Nagycsoportos Pillangósaimmal, a megbocsátásról és az őszinteségről beszélgettünk. Szituációs játékokban eljátszottuk, hogy nekimegyünk a másiknak és hogy kérünk bocsánatot, Mennyire volt őszinte a bocsánat? Mikor tudunk elfelejteni és megbocsátani mások által okozott bántást, testi, lelki fájdalmat. Bánat autónkon babzsák képében megjelenítettük sérelmeinket. Akinek még ott van a lelkébe a sérelem, az rak egy babzsákot a tarisznyába. Körbeadva a tarisznyát láthattuk mennyi milyen sok „nehézséget cipelünk”. A könnyeb elengedés érdekében felálltunk és egy örömtáncot lejtettünk. Megkönnyebülve ültünk asztalhoz és beragasztottuk a két szinbólumot a gyűjtőfüzetbe.
Megbocsátás
A papírlapra rajzolt, színes húsvéti tojások darabokra tépése után egy új tojás létrehozása a tépett darabkákból.
Az alkotás során megtanultuk, hogy valami rosszból is születhet szép dolog. És, hogy bocsánatot kérni és megbocsátani nem is olyan könnyű. Mindannyian hibázhatunk, és a kijavított dolog sokkal értékesebb lehet számunkra.
A héten Kiskertemben az ürge mondókával kezdtük a ráhangolódást a témára. A mindennapos mozgás alkalmával relaxáltunk, mozogtunk; Gryllus Vilmos: Csepp, csepp, csepereg c. dalára.A beszélgetőkör során elmesélték, hogyan telt a hétvége, ki merre járt kirándulni, játszani, segíteni. A Bolygónk, a Föld című mese megtekintése, az ő fejlettségi szintjüknek megfelelően ismereteket nyújtott a környezettudatosság fontosságáról. Gyakorlati tapasztalatot is szereztek a témában a virágültetés, gondozás során. A közösségi szellem, összefogás, barátság, szeretet, megbocsátás elmélyítése érdekében feldolgoztuk Süni Simi történetét, amit bábok segítségével elő is adhattak. A gyerekek önként vállalhatták az egyes szereplők megjelenítését, belső tulajdonságaiknak bemutatását. A téma feldolgozását egyedi képek elkészítésével zártuk.
Az újabb boldogságóra foglalkozást egy, a tankönyvből származó idézettel indítottuk. Müller Péter megbocsátásról szóló idézetét olvastam fel a diákoknak, a tankönyvből. Levontuk a következtetéseket, majd megkértem őket, hogy gondolják át, mi jut eszükbe a megbocsátásról. Készítettünk közösen a táblára egy pókhálóábrát, melyből már látszott, hogy megértették az idézet lényegét. Említették az erőt, az empátiát, toleranciát, melyek szerintük fontosak a megbocsátás kapcsán. Ezután felolvastuk a dél-afrikai feketék jogaiért harcoló, majd általuk meggyilkolt aktivista és szüleinek megbocsátás történetét, melyet őszinte döbbenettel hallgattak, érezhető volt, hogy megértették a történet lényegét és mélyen megérintette őket. Beszélgettünk a témáról, kiemelték, hogy ehhez hatalmas erő kellett és azt is, hogy a további düh és harag nem eredményezett volna sem változást, pozitívumokat pedig végképp nem. Ezután csoportokba rendeződtek és a kedvenc feladatuk, az Activity következett. Kértem őket, hogy idézzenek fel csoport szinten egy eseményt, melyért meg kellett bocsátaniuk, vagy találjanak ki egy történetet, amit a többieknek ki kellett találniuk. Rajzos és mutogatás feladványok is készültek. Ez a része a foglalkozásnak már vidámabb volt, a rajzok és a drámapedagógia révén, hiszen eljátszottak történeteket, azonban komoly témákat hoztak elő. Gyermekkori élményeket, kiközösítésért való megbocsátást, párkapcsolatokban való hűtlenség is előkerült a történetek között. Az órát azzal zártuk, hogy megkértem őket, mondják el, mit visznek magukkal az óráról. A legtöbben azt emelték ki, hogy ha vannak sebek, amelyek nem gyógyulnak be teljesen, vagyis van, amiért nem tudnak megbocsátani, akkor is fontos az elengedés és az, hogy igyekezzenek megbocsátani, hiszen mindannyian a saját magunknak okozunk további problémákat, ha nem bocsátunk meg. Megállapították azt is, hogy a megbocsátás nem gyengeség, sőt, hatalmas erő kell hozzá.
Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Ebben a hónapban a hónap témájának feldolgozásán túl a Föld napjához kapcsolódóan tartottunk programokat.
Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola
A Három csibe című mese elolvasása után a gyerekek azonnal párhuzamot vontak a saját iskolai kirekesztős játékaik és a mese cselekménye között. A történet segített konkretizálni azt az absztrakt érzést, amit Bagdi Bella dala közvetít. Különösen tanulságos volt látni, ahogy a gyerekek megfogalmazták: a csibék nem azért békültek ki, mert elfelejtették a vitát, hanem mert rájöttek, hogy együtt erősebbek. Ez a momentum volt az óra legfontosabb etikai felismerése: a megbocsátás közösségépítő ereje.
