A Megküzdés témakör feldolgozásánál beszélgettünk a gyerekekkel, hogy kinek mi okoz nehézséget és hogy oldja meg, ki segít ennek megoldásában? Nagyon komoly kis beszélgetés kerekedett belőle. A gyerekek őszintén vallottak félelmeikről, problémáikról, arról, hogy ilyen helyzetekben kihez fordulhatnak és hogy mindenképpen mindig mondják el ezeket szüleiknek. Mozgás tevékenység során is le kell küzdeni kisebb félelmeinket. Nagyon ügyesek voltak a gyerekek az akadálypálya teljesítése során.A foglalkozás alatt elmeséltem Az aranykulcs című mesét is. Végül relaxáltunk.
Megküzdési stratégiák
Szikszai György Református Általános Iskola
Ebben a témában olyan dolgokról beszélgettünk, melyek már korábban is felmerültek, vagyis arról, hogy a megküzdés sokkal könnyebben megy, ha van valaki az életünkben, akire számíthatunk. Mivel informatika órán feladat volt, hogy egy Word dokumentumot készítsenek, ezért úgy gondoltuk, hogy ki-ki a saját gondolatait laptopon „veti papírra”. Az informatika szakos kolléganőnek nagyon tetszett a gyerekek munkájának a tartalma is. Állítása szerint is nagyon éretten gondolkodnak sokan a csoportból.
A gyerekek egy akadálypályát készítettek, amin a legkülönbözőbb akadályokat kell leküzdeni. Még bábuk és dobókocka is készült hozzá, így akár társasjátékként is funkcionálhat.
Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola
A Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola 8. osztályosaival feldolgoztuk a Tíra és a musical című történetet. Megbeszéltük a lámpaláz tüneteit egyéni élményekkel kiegészítve. Elkészítettük az önbecsülés létrát. Az alacsony, az egészséges és a túlságosan magas önbecsüléshez helyezték el a gyerekek neveiket indoklással.
Kis-forrás Német Nemzetiségi Általános Iskola
„Érzések hőmérője”
Cél: Segíteni a gyerekeknek azonosítani és megnevezni az érzéseiket.
Megvalósítás: Készítettünk egy „érzés-hőmérőt” , amin különböző érzelmek vannak feltüntetve (pl. öröm, szomorúság, harag, félelem, csalódottság, nyugalom). Megbeszéltük, hogy melyik érzés milyen színnel vagy hőmérséklettel társítható. Amikor egy gyerek rosszul érzi magát, rámutathat az érzésre, vagy megmondhatja, milyen szinten van az „érzés-hőmérőjén”. Ez az első lépés a megküzdésben: tudni, mit érzek.
Az elkészült skálák közül aztán az lett a legnépszerűbb, ahol a hőmérő „leghidegebb” pontján a sírás, a másik végpontján az öröm, boldogság volt jelölve.
Amikor már jól felismertük magunkon és másokon az érzéseinket, akkor továbbléptünk.
„Problémamegoldó lépések”-et gyakoroltunk.
Cél: Egyszerűsített lépések tanítása a problémák megoldására.
Megvalósítás: Készítettünk egy táblaképet
* Mi a probléma? (Nevezd meg az érzést/helyzetet.)
* Mit tehetnék? (Gyűjtsetek ötleteket – akár „bolondosakat” is.)
* Melyik a legjobb megoldás? (Válasszátok ki azt, ami a leginkább segíthet.)
* Tegyem meg! (Cselekedjetek!)
Gyakoroltuk a sort néhány apró, mindennapi problémákon keresztül, például: „Elfogyott a ceruzám”, „Nem értem a feladatot”, „Valaki csúfol”.
Végül következtek a relaxációs és légzőgyakorlatok:
Cél: Megtanítani a gyerekeknek a testtudatosságot és az önszabályozást.
Megvalósítás: Megtanultunk néhány rövid, egyszerű légzőgyakorlatokat (pl. „virág szagol” – lassú belégzés orron át, „gyertya elfúj” – lassú kilégzés szájon át), illetve mini relaxációs gyakorlatokat (pl. „megfeszít-ellazít” izmok). Ezeket beépítettük az óra elejébe vagy végébe, vagy ha valaki éppen feszült.
Az óvodáskorú kisgyermekek számára talán a legkevésbé megfogható téma került előtérbe február folyamán. A különböző megküzdési stratégiák felismeréséhez, tisztába kellett tenni, hogy mi az, ami „ellen” mai világunkban küzdenünk kell. A kiindulási alap mindig a Jó és a Rossz küzdelme a világunkban. Célunk a jó dolgok minél teljesebb befogadásához való képességet fejleszteni, a rossz dolgokat (ha nem változtathatóak) minél jobban kizárni az életünkből. Így mutattuk meg a már meglévő módszereket (nyugalompaplan, Szuperhősök képei, „A világot mindig sikerül megmenteni! üzenettel). Az Arany kulcs mese is a kitartást, leleményességet, a „Jó elnyeri jutalmát” örök igazságot sugallja. Kedvenc játékuk a témában a „Tutajjal a tengeren” volt.
A megküzdési stratégiák témáját különösen érzékeny és tapintatos módon dolgoztuk fel a gyerekekkel, életkoruknak megfelelő játékos eszközökkel. Célunk az volt, hogy megértést, empátiát és elfogadást alakítsunk ki bennük, és közben segítsünk felismerni, hogyan küzdenek meg mások – különösen a fogyatékossággal élő emberek – a mindennapi kihívásokkal.
