A gyerekek nehezen dolgozzák fel a feszültséget, a sérelmeiket és a megpróbáltatásokat érje őket az akár az iskolában vagy otthoni környezetben. Érzelmeiket nehezen fejezik ki, elfojtják ezáltal sok esetben frusztrálttá, indulatossá válnak, sok esetben szélsőséges viselkedést produkálnak. Az érzelmek kifejezése legyen sz öröm vagy bánat és azok feldolgozásának mechanizmusának megtanulása hosszú folyamat a gyermekek számára. A gátak melyek kialakulnak bennük sok esetben rossz irányba terelik őket. Nagyon fontos és kiemelt feladatnak tartom, hogy játékos formában minél előbb megtanulják, megtalálják azt a stratégiát, amely hatékonyan segít számukra. Valentin nap alkalmából üzeneteket küldhettek egymásnak, és szeretteiknek.
Megküzdési stratégiák
A megküzdés gyakorlását a jegesmedvék napjához kapcsoltuk, sokat beszéltünk a Jégvilág állatainak életéről, és arról, hogy mennyi mindennel kell megküzdjenek az életük során. A gyermekekkel egy elképzelt „Jégvilágot alakítottunk ki, ahol a jegesmedvéknek el kellett jussanak a tengerből a partra. A gyermekek voltak a jegesmedvék, a párnák a jégtáblák, és az egyes jégtáblákon keresztül juthattak el a partra, ahol megpihenhettek egy kicsit. Ez a mozgásos játék szimbolizálta, hogy a minden nap különböző dolgokkal kell szembenéznünk és meg kell oldani mindent amit csak tudunk.
A havi téma feldolgozásához Mester Györgyi: A türelmetlen nyulacska című mesét választottam, melyben a főszereplő kisnyuszi alig bírja kivárni, hogy végre megérkezzen a tavasz. Ebben a mesében több példát is fel lehet hozni a megküzdési stratégiákra:
– sokszor szükség van a bizonytalanság elfogadására, hogy végül bekövetkezhessen, amit remélünk/amire vágyunk
– ha bizonytalanok vagyunk, próbáljunk meg tájékozódni, segítséget kérni felnőttől vagy kispajtástól, ez megnyugvást adhat, melytől könnyebben meg tudunk birkózni az előttünk álló kihívással
– ha nagyon sokat kell várni vagy valami nagyon nagy hatással van ránk, jót tehet, ha a figyelmünket eltereljük az adott dologról, gyerekek esetében akár egy jó játékkal
– ha rugalmasan tudunk alkalmazkodni a körülöttünk történő eseményekhez, sokkal kiegyensúlyozottabbak leszünk
– a mese egyik legfontosabb üzenete, hogy a türelem/kitartás meghozza a gyümölcsét, a jó dolgokra gyakran kell várni, de érdemes!
A mesét követő beszélgetőkör után egy kedvelt játékkal, a terpeszfogóval zártuk a közös tevékenységet, mely jó lehetőséget kínált a gyerekek közötti együttműködés, segítségnyújtás, kapcsolatok erősítése, sikerélményhez jutás, mozgás örömének megtapasztalására, gyakorlására.
(Csoportunkban időről időre előkerül a hála témához kapcsolt „Szép nap, ölelj most át engem” című Bagdi Bella dal, melyet akkor szoktam bekapcsolni, amikor úgy érzem, hogy gyerekek nagy része (velem együtt) túlingereltté vált és a zene hatására sikerül kicsit magunkba nézni, lehiggadni, nyugodtabb légkört teremteni. Mondhatni, ez a mi egyik csoportos megküzdési stratégiánk.)
A foglalkozást relaxációs gyakorlattal kezdtük. Rongybabává válok, csak pihenni vágyok…. ezt mondogattuk, miközben pihentető pozícióba lefeküdtek.
Mese feldolgozáshoz A só című mesét választottam, amiben a királylány számos problémával találja szembe magát, de a végén minden jóra fordul.
