Újabb kiscsoport, újabb év a Boldogságóra programban. Nagy izgalommal vártam,vajon hogyan fognak reagálni a kis Törpik a programra.
Minden hónapban a foglalkozást a Boldogságóra mondókával kezdtük. Nagyon tetszett nekik a hónap dalai, amit év végén egybeűzve végighallgattunk és énekeltünk.
Korcsoporthoz illeszkedő játékokkal színesítettem a foglalkozásokat, törekedtem, arra, hogy a mindennapjaikban is megjelenjenek a Boldogságpercek.
Nehéz témának bizonyult a hála gyakorlása, a megbocsátás, és a célok kitűzése. Életkoruk és szociális környezetük miatt nehezebben tudtak azonosulni a téma tartalmával. Gondolataikat, érzéseiket nehezen fejezik ki. Nagy segítségemre voltak ehhez a mesék és a bábok.
A nevelési év során folyamatos célom volt,, hogy a gyerekek felfedezzék a mindennapjaikban az apró örömeket, könnyebben meg tudjanak küzdeni egy- egy nehezebb helyzettel, tanuljanak meg egymáshoz alkalmazkodni, fogadják el és segítsék egymást a csoportban, hiszen akkor sokkal jobban fogják magukat érezni.
Nagy örömmel tapasztaltam, hogy az év végére egyre többen és egyre természetesebben segítettek társaiknak. Egyre többet hallottam a bocsánat és a semmi baj kifejezéseket. Egyre többet jelent meg a társas kapcsolatokban az őszinte ölelése, és a szeretlek kifejezés.
Határozottan elfogadóbbak, türelmesebbek lettek egymás felé. Természetessé vált legtöbbjüknek, hogy figyeljenek társaikra. Érzéseiket a csoportban mára bátran kifejezik. Sokkal kevesebb lett az agresszív megnyilvánulás.
Év végén egy nyílt nap keretén belül mutathattuk meg a szülőknek, milyen a gyermekek élete a csoportban.
Összességében rendkívül pozití hatást tapasztaltam a csoport, és az gyermekek egyéni érzelmi fejlődédében.
Jövőre már tapasztaltabban, remélem ugyanilyen lelkesen folytatjuk a programot.

Az idei nevelési évben újra részt vehettek a gyerekek Boldogságórákon. A foglalkozásokat boldogságmondókával kezdtük. A meséket követően beszélgettünk. Elmondhatták érzéseiket, gondolataikat a támával kapcsolatban. A gyerekek szívesen beszéltek érzéseikről.
A foglalkozásokat a gyerekek nagyon kedvelik, rendkívül aktívak és mindig várták a következő alkalmat.
Jó cselekedetek egész évben jelen voltak a csoport életében. Figyeltük miben tudnak segíteni egymásnak. Társaikkal szemben elfogadóbbak, türelmesebbek lettek.
Szituációs játékok alatt a gyerekek megtapasztalhatták, hogyan fejezzék ki érzéseikez (megbocsátás, öröm, szeretet, harag). Sokat sétáltunk a szabadban, célunk ezzel a környezethez való pozitív viszony kialakítása, megszerettetése.
Nagy örömmel vettek részt a témákhoz kapcsolódó játékokban. Sokukban felelevenedett a korábbi években játszott játékok is.
A fenntartható boldogság hónapjában elbúcsúztunk ballagó társainktól, akik egy-egy személyes ajándékkal gazdagodtak. Barátság karkötőt készítettek számukra.
Reméljük az iskolás évek alatt is megőrzik a program alatt szerzett „tudás”, és segítségükre lesz a mindennapokban.
Mi pedig folytatjuk tovább, egyre érettebben és boldogabban.

Ebben a nevelési évben volt kollégától „örököltük” meg a Boldogságórát, melyet nagy örömmel ogadtunk a gyerekekkel együtt.
A foglalkozáásokat nagy izgalommal várták, élvezték a közös játékokat, dalokat szívesen énekelték. A év során feldolgozott témákat nagy érdeklődéssel fogadták. Voltak nehezebb témák, mint a hála gyakorlása; számukra nehéz megfogalmazni, átadni a tartalmat. Voltak megható és vidám pillanatok is.
Leginkább Tódi Törp meséje tetszett nekik a legjobban. Ez többször is előkerült az év során. A meséket legtöbbször bábokkal segítettem.
Az idő előrehaladtával szépen beépült a program a mindennapjainkba. Az év vége felé egyre többször jelent meg a csoportban a témák tartalma.
Összességében rendkívül pozitív hatást gyakorolt a program gyermekre, feelnőttre egyaránt. A gyermekek társas kapcsolataiban, sokkal nyitottabbak, elfogadóbbak lettek társaik iránt.
Minden feldolgozott témánál vittek haza a gyerekek egy-egy munkát, ezzel is megpróbáltuk a családokat is megismertetni, bevonni a programba.
Munkám során rengeteg előnyös hatását tapasztalhattam meg a programnak.
Jövőre folytatjuk…

