A célok után jöhetett a megküzdési stratégiák átbeszélése. Ki, hogyan tud megoldani egy-egy problémát? Ez roppant nagy kérdés egy 8 évesnek. Először is a színezős feladatot oldottuk meg csoportosan. nagyon oda kellett figyelni , hogy mennyit dobnak, az milyen színű és ki színezi. Nagy verseny lett a végén, hogy ki mennyit fog kiszínezni. Utána a szólások kirakása következett. Mindegyiket átbeszéltük, majd példákat kerestünk rá. A foglalkozást közös énekléssel fejeztük be.
Megküzdési stratégiák
Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy mi az ami nehézséget okoz nekik a mindennapokban. Felírtuk egy lapra, rajzoltak is hozzá, majd kiállítottuk az iskola aulájában.
Február hónapban a megküzdési stratégiákkal foglalkoztunk.
Ehhez elolvastam a gyerekeknek A jó vagy rossz c. tanmesét, ez adta az indítást a beszélgetéshez. Először csak a mesét dolgoztuk fel, majd a saját örömeinkre, nehézségeinkre kereteztük át a történetet.
Példákat kerestünk arra, hogy „minden rosszban van valami jó”
Végül megkértem a gyerekeket, hogy egy rövid fogalmazásban írják is le az egyik élményüket, amikor valami rossz történt velük, de aztán mégis jól alakult.
Orosházi Vörösmarti Mihály Általános Iskola Rákóczitelep Tagintézmény
Célok
• A bátorság fogalmának értelmezése, saját élményekhez kapcsolása
• A környezeti felelősségvállalás fontosságának felismerése
• Kommunikációs készség, figyelem, kreativitás fejlesztése
• Érzelmi intelligencia és együttműködés erősítése
Eszközök
• Szókereső feladatlap (1. melléklet)
• Pontösszekötő feladatlap – oroszlán (2. melléklet)
• Vers: Benedek Elek – Szeresd a fát
• Rövidfilm: Faültetés – Hogyan legyél Klímabajnok?
• Népmese: Mátyás király és a fát ültető öregember
• Rajzeszközök, vetítő, hanganyag
Óra menete
Tevékenység Módszer Munkaforma
Ráhangolódás – beszélgetés a bátorságról frontális
Szókereső – „bátor szavak” keresése páros munka
Pontösszekötő – az oroszlán mint bátorságszimbólum páros munka
Vershallgatás – Szeresd a fát zenehallgatás, megbeszélés frontális
Rövidfilm megtekintése – kenyai lány története szemléltetés, beszélgetés frontális
Zárás – Gondolatok, érzelmek frontális
A gyerekek aktívan, örömmel vettek részt a foglalkozásban. A feladatok segítették a bátorság és környezettudatosság témájának mélyebb megértését, miközben fejlődött a figyelmük, kreativitásuk és együttműködési készségük.
Budapesti Egyesített Középiskolai Kollégium
A foglalkozás célja: A foglalkozás elsődleges célja. hogy a diákok képessé váljanak a mindennapi stresszhelyzetek tudatos felismerésére és hatékony kezelésére. Segít különbséget tenni az építő és a káros technikák között, miközben bővíti a fiatalok érzelmi eszköztárát. A folyamat során a tanulók saját, személyre szabott „túlélőkészletet” állítanak össze, amely növeli az önbizalmukat és a mentális rugalmasságukat. Végezetül az óra célja a segítségkérés normalizálása, hogy krízis esetén merjenek és tudjanak hova fordulni.
A foglalkozás rövid tartalma:
– Ráhangolódás, érzelmi check-in
– Mi az a megküzdés? – interaktív „agyalás” (coping; példák gyűjtése;csoportosítsuk problémafókuszú és érzelemfókuszú)
– Segít, vagy árt? – Stratégia vizsgálat (építő és romboló)
– „A saját túlélőkészletem”
– Zárás és erőforrások (összegzés, segítségnyújtás, „kilépő kártya”)
Reflektálás a célokra, a foglalkozás tartalmára: Mind az újonnan érkezett, mind a korábbi foglalkozásokon már résztvevő diákok nyitott, oldott jelenlévői voltak az órának, érzelmi érettségről, fejlett empátiáról tettek tanúbizonyságot. Az óra elején kitűzött témát véleményem szerint teljes mértékben, megfelelő színvonalon sikerült feldolgozni.
Budapest, 2026. január 28.
Dr Csehóné Just Réka
„Az életben nem fog minden tökéletesen alakulni, mindig lesznek problémák és helyzetek, amivel megkell küzdeni. Sokat számít a te hozzáállásod is és az önbecsülésed. Minden ember értékes, ne hagyd, hogy valaki miatt te az ellenkezőjét gondold magadról.”
A gyerekek egy jó és egy rossz tulajdonságot fogalmaztak meg magukról, amin változtatni szeretnének év végéig. Külön érdekes volt, hogy volt rossz magaviseletű gyerek, aki nem is gondolta, hogy neki is van jó tulajdonsága… pedig az mindenkinek van, nem is egy. 🙂
Az órán egy osztályszintű szituációs játék segítségével ismerkedtünk meg a megküzdési stratégiák témájával. A játék során különböző, a mindennapi életből vett helyzeteket játszottunk el, amelyekben a résztvevőknek megoldásokat kellett találniuk a felmerülő problémákra. A közös feldolgozás során megbeszéltük, milyen megküzdési módok jelentek meg, és ezek mennyire voltak hatékonyak. A feladat segített abban, hogy jobban megértsük saját és mások reakcióit, valamint tudatosítsuk a konstruktív megküzdési stratégiák szerepét.
