Legutóbbi boldogságóránk középpontjában a megküzdés és a kitartás állt. Az órát relaxációval és tudatos légzőgyakorlattal indítottuk, hogy a gyerekek nyugodt, figyelmes állapotban tudjanak kapcsolódni a témához. A rövid ráhangolódás segített abban, hogy saját élményeikre és érzéseikre tudjanak figyelni.
Ezt követően játékos nyelvi feladatokkal dolgoztunk: nyelvtörőkkel és a megküzdéshez kapcsolódó szólásokkal ismerkedtünk. Az óra alkotó résszel folytatódott: csoportmunkában elkészítettük a „Bátrak Földjét”. A gyerekek különböző helyszíneket terveztek meg, amelyek mind egy-egy kihívást és annak leküzdését jelképezték. Így született meg a Bátorságmező, a Felépülés Dombja, a Betűk Hegye, a Barátság Kapuja, a Magány Mocsara és a Siker Tornya. A csoportok munkáit végül egy nagy, közös térképpé állítottuk össze.
A térkép nem csupán kreatív alkotás lett, hanem egy szimbolikus út is: azt mutatja, hogy minden nehézség leküzdhető, ha kitartóak vagyunk, merünk segítséget kérni, és megtaláljuk a saját megküzdési stratégiánkat. Mindig létezik egy következő lépés – és minden megtett lépés közelebb visz a saját „Siker Tornyunkhoz”.
Megküzdési stratégiák
A februári boldogságóránk témája a megküzdési stratégiák voltak. A tanulóink sérüléseikből kifolyólag már az is nehéz feladat, hogy felismerjék a valós megoldandó gondokat, megküzdési stratégiát igénylő problémákat.
Üdvözlés után a ráhangolódó dal következett (Bagdi Bella: Pozitív mondóka) melyet a tanulók ritmushangszerekkel kísértek. A dal meghallgatását követően beszélgetést kezdtünk arról, hogy mik azok a helyzetek és akadályok, amiket le kell küzdeni. Találkoztak-e olyan helyzetekkel, feladatokkal, amelyeket nehezen viseltek vagy nehezen oldottak meg? A témához kapcsolódóan a „Minden hiba kinyit egy ajtót” című mesét néztük meg. A mese megbeszélése során szóba került, hogy ha valamit rosszul csinálunk, az rossz érzés, de tanulhatunk belőle és ez a hozzáállás segíthet a pozitív végeredmény elérésében. Könnyebb, ha segítséget kérünk. Egyszerű problémák megoldásához készítettünk megoldó stratégiákat, vagyis megbeszéltük, hogy bizonyos esetekben mi lehet a megoldás. Feladatmegoldásként minden tanuló más képpárokat párosított az interaktív táblánál. A párosító feladat hibás és javított változatokat illetve elvégzetlen és elvégzett feladatok képeit tartalmazta. A tanórát Bagdi Bella: Pozitív mondóka című dalával zártuk. Az óra értékelése után jó érzésekkel köszöntünk el egymástól.
A Konduktív Gyakorló Szakiskolán 2024 szeptemberében indítottuk el a Boldogságóra programot az előkészítő és képző osztályokban. A konduktív pedagógia csoportközpontú szemlélete – az aktív részvétel, a kölcsönös figyelem és az elfogadó légkör – természetes alapot adott a foglalkozásoknak. A 16–20 éves fiatalok életében ez az időszak az önkeresés, a társadalmi szerepek próbálgatásának ideje, sok kérdéssel és érzelemmel. A Boldogságóra módszerei ebben biztos kapaszkodót jelentenek.
Februárban a megküzdési stratégiák kerültek előtérbe. Az alkalmak mindig a biztonságos légkör tudatos megteremtésével indulnak: figyelünk egymásra, nem minősítünk, nem adunk kéretlen tanácsot. Gyakran használunk képkártyákat az érzelmek megfogalmazásához, sokszor egy kép segít kimondani azt, amit szavakkal nehéz lenne.
Egy ilyen beszélgetés során hangzott el a mondat:
„Zavar, ha megnéznek az utcán. De már nem veszem fel. Inkább az bánt, hogy nem látják: én is ember vagyok. A kerekesszékem csak egy eszköz.”
A csoportban csend lett. Többen kapcsolódtak saját élményeikkel:
„Zavar, amikor egy kisgyermeket elhúznak mellőlem, ő még nem érti, de az anyukája elmondhatná neki, hogy nincs bennem semmi félelmetes.”
„Telefonon foglaltunk fodrászhoz időpontot, elfogadták, mikor elmentünk anyukámmal és megláttak megfagyott a levegő és azt mondták mégis tele vannak és nem csinálták meg a hajam..nagyon rosszul érintett.”
„Nem tudok az anyukámmal rendesen beszélni, sosem ért meg.”
