Az órán egy osztályszintű szituációs játék segítségével ismerkedtünk meg a megküzdési stratégiák témájával. A játék során különböző, a mindennapi életből vett helyzeteket játszottunk el, amelyekben a résztvevőknek megoldásokat kellett találniuk a felmerülő problémákra. A közös feldolgozás során megbeszéltük, milyen megküzdési módok jelentek meg, és ezek mennyire voltak hatékonyak. A feladat segített abban, hogy jobban megértsük saját és mások reakcióit, valamint tudatosítsuk a konstruktív megküzdési stratégiák szerepét.
Megküzdési stratégiák
A Boldogságóra keretében a hónap témája a megküzdés gyakorlása, ezen belül pedig a stresszcsökkentés és az ellazulás volt. A foglalkozások során a tanulók életkoruknak megfelelő, játékos formában ismerkedhettek meg azokkal a módszerekkel, amelyek segíthetnek a feszültség oldásában és a nyugodt lelkiállapot megteremtésében.
Az órák elején közös beszélgetésekre került sor, melyek során a gyerekek megoszthatták egymással, mi okoz számukra nehézséget, illetve mi segít nekik megnyugodni. Ezt követően különféle játékos, relaxációs és figyelemfejlesztő gyakorlatokat végeztünk, amelyek hozzájárultak az ellazuláshoz és az önmagukra való odafigyeléshez.
A foglalkozás kreatív részében a tanulók csodaszarvast festettek szivaccsal. Ez az aprólékos, koncentrációt és türelmet igénylő tevékenység kiválóan illeszkedett a témához, hiszen a gyerekek elmélyülten, nyugodt légkörben dolgoztak. A festés során megfigyelhető volt, hogy a tanulók figyelme fókuszáltabbá vált, miközben örömmel és lelkesedéssel alkottak.
A Boldogságórák jó hangulatban teltek, a gyerekek aktívan és nyitottan vettek részt a feladatokban. A foglalkozások hozzájárultak ahhoz, hogy a tanulók tudatosabban figyeljenek saját érzéseikre és egyszerű, számukra is használható megküzdési technikákat sajátítsanak el.
A hatodik téma a Megküzdési stratégiák volt a boldogságóra keretében.
Célja és feladata: A gyermekek már 5-6évesen nézzenek szembe a nehézségekkel, kudarcokkal, konfliktusokkal, problémákkal. Hatékony módszereket mutatok meg a stressz, és indulatkezelésre! Kiemelt fejlesztési terület: konfliktus-, kudarctűrő képesség fejlesztése, együttműködési, alkalmazkodó képesség fejlesztése.
Beszélgettünk arról, hogy ki mit szokott csinálni, ha rossz kedve van, mitől lesz újra vidám. Természetesen a legtöbben életkoruk miatt is a szüleit említette, a szüleivel közös élményeit, majd utána az ovis barátaival való közös játékot. Szerették ebben a hónapban B.A.: Aranykulcs című meséje. Először alvásidőben olvastam el, mert úgy gondoltam, hogy ehhez a meséhez szükséges a csend és nyugalom. A mese elég hosszú is, de kitartóan hallgatták, és másnap újra felolvastam úgy, hogy mindenki behozhatta a kedvenc állatát, babáját, amivel alszik. Volt, akit egyből tudott a történettel azonosulni. Meghallgattuk Bagdi Bellának az ehhez a témához kapcsolódó zenéjét is. Aztán akadálypályát készítettem, amivel meg kellett küzdeniük, hogy megszerezzék a levelet a kijutáshoz! Nagy volt az izgalom, és mindenki küzdött és buzdították egymást. A küzdés még elég nehéz számukra, valamint a megfogalmazása, hiszen ha akadályokba ütköznek, segítünk mi felnőttek és a szülők is.
