A Boldogságórát a segédanyagban ajánlott relaxációval kezdtük, ezzel megalapozva az óra témáját is. Ezt követően beszélgettünk arról, hogy milyen helyzetekben jó ellazítani magunkat.
Beszélgettünk arról, hogy egy hajónak milyen fontos részei vannak, majd kértem, hogy találják ki, ők melyik része lennének szívesen az 1.B osztály hajójának – volt többek között kapitány, árbóc, vitorla, kalóz, matróz, hajófenék, papagáj. Ezeket egy szoborban megjelenítették.
Az utolsó játékban szigetek között cirkáló hajóvá váltak, én voltam, aki figyelte a cápát. Ha elhangzott a cápa szó, akkor ki kellett kössenek a szigeten, hogy megmeneküljenek a cápától. A szigetek száma időről időre csökkent. A gyerekek lökdösődtek, kisajátítottak szigeteket, míg az egyik kislány rájött arra hangosan gondolkodva, hogy a szabályban nem volt az benne, hogy egyedül lehet csak a szigeten kikötni. Ezt követően a maradék gyermek nagyon összetartott, így három szigeten kikötő 9 gyermek maradt. Kértem, hogy egy pillanatra így összeölelkezve rögzítsék magukban a jó érzést. Utána megbeszéltük a játék lényegét. Kérték, hogy játsszuk újra. Ekkor már mindenki egymást segítette, hiába csökkent a szigetek száma, nagyon összetartottak, egymást hívták, figyelmét felkeltették, segítették. Úgy éreztem, hogy a játéknak itt kell véget vetni, hogy mindenki átélhesse az összetartás és egymásra figyelés nyereségét.
Kiváló volt az óra hangulata, mindeközben a gyerekek nagyon sok tapasztalatot szereztek a témáról.
Köszönöm a tanító néni aktivitását és a lehetőséget!
Megküzdési stratégiák
A február hónap boldogságóráinak témája a megküzdés. Első hallásra úgy gondoltam, hogy a 10 tematikus egység közül talán ez az egyik, melyet a legnehezebb az óvodáskorú gyermekek számára átadni, érzékeltetni, az ő „nyelvükre fordítani”. Mikor azonban jobban belemélyedtem az elméleti ismeretekbe rájöttem arra, hogyan is tudnám a téma aspektusait megragadni, mit is jelent értelmezésemben a megküzdés. Úgymint: a kitartást és erőfeszítést a célok eléréséhez; az esetleges kudarcok, negatív érzelmek elviselését és feldolgozását; az újrapróbálkozást vagy éppen a más nézőpontból való megközelítését egy-egy esetleges nehézségnek, problémának. Továbbá az is kirajzolódott számomra, hogy a napi pedagógiai munkámban pontosan ezek azok a tulajdonságok, melyeket tudatosan és indirekt módon (személyes példaadás) igyekszem kialakítani a gyermeki személyiségben. Előttem állt tehát a feladat, hogy összhangot teremtsek a boldogságórák céljai, valamint az érzelmi nevelés pillérei (élmény, tapasztalat, azonosulás), az ONAP szellemisége, illetve a csoportunk heti tematikus egységei között.
A megvalósításra remek alkalmat adott a farsangi alakoskodás időszaka, melyben a gyermeki fantázia és képzelet szabad szárnyalására bizton lehet alapozni a célokhoz rendelt tevékenységek tervezésekor. A télűző alakoskodásunk intézményi felelőseként jött az ötlet, hogy a boldogságórák pozitív érzelmi nevelési céljainak (megküzdés) „egy szeletét” kiterjesszem az óvoda valamennyi csoportjára.
MegküzdElla kapitány jelmezébe bújva felkerestem az óvoda kis kalózcsemetéit, hogy átadjam számukra a kincses-térképet, melyet követve teljesíthetik a próbák sorát és megküzdhessenek a jutalomhoz vezető akadályokkal. Szívmelengető érzés volt látni a csillogó (néhol ijedt) szemeket, a kíváncsiság és öröm jeleit a gyerekek arcán. A feladatokat úgy alakítottam, hogy abban a kicsik és nagyok is sikerélményhez jussanak, illetve más és más képességterületeket érintsenek. ( mozgásos feladatok, kulcskeresés, aranyásás, félelem barlangja, kalózkódfejtés). Ezáltal a játékos cselekedtetés módszerén keresztül észrevétlenül valósulhatott meg a célok eléréséhez tett erőfeszítések sora, az élményszerű tapasztalatszerzés. A különböző próbatételek helyszínét az óvoda helyiségeiben alakítottam ki oly módon, hogy azzal a gyermeki figyelmet, motiváltságot, kíváncsiságot folyamatosan fenntartsam. (dekoráció, verbális és non-verbális kommunikáció, jelmezbe bújás). A kalózkaland záró momentumaként a gyerekek részt vehettek a Zengő Erdő Sziget kincseinek „feltárásában”, melyet az óvoda tornatermében alakítottunk ki a dadusnéni hathatós közreműködésével. (kalózhajó, kincses sziget) A sikeres próbatételt egy hatalmas bulival ünnepeltünk meg, mely hozzájárult a tevékenység jó hangulatú lezárásához, illetve továbbéléséhez. Az elkészült hajódíszlet lehetőséget teremtett arra is, hogy a nyuszi csoportos gyerekek elképzelhessék a relaxációs gyakorlatban szereplő vitorlásukat, majd saját kalózhősüket is létrehozhassák. A céljaim megvalósulásának sikermérőjeként tartom számon a gyermeki öröm, izgalom megnyilvánulási formáit, a folyamatosan visszatérő beszédtémákat és azt, hogy olyan gyerekeket is sikerült motiválnom, akik előzőekben teljesen elzárkóztak. Nagyon örülök annak, hogy olyan kollégákkal dolgozhatom, akik minden területen partnerek és segítőtársak a tervezéstől a megvalósításig, melynek köszönhető nyuszi csoportunk szeretetteljes, családias miliője.