A mese többszöri meghallgatása után szívesen dramatizáltak a gyerekek.
Boldogságóra program
„Megküzdési stratégiák” tevékenységterv
Tevékenység támája: Pozitív és negatív érzelmek tudatosítása, valamint ezek kezelésének gyakorlása mese és élményalapú tevékenységek segítségével.
Tevékenység ideje: 2026. Február
Tevékenység helyszíne: EBÓI Ney Ferenc Tagóvodája
Tevékenység célja: A gyermekek érzelmi tudatosságának fejlesztése és életkoruknak megfelelő, egyszerű megküzdési stratégiák megismertetése a mindennapi nehéz helyzetek kezelésére.
Fejlesztési területek:
• Érzelmi-akarati képességek
• Szociális kompetenciák
• Anyanyelvi, kommunikációs képességek
• Kognitív képességek
• Önszabályozás
Tevékenység előkészítés, eszközök:
• Csoportszoba előkészítése.
• Puha labda.
• Boldogságóra könyv.
• Kartonpapírból kivágott kulcsok.
• Aranyszínű ceruza, arany dekorgumi, aranypapír, olló, ragasztó.
Tevékenység menete
1. Ráhangolódás, bevezetés:
Érzelemkör labdával: A gyerekek körben ülnek, egy puha labdát indítok. Akihez dobom, mond egy egyszerű érzelmet (pl. öröm, szomorúság, harag), és a gyermek arccal vagy mozdulattal megmutatja azt. A labdát visszadobja vagy egy csoporttársának továbbítja.
2. Témafeldolgozás mesével – Élményszerű tanulás
Mese:
„Aranykulcs” – Bagdi Bella, PROF. Dr. Bagdy Emőke, Tabajdi Éva: Boldogságóra kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek. Mental Focus Kiadó. Budapest, 2017 – 2023. augusztus (2. kiadás), 138 – 142. old.
Mese utáni kérdés feltevés:
• Ha lenne egy aranykulcsod, mit nyitnál ki vele?
• Kinek adnád oda?
• Hol lenne a rejtekhelye?
• Ha lenne három kívánságod, mi lenne az?
3. Kreatív tevékenység:
• Aranykulcsok készítése, előre kivágott kulcsformákból ragasztással, színezéssel.
Zárókör:
• Ölelőkör.
• Hogy érzed most magad?- Mutasd meg kézzel: kicsit jó / nagyon jó / fáradt / nyugodt.
FELHASZNÁLT FORRÁS:
Bagdi Bella, PROF. Dr. Bagdy Emőke, Tabajdi Éva: Boldogságóra kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek. Mental Focus Kiadó. Budapest, 2017 – 2023. augusztus (2. kiadás), 65 – 74. old.
Februárban a Boldogságóra keretében a megküzdési stratégiákkal, valamint a stressz és a nehézségek kezelésének témájával foglalkoztunk. A foglalkozások célja az volt, hogy a gyermekek tudatosabban felismerjék saját érzéseiket, és megtanulják, hogyan kezelhetik a mindennapok során felmerülő kihívásokat.
A téma feldolgozásához közösen készítettünk egy érzelemskálát, amely segítségével a tanulók a hét elején és a hét végén is bejelölhették aktuális hangulatukat, érzelmi állapotukat. Az érzelemskála lehetőséget adott arra, hogy a gyermekek jobban odafigyeljenek saját érzéseikre, és felismerjék azokat a helyzeteket, amelyek örömet, feszültséget vagy éppen nehézséget okoztak számukra.
A foglalkozások során rendszeresen visszatértünk az érzelemskála értékelésére, és játékos beszélgetések keretében közösen kerestük a megoldásokat a felmerülő problémákra. A gyermekek megoszthatták tapasztalataikat, meghallgathatták társaik véleményét, miközben fejlődött önismeretük, empátiájuk és problémamegoldó képességük.
