunk a szeptember 21-i hála világnaphoz is. Játszottunk a Hála-híd kártyajátékkal, majd a Hála megerősítések kártyák közül mindenki húzott egyet, felolvasta a rajta található üzenetet, és saját példát hozott arra, hogy ő mikor, milyen helyzetben volt az adott helyzethez hasonlóan hálás. Boldogságóra diáknagyköveteinkkel pedig az egész iskolát érintő „hála-kampányt” valósítottunk meg (hálanapi plakátok, hálamegerősítő kártyák diákoknak és pedagógusoknak, hálaoklevelek átadása az osztályoknak és sulirádiós megemlékezés).
Reményeim szerint a boldogságórák segítségével tudatosult bennük, hogyan növelhetik az önbizalmukat a kapcsolataik, s hogy nekik maguknak is dolgozniuk kell a pozitív kapcsolatok kialakításán és megtartásán. Azt gondolom, hogy ügyesen felismerték, hogy ezek a társas kapcsolatok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy boldogabban, kiegyensúlyozottabban tudjanak élni.
Papp Judit
a Sári Gusztáv Általános Iskola és AMI
7. b osztályának (Víg Team) osztályfőnöke
11. IB osztály – Pozitív kapcsolatok
Egy új osztályközösség van itt alakulóban, és az ‘Identity’ témakörben éppen a kapcsolatokról beszélgettünk, ezért választottam ki ezt a feladatot. Csoportokban válaszoltak a kérdésekre a tanulók, majd a többiekkel is megosztották a véleményeket.
8.e osztály
Az English Plus 3. tankönyvben a kedvességről dolgoztunk fel egy szöveget, miután bevittem a ‘Kedvesség erőssége’ kérdéskártyákat.
Először lefordították angolra a kérdéseket, aztán párokban váloszoltak rájuk.
Létavértesi Arany János Általános Iskola
Az elmúlt tíz hónap során havi egy alkalommal részt vettem egy boldogságóra-sorozaton, amelynek célja a tanulók érzelmi intelligenciájának, önismeretének és pozitív szemléletmódjának fejlesztése volt. Ez a rendszeres foglalkozás lehetőséget adott arra, hogy a diákokkal közösen gondolkodjunk arról, mit jelent számunkra a boldogság, hogyan találhatunk örömöt a mindennapokban, és miként kezelhetjük a nehézségeket optimistán.
A boldogságórák során változatos módszereket alkalmaztam: beszélgetéseket, csoportos játékokat, önreflexiós gyakorlatokat, valamint kreatív feladatokat, mint például rajzolás vagy naplóírás. Ezek a tevékenységek elősegítették, hogy a tanulók nyitottabbá váljanak saját érzéseikre, és fejlesszék empátiájukat társaik iránt.
Személy szerint nagyon értékesnek tartom ezt a folyamatos, hosszú távú munkát, mert lehetőséget adott a diákokkal való mélyebb kapcsolat kialakítására és az érzelmi nevelés tudatosabb beépítésére a napközis foglalkozások közé. A rendszeresség miatt a tanulók is egyre bátrabban nyíltak meg, és egyre jobban használták a boldogságóra által tanult eszközöket a mindennapi életükben.
A program során azt is megtapasztaltam, hogy a pozitív érzelmi légkör nem csak a diákok, hanem az egész osztályközösség légkörére jótékony hatással volt. Jobban figyeltek egymásra, segítettek, és közösen oldották meg a felmerülő konfliktusokat.
A foglalkozások megvalósítása:
Az elmúlt tíz hónapban minden hónapban egyszer boldogságórát tartottam a 3. osztályos napközis csoportban. Ezek az órák arra szolgáltak, hogy a gyerekekkel beszélgessünk arról, mi tesz minket boldoggá, hogyan érezhetjük jól magunkat, és hogyan tudunk egymással kedvesek és segítőkészek lenni.
Az órákon sokféle játékot játszottunk, rajzoltunk, meséltünk és közösen gondolkodtunk arról, hogy mik a jó dolgok az életben. Ezek a foglalkozások segítettek a gyerekeknek jobban megérteni az érzéseiket és megtanulták, hogyan kezeljék a nehéz helyzeteket, például ha valaki szomorú vagy dühös.
Nagyon örülök, hogy a gyerekek minden alkalommal aktívan részt vettek, sokat nevettek, és egyre jobban összebarátkoztak. Látom, hogy egyre türelmesebbek és kedvesebbek egymáshoz, és jobban tudnak együttműködni a csoportban.
A rendszeresség miatt egyre bátrabbak lettek, és már nem félnek megosztani, ha valami jó vagy rossz történt velük. A boldogságóra segített nekik abban, hogy jobban odafigyeljenek egymásra, és hogy az iskolában is jobban érezzék magukat.
Összességében azt gondolom, hogy ezek a foglalkozások nagyon hasznosak voltak, mert nemcsak a tudásukat fejlesztették, hanem a szívüket is. Boldog vagyok, hogy részese lehettem ennek a közös fejlődésnek.
Feladatlapok megoldása párban a rejtvényfejtők napja alkalmából
A diákok színes zászlókból készítettek egy barátság témájú füzért. A füzérre olyan szavakat írtak, amelyek fontosak számukra egy barátságban. Az elkészült díszítés a barátság értékeit szimbolizálja, és az osztálytermet díszíti, ezzel is erősítve a közösségi érzést és a pozitív kapcsolatokat.
– Mi a közös bennünk ? játék
– Szobrász játék
– Zenehallgatás,húsvéti táncház.
A felszabadultság,könnyedség,vidámság,gondtalanság szavak értelmezése,szinonímák gyűjtése,majd az érzelmek mozgásban való kifejezése.