Ebben a hónapban a honlapon megadott ötleteket valósítottuk meg a gyermekeinre szabottan. A hónap témáját egy meditációval vezettem be, amihez halk, vízcsobogással gazdagított zenét is betettem. A gyerekek már rutinosan elhelyezkedtek a szőnyegen, többeknek már könnyen megy az ellazulás és a nyugodt, békés légkörben való relaxáció.
A relaxációnk után közösen megépítettük a csoda vitorlásunkat, melyet el is neveztek a gyerekek, vitorlásunk neve: Boldog Sellő.
Utazásunk megkezdése előtt megkerestük a megfelelő utasokat. A következő utasok kerültek a hajónkra: Kapitány, Kormányos, Matrózok, Utasok, Királylány.
Mi is történt a mi hajónkon? – egy kis mesét is költöttek hozzá a gyerekek. :
Hajókon az utasok több dolgot is csinálhattak, például utazás közben horgászhattak, illetve „bele is csobbanhattak a vízbe, de csak amikor nem voltak körülötte cápák”. Az utasok mindegyike boldog volt, mert a hajónk biztonságos és gyorsan szelte a tenger hullámait.
Utasaink között utazott egy királylány, aki éppen haza fele tartott a saját várába a királyhoz. Vendégségben volt egy másik ország királylányánál, annak 10. születésnapi zsúrján. Mivel a partin voltak lufik, ezért a királylány hozott egyet a kapitánynak, ezzel fizette ki a hajóútra szóló jegyét. A Kapitánynak ébren kell lennie, ezért a hajóút alatt egy nagy bögréből kávét is ivott. Az árbóckosárban a matróz figyelte a tengert és kereste a Boldogság szigetét, ahol a matrózok őrzik a kincseiket. Biztonságukról egy kék láng gondoskodott az út alatt, mely világosságot és meleget adott a hajón utazóknak.
Bizony nem lenne utazásunk varázslatos, ha nem lenne a Boldog Sellőnek (hajó) néhány csodás képessége. Ilyen például, hogy képes repülni, a zátonyok elkerülésének érdekében. Szükség esetén képes ezenkívül még tengeralattjáróvá is átalakulni, így elkerülheti a rá leselkedő veszélyeket. Hiszen veszélyek is lesnek a hajónkra út közben (pl. vizikígyók, cápák, óriás hullámok, sziklák és veszélyes tüskés halak.)
A gyerekek nem csak a hajó megépítését, és berendezését élvezték, de az ehhez kapcsolódó történetet is nagyon lelkesen kitalálták.
Miután vízre tettük a hajónkat a gyerekek is elindultak a Boldogság sziget felé, átszelték a hatalmas tengert egy akadályokkal tűzdelt útvonalon és együtt besegítették az öbölbe a kis vitorlást.
A sziget partján megpihentünk és füleltük a körülöttünk feltűnő hangokat. Hallottuk a hullámokat, vízcsobogást, kígyók sziszegését, madarak énekét, de még a homokban futkosó rákok ollójának csattogását és a vízben boldogan ugrándozó halak csobbanását is.
A foglálkozást egy közös matrózos tánccal zártuk le, majd visszatértünk a korábban kijelölt úton a csoportunkba, hiszen most már tudjuk, merre találjuk meg a Boldogság szigetét és bármikor vissza is térhetünk oda.

A hónap egy másik hetén Festettünk Bíztató Hóvirágmezőt és kedves üzeneteket írtunk rá. A virágmezőnket kitettük a folyosóra, így mindenki láthatja és feltöltődhet, erőt meríthet a pozitív üzeneteinkből.
Többször is játszottunk a POZITIVITY Szupererő kártyával is, memória játékos bingót.
Ezen kívül a honlapon lévő mondókát is feldolgoztuk és közösen mozdulatokat találtunk ki hozzá, alkottunk és építettünk is. Ebből egy kis videót is sikerült összeállítanunk.

Az idei évben ez volt az egyik legsikeresebb Boldogságóra hónapunk, sok gyermek tudott benne aktívan és motiváltan részt venni.

A gyerekekkel meglestük az óvodához közeli utcákban, kertekben a nyíló hóvirágokat. Megtanultuk Zelk Zoltán Hóvirág című versét. Mindenki elkészíthette saját kis hóvirág csokrát, miközben megbeszéltük, milyen fontosak a védett növények, és hogy milyen érzésük van, ha ránéznek erre a kicsi virágra.

Beszélgettünk arról, hogy a viselkedésünk alapján ki hogyan érzi magát, ki boldog. Ha bánt bennünket valami, akkor nem vagyünk boldogok és ezt hogyan lehet megváltoztatni. Pl: egy kedves szóval, mosollyal, beszélgetéssel, odafigyeléssel.