„Nem tudom, hogyan tartsam meg a barátaimat.”
A beszélgetés során nem kész megoldásokat adtunk, hanem strukturált facilitációval segítettük a reflexiót:
– Mit érzel ilyenkor?
– Mit gondolsz, mit gondol a másik?
– Milyen válaszlehetőségeid vannak?
– Melyik illeszkedik hozzád?
A hangsúly a bizalmon alapult. A tanulók egymás mondataira reagáltak, kiegészítették, megerősítették egymást. Láthatóvá vált, hogy a megküzdés nem egyedül történik: a közösség megtartó ereje biztonságot ad.
A hónap során elkészítettük a „Jó szó falat” is, ahová olyan megerősítő mondatok kerültek, amelyeket jó lenne hallani: „Büszke vagyok rád.” „Fontos vagy.” „Számítasz.” Ezek a mondatok nemcsak a falon maradtak, hanem a csoportban is elhangzottak.
Közösen készítettünk egy vizuális alkotást is: a tanulók digitális segítséggel képeket készítettek magukról, majd együtt helyeztük el őket egy nagy közös tablón, ahol egy hegyet másznak. A hegy az akadályokat jelképezi, az egymás mellett haladó alakok pedig azt, hogy a kihívásokat nem egyedül kell leküzdeni. A kép egyszerre lett önkifejezés és közösségi üzenet.
Az alkalmakat relaxációval zárjuk, hogy az intenzív érzelmi munka után legyen lecsendesedés és megérkezés. Többször elhangzott már: „Jó, hogy itt ezt el lehet mondani.”
A Boldogságóra nálunk nem kész válaszokat ad, hanem biztonságos teret teremt. Teret a kimondásra, az önérvényesítés gyakorlására és arra, hogy a fiatalok megtapasztalják: a megküzdés közösségben könnyebb.
Furtai ÁMK Bakonszegi Zöldliget Óvoda
E téma feldolgozása alkalmával a gyerekek kedvenc játéka a következő volt:
A gyerekek nem tudnak eljutni a kacsalábon forgó palotába hiszen egy táblát találnak ami jelzi, hogy mennyi feladatot kell a gyerekeknek megtenni azért, hogy eljussanak céljukhoz. A feladatokat a boszorkány adta. A berendezett tornaterem a sarkvidéket jelképezi, ahol akadályokon át érik el a célt (jégtáblák, jéghideg óceán, iglu stb.). Ha teljesítették az akadályokat, eljuthatnak az eltévedt kislányhoz, akit megmenthetnek a fagyhaláltól.
Miután megmentették a királylányt, választhattak olyan tárgyakat (plüss, báb, képek) amelyek a bátorságot jelképezik. Miután mindenki választott megbeszéltük kinek mit jelent, majd aznap játszhattak vele, cserélhettek, építhettek, mozoghattak velük.
Mindeközben arról is beszélgettünk milyen félelmeik vannak. A félelmeket pedig beledobhatták a félelemevő zsákba, amely által megkönnyebbülhettek, jobban érezhették magukat.
Ezt megerősítve eljátszottuk a „Stabil vagyok mint a hegy” játékot, nagyon tetszett nekik. Majd zenére improvizáltunk „erős vagyok” táncot.
A témához kapcsolódó mese, relaxációs gyakorlatok mind segítették a téma könnyebb feldolgozását.
Megküzdési Stratégiák
1. Foglalkozást kezdő relaxáció: ( kb.3 perc) : Összehangoló 2.
2. Foglalkozást kezdő éneklés: ( kb. 4 perc)
Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó!
3.A téma bevezetése: (kb. 8 perc)
Kedvenc játékunk, csoportunk plüss állatkájának ( Brumi macinak) kiszabadítása.
4. A téma feldolgozása mesével ( kb. 6 perc)
Bezzeg Andrea: Aranykulcs
5. ” Hajótörés” játék (kb. 5 perc)
6.A foglalkozás lezárása: (kb. 3 perc)
A megküzdés jelének megismerése, kiszínezése, kivágása. (MF. 48.o.)
7.A foglalkozást záró éneklés: ( kb. 4 perc)
Bagdi Bella: Világomban minden rendben van…
8. A téma továbbadása:, családok bevonása:
Arra biztatom a gyerekeket, hogy kérdezzék meg otthon a szüleiket, nagyszüleiket, hogy mi volt életük során a legnehezebb helyzet, amin Isten segítségével keresztül mentek és le tudtak küzdeni.
Óvoda bevonása:
Megküzdési jelmezbál szervezése a 3 csoportunk gyermekei és dolgozói számára.
A „Dolgozni szaporán” kezdetű dalra együtt rendet teremtettünk a csoportban, majd a szőnyegen ülve elmondtam, hogy ma a megküzdéssel, a kihívásokkal, problémákkal kapcsolatban fogunk beszélgetni, énekelni, játszani és alkotni.