A program hozzájárult ahhoz, hogy a tanulók nyitottabban beszéljenek érzéseikről, valamint olyan egyszerű megküzdési technikákat ismerjenek meg, amelyek segíthetik őket a stresszes vagy nehezebb helyzetek kezelésében. A közös beszélgetések erősítették az osztályközösséget, és támogatták a gyermekek érzelmi jóllétének fejlődését.
A foglalkozás során a megküzdési stratégiákkal ismerkedtünk játékos formában. A tanulók egy „szuperhős-bemutatkozó” feladatlapot töltöttek ki, amely segítségével saját érzéseiket és reakcióikat gondolhatták végig. Beszélgettünk arról, hogyan viselkedünk, amikor dühösek, szomorúak vagy félünk, illetve milyen módszerek segíthetnek ezeknek az érzéseknek a kezelésében.
A gyerekek megfogalmazták saját erősségeiket és gyengeségeiket, valamint azt is, hogyan tudnak segíteni társaiknak nehéz helyzetekben. A feladat célja az önismeret fejlesztése, az érzelmek tudatosítása és a pozitív megküzdési módok megerősítése volt. A tanulók kreatívan, nagy lelkesedéssel mutatták be saját „szuperhősüket”, miközben felismerték, hogy mindannyiunkban vannak olyan képességek, amelyek segítenek a nehézségek leküzdésében.
A Boldogságóra keretén belül a gyerekekkel a megküzdési stratégiák témájával foglalkoztunk. Elsőként közösen összegyűjtöttük és a táblára felírtuk, hogy ki mit szokott tenni olyan helyzetekben, amikor mérges, csalódott vagy feszült. A beszélgetés során többféle megoldási mód került elő, amelyek segíthetnek az érzelmek kezelésében. Ezt követően a tanulók háromfős csoportokban dolgoztak, és egy-egy szituációs helyzetet kaptak, amelyben pozitív, békés megoldást kellett találniuk. A feladat során fejlődött együttműködési készségük, empátiájuk és problémamegoldó gondolkodásuk. A foglalkozás hozzájárult ahhoz, hogy tudatosabban kezeljék a nehéz helyzeteket, és felismerjék a konstruktív megküzdési módok jelentőségét.
E hónapban a megküzdéssel, kihívásokkal, problémákkal foglalkoztunk. Beszélgettünk a ránk nehezedő jó és rossz érzésekről, boldog és szomorú érzésekről, és utóbbiak megküzdéséről.
Először idézeteket olvastunk melyek arra irányulnak, hogy minden rosszban valami van jót, s ezek megerősítenek bennünket. Majd az osztályba kifüggesztett érzelemskálán elhelyeztük nevünket, elmondtunk érzéseinket, mitől vagyunk boldogok és mitől szomorúak. Hétről hétre mindig megbeszéltük problémáinkat és próbáltuk azt orvosolni. A gyerekek figyeltek egymásra és meghallgatták egymást. Majd tartottunk egy napot, amin önfeledten kikapcsolta magát mindenki.
Felgyorsult világunk, a családok problémái, a digitalizáció előretörése, az infokommunikációs kihívások mind befolyásolják a felnőtt és a gyermektársadalom stressz szintjét eltolva azt a végső határokig. Ebben a nehéz helyzetben próbálunk esélyt teremteni az indulatok, negatív érzések és gondolatok kezelésére, átváltoztatására. Tesszük ezt folyamatos odafigyeléssel, megerősítéssel, vigasztalással, szeretettel. A nehéz helyzetekre való felkészítés, az esetleges kudarcok kezelése mind- mind feladatunk a mindennapokban az óvodás generáció megsegítéséért. A közösség ereje, az összetartozás érzése, a közös dramatizálás és mesehallgatás lehetőséget teremt az érzelmek kimutatására, elemzésére. Eszközként kipróbáltuk a nyugalompaplant, az „Érzelmek az arcokon” játékot, a Hajótörést, melyek kivétel nélkül jó alkalmat teremtettek egymás megismerésére, segítésére.