A Boldogságóra keretében a hónap témája a megküzdés gyakorlása, ezen belül pedig a stresszcsökkentés és az ellazulás volt. A foglalkozások során a tanulók életkoruknak megfelelő, játékos formában ismerkedhettek meg azokkal a módszerekkel, amelyek segíthetnek a feszültség oldásában és a nyugodt lelkiállapot megteremtésében.
Az órák elején közös beszélgetésekre került sor, melyek során a gyerekek megoszthatták egymással, mi okoz számukra nehézséget, illetve mi segít nekik megnyugodni. Ezt követően különféle játékos, relaxációs és figyelemfejlesztő gyakorlatokat végeztünk, amelyek hozzájárultak az ellazuláshoz és az önmagukra való odafigyeléshez.
A foglalkozás kreatív részében a tanulók csodaszarvast festettek szivaccsal. Ez az aprólékos, koncentrációt és türelmet igénylő tevékenység kiválóan illeszkedett a témához, hiszen a gyerekek elmélyülten, nyugodt légkörben dolgoztak. A festés során megfigyelhető volt, hogy a tanulók figyelme fókuszáltabbá vált, miközben örömmel és lelkesedéssel alkottak.
A Boldogságórák jó hangulatban teltek, a gyerekek aktívan és nyitottan vettek részt a feladatokban. A foglalkozások hozzájárultak ahhoz, hogy a tanulók tudatosabban figyeljenek saját érzéseikre és egyszerű, számukra is használható megküzdési technikákat sajátítsanak el.
A hatodik téma a Megküzdési stratégiák volt a boldogságóra keretében.
Célja és feladata: A gyermekek már 5-6évesen nézzenek szembe a nehézségekkel, kudarcokkal, konfliktusokkal, problémákkal. Hatékony módszereket mutatok meg a stressz, és indulatkezelésre! Kiemelt fejlesztési terület: konfliktus-, kudarctűrő képesség fejlesztése, együttműködési, alkalmazkodó képesség fejlesztése.
Beszélgettünk arról, hogy ki mit szokott csinálni, ha rossz kedve van, mitől lesz újra vidám. Természetesen a legtöbben életkoruk miatt is a szüleit említette, a szüleivel közös élményeit, majd utána az ovis barátaival való közös játékot. Szerették ebben a hónapban B.A.: Aranykulcs című meséje. Először alvásidőben olvastam el, mert úgy gondoltam, hogy ehhez a meséhez szükséges a csend és nyugalom. A mese elég hosszú is, de kitartóan hallgatták, és másnap újra felolvastam úgy, hogy mindenki behozhatta a kedvenc állatát, babáját, amivel alszik. Volt, akit egyből tudott a történettel azonosulni. Meghallgattuk Bagdi Bellának az ehhez a témához kapcsolódó zenéjét is. Aztán akadálypályát készítettem, amivel meg kellett küzdeniük, hogy megszerezzék a levelet a kijutáshoz! Nagy volt az izgalom, és mindenki küzdött és buzdították egymást. A küzdés még elég nehéz számukra, valamint a megfogalmazása, hiszen ha akadályokba ütköznek, segítünk mi felnőttek és a szülők is.
Óra célja:
– A gyerekek felismerjék, hogy mindenkinek vannak rossz napjai, nehéz érzései
– Egyszerű, életkoruknak megfelelő megküzdési stratégiák megismerése
– Érzelmek megnevezése, elfogadása
– Pozitív, önmegnyugtató eszközök gyakorlása
1. Ráhangolódás: Bagdi Bella: Elengedem c. relaxációja. (Ezt többször is hallgattuk a hónapban, a gyerekek lecsendesítése szempontjából.)
2. Közös éneklés, szabad tánc: Bagdi Bella: Minden pont így szép c. dalára. (Imádják a gyerekek a Bagdi Bella dalokat, rendszeresen kérik, hogy meghallgathassák és táncolhassanak rá. Ha órákon már lankad a figyelmük, előszeretettel használjuk egy kis mozgásra. Tartunk egy kis szünetet, majd folytatjuk az órát.)
3. „Hogy van ma Dalma?” (Ő egy rongybaba, a gyerekek adtak neki nevet)
Dalma ma egy kicsit szomorú. Nem sikerült elsőre egy feladata.
– Volt már, hogy neked sem sikerült valami?
– Mit éreztél akkor?
(Érzelmek megnevezése: szomorú, mérges, ijedt – a gyerekek mutatják is az arcuk mimikájával)
Rövid történet:
„Dalma elrontotta órán a rajzát. Mérges lett és el akarta tépni a lapot, de aztán megállt. Eszébe jutott, mit tanított neki Bea néni: „Vegyél egy nagy levegőt, kérj segítséget és próbáld újra!”
Dalma vett három mély levegőt, megölelte a plüssmackóját és szólt tanárnéninek, majd újrakezdte a feladatot. A rajz végül szép lett, megdícsérték, ezért dalma nagyon büszke volt magára.”
Megbeszélés: Mit csinált Dalma, amikor nehéz volt számára a feladat? Hogyan oldotta meg a problémáját? Neked melyik tetszett legjobban?
4. Játék: „Mit tegyek, ha…?”
Én kérdezek, a gyerekek válaszolnak.
– ..ha mérges vagyok?
– ..ha félek?
– ..ha nem sikerül valami?
„Nyugikártyákat” húznak a gyerekek, különböző feliratokkal. Majd hozzájuk tartozó képeket. Felolvassák, felhelyezik a táblára a kártyákat. Majd kiválasztják a hozzájuk tartozó képeket.
5. Dalma elköszön:
– Dalma megköszöni a segítséget
– Zárókör: ” ha nehéz, akkor én ezt csinálom….. (egy szóval/mutatással)
6. Óra lezárása: A hónap általuk választott emblémájának felhelyezése BoldogVárunk januári lépcsőfokára.