ParaSport napja
Megküzdési stratégiák
A hónap témájának megfelelően sok oldalról körbejártuk, ki hogyan kezeli a feszültséget, a problémákat, bármiféle nehéz helyzetet, amellyel szembe találja magát. Minden foglalkozás elején meghallgattuk, énekeltük az Ellazulni jaj, de jó című dalt. A munkafüzet feladataiból szemezgetve színeztünk, mesét hallgattunk, készítettünk indulathőmérőt, van, aki képregényt rajzolt, végig jártuk az utat a labirintusban a problémától a megoldásig. Gyűjtöttünk megerősítéseket, milyen mondatok segítenek nekünk a nehéz helyzetekben. Sokat beszélgettünk a bevált és kipróbált praktikákról.
A Boldogságóra célja, hogy a második osztályos gyerekek felismerjék: mindenkinek lehetnek nehéz érzései, és megtanulják, hogy tehetnek azért, hogy jobban érezzék magukat. Az óra egy „érzésidőjárás” játékkal indul, ahol a gyerekek különböző időjárás-jelekkel fejezik ki aktuális hangulatukat. Ezután játékos formában beszélgetnek arról, milyen helyzetekben érezhetnek feszültséget, szomorúságot vagy dühöt, és négy megküzdési módszert tanulnak meg: a mozgást, a nyugtató légzést, a segítségkérést és a képzelet erejének használatát. A gyerekek kipróbálják a gyakorlatokat, majd elképzelnek egy saját „varázseszközt”, amely segít nekik a nehéz érzések kezelésében. Ezt egy kreatív rajzos feladatban jelenítik meg. Az óra végén zárókörben mindenki megoszthat egy dolgot, amit magával visz, és ami segíthet neki a jövőben, ha rosszul érzi magát.
A február a megküzdési stratégia hónapja. Ahhoz, hogy egy rejtvényt megfejtsenek a gyerekek, bizony meg is kell küzdeni érte. Ének órán ezt ki is próbáltuk. Fejlesztette a gyerekek gondolkodását, megtornásztatta az agyukat. Az osztály óriási lelkesedéssel fogott hozzá a betűrejtvényhez. Mivel nem volt könnyű feladat, voltak, akiknek nem volt kitartásuk, fel akarták adni. Megbeszéltük, hogy ahhoz, hogy elérjünk egy célt, küzdeni kell és kitartás szükséges hozzá. Mivel összetartó kis csapat, egymást ösztönözve mindenki elkészítette a feladatlapot.
A gyerekekkel meséket gyűjtöttünk, amiben macska szerepelt. Az új mesék nyílván gyorsan mentek, de meglepően mondták pl. a Mirr-Murrt, a Macskafogót, aminek én nagyon örültem, mert elmesélték, hogy ők ezeket a meséket szeretik.
Majd kiválasztottuk, hogy ki melyik macskára hasonlít. Tulajdonságokat mondtak, erős, bátor, furfangos, kitartó, eszes,gyors, majd a helyükön lerajzolták, és kiszínezték azt a figurát, amelyiket kiválasztottak. Ezek után felragasztották egy kartonpapírra, és az én segítségemmel fonallal rőgzíttem a „jelmezt” a fejükre .
Ezek után körjátékot játszottak , és olyan énekekeket énekeltek , amiben a macskáról van szó. (pl. Cirmos cica ,haj Ha én cica volnék….Tíz kicsi cica, Cicadal, Az utcán él egykandúr, Maszkabál
A tanulók egy pontösszekötős feladatot kaptak, amelynek során egy, a bátorságot jelképező szimbólum rajzolódott ki. A feladat során fejlődött a tanulók figyelme, kitartása és finommotoros készsége, miközben a téma kapcsán tovább beszélgettünk arról, hogy a bátorság nemcsak a mesék hőseire jellemző, hanem a mindennapi életben is megjelenik, például amikor valaki segít a társának, kiáll az igazáért vagy új dolgokat mer kipróbálni.
A februári Boldogságóra témája a megküzdési stratégiák voltak. A foglalkozás elején a tanulók egy hangoskönyv részletet hallgattak meg, amely egy olyan történetet mutatott be, ahol a szereplő nehézségekkel találkozott, és különböző módokon próbálta megoldani a problémáit. A történet segített abban, hogy a diákok könnyebben átgondolják, hogyan lehet reagálni a kihívásokra és a kudarcokra.
A hangoskönyv meghallgatása után közösen beszélgettünk a történetről. A tanulók megfogalmazták, hogy szerintük milyen érzéseket élhetett át a szereplő, és milyen lehetőségei voltak a helyzet megoldására. Többen saját tapasztalataikat is megosztották arról, hogyan szoktak megküzdeni a nehezebb helyzetekkel.
