Nyolcadikosaimmal a megbocsátás képességének a fontosságáról beszélgettünk, és arról, hogy miért fontos saját magunknak is, hogy meg tudjunk bocsátani másoknak. A lelki béke mindennapokban betöltött szerepéről is volt szó, és személyes példákat beszéltünk át a témában.
Megbocsátás
A reggeli körben beszélgetünk a megbocsátásról és a haragról. Egy helyzet felidézésével gyakoroljuk a bocsánat kérést.
Feladatlap segítségével mindenki lerajzolta önmagát boldog, illetve haragos állapotában. Ezáltal fejlődött az érzelmi intelligenciájuk és az önismeretük.
Relaxációs gyakorlat: „Napra forgó a napraforgó”.
A gyakorlat során törökülésben a karokat magasba emelve forgunk jobbra, balra. Ezzel gyakorolva az irányokat.
Meghallgattuk a „Ho’oponopono” c. mesét, amely során megismerkedtünk a négy kulcsszó fogalmával (Sajnálom, Kérlek, bocsáss meg, Köszönöm, Szeretlek).
A „Jön a Zombi!” játék segítségével gyakorolták a szavakat, amely során bővült a szókincsük és a memóriájuk is.
Meghallgattuk Bagdi Bella egyik személyiségfejlesztő dalát.
A Föld napja alkalmából készült alkotás jól tükrözi az alsó tagozatos tanulók környezettudatos gondolkodásának alakulását. A központi elemként megjelenő Föld köré helyezett, különböző színű és méretű kézlenyomatok szimbolizálják az összefogást és az egyéni felelősséget bolygónk védelmében.
A gyerekek munkájában megfigyelhető a természet iránti szeretet és az élővilág sokszínűségének megjelenítése. A rajzokban feltűnő növények, állatok és tájak azt mutatják, hogy a tanulók már rendelkeznek alapvető ismeretekkel környezetükről, és képesek ezeket kreatív módon kifejezni.
Az alkotási folyamat során fejlődött együttműködési készségük, finommotorikájuk, valamint erősödött bennük a közösséghez tartozás élménye. A közös munka lehetőséget adott arra is, hogy beszélgessünk a környezetvédelem fontosságáról és a mindennapi, apró cselekedetek szerepéről.
Összességében a tevékenység nemcsak esztétikai élményt nyújtott, hanem hozzájárult a tanulók környezettudatos szemléletének formálásához is.
Áprilisban bekapcsolódtunk a Föld világnapjába, ahol kreatív feladat megoldásával volt lehetőségük az elsősöknek, arra, hogy meg tudják állapítani, hogy mi jó a Földünknek és mi az, amivel ártunk neki.
Erről egy közösen elkészített plakát tanúskodik.
Második fontos dolgunk a megbocsátás gyakorlása volt.
Itt minden gyermek kapott egy szívet, amit minden egyes megbántás után széttéptünk jelképesen.
Majd mondtunk olyan tevékenységeket, amivel megpróbáltuk összeilleszteni a szívünk egy-egy darabját.
Pl.: bocsánatot kérek, odafigyelek rá, megölelem, rá mosolygok, szeretem…
Nem volt könnyű sem a bocsánatkérés, sem a megbántottságunk elengedése a számukra.
De végül sikerült a szívünk darabjait összeilleszteni. Volt, aki egyedül és volt olyan is, aki segítséggel tette meg mind ezt.
A szívünk újra egy darabban van, s ez a legfontosabb.
A 11.A kis csoportjával a megbocsátásról és a korrektégről beszélgettünk. A tanulók nagyon fontosnak tartják a korrektséget mind a felnőttek, mind a barátok között. Sajnos azt tapasztalják, hogy egyre kevesebb ember, társ korrekt, hanem inkább saját magukat helyezik előtérbe, másokat figyelembe véve. Ehhez a témához szervesen kapcsolódott a megbocsátás, hiszen az inkorrekt, tisztességtelen embereknek nehezebb megbocsátani, ami miatt rengeteg feszültég keletkezik bennük.
Feladatok közül a tisztességes feliratot választottam kicsit módosítva, szófelhőbe ágyazottan, amit rendkívül kreatívan oldottak meg, és a tiszességhez kapcsolódó fogalmak gyorsan összegyűltek.