A Boldogságóra program 6. hónapjának a témája a megküzdési stratégiák. Minden gyereket érnek negatív események, olyan helyzetek, amikor fájdalom, feszültség éri őket, amikor meg kell küzdeniük egy számukra nehéz feladattal. Célunk az volt, hogy a játékok és a beszélgetések során rávezessük őket arra, hogy türelmesek és kitartóak legyenek a megoldásokban.
A relaxációs feladatok közül az arclazítást választottam, majd eljátszottunk, hogy hóemberek vagyunk és a nap melege által elolvadunk. A feszítő – lazító gyakorlatok nagyon jó stressz- és szorongásoldó hatásúak, jobb közérzetet biztosítanak.
Többször hallgattuk Bagdi Bella: Ellazulni jó című dalát, leginkább alvásidő előtt. A dal segített a gyerekeknek ellazulni, megnyugodni, ráhangolódni az alvásra.
A téli hónapokban sokat és sokszor voltak betegek a gyerekek a csoportban. Ezért elhatároztuk, hogy megküzdünk a betegségekkel. Tízórai előtt, mielőtt kimegyünk a mosdóba, a gyerekek kapnak egy kis kanál mézet. Majd a tízórainál minden nap más-más gyógyteát: citromfű, kamilla, fürtös menta, csipkebogyó, hársfa teát ittunk. A gyerekek mindig érdeklődve kérdezték, hogy aznap milyen gyógyteát fogunk inni. Amikor gyümölcsöt, zöldséget eszünk, tudatosítjuk bennük, hogy amit eszünk, egészséges, sok benne a vitamin és jót tesz a szervezetünknek. A vizuális foglalkozás során teáscsészét készítettünk a gyerekekkel, zsírkréta és vízfestés technikával.
Kiscsoportunkban a gyerekek kudarctűrése kialakulóban van. Még nehezen küzdenek meg egy-egy nagyobb akadállyal, ezért segítségre, bátorításra van szükségük. Főleg az öltözködés területén jelentkeznek nehézségek. Ilyenkor a „Meg tudod csinálni!”, a „ Ne add fel!” biztató, bátorító szavak sokat jelentenek nekik.
Egyik nap a csoportszobában tornáztunk a gyerekekkel. Játékból erdőben sétáltunk, vékony hídon mentünk át, kanyargós ösvényen futottunk, köveken ugráltunk. Mivel sokat játszunk velük mímes drámajátékokat, nem volt meglepő, hogy az egyik kislány az üvegtégla felé mutatott és azt kiáltotta, hogy „Ott egy ház!”. Természetesen beleszőttem a történetbe, és odamentünk a gyerekekkel megnézni „házat ”. Majd megkérdeztem tőlük, hogy ki lakik a házban? Azt felelték, hogy a boszorkány. A házat megnéztük, majd folytattuk a tornát. Később egy másik kislány is felkiáltott, hogy „Ott egy ház!”. Egy kisfiú pedig, hogy „Ott egy kígyó!”. Megnéztük azt a „házat” is, majd rögtönözve kitaláltam egy történetet. A másik házban lakik a kígyó, aki valójában egy elvarázsolt királyfi, akit a boszorkány kígyóvá változtatott. A kígyó házában találtunk egy „levelet”, amelyben arra kéri a kígyó a gyerekeket, hogy segítsenek neki visszaváltozni királyfivá. Ezért a gyerekeknek ki kellett állniuk mindennap egy-egy próbát, hogy a kígyó visszakaphassa királyfi alakját. A gyerekek nagyon örültek a feladatnak. Megbeszéltük, hogy segítünk a királyfinak és megküzdünk, hogy elérjük a célunkat.
Az első próbatétel az volt, hogy soroljanak fel és mondjanak el annyi mondókát, verset és éneket, amennyit csak tudnak, azok közül, amiket az oviban tanultunk. Nagyon ügyesen tízet sikerült összegyűjteni. A gyerekek örültek, amikor számolva mind a tíz ujjamat kinyitottam. Láttam rajtuk, hogy ezt a számot nagyon soknak tartják.
A második próbatétel során megküzdöttünk a sárkánnyal. Egy kartonból készült célba dobó játékot játszottunk. Színes kislabdákkal kellett a gyerekekkel a sárkányt eltalálni. A játék végén a tábla el is dőlt, így a sárkányt sikerült legyőznünk.
A harmadik próbatétel a tornateremben felállított padokból, zsámolyból, egyensúlyozó eszközökből készült akadálypálya volt. A gyerekeknek „hegyen föl és le, folyón, mocsáron” kellett végigmenniük. Majd egy krokodil hátán úszva (zöld guruló deszkán) kerülték meg a lakatlan szigetet.
Végül a királyfi elveszett kincseit kerestük meg a csoportszobában. A gyerekek szorgalmasan keresték. Mindent megtettek, hogy megtalálják az összeset. Miután megtaláltunk minden kincset, a kígyó visszaváltozott királyfivá. Megszólalt a reneszánsz zene és Mirkó királyfi vendégül látta a gyerekeket a palotájában. Az egyik kislány kérésére a lakoma után közösen táncoltunk a zenére.
A játékok által még közelebb kerültünk egymáshoz. Nagyon tartalmas, élményekben gazdag hónapunk volt. Továbbra is biztatjuk őket a problémák megoldására, és nagy hangsúlyt fektetünk az érzelmi intelligencia fejlesztésére.