Az osztállyal az alsó tagozatos évek, a 4. osztály végéhez érkeztünk. Közösen emlékeztünk az elmúlt évek boldogságóráira: a közösen készített alkotásokra, dalokra, táncokra. Nagyon szerették a gyerekek a boldogságórás foglalkozásokat.
A júniusi témáról is beszélgettünk természetesen és „jövőbelátó 3D-s szemüveg, szuperbogár, mindenhová eljutó kerékpár és egy új lakás” készült a téma kapcsán.
Most pedig már a megérdemelt: VAKÁCIÓ!

A tanév utolsó támája is feldolgozásra került, a fenntartható boldogság. Idén is felidéztük a legjobb pillanatokat, vagyis kinek melyik foglalkozás tetszett a legjobban. Örömmel vettem észre, h milyen sok játékra emlékeznek. Ebből néhányat el is játszottunk. Óra végén elfogyasztottuk a boldogságkoktélt is.
Június számunkra a szabadtéri programokról szólt. Felkérést kaptam családi napra és több szabadtéri rendezvényre, ahol a gyerekeket boldogságórás foglalkozásokba kapcsoltam be. Ez számomra is nagyon érdekes volt, mert előre nem lehetett tudni, hogy hány gyermek és milyen korosztály lesz jelen. De ez a kihívás is sikeresen teljesítve!
A következő kihívást júliusra kaptam egy olyan felkérés formájában, hogy a szellemileg fogyatékos felnőttek napközi otthonában tegyem színesebbé az odajárók életét. Ezt még nagy izgalommal várom. Majd erről is be fogok számolni.
Nagy kihívás ezekben a programokban, h nem tudom előre felépíteni, mint egy iskolai órát, ahol pontosan tudom, hogy melyik osztály milyen és arra tervezek. Itt a helyzet, a jelenlévők hozzáállása alakítja a programokat.

• Szeptember – A hála hónapja

Mindenki elkészítette a saját „Hála befőttjét”, amelybe a gyerekek kis képeket rajzoltak arról, miért, kiért és kinek hálásak. Kézzelfoghatóvá vált számukra, hogy mennyi apró, de jelentős dolog van az életükben, amiért hálásak lehetnek. Nagyon nagy öröm volt számomra, hogy nagyon változatos alkotások születtek, melyek sokáig díszítették faliújságunkat, most egy polcon kaptak helyet, ahol minden évben újabb befőtteket helyezünk majd el. Nagyon ügyesen megfogalmazták, hogy mi a hála és miért fontos gyakorolni ezt a mindennapokban, otthon és az iskolában is.

• Október – Az optimizmus gyakorlásának hónapja

A hónap témájához kapcsolódva a pozitív gondolkodás fejlesztésére helyeztük a hangsúlyt. A gyerekekkel közösen csillag alakú „pozitív varázspálcát” készítettünk, kartonból, ágakból, közösen gyűjtött levelekből,. Segítségével játékos szituációk során próbáltuk meglátni a nehézségek mögött rejlő lehetőségeket és jó dolgokat is, hogyan fordíthatjuk át az adott szituációt úgy, hogy észrevegyük benne a jót. Kitaláltunk egy varázsigét is a pálcához: „Itt van az ősz, megérkezett, elhozta a szép színeket, barna, sárga, piros, szomorkodni TILOS!” Ezt a mantrát később már, pálca nélkül is elővettük. Örömmel hallgattam a szülők beszámolóit, hogy a gyerekek otthon is használják a varázsigét és a pálcát. A tevékenység célja az volt, hogy a tanulók megtapasztalják: a hozzáállásukon múlik, hogyan élik meg a mindennapi helyzeteket. A gyakorlatok során egyre bátrabban fogalmazták meg saját pozitív gondolataikat, észrevételeiket, így fejlődött optimizmusuk, problémamegoldó szemléletük és önbizalmuk is. A „pozitív varázspálca”, mint vizuális és játékos eszköz, segített konkrét szituációkba beépíteni az optimista nézőpontot.

• November – A társas kapcsolatok hónapja

A novemberi boldogságóránk középpontjában a társas kapcsolatok álltak. Beszélgettünk arról, hogy milyen fontos szerepet töltenek be az életünkben a barátok, családtagok, osztálytársak és más közösségek tagjai. A gyerekek megosztották élményeiket, megbeszéltük, hogyan lehet erősíteni a kapcsolatokat, és mit tehetünk azért, hogy mások jól érezzék magukat a társaságunkban. Mivel első osztályról van szó, az osztálytársi kapcsolatokat kiemelten kezeltük a foglalkozás során és ehhez kapcsolódott az aktuális feladat is.
A gyerekek mindegyike körberajzolta rajzolta a saját kezét egy papírlapra, majd kivágta. Mindenki rárajzolta a padtársa jelét. Ezt követően mindenki elmondta, hogy miért szeret mellette ülni, vele játszani. A kezekből közösen elkészítettük a „barátság lúdját” Márton nap alkalmából. Az egymásra helyezett kezek szimbolizálták a közösség és az összetartozás erejét, hogy egy nagy közösség tagjai vagyunk, és összetartozunk. Ahogy a kezek egymásra kerültek, úgy az osztály is egy összetartó egységgé formálódik, amelynek minden tagja fontos és hozzájárul a közös értékekhez.

