A célok és álmok témájú boldogságóra természetes folytatásaként a következő alkalommal a megküzdési stratégiákról beszélgettünk a gyerekekkel. Az előző órán elkészített álomlétra segített abban, hogy a gyerekek megértsék: a célok felé vezető út lépésekből áll. Most azt vizsgáltuk meg közösen, mi történik akkor, amikor ezen az úton nehézségekbe ütközünk.
Felidéztük az álomlétra fokait: az indulást, amikor mindenki a saját útján kezd el haladni, majd azt a felismerést, hogy vannak dolgok, amelyek még nem mennek, de tanulhatók. Beszélgettünk arról is, hogy a gyakorlás és a kitartás hogyan segít egyre feljebb jutni a létrán, valamint arról, hogy a segítségkérés természetes és fontos része a fejlődésnek. A bátorító gondolatok és az önbizalom erősítése segít abban, hogy újra és újra megpróbáljuk, még akkor is, ha valami elsőre nem sikerül.
A megküzdési stratégiák témájánál azt erősítettük meg, hogy a nehézségek nem akadályok, hanem olyan helyzetek, amelyekből tanulni lehet. A gyerekek megfogalmazták, milyen érzések jelennek meg bennük, amikor valami nem sikerül, majd közösen kerestünk olyan megoldásokat, amelyek segíthetnek ezekben a helyzetekben: a nyugodt gondolkodás, a segítségkérés, a gyakorlás vagy egy bátorító gondolat mind olyan eszköz lehet, amely segíti őket továbbhaladni.
Az óra végére világossá vált számukra, hogy az álomlétra nemcsak a célok eléréséről szól, hanem arról is, hogyan tudunk megbirkózni az útközben felmerülő kihívásokkal. A gyerekek megértették, hogy minden lépcsőfok egy újabb lehetőség a tanulásra és a fejlődésre, és hogy kitartással, egymás támogatásával és a saját erejükbe vetett hittel képesek továbbhaladni az álmaik felé vezető úton.
Megküzdési stratégiák
Úgy száguldott el a február, mint ahogy a hónap jelképeként választott űrhajóink száguldottak a céljuk felé. Közben akadályokat kellett leküzdeni, feladatokat megvalósítani, küldetést teljesíteni. A gyerekek megtervezték saját, képzeletbeli űrhajójukat. Mindenki olyan erővel, szerkezettel, gombokkal látta el, amelyek alkalmazása segítséget, megoldást adhatnak problémák esetén. Képzeletbeli űrutazásunk során különböző bolygókra kellett eljutni.
A januári célkitűzések témát folytatva, ahhoz kapcsolódva arról beszélgettünk, mik befolyásolhatják, akadályozhatják céljaink elérését. Hogyan nézzünk szembe a kihívásokkal, változásokkal, veszélyekkel? Képesek vagyunk erőfeszítéseket tenni leküzdésük érdekében? Összegyűjtöttük, melyek azok a tulajdonságok, külső tényezők, erők, amelyek segíthetnek a kihívások leküzdésében.
Ebben a hónapban a történelmi olvasmányok olvasása, feldolgozása nagyon szorosan kapcsolódott a témánkhoz. Történelmi személyeket ismertünk meg, akik példaképek lehetnek számunkra, akik valódi, követendő értékeket képviselnek. Tudjuk a példakép követése is erőt adhat a küzdésben.
A farsangi időszak sok vidámságot hozott. Megtapasztalhattuk, a nevetés, kikapcsolódás, örömteli pillanatok is segíthetnek.
A hónap legnagyobb kihívása, felkészülni a kulturális bemutatóra, ami sok időt és energiát kívánt tőlünk. Kitartásra, szorgalomra, türelemre, lemondásra volt szükség, hogy eredményesen felkészülhessünk a programra. Ezek fontos tulajdonságok, ha meg kell küzdenünk valamiért.
Boldogságórára egy short filmmel (One small step – https://www.youtube.com/watch?v=yWd4mzGqQYo), és egy verssel (Mechler Anna: Nem adom fel!) készültem a gyerekeknek. Mindkettő nagyon megható volt. Jól igazolta azonban, hogy miből meríthetünk erőt, ami átsegíthet életünk nehéz időszakán: emlékek, törődés, szeretet, kitartás, hit, barátság, küzdés. A gyerekek megérezték a filmnek is, és a versnek is a mondanivalóját. Büszkén hallgattam hozzászólásaikat.