Beszélgettünk arról, hogy vannak emberek, akik nem látnak, nem hallanak, vagy nehezebben mozognak, mégis ugyanúgy szeretnek, nevetnek, játszanak és élnek, mint mi – csak másképp. Játékos feladatokkal próbáltunk belehelyezkedni az ő helyzetükbe: sétáltunk bekötött szemmel, megpróbáltunk megérteni egymást hang nélkül, kézjelekkel, és ügyességi játékokat játszottunk egy-egy testrész korlátozásával.
A gyerekek rácsodálkoztak, mennyi találékonyság, türelem és bátorság szükséges ahhoz, hogy valaki ezekkel a nehézségekkel éljen. Megértették, hogy megküzdési stratégia lehet az alkalmazkodás, a segédeszközök használata, vagy akár az, ha valaki elfogadja a segítséget másoktól. A foglalkozás során természetes módon beszéltünk az elfogadásról is: arról, hogy nem baj, ha valaki más – sőt, épp ez tesz bennünket különlegessé.
A gyerekek nagyon együttérzően és érdeklődve álltak a témához, és megfogalmazták, hogy ők is szeretnének segíteni, ha látnak valakit, akinek nehézsége van. A játékokon keresztül nemcsak másokat értettek meg jobban, hanem saját erőforrásaikról is tanultak: arról, hogy ők is tudnak türelmesek, találékonyak és segítőkészek lenni.
Ez a foglalkozás megalapozta bennük az együttérzés és a kitartás fontosságát, és egy kis magot ültetett el bennük: a nehézségek ellenére is lehet boldog, teljes életet élni – ha van bennünk erő, hit és szeretet.
A megküzdés olyan alapvető boldogságfokozó stratégia, amelyben benne rejlik a boldogabbá válás lehetősége. A bennünket és diákjainkat érő mindennapi stresszhelyzetek szempontjából érdemes figyelembe vennünk néhány modernkori jelenséget is, amelyeket ebben a hónapban a megküzdési stratégiák szemüvegén át közösen felfedezhettünk.
Február 5-én megtartottuk a Nutella napját, ami egy kis boldogságot csempészett a hideg téli hétköznapokba. Három tanuló kiselőadással készült titokban, így a többieknek meglepetést okoztak. A foglalkozás végén Nutellát kóstoltunk, persze csak mértékkel.
Szamuráj páncélt terveztek a gyerekek, hisz a szamurájok (japán harcosok) éppúgy küzdöttek önmagukért, jobb fizikai, szellemi és lelki erejükért, mint azokért a személyekért vagy közösségekért, akiknek életük során elköteleződtek. Kiderítettük, melyik meglévő képességeiket, erősségeiket nagyítanák fel, hogy még bátrabban szembe tudjanak nézni a kihívásokkal, nehézségekkel.
Végül mindenki kapott egy képrészletet, majd közösen össze kellett rakniuk a teljes képet, ami nagyon összehangolt munkát igényelt.
Tanultunk egymástól sportolni is ebben a hónapban. Néhány diák, aki rendszeresen sportol, megtanított a sportágukból valamit a többieknek.
Február a megküzdés gyakorlásának hónapja. A tevékenységet a jégvilág élőlényei témához kapcsoltuk, hiszen az ott élő emberek és állatok életének feldolgozása közben jól érzékeltethető a megküzdés folyamata. A témát egy rövid videóval vezettük be, hogy a gyermekek el tudják képzelni a tőlünk nagyon messze lévő földrészek lakóinak körülményeit. A rövid kis film bemutatta az Északi – sark és a Déli – sark életkörülményeit, az állatok és az ott élő eszkimók életkörülményeit. A gyermekekkel beszélgettünk az ott élő állatok viselkedéséről és hasonlóságot és különbséget kerestünk az itt és ott előforduló állatok között. A csoportszobában az otthonról hozott állatok segítségével megépítettük a sarkvidékeket.Majd játszottunk „Ki mit tud az állatvilágban” c. játékot. Az egyik gyermek kiment a teremből addig a többiekkel megbeszéltük melyik állatot fogjuk utánozni, és ki kellett találni, hogy melyik állatra gondolunk. A gyermekek elhozták otthonról a jégvilág kedvenc állatát, és mindenki bemutatta, hogy miben a legügyesebb az ő állatkája.Ezt követően csoportokat alakítottunk a szerint, kinek milyen állatja van, és mindenki bemutatta a saját állatkáját.
A februári boldogság órán először közösen megbeszéltük, hogy mit jelent a megküzdés és miért fontos a nehéz helyzetekben. Példákon keresztül bemutattuk a különböző megküzdési stratégiákat, mint például a problémamegoldást vagy az érzelmi támogatás keresését. Játékos feladatokon és szerepjátékokon keresztül gyakoroltuk, hogyan lehet ezeket a stratégiákat alkalmazni a mindennapi életben. Mindenki megoszthatta saját tapasztalatait és közösen gondolkodtunk azon, milyen megoldások segíthetnek különböző helyzetekben. A foglalkozás végén összegeztük, mit tanultunk és mindenki kiválaszthatott egy stratégiát, amit a következő héten kipróbált a gyakorlatban. Olvastunk mesét, ami segített a gyerekeknek megérteni és alkalmazni a nehéz helyzetek kezelésére szolgáló módszereket. A Boldogságóra program keretében is alkalmazunk meséket mindig, ami jelen esetben a megküzdési stratégiák megértésére szolgált. Az „Aranykulcs” című mese segítségével a gyerekek megismerkedhettek a kitartás, a segítségkérés és a pozitív gondolkodás fontosságával. A mese után a gyerekek rajzolással és közös beszélgetéssel dolgozták fel a tanultakat.