A foglalkozást kezdő relaxációja a „Rongybabává válok, csak pihenni vágyok…”
A gyermekek álló helyzetben a két vállat előre roggyantják, hogy két karjuk lógjon a test előtt, majd pedig lerogynak a szőnyegre, és „eldobják magukat” önfeledt pozícióba. Arra kértem őket, úgy heverjenek, ahogy nekik a legpihentetőbb. Nagyon élvezték a gyerekek, kuncogva, önfeledten feküdtek a szőnyegen. Azonban Boldog Dóra érkezése előtt kicsit megmozgattam a „rongybabákat”.
Személyiségfejlesztő dalnak „Bagdi Bella: Ellazulni jaj, de jó” című dalát játszottam le, miközben fogtuk egymás kezét körben állva. Természetesen nagyon szeretnek énekelni és táncolni.
A téma feldolgozása Boldog Dóra mondókájával és az Aranykulcs című mesével történt. A mesében szereplő versnek „dallamot adtam” és elénekeltem háromszor, ahogy a mesében is helye van. A Királylány éneke megérintette őket, szeretettel fogadták az egész történetet. A csoport fele a nyakamba ugrott a mesélésem után, azt mondva, hogy ez volt a legjobb mese és köszönik nekem.
A Boldogságvár 6. lépcsőfokára elkészítettük a jelet, szépen haladunk a lépcsőfokokon.
Házi feladatként arra kértem őket, hogy beszélgessenek el otthon arról, hogy szüleiknek vagy nagyszüleiknek adódott-e életük során olyan helyzet, amit nagyon nehezen, de leküzdöttek, megoldottak. Felhoztam saját példát, hogy jobban átérezzék mire gondoltam.
A pénteki torna foglalkozásra akadálypályát terveztem, ahol különböző megküzdési stratégiát kell alkalmazniuk.
Az óvoda vezetőjével szoktam megbeszélni a „Boldogságórás” tapasztalataimat és arra jutottunk, hogy a gyerekeknek több olyan mese kell, amiben királylány van és sárkány, tehát több tündérmesére van igény.
Báthory István Általános Iskola
Happy Week a
Veszprémi Báthory István Sportiskolai Általános Iskolában – Kapus Ildikó szervezésében a felső tagozatos gyerekek a héten Valentin naphoz, a boldogsághoz kapcsolódó játékos feladatokat oldottak meg. A hétre a koronát a ma esti farsang teszi fel, ahol a gyerekek osztályműsorral készülnek, melynek témája a boldogság.
A foglalkozás célja
• A gyerekek felismerjék, hogy mindenkinek vannak gondjai.
• Tudatosítsák, hogy a problémák megoldhatók.
• Megismerjenek és gyakoroljanak egyszerű megküzdési stratégiákat.
• Fejlődjön az együttműködésük és az érzelmi kifejezőkészségük.
Beszélgetünk a gondról, bánatról, arról, hogyan reagáltak, mikor szomorúak vagy mérgesek voltak.
Tanítói összegzés:
A gondok olyan dolgok, amik elszomorítanak, megijesztenek vagy felbosszantanak minket. De szerencsére sokféleképpen meg tudunk velük küzdeni!
Csoportmunkában plakátot készítettek. Buborékokat rajzoltak rá, abba pedig olyan dolgokat, amiket tehetnek, amikor mérgesek, vagy bántja őket valami.
Tanítói megerősítés:
Minden gond megoldható.
Nem vagyunk egyedül a problémáinkkal.
Segítséget kérni bátorság!
Zárásként egy rövid relaxációt végeztünk: mély levegőt veszünk, beszívjuk a nyugalmat, kifújjuk a mérgességet.
A foglalkozást Bagdi Bella „Ellazulni jaj, de jó” című dalának meghallgatásával kezdtük. A dal segített a gyerekeknek ellazulni, megnyugodni, és ráhangolódni a belső nyugalom témájára.
Ezután meghallgattuk az „Ültess fát! – Mese a készülődéshez” című történetet, majd Bálint Béláné „Varázslat a parkban” című meséjét. A mesék kapcsán beszélgettünk a természet fontosságáról, a környezet védelméről és arról, hogyan tudunk vigyázni a körülöttünk lévő világra.
A gyerekekkel közösen megbeszéltük, hol frissebb a levegő: a városban vagy a hegyekben, erdőkben, réteken. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy ne szemeteljünk, például ne dobjuk el a csokis papírt, hanem a kukába tegyük.
A foglalkozás során elkészítettük a „magabiztosság sálját” is. Minden gyermek díszíthetett egy-egy sálrészt rajzzal, mintával, amely az erőt, a bátorságot és a kitartást jelképezte. A közös alkotás erősítette az összetartozás érzését és a belső erőbe vetett hitet.