• December – A jócselekedetek hónapja

Decemberben a segítségnyújtás, az önzetlenség és a szociális érzékenység állt a Boldogságóra középpontjában. Osztályunk is csatlakozott az iskolai Mosolymanó akcióhoz, mely során a gyerekek lelkesen ajánlották fel saját játékaikat rászoruló társaiknak. A rengeteg beérkezett játék azt mutatta, hogy valóban átélték az adakozás örömét. A foglalkozásokon beszélgettünk arról, miért jó segíteni, mit jelent önzetlennek lenni, és miért fontos néha elengedni olyan tárgyakat, amelyek másnak örömet szerezhetnek. A tanulók megtapasztalták, hogy a jócselekedetek nemcsak a megajándékozottat teszik boldoggá, hanem őket magukat is.

• Január – Célok kitűzése és elérése

A hónap célkitűzéseit egy pályázati felhíváshoz kapcsolódva valósítottuk meg, mely a fenntarthatóság jegyében zajlott. A gyerekekkel maradék anyagokból készítettünk egy falújságot „Az erdő-mező állatai” címmel. A projekt során közösen terveztük meg a munka lépéseit, és pontos célokat tűztünk ki, hogy minden fázis eredményesen megvalósuljon. A céljainkat úgynevezett „célkártyákon” jelenítettük meg, hogy jól nyomonkövethető legyen, amit már teljesítettünk. A feladat kiváló lehetőséget nyújtott az együttműködés, az önfegyelem és a kitartás gyakorlására. Emellett érzékenyítette a tanulókat a környezettudatosság és az újrahasznosítás fontosságára, így a projekt nemcsak személyes, hanem közösségi és környezeti értéket is közvetített. Az egész hónapon át tartó kitartó unka meghozta a gyümölcsét és első helyezést ért el az osztály. 🙂 A fenntarthatósági projekt nagyszerűen ötvözte a céltudatosságot a környezettudatossággal. Az, hogy közösen dolgoztak, lehetőséget adott arra, hogy mindenki értékes része legyen az elért eredménynek.

• Február – A megküzdés gyakorlásának hónapja

Februárban a nehéz helyzetek kezelését, az érzelmek szabályozását és a belső erőforrások mozgósítását állítottuk a fókuszba. A gyerekekkel közösen készítettünk egy személyes „Érzelmi elsősegély készletet- BELSŐSEGÉLY 😀 dobozt”, egy régi elsősegély doboz felhasználásával, amelybe rajzok és kártyák formájában gyűjtöttük össze azokat a mondatokat, gondolatokat, személyeket vagy tevékenységeket, amelyek megnyugvást, bátorítást vagy megoldást jelenthetnek számukra nehéz helyzetekben. A foglalkozás során beszélgettünk érzéseinkről, azok kezeléséről, és egyszerű stresszkezelő légzőgyakorlatokat is kipróbáltunk. Kipróbáltuk közösen az Érzelmi Bingo tásasjátékot és kitaláltunk közös kis mantrákat a nehéz helyzetekre, melyekhez mindig mozgást is társítottunk: pl: „Az ablakom kitárom, a mérgemet kifújom!”, „A dühöm kidobogom, újraéled mosolyom!” „Izgulok, de nem bánom, az izgalom lehet a barátom!” „ Kicsi vagyok, erős vagyok, megcsinálom, mint a nagyok!”  A gyerekek megtapasztalhatták, hogy nagyon sok érzelemmel kell megküzdenünk, de vannak eszközeik arra, hogyan tudják azokat jól kezelni, megérteni.

• Március – Az apró örömök hónapja

Márciusban a tudatos jelenlét gyakorlását és az apró örömök megélését egy különleges „figyelem sétával” valósítottuk meg. Az irányított séta során a tanulók a természetben haladva minden érzékszervükkel a „most”-ra koncentráltak: figyelték a talaj érintését, a madarak hangját, a levegő hűvösségét, és megfigyeltek apró részleteket a környezetükben, amelyeket a rohanó mindennapokban talán észre sem vennének. Mindenre rácsodálkoztunk, ha valaki „Nézd” kezdetű mondattal indított, akkor egy pillanatra megálltunk és közösen rácsodálkoztunk: „Wow”, ( A Boldog Iskola oklevél ünnepélyes átadási ünnepségéről „loptam” az alapötletet, köszönöm! :) ) ,így sok nevetéssel is gazdagodott a közös program. A közös „wow-pillanatok” erősítették az élmények megosztását, a csodálkozás képességét, és segítettek a lelassulásban. A séta segített a koncentráció fejlesztésében, a nyugalom megtapasztalásában és abban, hogy a gyerekek észrevegyék az őket körülvevő csodákat. A séta során a gyerekeknek irányított instrukciókat kaptak:
• „Figyeld meg, ahogy a talpad hozzáér a földhöz.”
• „Nézd meg, milyen színű a fű most.”
• „Hallgasd meg, mit hallasz a közeledben és a távolban.”
• „Érzed a levegőt az arcodon?”
• „Lassítsd le a lépteidet. Figyelj!”
• „Nézd, milyen gyönyörű a táj!”
A foglalkozás végén megbeszéltük a tapasztalatainkat, érzéseiket, és egy kőre megfestették, hogy mi maradt meg bennük leginkább ebből a különleges élményből.