Óra célja:
– A gyerekek felismerjék, hogy mindenkinek vannak rossz napjai, nehéz érzései
– Egyszerű, életkoruknak megfelelő megküzdési stratégiák megismerése
– Érzelmek megnevezése, elfogadása
– Pozitív, önmegnyugtató eszközök gyakorlása
1. Ráhangolódás: Bagdi Bella: Elengedem c. relaxációja. (Ezt többször is hallgattuk a hónapban, a gyerekek lecsendesítése szempontjából.)
2. Közös éneklés, szabad tánc: Bagdi Bella: Minden pont így szép c. dalára. (Imádják a gyerekek a Bagdi Bella dalokat, rendszeresen kérik, hogy meghallgathassák és táncolhassanak rá. Ha órákon már lankad a figyelmük, előszeretettel használjuk egy kis mozgásra. Tartunk egy kis szünetet, majd folytatjuk az órát.)
3. „Hogy van ma Dalma?” (Ő egy rongybaba, a gyerekek adtak neki nevet)
Dalma ma egy kicsit szomorú. Nem sikerült elsőre egy feladata.
– Volt már, hogy neked sem sikerült valami?
– Mit éreztél akkor?
(Érzelmek megnevezése: szomorú, mérges, ijedt – a gyerekek mutatják is az arcuk mimikájával)
Rövid történet:
„Dalma elrontotta órán a rajzát. Mérges lett és el akarta tépni a lapot, de aztán megállt. Eszébe jutott, mit tanított neki Bea néni: „Vegyél egy nagy levegőt, kérj segítséget és próbáld újra!”
Dalma vett három mély levegőt, megölelte a plüssmackóját és szólt tanárnéninek, majd újrakezdte a feladatot. A rajz végül szép lett, megdícsérték, ezért dalma nagyon büszke volt magára.”
Megbeszélés: Mit csinált Dalma, amikor nehéz volt számára a feladat? Hogyan oldotta meg a problémáját? Neked melyik tetszett legjobban?
4. Játék: „Mit tegyek, ha…?”
Én kérdezek, a gyerekek válaszolnak.
– ..ha mérges vagyok?
– ..ha félek?
– ..ha nem sikerül valami?
„Nyugikártyákat” húznak a gyerekek, különböző feliratokkal. Majd hozzájuk tartozó képeket. Felolvassák, felhelyezik a táblára a kártyákat. Majd kiválasztják a hozzájuk tartozó képeket.
5. Dalma elköszön:
– Dalma megköszöni a segítséget
– Zárókör: ” ha nehéz, akkor én ezt csinálom….. (egy szóval/mutatással)
6. Óra lezárása: A hónap általuk választott emblémájának felhelyezése BoldogVárunk januári lépcsőfokára.
A Miskolci Nemzeti Színház tantermi előadását nézhették meg a PEPSZI csoport tagjai, és az óvodai nevelő képzése tanuló diákjaink – Mészöly Anna, Prohászka Fanni és Feczesin Kristóf színművészek előadásában!
Az első szerelem nem mindig idilli. Főleg akkor nem, ha egyoldalú. Így van ezzel Anna is, aki egyik osztálytársába szerelmes, teljesen reménytelenül. Anna különcnek számít, Oszkár viszont az egyik legmenőbb srác az egész suliban. Ez így is maradna, csakhogy minden, amire Anna vágyik, és leírja a naplójába, elkezd valósággá válni. És ezek a vágyak egyre veszélyesebbek lesznek.
A mindössze 45 perces előadás jól összegezte a kamaszok problémait, az eminens jómódú diáklány és a különc, szeretetre, szerelemre, elfogadásra váró Anna is szeretné elnyerni Oszkár szívét, akinek kistestvére kómában fekszik. Anna egy autóbalesetben megsérül, szintén kómába kerül, így „elegyedik beszélgetésbe” Oszkár húgával, akit sikerül meggyőznie arról, hogy az élet igenis szép. Végül mindketten visszatérnek az életbe. A mindössze 3 szereplős előadás nagyon mély érzéseket váltott ki belőlünk. A mindössze 3 szereplős 45 perces kis dráma, olyan problémákat feszeget, amely a kamaszok mindennapi problémáit dolgozzák fel. Mint barátság, szerelem, elfogadás, kiközösítés, megfelelés, önelfogadás. Anna monológjában pont ezekről az érzésekről beszél, amit a fiatal kamaszlány a naplójával oszt meg.