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda Könd Utcai Telephely
A foglalkozások során a gyermekek játékos, élményszerű tevékenységeken keresztül ismerkedtek meg az őszinteség, hitelesség, megbocsátás és korrektség alapvető értékeivel. Beszélgetőkörökben és dramatikus játékok során hétköznapi helyzeteken keresztül tapasztalták meg, hogy a hibázás természetes, ugyanakkor fontos az őszinte kommunikáció, a felelősségvállalás, valamint a bocsánatkérés és a megbocsátás képessége.
A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódva a megújulás, újrakezdés és a szeretet került a középpontba, külön hangsúlyt kapott a kapcsolatok helyreállítása és a korrekt, egymást tisztelő viselkedés.
A Föld napja alkalmából a felelősségvállalást a környezetvédelem irányába bővítettük, míg a Méhek világnapja kapcsán a természet iránti gondoskodás és a felelős magatartás fontosságát erősítettük.
A témát összekapcsoltuk a gondoskodás és felelősségvállalás értékeivel, hangsúlyozva, hogy apró cselekedeteinkkel például a virágok és a Föld védelmével vagy a természet tiszteletével, mi is hozzájárulhatunk élővilágunk megóvásához.
A program hatására a gyermekek nyitottabbá váltak, fejlődött empátiájuk, erősödött az őszinte és korrekt kommunikáció, valamint tudatosabban törekedtek a konfliktusok békés rendezésére.
Kiskunmajsai Móra Ferenc Óvoda, Általános Iskola,
Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola, EGYMI
2025/2026
Boldogságóra –„A megbocsátás”
Időpont: 2026. április
Helyszín: Szivárvány csoport,
A foglalkozás célja: az volt, hogy a gyermekek játékos formában megismerkedjenek a megbocsátás fogalmával. Törekedtünk arra, hogy megértsék: mindannyian hibázhatunk, de fontos, hogy tudjunk bocsánatot kérni és elfogadni a másik közeledését. A hangsúly a pozitív érzelmek erősítésén, az empátia fejlesztésén és a társas kapcsolatok támogatásán volt.
Beszélgetőkörben indítottuk a foglalkozást. Egyszerű, a gyerekek számára ismerős helyzeteket idéztünk fel (pl. véletlenül meglökjük egymást, elveszünk egy játékot). Közösen kerestük a megoldást: mit mondhatunk ilyenkor: „bocsánat” és „nem haragszom” kifejezéseket.
„Bocsánatkérő kendő” : A gyerekek egymással szemben álltak, és színes kendőket dobtak át egymásnak. Minden dobásnál egy-egy kedves szót vagy gesztust társítottunk (pl. „kérlek”, „köszönöm”, „bocsánat”). Ezt egy közös, együttműködésre épülő játékként értelmeztük: ha figyelünk egymásra, elfogadjuk a másikat, és „továbbadjuk” a jót, akkor a közös játék örömteli marad.
A foglalkozás végén körben állva egy „barátságkört” alakítottunk ki. A gyerekek kézfogással vagy egy-egy kedves mozdulattal jelezték egymás felé az elfogadást. Aki szeretett volna, megölelhette a társát, ezzel is erősítve a megbékélés élményét.
A kendős játék nagy sikert aratott, és természetes módon teremtett lehetőséget a megbocsátás gyakorlására. A foglalkozás során a gyerekek biztonságos, elfogadó légkörben tapasztalhatták meg, hogy a konfliktusok feloldhatók, és a kapcsolatok helyreállíthatók.
Senki sem tökéletes
A boldogságóra középpontjában a megbocsátás gyakorlása állt, amelyet többféle, élményszerű tevékenységen keresztül dolgoztunk fel. A „megbocsátás” szó jelentésének közös megbeszélése során tudatosítottuk, hogy ez nem a rossz cselekedetek elfogadását jelenti, hanem a harag és a sérelmek elengedését. A népmese feldolgozása segítette a tanulókat abban, hogy érzelmi szinten is kapcsolódjanak a témához, és felismerjék a megbocsátás jelentőségét az emberi kapcsolatokban. A bocsánatkérő kártyák készítése lehetőséget adott az önkifejezésre és az empátia gyakorlására, míg a rejtvény játékos formában mélyítette el a tanultakat. A foglalkozás során külön hangsúlyt kapott annak felismerése, hogy a megbocsátás saját lelki békénket is szolgálja: ha elengedjük a negatív érzéseket, felszabadultabbá és boldogabbá válhatunk.
Összességében a tanóra hozzájárult a tanulók érzelmi intelligenciájának fejlődéséhez, valamint ahhoz, hogy tudatosabban kezeljék konfliktusaikat és kapcsolataikat.
A hónap nevezetes napjai közül a költészet napjáról emlékeztünk meg. Mindenki saját maga által választott verset adott elő. Elmondták, miért azt a verset választották, és milyen érzések voltak bennük, a vers mondása közben.
A Föld napja alkalmából beszélgettünk, rajzoltunk arról, mit tehetünk Földünk védelmében.
Vizuális kultúra órán pedig a Legyünk mi is ökohősök témát dolgoztuk fel. Ehhez szorosan kapcsolódva a fenntarthatóság hetének keretében a gyerekek az erdő életével, annak megóvásával kapcsolatos feladatokat oldhattak meg.
Tartalmasan telt ez a hónap is.