• Április – Megbocsátás gyakorlásának hónapja

A hónap során a harag elengedéséről, a sérelmek feldolgozásáról és a megbocsátás erejéről beszélgettünk. A tanulók elkészítették saját „megbocsátás galambjaikat”, amelyek szárnyaira egy-egy gondolatot, üzenetet írtak – olyan helyzeteket, amelyekben gyakorolniuk kellett a megbocsátás képességét. A foglalkozás során közösen gondolkodtunk arról, miért nehéz néha megbocsátani, ugyanakkor milyen nagy örömet jelenthet, ha sikerül elengednünk a haragot. A galambok szimbolikusan „szabadon engedésre” kerültek, ezzel is erősítve a megbocsátás lelki erejének megélését. A foglalkozás lehetőséget adott arra, hogy a gyerekek szóban és írásban is foglalkozzanak egy rendkívül mély, nehéz és összetett témával.

• Május – Testmozgás, egészséges életmód hónapja

Ebben a hónapban a mozgás öröme és a közös élmények kerültek a középpontba. Osztályunk egy barátságos „osztályfocival” mozdult meg, ahol a játék nemcsak a testi aktivitást, hanem a közösségi élményt is erősítette. Azok a gyerekek, sem maradtak ki a programból, akik nem fociztak: közös szurkolói táncot tanultunk be, így mindenki aktív részese lehetett az eseménynek. A vidám, mozgással teli foglalkozás nemcsak a sportolás fontosságát emelte ki, hanem azt is megmutatta, hogy az élmény és az összetartozás érzése mindenkit megmozgat – testileg és lelkileg is.

• Június – Fenntartható boldogság hónapja

A tanév utolsó boldogságóráján a gyerekek elkészítették saját „Boldogsághátizsákjukat”, amelybe összegyűjtöttük mindazokat az élményeket, gondolatokat és apró tárgyakat, amelyek a boldogságérzetüket erősítik. A hátizsák szimbolikus eszközként szolgált arra, hogy a tanév során tanultakat – mint az önbizalom, hála, megbocsátás vagy apró örömök megélése – magukkal vigyék a nyári szünetre és a jövőbeli kihívásaikhoz. A foglalkozás során a gyerekek tudatosították, hogy a boldogság rajtuk is múlik, és sok kis dologból épül fel – amit újra és újra elővehetnek, mint egy hátizsákból a legfontosabb útravalót.

Egyéb programok a tanév során:

Világ Gyalogló(hó)nap ( október hónap-október 10-én vettünk részt)
Iskolánk lelkesen csatlakozott a Világ Gyalogló(hó)nap eseménysorozathoz. Ennek keretében az alsós osztályok egy vidám túra során elsétáltak a Hajósi pincefaluig, útközben keresős játékot játszottak, majd közösségépítő medve vadászat játékkal ünnepeltük a táv teljesítését. A programot egy kellemes séta zárta, mikor együtt visszatértünk az iskolába. A napot a mozgás öröme, a jókedv és közösségi élmények tették emlékezetessé.

Boldogság Világnapja 🙂

Iskolánk a Boldogság Világnapját vidám és színes programokkal ünnepelte. Szinte mindenki piros ruhát öltött, hogy a boldogság színeiben emlékezzen erre a napra. A diákok és tanárok közös csapatépítő játékkal indították a napot. A mosolyvadászat is nagy sikert aratott, ahol minden egyes mosolyért cukorkát kaptak a szerencsés megtalálók. A napot „szív küldi” üzenetekkel zártuk, melyeket az alsós tanulók személyesen juttattak el a város lakóinak postaládáiba, remélve, hogy boldogságot és pozitív gondolatokat csempészhetnek a szürke hétköznapokba. Készült még egy közös alkotás is, egy „boldogságfürdő”, ahol a gyerekek szappanbuborékokba fogalmazták meg, mi teszi őket boldoggá. Hiszen nemcsak a testünknek jár egy finom habfürdő, hanem a lelkünknek is! Csodásabbnál csodásabb alkotások születtek. Az esemény célja az volt, hogy mindenki egy kicsit jobban érezze magát.

Értékelés, reflexió:

A Boldogságórák beépültek az osztály mindennapi életébe. A program közösségépítő és személyiségfejlesztő hatása a tanév során folyamatosan érezhető volt. Nagy örömömre Wittmann Viktória kolléganőm is elvégezte a tanfolyamot és következő tanévben már közösen folytatjuk a munkát, remélve, hogy egyre több kollégánk csatlakozik majd a jövőben a munkánkhoz. Hiszen „Jobb Veled a Világ!” :) 🙂 🙂
Hodován-Balla Ivett 🙂
Hajósi Szent Imre Általános Iskola