Történelmi hősök bátorsága, az aktuális történelmi témájú olvasmányok felelevenítése.
Mondatok befejezése kérdéskártyák segítségével.
Tulajdonságvonal című játék: bátorság, félelem, vakmerőség
Stabil vagyok, mint egy hegy…. meditációs gyakorlat
Mesenézés: A hős fekete macska
Szókereső játék párokban
Pontösszekötő játék
Megküzdési stratégiák
Az órán először megbeszéltük hogy mit jelent megküzdeni valamivel. Példákat is hoztunk, hogy kinek mivel kellett már élete során megküzdnie, milyen . nehéz helyzetei voltak. Megbeszéltük hogy ki mit csinál ha dühös és hogyan nyugszik meg.
Ezután megismertettem velük a bátorság mondókát. Hangsúlyozzuk hogy nagyon fontos hogy legyen önbizalmunk.
Meghallgattuk az Az önbizalom hegy- Inspiráló magabiztosság meditációs hanganyagot.
Majd nyelvtörőket mondtunk, egyre ügyesebben.
Végül Bagdi Bella : Ellazulni jaj de jó című dalát hallgattuk és énekeltük.
A foglalkozás témája a megküzdési stratégiák volt, amelyet tudatosan felépített, élményközpontú módon dolgoztunk fel. Az alkalmat relaxációval indítottuk: halk, nyugtató zene mellett ráhangolódtunk a közös munkára, és lehetőséget teremtettünk az ellazulásra. Ez segített abban, hogy a gyerekek megérkezzenek a pillanatba, lecsendesedjenek, és nyitottá váljanak a téma befogadására. A ráhangolódást egy vidám éneklés követte, az „Ellazulni, jaj de jó!” című dallal, amely tovább erősítette a pozitív, biztonságos légkört.
A téma bevezetése az érzelmek megfigyelésével történt. Közösen figyeltük meg a különböző érzelmi kifejezéseket, majd utánzással is kipróbáltuk azokat. Ez a rész különösen jó hangulatban telt, sok nevetéssel és felszabadultsággal, miközben a gyerekek észrevétlenül mélyítették az érzelmek felismerésével kapcsolatos ismereteiket.
A téma feldolgozását mozgásos játékokkal valósítottam meg, hiszen a gyerekek kifejezetten igénylik és szeretik az aktív tevékenységeket. Az egyik játék a „Hajótörés” volt, amelyhez az ő kedvenc zenéjüket választottam, így még motiváltabban és örömmel vettek részt benne. A mozgás lehetőséget adott arra, hogy az érzelmeket és a megküzdési helyzeteket testi szinten is megtapasztalják.
A munkafüzet 47. oldalán található „Hol érezzük az érzelmeket?” feladat különösen érdekes eredményeket hozott. A gyerekek eltérő testrészeket jelöltek meg, és láthatóan elgondolkodtak azon, vajon ők maguk hol érzik a különböző érzelmeket. Ez a tevékenység segítette az önismeretük fejlődését és az érzelmi tudatosság mélyülését.
A feldolgozást a „Cápatámadás” mozgásos játékkal zártuk, amelyhez karikákat és ismét a kedvenc zenéiket használtuk. A játék nagy sikert aratott: többször is újra kellett játszanunk, nemcsak aznap, hanem a hét folyamán is visszatérő kérés volt. Ez azt mutatta, hogy a mozgásos, élményszerű feldolgozás valóban hatékony és motiváló számukra.
A foglalkozás lezárásaként kiszínezték a megküzdés jelét, majd felragasztották a 6. lépcsőfokot, amely szimbolikusan is jelezte az előrehaladásukat. Végül ismét elénekeltük az „Ellazulni, jaj de jó!” dalt, mert annyira megtetszett nekik. Összességében a foglalkozás jó hangulatban, aktív részvétellel zajlott, és a gyerekek játékos, élményszerű formában mélyíthették el a megküzdési stratégiákkal kapcsolatos ismereteiket.