Köszönjük a rendkívüli programot!
A Boldogság program keretében a 9.E osztállyal ezúttal a megküzdés témáját jártuk körbe. A diákok egy különleges stresszoldó gyakorlatban vettek részt, amelynek középpontjában a nevetés mint megküzdési eszköz állt.
Az órán egy vidám „nevetés-tűrés” feladatot próbáltak ki: cél volt, hogy nevetés nélkül kibírják a különféle vicces helyzeteket – ami persze sokszor lehetetlennek bizonyult. 😄
A közös élmény megmutatta, hogy a nevetés nemcsak jókedvet ad, hanem hatékonyan oldja a stresszt és közelebb hozza egymáshoz a közösséget.
Visszatérve az ősziszünetről sajnos nem jó hír fogadott minket. Egy kistársunkat szünetben kiemelték a családból. Cuccai még a padban várták, de már nem jött. Mindannyiunkat megráztak a történtek, így rögtön egy Boldogságórával indítottunk a megküzdésekről. Zenés relaxáció dallal hangolódtunk. Ezt követően idézeteket osztottam szét. Mindenki felolvasta őket és megbeszéltük. Felragasztottuk egy lapra és azóta is a terem falán látható. Erről a távozott kisdiák jut eszünkbe és a közös emlékeink. Készítettünk neki egy nagy borítékot és mindenki írhatott neki pár gondolatot, tehetett bele apróságot. Ezt eljutattuk hozzá! Mi így emlékeztünk és küzdöttünk meg egy elvesztéssel!
A novemberi hónapban a boldogságórás tevékenységet egy nevezetes világnaphoz kötöttük. Ezáltal a kis osztályközösségünk hozzájárult a társas jóllét pozitív változásához és fenntartásához.
November első csütörtökje (november 6.) az Iskolai erőszak és zaklatás elleni világnap kapcsán fontosnak tartottam felhívni a gyerekek figyelmét arra, hogy nagyon fontos beszélni erről a témáról. Tudatosítani velük azt, hogy tehetnek ellene!
Beszélgettünk arról, kinek milyen személyes tapasztalata van a témával kapcsolatban. Megbeszéltük azt, mi a teendő abban az esetben, ha hasonlót tapasztalnak, vélnek látni környezetükben.
Elvégeztük a STOP Bántalmazás beszélgetésindító példakártyákkal javasolt gyakorlatokat.
Az óra végén egy közös gondolattérkép is készült a témával kapcsolatban.
November hetedikén iskolánk igazgatósága meghívta a városi rendőrség munkatársait, hogy tartsanak egy prevenciós előadást iskolánk tanulóinak az iskolai erőszak és bántalmazás kapcsán. Minden felsős évfolyam részt vett ezen az előadáson. Ezúton is hálásan köszönjük hogy meghívták őket, illetve nekik pedig hogy elfogadták a meghívást, tartalmas előadással hívták fel a figyelmet a téma fontosságára.
A problémákkal, kudarcokkal, kihívásokkal való szembenézés nem könnyű feladat ilyen kicsi gyereknek sem. Folyamatosan napirenden van e téma osztályunkban. Nem könnyű kezelni, de birkóznak vele és elmondásuk szerint saját és mások hibáiból tanulva újra és újra tanulnak és erősödnek. Gyönyörűen megfogalmazzák, milyen akadályok kerülnek útjukba a mindennapokban és hogyan küzdenek meg ezekkel.
