Az életünk sorozatos küzdelem, és erre fel kell készíteni a legkisebbeket is, hogy jól éljék meg a problémát amikor szembetalálkoznak ezekkel, és további feldatunk az is, hogy már óvodás korban szembesüljenek olyan feladatokkal, melyek leküzdése, megküzdése pozitív energiával látja el őket. Leküzdöttük félelmünket a láva kikerülésével, és az akadályokon való végighaladással. És győztünk!
Megküzdési stratégiák
Színes és ötletes páncélok születtek.
Fő cél: Segíteni a gyerekeket abban, hogy nehéz, stresszes helyzetekben is képesek legyenek megnyugodni, megoldást találni és pozitívan viselkedni.
Történet / mese – „A kis teknős, aki elbújt” (10–12 perc)
Tartalom: Egy teknős minden konfliktusnál elbújik a páncéljába, de barátai megtanítják, hogyan nyugtassa meg magát és kérjen segítséget.
Megbeszélés:
• Mitől félt a teknős?
• Mi segített neki, hogy előbújjon?
• Mi segít neked, ha ideges vagy?
A mai foglalkozás célja az volt, hogy a tanulókkal együtt gondolkodjunk arról, mit tehetünk nehéz helyzetekben, hogyan küzdjünk meg a stresszel, a csalódással vagy a szorongással – gyermeknyelven, játékosan, mégis tartalmasan.
A beszélgetést azzal kezdtük, hogy ki-ki mesélhetett egy olyan helyzetről, amikor szomorú, ideges vagy csalódott volt. Ezután közösen gyűjtöttük össze, milyen dolgok segíthetnek ilyenkor: például sportolás, rajzolás, beszélgetés egy baráttal, zenehallgatás, mély levegővétel, vagy egyszerűen egy kis idő magunknak.
A foglalkozás második részében meglepetés feladat következett: zöldségekből és gyümölcsökből vidám figurákat készítettünk. Volt, aki répából készített bohócot, mások banánból és szőlőből varázsoltak „nyugodt királyt” vagy „mosolygós hőst”.
Miközben a gyerekek alkottak, arra kértem őket, gondolják végig:
👉 Milyen tulajdonságokat adnak a figurájuknak?
👉 Mi segít ennek a kis hősnek, ha szomorú vagy dühös lesz?
A figurák így egy-egy megküzdési stratégiát is megjelenítettek: volt, aki a türelem, más a nevetés vagy a sport erejét jelképezte. A gyerekek elnevezték a figuráikat, és bemutatták őket az osztálynak – megosztva, miért lehet „hasznos barát” egy-egy ilyen figura, ha valami nehézséggel találkozunk.
A foglalkozás során sok nevetés és játék volt, ugyanakkor komoly gondolatok is előkerültek. A gyerekek megtapasztalhatták, hogy nem baj, ha rossz napjuk van – de mindig van eszközük, amivel segíthetnek maguknak. A kreatív tevékenység lehetőséget adott az önkifejezésre és a pozitív, erősítő gondolatok megfogalmazására is.
⸻
Tanári reflexió:
A megküzdési stratégiák tanítása ebben a korosztályban akkor a leghatékonyabb, ha játékos, kézzelfogható módon történik. A vidám zöldség- és gyümölcsfigurák nemcsak mosolyt csaltak az arcokra, hanem valódi beszélgetéseket indítottak el belső világukról, erőforrásaikról. Úgy érzem, a foglalkozás segített abban, hogy a gyerekek tudatosabban és bátrabban nézzenek szembe a mindennapi kihívásokkal.
A célok kitűzése után a megküzdési stratégiák gyerekek felé való közvetítése sem volt könnyű számomra.
A témát egy játékmackó eltűnésével indítottam. Mackó úr eltűnt a tanteremből, de hátrahagyott egy levelet, amelyben leírja, hogy milyen szomorú, amiért a gyerekek túl hangosak és nem tud tőlük pihenni. Csak akkor jön vissza Mackó úr játszani, ha a gyerekek teljesítik a próbatételeket! Például: Szeretettel bánnak a társaikkal! Csöndben mosnak kezet! Figyelnek meseolvasás közben!
Ezt követően feldolgoztuk a témát egy mesével. A mese tanítói bemutatása után szóban, kérdések segítségével dolgozzuk fel a hallottakat: Ha lenne egy aranykulcsod, mit nyitnál ki vele?
Hajótörés játék: A gyerekekkel a „tengeren” vagyunk, hajótörést szenvedünk és csak egy tutajunk marad. Mindenkinek a tutajon kell maradnia és vigyázni kell egymásra, nehogy a tengerbe essen bárki is. Eközben zene szól. Amikor a zene elhallgat, a tutaj kisebb lesz, mindig egyre kisebb. Ha sikerül a zene végéig a tutajon maradni, akkor megmenekülünk.