Február – Megküzdési stratégia
Óránkat a farsangolással kezdtük: elénekeltük az „Itt a farsang, áll a bál” című dalt. Felírtuk papírra, hogy a kiszebáb égetésekor milyen rossz dolgokat szeretnénk az osztályból elűzni: kiabálás, rángatás, rongálás, makacsság… mellett szerepet kapott a betegség, szomorúság… is. Álarcok közül kiválogattuk az erdei állatokat: bagoly, vaddisznó, róka, farkas, medve. Elbújtunk a vadász elől, mellyel a téri relációk gyakorlása volt a cél. Meghallgatták a mesét: Bálint Béláné – Varázslat a parkban címmel. Beszélgettünk a tavasz közeledtével a természet változásairól. Fő téma a természetvédelem volt. Mit tehetünk mi, hogy óvjuk a környezetünket és a benne élő élőlényeket. A világ minden részén küzdenek az emberek, közösségek ezzel a problémával. Már ha mi figyelünk a csokipapír kukába dobására, környezetünk tisztán tartására, tettünk valamit az élőlényekért és saját magunkért. Tavaszt várva a „Beültettem kiskertemet a tavasszal” című körjátékkal zártuk.
A szavalóverseny az egyéni szereplés, megmérettetés tanáraink, diáktársaink előtt nagy próbatétel volt. Kiállni, elmondani bátran, hangosan, tudásunk legjavát megmutatva…- jelesre vizsgázott a csapat. Közülünk az a diák jutott tovább, akinek a legnagyobb feladat volt az izgalom, a szorongás leküzdése.
Motiválni a mai digitalizált világban a gyerekeket a tanórákon nehéz feladat a tanárok számára. A II. félévben bevezetett zseton-vásár bevezetése eredményeket hozott rövid távon viselkedésben, odafigyelésben a tanórákon.
Állataszisztált tanórákon több gyereknél is előjött az idő során a tartózkodás, a félelem a kutyától. Több egyéni kapcsolódást vezettünk be (trükk kártya, szeretetkártya), mellyel egyre jobban mélyül a kapcsolódás Borcsa kutyánk felé. Felvezető kollégámmal igyekszünk minél komfortosabb helyzetekbe hozni a tanulókat az állattal.
Mindennapjaink tele vannak megpróbáltatásokkal, nehézségekkel mindkét oldalról. Mi felnőttek vezetjük a ránk bízott gyerekek céltudatosan, keressük a megoldást az apró akadályok leküzdésében. Minden fejlődést, előre lépést kiemelünk, nemcsak a gyerekek felé, hanem a kollégámmal egymásnak is, hisz jó hallani: ezt megcsináltad! A humor és a szeretet a mi kapaszkodónk.
Februári óránkat Bagdi Bella:„Ellazulni ja, de jó! ” c. dalával kezdtük, majd irányított beszélgetés keretén belül készítettük elő a témát: a gyerekek elmondták, hogy ha rossz érzéseik, élményeik vannak, hogyan szokták azt enyhíteni. Ezt követően felolvastam nekik Bezzeg Andrea : Aranykulcs c . meséjét és meg is beszéltük a történetet. Ezután a megküzdésről (probléma- és érzelemközpontú), stresszkezelési módszerekről beszélgettünk. Közös tablókészítés következett: a gyerekek rajzoltak vagy színeztek (igény szerint nyomtattam) egy lapra olyan módszereket, dolgokat, amelyek segíteni szoktak nekik a stressz, a rossz érzések leküzdésében és levezetésében. Az órát kedvenc zenéik meghallgatásával, közös tánccal zártuk, hiszen olykor egy kis vigasság is segíthet a negatív érzések oldásában.
Az óra elején megnéztünk egy youtube felvételt a helyi rejtvényfejtő club eseményéről. Ezután átbeszéltük miért fontos a közösségi élmény, a hasznos szabadidő töltés. Illetve a versenyek világába is kitekintettünk, ezzel kapcsolatban sok saját tapasztalatot megosztottak a gyerekek. Végül egy sodokut oldottak meg a tanulók, mely a szerialitást is fejlesztette.
Fazekas József Általános Iskola
Februári boldogságóránkon először a megküzdés szó jelentését tisztáztuk egy beszélgetéssel: milyen erőfeszítéseket tehetünk, amik segítenek nekünk egy-egy kihívás teljesítésében vagy egy-egy elénk gördülő akadály legyőzésében. Összeszedtük, hogy milyen tulajdonságokra és erősségekre van szükségünk ahhoz, hogy ezeket a feladatokat a lehető legkönnyebben vagy legboldogabban éljük meg.