A gyerekek már kis korban szembesülnek nehézségekkel, amelyek feszültséget vagy konfliktust okozhatnak számukra. Fontos, hogy megtanulják felismerni érzéseiket és elsajátítsanak olyan megküzdési stratégiákat, amelyek segítik őket a problémák kezelésében és az érzelmeik szabályozásában. A megküzdési technikák fejlesztése támogatja az érzelmi intelligenciát és a lelki ellenálló képességet. Célunk, hogy a tanulók játékos formában ismerkedjenek meg ezekkel a stratégiákkal, és tudatosan alkalmazzák őket mindennapjaikban.
Foglalkozást kezdő relaxáció
Villámlazítás: Megkérjük a gyerekeket, hogy egyenes állásban először a kezüket zárják ökölbe, majd hajlítsák be az alkart és húzzák a mellkashoz. Ezután a karokban fenntartott feszítés mellett a két lábszárat feszítsék meg a farizmokra is kiterjedően. Ha az egész test ily módon végigfeszült, engedjék egy nagy sóhajjal ki a feszültséget az izmokból. Nem kell lazítani, csak engedni a spontán lazulás. A gyakorlatot többször is megismételtük.
Foglalkozást kezdő zenehallgatás: Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó!
A téma bevezetése
A foglalkozás bevezető részében közös beszélgetéssel vezettük fel a megküzdés témáját. A tanulókkal együtt gondolkodtunk azon, mit is jelent a megküzdés, milyen nehéz élethelyzetekkel találkozhatnak a mindennapokban, és ezek milyen érzéseket válthatnak ki. Ezután arra kerestük a választ, hogy mi és ki segíthet ezekben a helyzetekben, valamint milyen biztató mondatokkal tudják önmagukat megerősíteni. Összegyűjtöttünk néhány ilyen mondatot is: „Képes vagyok rá!”, „Nem adom fel!”, „Újra megpróbálom!”, „Segítséget kérek!”, „Pihenek egy kicsit.”, „Figyelek most jobban.”, „Holnap újra kezdem!” – ezek mind segíthetnek abban, hogy a gyerekek pozitívan álljanak a kihívásokhoz, és nehéz helyzetekben is találjanak kapaszkodót.
A téma feldolgozása
Témafeldolgozás mesével: Aranykulcs (Bezzeg Andrea)
A mesefeldolgozást segítő kérdések: Ha lenne egy aranykulcsod, mit nyitnál vele? Kinek adnád oda? Hol lenne a rejtekhelye? Sorolj fel három nehéz feladatot, melyet meg kellett oldanod! Ha lenne három kívánságod, mi lenne az? Szoktál álmodni?
Akadálypálya
Az Aranykulcs című történetben főhősünknek hazaútja során több próbát is ki kellett állnia. A foglalkozás zárásaként a gyermekek egy képzeletbeli mesébe csöppentek, ahol ők maguk váltak a történet főszereplőivé. A dramatikus, mozgásos játék során a tanulók különböző kihívásokkal szembesültek, amelyek lehetőséget adtak a megküzdési stratégiák gyakorlására, valamint az egymás segítésén alapuló együttműködés megerősítésére.
A feladatok során először egy sebes folyón keltek át egy ingatag függőhídon, majd kúszva haladtak át egy alvó sárkány barlangján, ahol csak úgy juthattak tovább, ha halkan és óvatosan mozogtak, nehogy felébresszék a szunnyadó fenevadat. Ezután egy veszélyes lávafolyamon kellett átkelniük, kövekről kövekre ugrálva. Mindezek a helyzetek szimbolikus módon idézték fel azokat a „próbákat”, amelyekkel a gyerekek a valóságban is találkozhatnak, és amelyek során fontos, hogy ne adják fel, merjenek segítséget kérni, támogassák egymást, és megtapasztalják: képesek megküzdeni a nehézségekkel. A feladatot többször is végre hajtották, mert annyira tetszett nekik.