A nevelési év és egyben a Boldogságórák zárásaként igyekeztünk feleleveníteni a legkedvesebb boldogságfokozó „összetevőket”, úgy mint:
– a saját rituálénk: „Kicsi vagyok én”, „Ölelőperc”, „Boldogságmondóka”;
– kedvenc relaxációs gyakorlatok: „Együtt az Á, O és U hangokban”, „Hintaszék”, „Medve vagyok és cammogok”, „Arcizomlazítás játékosan”;
– kedvenc dalaink: „Pozitív gyerek vagyok” és a „Szép nap, ölelj most át engem”.
Megölelgethette mindenki, akit a csoportban a legjobban szeret (és kifejthette, hogy miért), a nagyok pedig megfogalmazták, miért szerettek oviba járni.
A családok bevonásával üres (és tiszta, esetleg becsomagolt) dobozokat gyűjtöttünk, melyekből az udvari játék során a gyerekek megépíthették a közös Boldogságvárukat…
A Boldog Óvoda címet a következő évre is megpályázzuk, mert a boldog életre való képességek gyakorlásának (gyermekek és felnőttek körében egyaránt) létjogosultsága van.

Az utolsó hónap nagyon nehezen telt az óvodában. Meleg volt, mindenki a nyarat várja már. Azonban egy nagyon fontos feladatunk még volt ebben az időszakban. Hiszen van néhány gyermek, akinek véget ér az óvodai lét és kezdődik egy új korszak. Méltón készültünk erre az időszakra.
Azonban a játék és móka sem maradhatott el, hiszen sokat játszottunk. Szerepjátékokat, játszótéren voltunk sokat. Nagyon várjuk már a nyarat és a pihenést.

Nyuszis boldogság
Az utolsó hónap témája a fenntartható boldogság. A nevelési év során megismerkedtek a gyerekek a 10 hónap boldogság témaköreivel. Életkoruknak megfelelően eljátszhatták, kibeszélhették, bemutathatták, eldramatizálhatták azokat az érzelmeket, gondolatokat, amik eddig megfoghatatlanok voltak. Alakult személyiségük, egymás iránti kapcsolatuk erősebbé vált, konfliktusaikat helyesebben kezelik, érzelmeiket megpróbálják megfogalmazni.
Június hónapban minden boldogság téma kapott egy kis szerepet. Az ismétlés, gyakorlás, felelevenítés kerek egésszé varázsolta a fenntartható boldogság témáját. Ugyanis akkor értünk célt, ha a havi témák összeállnak és egy jobb közérzetet, nagyobb önbizalmat, kiegyensúlyozottabb lelki világot adnak a gyermekeknek.
Gyakoroltuk a hálát, a hálaadást, mindennap elmeséltünk egymásnak egy-egy apró örömöt, a napi összezörrenések lehetőséget adtak a megbocsátás gyakorlására. Ha épp rossz napunk volt, megpróbáltuk egymást felvidítani, baráti gesztusokkal a másikat jobb kedvre deríteni. Igyekeztünk optimistán gondolkodni, a jó levegőn sokat mozogni és kirándulni. Ha egy célt kitűztünk, azt megvalósítani, akadályokat megugrani, sokszor önmagunkat felülmúlni.
Tevékenységek június hónapban:
– Hála: Hálát adtunk a szép időért, hálásak voltunk, hogy az idő nekünk kedvezett és elmehettünk kirándulni. Gyönyörű virágokat ültettünk, gondozhattuk a kertünket, amiben azóta is gyönyörködhetünk.
– Apró örömök élvezete: Ahogy megjött a jó idő, az udvaron tízóraiztunk, meglepiből fagyizni mentünk.
– Optimizmus gyakorlása: évzáró próbákon a gyakorláskor szükség volt az optimizmusra, önbizalomra, hogy igenis menni fog.
– Boldogító jó cselekedetek: tanyalátogatás során, állatok gondozásának megtanulása, kisállatokkal való helyes bánásmód gyakorlása- ház körüli állatok simogatása, szeretetteljes közeledés feléjük.
– Célok megvalósítása: Évzáró műsor előadása közönség előtt.
– Megbocsátás: konfliktusok helyes kezelése életkoruknak megfelelően. Önállóbb helyzet és problémamegoldás.
– Megküzdési stratégiák: Önálló, egyéni vállalások gyakorisága. A gyermekek saját korlátainak „megugrása”. Rövid meditációk végzése, megnyugvás, koncentráció fejlesztése.
– Társas kapcsolatok: Közösségformálás a kirándulások, séták, közös élmények, kertészkedés, közös pizzasütés során. Egymással szembeni türelem, elfogadás gyakorlása. Páros, mikrocsoportos és egész csoportot érintő játékok, együttjátszás és munka jellegű tevékenységek végzése.
– Testmozgás: sokkal több idő töltése a szabad levegőn, játszótéri séták, kirándulások, Ovi foci pálya használata.
Zárásként emlék tablót készítettünk, ahol megjelenítettük a 10 hónap pici ábráját. Közös fotókkal, szívekkel díszítettük. A sok közös élmény, szeretetteljes pillanat megjelent egy karton papíron, amit mi töltöttünk meg érzésekkel. Felelevenítettük a közös emlékeket, megbeszéltük, melyik mikor történt és épp mit csináltunk, amikor a kép készült. A gyerekek szívesen nézték vissza magukat, örömmel meséltek a képről. A szülők olyan idézeteket hoztak a tablóra, ami számukra a boldogságot a legjobban tükrözi.
Köszönöm a szülőknek, a közösségnek és elsősorban a gyermekeknek a nyitott hozzáállást a boldogság foglalkozásokra.
„Valahányszor megengeded magadnak a boldogság megélését, akár csak pillanatokra is, kitárul a szíved, a lelked befogadóvá válik, és feltámad benned az a vágy, amivel a világra érkeztél.” /Bauer Barbara/