Mondatok párosítása volt az első feladatunk. A láncfeladatban mindenki húzott egy cetlit, amin mondatok befejezése és egy új mondat kezdete volt. A mondatok tartalma először természetes szükségleteinkre vonatkozott: ha éhes vagy … egyél; ha szomjas vagy … igyál; stb. Akik ezeket a mondatokat húzták, nagyon könnyen megtalálták a megoldást a problémára. A feladat azonban nehezedett, amikor lelki szükségleteinkre terelődtek a mondatok: ha valakit megbántottál …; ha valakinek segítségre van szüksége …, ha valaki fél … stb. Ezeknél a mondatoknál nehezebben jöttek a megoldások, de megbeszéltük, hogy ezekben a helyzetekben is meg kell találnunk a megoldást, gyakorolnunk kell a lelki segítségnyújtást, erősödnünk kell személyes ügyeink megoldásában, ezen helyzetekben történő megküzdésekben. Plakátot készítettünk a mondatokból: van, ami természetes (testi szükségleteink), legyen természetes lelki segítségnyújtásunk is!
A feladat egyik mondatához köthetően (Ha fázol, öltözz fel!) február 2-án, a macinapon egy kedves kézműves tevékenységet végeztünk, kis macikat „öltöztettünk” pulcsiba.
Ebben a hónapban is hozzájárultunk a társadalmi jóllét fenntartásához világnapok ünneplésével.
Február 17-én, a Macskák napján beszélgettünk híres és ismert macskákról, azok tulajdonságairól, értékeiről. Megalkottuk saját cicahősünket (szempárokat lehetett választani, és azok felhasználásával rajzolták meg a gyerekek a macskákat), felsoroltuk értékeiket, néhányan nevet is adtak neki. Nagyon vicces volt a feladat, a gyerekek igazán kreatívan oldották meg.
Február 23-án Az anyanyelv nemzetközi napjához kapcsolódva nyelvtörőket gyakoroltunk, szintén sok-sok nevetés közepette. Megküzdöttünk saját nyelvünk összeakadásával, a beszéd nehézségével, a szavak bonyolultságával, és egyre inkább a nevetésünkkel is…
Lazításképpen Bagdi Bella Ellazulni jaj, de jó! dalával pihentettük meg elfáradt arcizmainkat.
Az online ötlettár feladataiból is válogattunk. Megoldottuk a Szókereső feladatlapot a havi témákhoz kapcsolódó szavak keresgélésével, majd a bátorság szimbólumát, az oroszlánt is megrajzoltuk a Pontösszekötő játékban. Mindkét feladatlap alkalmat adott komoly beszélgetésekre, erősségek felfedezésére és használatára, tulajdonságok, helyzetek, megoldások átbeszélésére. Megoldottuk a logikai rejtvényt is, a matek szakkörösök megmutathatták erősségüket az ilyen feladatok megoldásában.
A hónapot néhány „megküzdős”-mozgásos feladattal zártuk. Testnevelés órán stabilitásunkat erősítettünk a Tenki Réka színművész hangján megszólaló utasítások alapján. A Stabil vagyok, mint egy hegy gyakorlattal testi stabilitásunk mellett lelkünk egyensúlyát is erősítettük. Ezután három gyakorlatot végeztünk, melyben a személyes és közös küzdelem okozott vidám helyzeteket. Pingponglabdát vezettünk papírcsatornában, lufit irányítottunk egy zsámolyba lábunkkal, majd ceruzákat szállítottunk a terem egyik végéből a másikba összedolgozva csapattársainkkal. Megküzdöttünk a feladatokkal, egymással, magunkkal, a pingponglabdákkal, a lufival, a tollakkal, az idővel… Ebből a feladatból is tanultunk: ha figyelünk egymásra, minden könnyebben megy. Ezzel a gondolattal visszakanyarodtunk az ehavi első feladatunkhoz: legyen természetes számunkra, hogy figyelünk egymásra, segítjük egymást, így még boldogabb lesz a közösségünk!
Február: A megküzdés hónapja
Ebben a hónapban ismét azokat a lehetőségeket kutattuk, amelyek segítenek megbirkózni életünk nehézségeivel, a negatív életesemények okozta feszültéggel, fájdalommal.
1. Motiváció – előkészítés: Emoto professzor vízkristályainak segítségével tudatosítottuk, hogy milyen hatással vannak ránk a pozitív és a negatív érzelmek, indulatok, hogy gondolataink, szavaink, viselkedésünk nagy hatással bír lelki jóllétünkre.
2. Hogyan enyhíthetjük a stresszhelyzet okozta érzelmi reakciókat, hogyan tudjuk megakadályozni, hogy a negatív érzelmek elhatalmasodjanak rajtunk?