A foglalkozás során hangsúlyt kapott az is, hogy a problémák és a kudarcok az élet természetes részei. A diákok közösen gyűjtöttek olyan megoldási lehetőségeket, amelyek segíthetnek a nehéz helyzetek kezelésében, például a segítségkérés, a kitartás vagy a nyugodt kommunikáció. A foglalkozás jó alkalmat adott arra, hogy a tanulók tudatosabban gondolkodjanak saját megküzdési stratégiáikról.
Szokásos módunkkal kezdtünk az alkalmunknak. Relaxációs zenét hallgatva kezdtük meg az elmélyülést. Napimádással folytattuk, majd Dóra mindenkit elvarázsolt kis mackónak és „Medve vagyok, cammogok”-at játszottunk.
Miután így kicammogtuk magunkat, beszélgetni kezdtünk Dórával és a gyerekekkel. Mi is az, hogy megküzdeni? Egyáltalán mikor kell megküzdeni, mivel? Nagyon távoli volt ez a téma a gyerekeknek, nehezen fejezték ki magukat. Így hát Dóra repülni hívta őket a varázsszőnyegünkön. Amikor megérkeztünk, a gyerekek meghallgatták az Aranykulcs című mesét. Erről aztán elbeszélgettünk, sokan válaszoltak Dóra kérdéseire, mi is történt a mesében. Hogyan küzdött meg a főhős?
Hogy még jobban átérezzük a küzdés milyenségét, Dóra versenyezni hívta a gyerekeket. Több kisebb csoportot alakítottunk, és ki fakockából, ki legóból, ki műanyagkockából tornyot kezdett építeni. A gyerekek összedolgoztak, de átérezték milyen nehéz együttműködni. Nagyon élvezték közben a versengést, nagyokat nevettek, mikor néha eldőlt egy-egy torony építés közben. Mikor mindhárom csapat lett egyszer győztes, Dóra kihirdette, hogy itt ma mindenki nyert!
De Dórának volt még kérdése. Vajon ki az, aki meg tud minket nyugtatni, ha zaklatottak vagyunk vagy nehézségek érnek? A gyerekek nagyon sokféle választ adtak, helyszín és érzelmi befolyásoltságuk alapján. Termékeny beszélgetés alakult ki.
De végül az idő elszaladt velünk, így relaxáltunk még egy sort és mai alkalmunk véget ért.
A csoportban a gyerekek plüss játékait elrejtette egy boszorkány. Ahhoz, hogy megtalálják egy akadálypályán kell keresztűl menniük, mert a csoportból elvarázsolt erdő lett. Az akadály lehet mocsárjárás, széken mászás, asztalalagút…Ha mindenki átkelt az akadályokon akkor eltűnik az elvarázsolt erdő és újra lepke csoport lesz. A gyerekek megtalálhatják a játékokat és segíthetnek egymásnak megkeresni. A plüssökkel meghallgattuk Bezzeg Andrea : aranykulcsok című meséjét a szőnyegen, végül meghallgattuk Bagdi Bella : Ellazulni jajj de jó című dalát és a plüssel mozgunk , táncoltunk a hallott zenére.
„Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk.” Széchenyi István
A 8. osztályban a diákok sok változással, kihívással találkoznak (vizsgák, továbbtanulás, barátságok, serdülőkori változások). Elfogadható annak a ténye, hogy ezek hozzátartoznak az élethez, de lehetőség van mindezekkel szembenézni, sikeresen megküzdeni is. A megküzdési stratégiák segítenek kezelni a stresszt, a konfliktusokat és a nehéz helyzeteket. A jó megküzdési stratégia segít megérteni a problémát, kezelni az érzelmeket, és aktívan megoldást keresni. Beszélgettünk kétféle megküzdési stratégiáról:
1. Érzelmi megküzdési stratégiák. Ezek segítenek az érzések kezelésében.
• Beszélgetés egy baráttal, szülővel, különféle kikapcsolódási formák alkalmazása – a lányok csapata ezt a megküzdési formát érezte magához közel állónak.
• Sport vagy rendszeres mozgás, ami csökkenti a feszültséget – a fiúk ebben ismertek magukra és készítettek hozzá rajzot.
2. Problémaközpontú megküzdés. A probléma megoldására irányul.
• Segítségkérés – a továbbtanulással kapcsolatban aktuális a szülőkhöz, tanárokhoz fordulás
• Gyakorlás és ismétlés – felvételi vizsgára készülve kézzelfogható segítség, ha a rendszeres gyakorlás által magabiztosan és nem stresszesen érkeznek a tanulók a megmérettetéshez