A gyerekekkel közösen táncolunk a dalra.
A februári boldogságóránkat a Pozitív élmények újraélése című zenés relaxációval kezdtük, mert az éneklés az egyik leghatékonyabb feszültségoldó technika. Olyan szólásokat, közmondásokat gyűjtöttünk, értelmeztünk, melyek segítenek nekünk mindennapi nehézségeink leküzdésében. Felelevenítettük, hogy mit jelent a problémaközpontú és az érzelemközpontú megközelítés.
Az előző tanévben megismert történetet (A szamár története) dramatizáltuk többféle stílusban.
Az órát meditációval zártuk, házi feladatként kértem, hogy gyűjtsék össze azokat a helyzeteket, melyeknél sikerült egy stresszhelyzetben megoldást találni, és a feszültséget levezetni.
2025. február hónapunban, a farsangra készülődés alkalmával nemcsak azt beszéltük meg a gyermekekkel, hogy milyen hagyományai-, és népszokásai vannak ennek az időszaknak, hanem azt is, hogy milyen módon tudunk egymásra ilyenkor is odafigyelni, és egymást segíteni, egymással összefogni.
Közösen készültünk szokásos évi mulatságainkra, mely sokféle érzést váltott ki belülünk (pl.: izgatottság, öröm, és némelykor félelem..), melyeket megpróbáltunk megjeleníteni gesztusainkkal, és arcjátékunkkal. Így a gyermekek is személtető módon tudták rögzíteni magukban egy-egy érzés jellemző jegyeit.
Előre megbeszéltük, hogy hogyan is fog zajlani mulatságunk, mi lesz a menete, és hogy milyen játékokat fogunk közösen játszani, melyekhez nagyon fontos az, hogy összedolgozzunk, és egymást segítsük.
A csapatjátékok szabályait megismerve meg is mutatkoztak kisebb akadályok (P.: nem időben fogta meg a váltótárs a pajtás vállát, így a csapat nem nyert, egyszerre nyúltak ketten is ugyanazért a süteményért – az utolsóért- a tányérra….).
Ezeket a helyzeteket megbeszélve, a gyermeket a megoldásra rávezetve, vagy azt közösen megoldva elhárult minden akadály.
Bálunk napján mindenki büszkén vonult be a csoportszobába, és önfeledten táncolva, versenyfeladatokat megoldva, és megküzdve az adódó akadályokkal jól érezte magát.
Első osztályban a tanító néni elmesélte, hogy a farsang nemcsak a jelmezekről és a táncról szól, hanem arról is, hogyan tudunk jól bánni egymással, és hogyan oldjuk meg a problémákat, ha felmerülnek.
Először megbeszéltük, milyen érzéseink lehetnek farsang közben: izgatottság, öröm, de néha lehet kicsit félelem vagy bizonytalanság is, ha például félünk beszélni vagy nem találunk partnert a játékhoz.
A tanító néni játékokat vezetett, amelyek során gyakoroltuk a megküzdési stratégiákat. Például volt egy játék, amikor eljátszottuk, hogy valaki nem akar velünk játszani, és megbeszéltük, mit tehetünk ilyenkor: kérhetünk másik játékost, kérhetünk segítséget a tanítótól, vagy egyszerűen elmehetünk egy másik játékhoz.
Farsang napján mindenki beöltözött, és a közös tánc mellett voltak kisebb csoportos feladatok, ahol segíteni kellett egymásnak, és meg kellett oldani néhány apró félreértést. Például amikor két gyerek ugyanazt a szerepet akarta eljátszani, a tanító néni megmutatta, hogyan beszéljünk meg egy megoldást, hogy mindenki jól érezze magát.
A farsangi mulatság után közösen elmondtuk, milyen stratégiák segítettek nekünk, hogy jól érezzük magunkat és ne legyenek sértődések. Így megtanultuk, hogy a nehéz helyzeteket barátságosan és türelemmel is meg lehet oldani.
Ez a farsang segített abban, hogy jobban megértsük, hogyan bánjunk egymással és hogyan oldjuk meg a konfliktusokat – ez pedig nagyon fontos része a megküzdési stratégiáknak.
Megküzdési stratégiák.
Hajótörés.
Ügyességi játékok.
A Megküzdési stratégiák témakört relaxációval kezdtük, majd táncoltunk egyet Bagdi Bella Van nekem egy álmom című zenéjére.
Ezt követően a kihívás, probléma, konfliktus, kudarc, nehézség, fájdalom, trauma, gyász szavak jelentését boncolgattuk. A gyerekek nagyon megfogható magyarázatot adtak minderre. Jó volt azt megtapasztalni, hogy nem ragadnak bele egy-egy kudarcba, hamar túllépnek. Ennek ellenére mégis átbeszéltük a megküzdési módszereket, melyeket a melléklet is tartalmaz.