A szociális és érzelmi kompetenciák fejlesztése kiemelten fontos az óvodáskorú gyermekek személyiségfejlődésében, hiszen ezek a készségek alapozzák meg a későbbi társas kapcsolatok minőségét, az együttműködési készséget, valamint az önszabályozó képességek fejlődését. A tevékenység során törekedtem arra, hogy a gyermekek mesei keretbe ágyazva, dramatikus és mozgásos elemekkel gazdagítva dolgozzák fel a témát. A kerettörténetet a Misi mókus és az érzelem – erdő titka című mese adta, amely segítette a gyermekeket az érzelmi helyzetekkel való azonosulásban és a különböző megoldási lehetőségek megértésében. A tevékenységek során hangsúlyt kapott a testtudat fejlesztése, az önszabályozás erősítése, a döntéshozatali képesség fejlesztése, valamint az empátia és a problémamegoldó gondolkodás támogatása.
A foglalkozást ráhangolódással kezdtük, majd elmeséltem Misi mókus és az érzelem – erdő titka című mesét. A történet során a gyermekek megismerkedhettek azzal, hogy a különböző érzelmek természetes részei mindennapjainknak, és fontos megtanulni ezek felismerését és megfelelő kezelését. A mese lehetőséget teremtett arra, hogy a gyermekek a szereplők helyzetén keresztül felidézzék saját élményeiket és tapasztalataikat. Ezt követően a „fa-gyakorlat” elnevezésű testtudatosító és nyugtató mozgásos feladatot végeztük. A gyermekek elképzelték, hogy az erdő fái, amelyek stabilan állnak a talajon, gyökereikkel mélyen kapaszkodnak a földbe. A gyakorlat során figyelmet fordítottunk a testtartásra, az egyensúly megtartására és a tudatos légzésre. A tevékenység célja az volt, hogy a gyermekek megtapasztalják a nyugalom és stabilitás érzését, valamint fejlődjön testtudatuk és koncentrációs képességük. A gyakorlatot követően „Mit mondana Misi?” című problémamegoldó játékot játszottunk. A gyermekek különböző hétköznapi konfliktushelyzeteket hallottak, amelyek kapcsán közösen gondolkodtunk azon, hogy a mese főszereplője hogyan reagálna az adott szituációban. A feladat lehetőséget biztosított a gyermekek számára a véleményalkotásra, a mások szempontjainak figyelembevételére, valamint a kreatív problémamegoldás gyakorlására. A gyermekek számos frappáns, ötletes és empatikus választ fogalmaztak meg, amelyek jól mutatták, hogy képesek az adott helyzeteket több nézőpontból is megközelíteni. A téma feldolgozása kapcsán a mozgásos tevékenységek is fontos szerepet kaptak. A „hullám és szikla” elnevezésű játék során zenei kíséret mellett a gyermekek szabad mozgással, hullámszerűen haladtak a térben. Amikor elhalkult a zene a gyermekeknek mozdulatlanul kellett megállniuk. A játék során fejlődött a gyermekek figyelmi koncentrációja, reakciókészsége és önszabályozó képessége, valamint lehetőséget kaptak az energiák levezetésére is. Ezt követte a „Mit választasz?” című döntési játék. A tevékenység során egy-egy hétköznapi konfliktushelyzetet mondtam a gyermekeknek (például: valaki elveszi a ceruzámat). A szituációkhoz különböző lehetséges reakciókat ábrázoló képeket helyeztem ki, mint például kiabálás, lökdösés, sírás, segítségkérés, jelzés a pedagógus felé vagy egy mély levegővétel a megnyugvás érdekében. A gyermekek feladata az volt, hogy kiválasszák azt a reakciót bemutató képet, amelyet az adott helyzetben a legmegfelelőbbnek tartanak. A választásukat röviden meg is indokolhatták, ami lehetőséget biztosított a közös gondolkodásra és a különböző megoldási lehetőségek megbeszélésére. A tevékenység során hangsúlyt kapott annak tudatosítása, hogy ugyanarra a helyzetre többféle reakció is adható, és fontos felismerni, melyek azok a viselkedési formák, amelyek segítik a konfliktusok békés és konstruktív megoldását. A foglalkozás lezárásaként közösen elénekeltük és mozgással kísértük a „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek!” című dalt. A közös éneklés és mozgás pozitív érzelmi hangulatot teremtett, valamint erősítette a közösségi élményt és az összetartozás érzését.