Közösen összegyűjtöttük számos stresszkezelési módszert, megküzdési stratégiát, amelyekből az idén létrehoztuk a „megküzdés virágát”. (KÉP)
3. Közösen megtekintettük és megbeszéltük a „Saját szavak” című filmet, amelyből megtanultuk, hogy a legreménytelenebb helyzetből is van kiút, igazán nehéz problémákkal is meg lehet küzdeni, ha van, aki bízik bennünk, támogat, és megtanít hinni önmagunkban.
https://videa.hu/videok/film-animacio/sajat-szavak-teljes-film-amerikai-filmdrama-igaz-tortenet-Ujjvwj5GSEu4tTlT
Az általunk összegyűjtött tanulságok:
– A szembenézés bátorsága: nem tagadjuk a nehézségeket, hanem bátran elébe állunk.
– A „nem vagyunk egyedül” érzése: sokan „odaálltak a vonalra”.
– A naplóírás mint megküzdési technika: ha kiírjuk magunkból a dühöt, a fájdalmat, megkönnyebbül a lelkünk.
– A szenvedésben ne csak a bajt lássuk meg, hanem azt, hogy mennyi mindent kibírtunk már!
„Nem olyankor fejlődünk, amikor minden pazar és szivárványos. Olyankor válunk jobbakká, és olyankor erősödünk, amikor minden széthullik, és mi összeszedegetjük a darabkákat.”
(Andrea Owen)
Izsákos8.a és Rákóczi Marianna
A megküzdés témakörének feldolgozását a belső egyensúly megteremtésével és közös relaxációval indítottuk. Az „Együtt a hangokban…” című gyakorlatot választottam, melynek során a magasabb regiszterektől a mélyebbek felé haladva végeztünk intonációs játékot. A gyerekek harmonikusan kapcsolódtak be a folyamatba, melynek végén gyönyörűen zengett a közös hangjuk. A beszélgetést tudatosan arra irányítottam, hogy ha bármilyen frusztráció vagy stressz ér bennünket, azt pozitív gondolkodással és tudatos megküzdési stratégiákkal kezelhetjük. Az „Ellazulni jaj, de jó” című dal nyújtott kiváló hátteret, amellyel a csoportban már többször gyakorolt feszítés-lazítás technikáját mélyítettük el. Az érzelemfelismerés segítésére mágnestáblára helyezett, nagyított arckifejezéseket használtunk, melyek segítségével a gyerekek magabiztosan azonosították a metakommunikációs jelzéseket. Ezt követően szituációs játékokat végeztünk: különböző konfliktushelyzeteket vázoltam fel, melyekre közösen kerestünk konstruktív megoldásokat. A megküzdést egy izgalmas bátorságpróbával is modelleztük: a gyerekek kedvenc társasjátékait „raboltam el”, melyeket különböző próbák teljesítésével válthattak ki. A téma feldolgozása során központi szerepet kapott a „Pillanatkapitány” meséje, melynek során eljutottunk az „Ötök szigetére”. Itt a beszélgetés fonala az érzékszerveink köré fonódott: átvettük, hogyan és miként tapasztalunk a világban. Igen mély, érzékenyítő beszélgetést kezdeményeztem arról, hogy a különböző érzékszervek hiánya hogyan hat az emberre. Közösen eljátszottuk, milyen érzés, ha nem látunk, nem tudunk beszélni, nem hallunk, vagy nem tudunk tapintani. A szituációs gyakorlatok során a gyerekeket mélyen érintette a felismerés, hogy a fogyatékossággal élőknek milyen kihívásokkal kell megküzdeniük. Ez a tapasztalás láthatóan és mélyen hatott az empátiájuk fejlődésére. A játékot kognitív rendszerezés követte: képeket csoportosítottunk az érzékszervekhez, majd egy családi képsorozaton keresztül azonosítottuk és utánoztuk az arc mimikáját és az érzelmeket. A foglalkozássorozatot „Az arany kulcs” című mese kísérte végig. Bár a történet hosszú volt, az érzelemgazdag és szemléletes előadásmód, valamint a farsangi készülődés jegyében felöltött jelmezek segítettek a gyerekeknek azonosulni a szereplőkkel és átélni a királylány személyiségfejlődését. A mese utáni alkotótevékenység során a gyerekek részletgazdagon színeztek, majd önarcképet készítettek, melyen megfigyelték saját arcvonásaikat és aktuális érzelmi állapotukat. Pedagógiai hitvallásom, hogy nincs „rossz” vagy agresszív gyermek; minden viselkedésnek oka van, és mindenki egy csodálatos, egyéni utat igénylő személyiség. Célom a csoportban egy olyan bizalmi légkör kialakítása, ahol a gyerekek nemcsak egyénileg küzdenek meg a nehézségeikkel, hanem észreveszik egymás szomorúságát is, vigasztalják egymást, és pozitívan viszonyulnak társaikhoz. A foglalkozást a megküzdés jelének elkészítésével, a boldogságlépcsőre való felhelyezésével és a „Boldog vagyok” című közös dallal zártuk le.