A hóvirág a tavasz hírnöke, az újjáéledő természet jel. Reményt hoz a változásra, ennek fényében teltek a beszélgetések a foglalkozásokon.
Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola
A csonkahegyháti Gárdonyi Géza és Szegi Suli Ált. Isk. 4. osztálya
Februárban a megküzdési stratégiák témában bevezetésként Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó című dalt hallgattuk.
Mozgásos játékok:
-plüss játékok kiszabadítása
-cápatámadás
-hajótörés
Fontos volt atz összefogás, gyorsaság, egymás segítés.
A rajzolós feladatokban a gyerekek szabadon fejezhetik ki érzelmeik megjelenését.
” A közösség ereje csodákra képes!”
A 6. hónap témája a megküzdési stratégiák melyet, relaxációs gyakorlattal kezdtünk („Repül a karom, ha akarom, ha nem akarom.”), ami teljesen feloldott a gyerekeket. A téma bevezetését a bátorságpróba című játékkal kezdtük, amely teljes mértékben felkeltette a gyermekek érdeklődését, izgatottan várták a témához kapcsolódó további tevékenységeket. Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó című dalával folytattuk a téma feldolgozását. Az Aranykulcs című mesét papírszínház használatával adtuk elő a gyerekeknek. Nagy beleéléssel és élvezettel hallgatták végig a mesét, melyet szabadjáték közben is szívesen dramatizáltak. Érdeklődve vettek részt a hónap feladatának teljesítésében, melyet a farsangi mulatsággal kötöttünk egybe, ahol a gyerekek saját elképzeléseik alapján saját szuperhősük bőrébe bújhattak. A gyerekek megalkották azokat a hősöket, akik a legjobban tudják őket támogatni céljaik elérésében. Saját maguk fogalmazták meg, hogy hőseik tulajdonságait, mint pl.: Szomorúságot elűző Hófehérke, Aranyszívű Elsa, Mindent helyrehozó Batman, Mindenkire vigyázó Thor, Fáradhatatlan Amerika kapitány. A gyerekek számára nehézséget jelentett megfogalmazni azt, hogy ezeknek a hősöknek mi az, ami nehezen megy, hiszen ők úgy gondolták, hogy mindenre képesek. A téma lezárását a megküzdés jelének kiszínezésével zártuk.
A relaxációval kezdtük a februári hónap témáját. A gyerekek el tudtak teljesen lazulni, nyugodt légkört teremtettünk ehhez. A relaxáció végén megbeszéltük kinek milyen volt a képzeletbeli vitorlása. Meghallgattuk Bagdi Bella lazulni, jaj de jó című dalát. Nagyon tetszett a gyerekeknek, többször is meghallgattuk ezt a dalt. Elkészítettük a „bíztató hóvirágokat”. Rajzoltunk, színeztünk, ragasztottunk hóvirágokat.Beszélgettünk arról, hogy melyik hóvirág mit üzen a kirándulóknak.
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája Bácska u Telephely
A nagycsoportosok lelkesen vettek részt a téma feldolgozásában. A szociális képességeik és probléma megoldó gondolkodásuk sokat fejlődött a boldogság órák folyamán. Nagyon lelkesek voltak, így a téma a hónap folyamán többször és változatos formában valósult meg.
Februári hónapban a megküzdési lehetőségek kapcsán beszélgettünk a gyerekekkel, azaz mit tehetsz ha problémákba ütközöl. A mese meghallgatása után a gyerekeknek a Mit tehetek ha nem érzem jól magam színezőlap lehetőségei közzül kellett kiválasszák és kiszinezzék azokat amelyek a saját személyiségükhöz a legjobban illenek.