A gyermekek aktívan, motiváltan és érdeklődve vettek részt a tevékenységekben. A mesei keret hatékonyan segítette az érzelmi azonosulást, valamint megkönnyítette az érzelmekkel és konfliktushelyzetekkel kapcsolatos gondolkodást. A mozgásos tevékenységek hozzájárultak a gyermekek figyelmének fenntartásához, valamint segítették az érzelmi feszültség oldását. A gyermekek játékos, élményszerű formában tapasztalhatták meg a megküzdési stratégiák, az érzelmi tudatosság és a konstruktív problémamegoldás jelentőségét.
Nőtincsi Vár-Lak Óvoda és Bölcsőde
Megküzdési stratégiák
A 6. Boldogságóra témája a Megküzdési stratégiák voltak.
A foglalkozást egy hangutánzós játékkal kezdtük, majd indiánokká váltunk és minél magasabbra szökkelltek a gyermekek.
Bagdi Bella „Ellazúlni jaj de jó” c. zenéjére relaxáltunk, és az egész testünket átmozgatva folytattuk a játékokat.
Megkeresték a gyermekek a csoportban elrejtett plüssmackót a társaik segítségével, majd elmeséltem nekik az Aranykulcs c. mesét, melyben egy királylány küzd a hazajutásért. A mese által nagyon jól megértették, hogy mit jelent az, hogy küzdeni valamiért.
A mese után futójátékokat játszottunk, ahol az összetartás segítségével kellett megmenekülni a hajótörés és a cápák elől.
A foglalkozás végén feladatlapoztunk, az érzelmeket ismerték meg és rajzolták le a gyermekek.
Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola
Mik a nehézségeim? Megoldás lépcső.
A megküzdés gyakorlása
• Foglalkozást kezdő relaxáció: (38-39. oldal kézikönyv)
„Az én hangom” (Kézikönyv 37. oldal)
„Hintaszék”
• Foglalkozást kezdő mondóka:
„Kicsi vagyok én, majd megnövök én,
Én leszek a legboldogabb a Föld kerekén!” (Munkafüzet 11. oldal)
• Foglalkozás dala:
„Bagdi Bella: Szép nap”
• A téma bevezetése:
„Milyen dolgokkal küzdött meg eddig a Maci csoport?”
Azoknak a dolgoknak a felsorolása, amiket már tudunk:
o megosztjuk a játékokat egymással
o ha szükséges megvigasztaljuk egymást
o vigyázunk a környezetünk tisztaságára
– hogy küzdünk meg a dühünkkel? (Harag világa kártya)
• A téma feldolgozása:
• Mese:
Apáti Kovács Béla: Színtelen pillangó
• Játék:
Haragvilága kártyával játék
• A téma lezárása:
Pillangó készítése festéssel
Dühhőmérő készítése legóból
• Foglalkozást záró éneklés:
„Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek”
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola
Mindennap megküzdünk valamiért. Ki örömforrást szerez, ki nehezen veszi az akadályokat. Mézike bábut rajzoltunk és bejelöltük színessel , hogy hol érzünk boldogságot, bánatot, örömöt vagy dühöt. Közben jobban megismertük egymást.
Február hónapban a megküzdési stratégiák témájával foglalkoztunk. Cd-ről meghallgattuk Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó! c. dalát. Hanyatt feküdtünk a szőnyegen, ez a foglalkozást kezdő „pozíció” nagyon tetszett a gyerekeknek. A dal szövegének megfelelően megfeszítettük és ellazítottuk a testrészeinket. Befogadóan viszonyultak a relaxációhoz.