Foglalkozás vázlat – Boldogságóra
Helyszín: Csillagfürt EGYMI
Pedagógus: Papp Gáborné
Téma: Megküzdési stratégiák – „Ha nem sikerül elsőre, nem adjuk fel”
Pedagógiai célok
• Az akaraterő és kitartás erősítése
• Pozitív megküzdési stratégiák megismertetése élményeken keresztül
• Sikerélmény biztosítása
• Szociális készségek és együttműködés fejlesztése
• Érzelmi tudatosság és önbizalom növelése
Fejlesztendő területek
• Figyelem
• Emlékezet
• Kommunikáció
• Mozgáskoordináció
• Érzelmi önszabályozás
________________________________________
Óra menete
1. Ráhangolódás – Erdei állatok keresése (5 perc)
Cél: figyelem, emlékezet fejlesztése, motiváció felkeltése
Módszer: játékos keresés, megfigyelés
Eszközök: plüss/műanyag erdei állatok
Differenciálás:
• kevesebb elrejtett állat
• vizuális segítség (állat képe)
• egyéni tempó elfogadása
________________________________________
2. Mese feldolgozása – Erdei állatok története (10 perc)
A kis nyuszi és a csúszós pocsolya
Egyszer volt, hol nem volt, egy kis erdőben élt egy kis nyuszi, egy süni és egy mókus.
Egy nap nagy eső esett, és az ösvényen egy nagy, csúszós pocsolya lett.
– Nem merek átmenni – mondta a kis nyuszi. – Mi van, ha elcsúszom?
A süni odaballagott hozzá:
– Próbáld meg lassan! Ha nem sikerül elsőre, segítünk.
A kis nyuszi tett egy lépést… csúszott egy kicsit, és megijedt.
– Nem megy! – sóhajtott.
A mókus mosolygott:
– Semmi baj! A próbálkozás is bátorság.
A kis nyuszi vett egy nagy levegőt. Lassan lépett még egyet, majd még egyet…
És egyszer csak átért a pocsolyán!
– Sikerült! – örült a kis nyuszi.
A barátai tapsoltak.
– Látod? Nem adtad fel, és megcsináltad!
A kis nyuszi büszkén kihúzta magát.
Azóta, ha valami nehéz volt, mindig eszébe jutott:
„Ha nem sikerül elsőre, próbálkozom újra.” 💛
Cél: kitartás és problémamegoldás bemutatása mesén keresztül
Módszer: mesehallgatás, szemléltetés
Eszközök: mesekönyv, bábok, képek
Differenciálás:
• kulcsjelenetek kiemelése
• képi segédanyag
• rövid, egyszerű mondatok
________________________________________
3. Beszélgetés a meséről (5 perc)
Cél: kommunikáció, élmények feldolgozása
Módszer: irányított beszélgetés
Differenciálás:
• egyszerű kérdések
• nonverbális válaszok elfogadása
• válaszmodellek felkínálása (pl. „neki nehéz volt, de…”)
________________________________________
4. „Pocsolyán átkelés” billenő paddal (10 perc)
Cél: bátorság, kitartás, egyensúly fejlesztése
Módszer: mozgásos feladat, gyakorlati próba
Eszközök: billenő pad
Differenciálás:
• kézfogás
• kapaszkodó
• lassabb tempó
• részfeladatokra bontás
________________________________________
5. Nyuszi ugrálás a pocsolya körül (5 perc)
Cél: mozgáskoordináció, utánzás, örömmozgás
Módszer: mozgásos játék
Eszközök: padlójelölés (pocsolya)
Differenciálás:
• rövidebb ugrások
• vizuális jelzések
• segítő társ
________________________________________
6. Levezetés – Ha boldog vagy, mutasd meg (5 perc)
Cél: pozitív élmény, érzelmi oldás, óra lezárása
Módszer: zenehallgatás, mozgásutánzás
Eszközök: hangszóró
Differenciálás:
• mozdulatok egyszerűsítése
• mintakövetés
• páros segítség