Boldogságóra beszámoló a 2023-2024 nevelési évről
A 2023-2024-es nevelési évben is folytatódott a Boldogságóra a Bóbita csoportban, megismertetve az új gyerekekkel is. A foglalkozásokon mindig örömmel vettek részt a gyerekek, izgatottan várták, a következő Boldogságórát. Nagyon élvezték a sok játékos feladatot, szívesen hallgatták a meséket, bátrabban számoltak be érzelmeikről, jókedvűen mozogtak, táncoltak Bagdi Bella dalaira. A gyerekek megismerkedtek “A Hálafa történetével”, a hála fogalmával, jelentésével. Nagy élményt jelentett számukra a Hálafa elkészítése, amit hazamenetelkor hazavittek családtagjaikhoz. Tódi törpe varázsszemüvegével gyakoroltuk, hogy hogyan lássuk szépnek a világot, hogyan legyünk optimisták. Igyekeztünk a társas kapcsolatainkat ápolni, örömöt szerezni egymásnak a jó cselekedetekkel, bátran együtt leküzdeni az akadályokat. A testmozgás témakörön belül, a foglalkozást a szabadban tartottam meg mindenki nagy örömére. A kisgyermekek számára a mozgás a legfőbb boldogságfokozó eszköz, hiszen minden tevékenység ebből indul ki.
Az utolsó boldogságóránk összegzés volt. Beszélgetéssel kezdtük a foglalkozást, ki mire emlékszik az egész éves boldogságóránkból, mondókára, mesére, meseszereplőkre, játékokra, dalokra. Elindítottuk az örömölelés láncát, átadva társunknak az örömünket, szeretetünket. Zsírkrétával kiszíneztük az apró örömök jelét, majd táncra perdültünk Bagdi Bella- Jól érzem magam boogie dalára. Fenntartható boldogságunkat óvodánkban tartott Családi napon éltük meg, megismerkedve a különböző ügyességi játékokkal, amit a gyerekek szüleikkel együtt oldottak meg.
Összegzésként bátran elmondhatom, hogy a gyermekek örömmel, jó hangulatban vettek részt a Boldogságóra foglalkozásokon.
Úgy érzem a programnak nagyon sok előnyös hatása van. A csoportban kevesebb lett a panaszkodás, türelmesebbek egymással.
Boldog nyarat, emlékezetes perceket kívánunk mindenkinek, és jövőre is szeretnénk boldog óvodásokat a boldog óvodánkba.

Június hónapban is nagyon jól érezték magukat a kis pillangó csoportosok minden egyes boldogságórával töltött percben. Felelevenítettük az év hónapjaiban, hogy milyen lépcsőfokokon keresztül értük el a boldogságvár kapuját. Mindenki feltette a boldogságvárra a jelét megkérdeztem, hogy ki az aki nem érzi úgy, hogy beléphet a boldogság várba, de mindenki úgy érezte, hogy nagyon boldog. Nagyon ügyesen sorolták a gyerekek Boldog Dórával. Nagyon örültek, hogy kinyílt a boldogság vár kapuja. Sokat énekeltünk, táncoltunk, hallgattuk Bagdi Bella dalait. Rendeztünk boldogság futást. Meghallgatták a gyerekek Bezzeg Andrea Boldog erdő-Kerek erdő című meséjét. Újra kinyitottuk a hálabefőttet, a gyerekek szívesen hallgatták, hogy szeptemberben miért voltak hálásak, megbeszéltük, hogy most miért hálásak, hogy a hála a szívükben azóta is ugyanúgy él.
Hálás vagyok magam is, hogy részese lehettem a pillangó csoportosok boldog hónapjainak.

A katica elveszett pöttyei című mese után a színező sablonokat kiválogattuk és közösen kiszíneztük a szereplőket, együtt döntöttünk arról, hogy milyen színűek legyenek. Megbeszéltük közben, hogy mit tettek a mesében, ami valamilyen érzést okozott nekik, vagy társuknak. Mikor és hogyan támogatták egymást? Volt-e olyan érzésük, ami kellemetlen volt? Mit tettek ekkor? A játékok közül az Asszociációs játékot nehezen értették meg a gyerekek, kezdetben nem igazán jutott eszükbe újabb gondolat, ebben még fejlődniük kell a gyerekeknek. Ennek ellenére jó hangulatban telt el a boldogságóránk.

A nevelési év utolsó Boldogság óráján a fenntartható boldogságról beszélgettünk a gyerekekkel. Először elmondtuk a már tanult mondókánkat, majd mindenki kapott egy plüss szívet. Ezután körbe mentünk és mindenki elmondhatta mi az, ami őt boldoggá teszi. Ezt követően pedig, olyan játékokat játszottunk, melyek a gyermekeknek örömet okoznak, szeretnek játszani.