Felkeltette a gyermekek érdeklődését a játékok közé elrejtett boríték, amelyben „Pók néni” üzente, hogy a hangos játék miatt (amely éppen meg is felelt a valóságnak) valamit elrejtett a csoportszobából. Kíváncsian néztek körbe a gyermekek, míg végül az egyik kislány észrevette, hogy a zenélő Micimackónk hiányzik. Az „akadályok” teljesítése (versmondás, éneklés) nem jelentett gondot a csoportnak. Ezt követően a Szívmanó kártyák közül az alapérzelmek felismerésére szolgáló darabokat vettük elő. Az érzelmek felismerése után az arckifejezésünkkel, mimikánkkal is próbáltuk az érzelmeket megjeleníteni. Példákat is mondtak rá a gyermekek. Több gyermek is megfogalmazta, hogy fél a sötétben. Örülnek, ha édességet, játékot kapnak, ha biciklizhetnek. Az Aranykulcs c. mese bemutatását követő beszélgetés alkalmával azt próbáltam érzékeltetni a gyermekekkel, hogy az akadályok, nehézségek az életünk velejárói, ha szembe nézünk a velük hamarabb legyőzhetjük őket. A mozgásos akadálypályán való végig haladás megmozgatta a gyermekeket, ugyanakkor a mesében szereplő királylányhoz hasonlóan sikerélményben volt részük az akadályok teljesítésével.
A februári boldogságóra témája a megküzdés volt. A gyerekekkel arról beszélgettünk, hogy a felmerülő problémákkal hogyan küzdhetünk meg. Összeszedtük azokat a szituációkat, amelyekben meg kellett küzdeniük nehézségekkel: pl. dolgozat, felelés, versenyek, barátság. Összegyűjtöttük, hogy mi volt az, ami átsegítette őket a nehézségeken. Kiemeltük ezek közül: a kitartást, a pozitív gondolkodást, a humort és hogy milyen fontos az önmagukba vetett hit. Párokban elkészítették a „Bátrak Földjét”. A gyerekek különböző helyszíneket terveztek Magyarország térképére, amelyek mind egy-egy kihívást, és annak leküzdését jelképezték. Így született meg „A dolgozatok ösvénye”, az „Erők erdeje”, a „Barátság kapuja”, a „Magány mocsara”, a „Fájdalom hegye”.
Az óra végén azt hangsúlyoztam, hogy minden nehézség leküzdhető, ha kitartóak vagyunk, merünk segítséget kérni és megtaláljuk saját megküzdési stratégiánkat.
A Nutella világnapján néhány érdekességet tudtunk meg a kedvenc mogyorókrémünkről. Természetesen a kóstolás sem maradt el.
A Macskák napja alkalmából néhány tanuló ppt segítségével mutatta be saját házi kedvencét. Ellátogatott hozzánk egy menhely vezetője, aki magával hozta Hetty nevű mentett kiscicát is. Játékos feladatokon keresztül beszélgettünk a macskák tulajdonságairól, a felelős állattartásról. Persze a simogatás volt a kedvencük.
A boldogságóra tevékenységek és játékok fő fókusza a bátorságról, a félelem leküzdéséről szólt. A gyerekek különböző játékokon keresztül megmutatták bátorságukat, amin igyekeztünk differenciáltan erősíteni, de gyengeségeiket is felfedhették, amit pedig próbáltunk megszüntetni, vagy kellemesebbé tenni egy-egy vicc, beszélgetés által. A csoportok kedvelt tevékenysége volt a nyelvtörők kimondásának próbálgatása, továbbá a „bárkiből lehet Hős” című játékot nagyon kedvelték, és önbizalmuk is megnőtt a játék által. A kisebbekkel és a nagyobbakkal egyaránt tudtunk foglalkozni a félelemevő zsákkal, elkészítettük, kiszíneztük, összeragasztottuk, és „beledobáltuk” a félelmeinket a zsákba. Ez a játék egy nagyon pozitív hangulatot keltett a csoportok életében, hiszen sokat megtudhattak a pedagógusok a gyerekek félelmeiről, illetve megpróbálhattuk „kidobni” azt, és ez pozitívan fejlesztette a gyerekek önbizalmát, bátorságát. A magabiztosság sálját sok gyermek érdeklődve elkészítette, sőt volt olyan gyermekcsoport, ahol többen készítettek egyet és elvágták, hogy mindenkinek jusson belőle, a bátorságból. A vonalkövetőt, a megerősítő képeket, és a sormintákat is örömmel készítették el a gyerekek.