A gyerekekkel kört alkottuk. Megbeszéltük a játékszabályt. Örültek, hogy senki se fog most kiesni a játékból. A seprűt a gyerekek körbe adogatták, mikor elhalkult a zene, akinél volt a seprű, beállt egy számára kiválasztott gyermek mögé. A végén megszámoltuk, hogy ki mögött hány gyermek van. A gyerekek kérték, hogy többször ismételjük meg a játékot.
Fenntartható boldogság
A 2025-2026-os tanév és az ezzel az osztállyal együtt töltött két évünk utolsó boldogság óráját is remek hangulatban töltöttük. Ha boldog vagy… kezdetű Bagdi Bella dalát elzengve, tapsolva, mutatva kiáltva hangolódtunk rá. Ezután végigsétáltunk a két év közösen készített tablói előtt, meg-megállva emlékeket idéztünk. A nyelvtan füzetünkbe a BOLDOGSÁG szóból mindenki egy rejtvényt alkotott: a felszólító mondatok a kulcsszó egy-egy betűjével kezdődtek. Felolvastuk, elégedetten, boldogsággal feltöltődve fogtunk hozzá a vidám, utolsó tablónk készítéséhez.
Összefoglaltuk, hogy mely témakörök, esetleg mely feladatok tetszettek a legjobban a boldogságóra témakörében. Mindenkinek más és más. Leinkább a rajzos feladatokat emelték ki. A boldogságórákat azért szerették, mert ilyenkor lehetőségük nyílt a kötetlenebb kifejezésre, beszélgetésekre. A közös metszete az óráknak az együtt töltött idő és a sok vidámság, amit sokan kiemeltek. Ez azért különös, mert a korábban erős konfliktusokat okozó problémák jelentősen csökkentek. Sok új módszert tanultunk közösen amelyeket a jövőben is alkalmazni szeretnénk.
Cél: A tanulók tapasztalják meg, hogy a rendszeres mozgás, az együttműködés és a közös játék örömforrást jelent, valamint hozzájárul a testi és lelki egészség megőrzéséhez.
A fenntartható boldogság témaköre a Kihívás Napjához kapcsolódva valósult meg. A tanulók hat különböző mozgásos állomáson vettek részt, amelyek játékos formában fejlesztették ügyességüket, gyorsaságukat, figyelmüket, koordinációjukat és együttműködési készségüket. Az Ugra-bugra, Az árny, a Piramis, a Kapd el!, a Színvadász futás és az Állatutánzó váltó feladatait nagy lelkesedéssel teljesítették. A mozgásos tevékenységek után közös beszélgetés során felidéztük a nap élményeit, és megfogalmaztuk, hogyan járul hozzá a rendszeres testmozgás az egészséghez, a jókedvhez és a boldogsághoz. A program során a gyermekek aktívan, örömmel és egymást támogatva vettek részt a feladatokban. A közös mozgás erősítette az osztályközösséget, sikerélményt nyújtott a tanulóknak. A gyerekek felismerték, hogy a rendszeres mozgás a boldog és kiegyensúlyozott élet egyik fontos alapja.
A fenntartható boldogság témájához kapcsolódva idén egy különleges, élményalapú gyereknapot szerveztünk a gyerekek számára, amelynek középpontjában az összetartozás, az együttműködés, a közös élmények és az örömteli megélés állt. A program egy titokzatos videóval kezdődött, amelyben a gyerekek meghívást kaptak a „Suttogó Erdő” kalandjába. A történet szerint az Arany Napkő csak akkor válhat láthatóvá, ha a gyerekek bebizonyítják, hogy bátrak, okosak, segítőkészek és képesek összefogni egymással.
A videó után az aulában vártuk a gyerekeket, ahol megkapták saját menetrendjüket és a feladatok helyszíneit. Az állomásokon őrzők fogadták őket, akik ellenőrizték a próbák teljesítését, és minden sikeres feladat után egy darabot adtak a titkos térképből. A gyerekek hat különböző állomáson vehettek részt: a Bátorság Ösvényén akadálypályát teljesítettek, a Bölcs Bagoly Rejtvényénél logikai feladatokat oldottak meg, az Íjász Céltáblájánál ügyességüket próbálhatták ki, az Összefonódás Hídjánál a csapatmunka került középpontba, a Napkő Műhelyében amuletteket készítettek, míg a Sárkány Rejtjelénél közös gondolkodással szabadulószobás kódfejtést oldottak meg.