Ebben a hónapban a megbocsátás gyakorlását, mint témát dolgoztuk fel a gyerekekkel, játékos és életkoruknak megfelelően. A célunk az volt, hogy megértsék: mindenki hibázhat, és fontos, hogy képesek legyünk bocsánatot kérni, illetve elfogadni azt. A havi téma feldolgozásához olyan meséket választottunk, amelynek a szereplői összevesztek, majd kibékültek. A gyermekek könnyen azonosultak a szituációkkal és örömmel osztották meg saját élményeiket. Beszélgettünk arról, hogy milyen érzés, ha valaki megbánt minket, és milyen érzés, ha kibékülünk vele. Kiemeltük, hogy a megbocsátás segít abban, hogy újra jól érezzük magunkat egymás társaságában. Szerepjátékok során különböző konfliktushelyzeteket játszottunk el (pl. játék elvétele során kialakult vitát, hogyan lehet helyesen megoldani felnőtt beavatkozása nélkül), közösen kerestünk megoldást az adott szituációkra. A gyermekek gyakorolták a ,,bocsánat” és a ,,megbocsátok” kifejezések használatát, valamint azt is, hogyan lehet kedves gesztusokkal (ölelés, kézfogás) lezárni egy konfliktust. Készítettünk ,,békítő szíveket” amelyeket egymásnak adhattak kibékülés jeléül. A hónap során megfigyelhető volt, hogy a gyermekek egyre tudatosabban reagálnak konfliktushelyzetekben: gyakrabban kérnek bocsánatot, és könnyebben fogadják el társaik közeledését. Összességében a téma feldolgozása hozzájárult a közösség erősödéséhez, a barátságok mélyüléséhez, és a pozitív érzelmi légkör kialakulásához a csoportban.
Veszprémi Egry Úti Körzeti Óvoda
A Boldogságóra keretében a megbocsátás témáját és az elfogadást dolgozzuk fel játékos formában, úgy, hogy a gyerekek érzékenyebbé váljanak egy mozgásban akadályozott társuk iránt. Bevezetésként egy rövid mesét hallgattak meg, amely egy új, mozgássérült kisgyermek óvodába érkezéséről szólt. A gyerekek kezdetben bizonytalanok voltak, nehezen találták vele a kapcsolódás módját, inkább kerülték a közvetlen érintkezést. A történet során azonban felismerték, hogy viselkedésükkel megbántják őt. A mese után egyszerű helyzetekben próbálták ki, milyen nehézségekkel járhat a mozgás korlátozottsága: egy lábon ugráltak, illetve úgy végeztek mindennapi tevékenységeket – például tárgyak felvételét vagy terítést –, hogy az egyik karjukat nem használhatták. A közös élmények után átbeszéltük tapasztalataikat, érzéseiket, és beszélgettünk arról, mit jelent a megbocsátás, hogyan tudunk segíteni egymásnak, és miért fontos az elfogadás. Zárásként kiemeltük, hogy attól szép a közösség, hogy mindenki egyedi, és így is tudunk harmonikusan együttműködni és boldogan játszani, ahogy a képek mutatják.
Románia,15-ös Normál Programú Óvoda,Szatmárnémeti
Április 22 Földanya születésnapja, ezt a napot is beszélgetéssel inditottuk, ahol megkérdeztem a gyerekeket tudják-e, hogy miért öltöztünk ma mindanjian kékbe?
A gyerekek elmondták, hogy a kék a viz és a felhő szine, de miután megvizsgáltuk a földgömböt megállapitották, hogy a FÖLD egy nagy kék golyó- nagy kék bolygó.
Majd mesét hallgattunk a Földről aki megbetegedett de szerencsére a gyerekek meggyógyitották és ezért megbocsátott a világnak mert eddig nem vigyázott rá.
Társasjátékot készitettünk újrahasznositott anyagokból, elkészitettük a KÉK BOLYGÓT megkoronáztuk, festettünk föld nyakláncot és mivel szülinap ettünk föld sütit is.
Legvégül ajándékba virágokat ültettünk a FÖLDnek és elénekeltük BagdiBella Boldog vagyok dalát.
BOLDOG SZÜLINAPOT FÖLD!!!
Boldogságóra keretein belül a magbocsájtás témakörét beszéltük át, ahol a gyermekek megismerkedhettek a bocsánatkérés és megbocsájtás erejével. Csoportunkban most eléggé elburjánzott ez a veszekedése, egymás kiközösítése, és szekálása, ezért is gondoltam, hogy egy kicsit előrébb hozom ezt a témát, hiszen jelenleg most ez adott volt számunkra. Elsődleges célja az hogy felismerjék, a harag elengedésével nemcsak másokat, hanem saját magukat is megnyugtathatják.
A foglalkozás végén a gyermekek szívecskéket készíthettek a barátaiknak amit nagy szeretettel adtak át számukra, ezzel is kedveskedve számukra. A gyerekek bocsánatot kértek attól akit esetleg megbántottak és megölelték egymást.