A program során a gyerekek nemcsak játékos feladatokat teljesítettek, hanem megtapasztalhatták, hogy a valódi boldogság sokszor az együtt megélt pillanatokból születik. A közös nevetések, az egymásnak nyújtott segítség, a sikerélmények és az összefogás mind hozzájárultak ahhoz, hogy erősödjön bennük a közösséghez tartozás érzése. Különösen megható volt látni, mennyire tudtak örülni egymás sikerének, és milyen természetességgel bíztatták társaikat a nehezebb feladatoknál.
Miután minden csapat összegyűjtötte a térképdarabokat, közösen rakták össze a titkos térképet, amely elvezette őket a kincs helyéhez. Ott labdák, kréták és nyalókák várták őket – de a nap végére egyértelművé vált, hogy a legnagyobb kincs mégsem ezekben rejlett, hanem a közösen átélt élményekben, az együttműködés örömében és az önfeledt boldogságban.
A program sikeréhez nagyban hozzájárult a szülők támogatása és segítsége is, akik aktívan bekapcsolódtak a szervezésbe és a lebonyolításba. Ez a közös összefogás még inkább erősítette azt az üzenetet, hogy a fenntartható boldogság alapja a kapcsolódás, az egymásra figyelés és a közösen megélt pozitív élmények
A fenntarthatóság témakörében egy olyan órát tartottunk, amelynek során a gyerekek igazi hősökként menthették meg a bolygó lakóit a kóros gerincgörbüléstől, amelyet a sok telefonozás, monitor-, tévénézés, ülés stb. okoz az embereknek. Különböző páciensek jelentek meg az órán, akik elmondták, milyen problémával küzdenek, tanulóimnak pedig különböző, könnyedén elvégezhető testmozgással kellett enyhíteni a fájdalmakon. Akik segítséget kértek: a szorongó, a gémer, a telefonozó, az autóvezető és a sokat nassoló. A célom az volt, hogy a páciensek és hősök együtt küzdjenek a problémák megoldása érdekében. A gyerekek nagyon élvezték az órát, amely nagyon jó hangulatban telt.
Összegyűjtöttük, mi minden segíthet abban, hogy hosszú távon boldogabbak legyünk. Átismételtük az év során tanult témákat, és közösen megfogalmaztuk, hogyan tudunk figyelni magunkra és másokra a mindennapokban.
Produktum: elkészült a közös „Boldogságkönyv”, amely az év legkedvesebb emlékeit tartalmazta.
Az indiai tanmesét olvastuk el és fordítottuk le angolra.
Megbeszéltük a kérdéseket csoportokban.
A biodiverzitásról megnéztünk egy videót, amelyben a 100 éves Sir David Attenborough a narrátor:
Előtte a várhatóan új szókincset megbeszéltük, leírtuk.
A videó megnézése közben 4 kérdésre kellett választ keresni a tanulóknak.
Ezután csoportokban dolgozva 1-1 kérdésről posztert és szóbeli prezentációt készítettek.
Végül meghallgattuk az előadásokat.
Ötleteket gyűjtöttünk, hogyan tartható fenn a boldogságunk. Vannak rövid távon, hosszabb távon boldogságot okozó cselekedetek. Így esett a választásunk arra, hogy a Földünk boldogsága érdekében újrahasznosítható dísztárgyakat készítettünk. Közben az alkotás öröme által a gyerekek boldogsága is fenntartható.
Boldogság óra keretein belül a fenntartható boldogság témakörével foglalkoztunk. A csoportban a heti témára ráhúzva, mely a méhek világnapja- játékos, élményalapú módon közelítettük meg. A gyerekekkel közösen beszélgettünk arról, hogyan lehet boldognak lenni úgy, hogy közben vigyázunk a környezetünkre, a természetre és egymásra is.Beszélgettünk a méhek védelméről, fontosságáról is. Örömmel kapcsolódtak be a beszélgetésbe: sokan meséltek arról, hogyan öntözik otthon a növényeket, hogyan gyűjtik szelektíven a szemetet, hogyan óvják a környezetüket. Visszatekintettünk a pár héttel ezelőtti méhész bemutatóra is, ahol gyerekek nyelvén elmesélték a méhek természetbeli fontosságát.
A foglalkozás során nagy hangsúlyt fektettünk az együttműködésre: mindenki elmondhatta a saját gondolatait.
Csoportunkban egész évben külön gyűjtöttük a papírt, valamint a Pet palackokat, amit a helyi boltba vittük vissza közösen a gyerekekkel. Összességében a gyerekek nyitottak és érdeklődővoltak. A hét zárásaként újrahasznosított Wc papír gurigákból méhkaptárokat készítettünk, melyekbe belehelyetük a hét elején festett méhecskéket.