Boldogságóra – A fenntartható boldogság nyomában
A tanév során rendszeresen részt vettünk a Boldogságóra program foglalkozásain, amelyek hónapról hónapra újabb lehetőséget adtak arra, hogy beszélgessünk az érzelmeinkről, az egymás iránti figyelemről, a háláról és a boldogság mindennapi forrásairól.
Az év utolsó témájaként a fenntartható boldogsággal foglalkoztunk. A gyerekek játékos feladatokon, beszélgetéseken és közös élményeken keresztül fedezték fel, hogy a valódi boldogság nem a tárgyakban, hanem a kapcsolatainkban, az együtt töltött időben és a pozitív élményekben rejlik.
Az egész tanév során a gyerekek nagyon élvezték a Boldogságórákat. Az első osztály kezdete sok kihívást tartogatott számunkra, hiszen egy új közösséget kellett kialakítanunk, ami nem mindig volt egyszerű feladat. A közös programok, beszélgetések és élmények azonban közelebb hoztak bennünket egymáshoz. Büszkén mondhatjuk, hogy az év végére valódi csapattá kovácsolódtunk, ahol a gyerekek megtanultak figyelni egymásra, együttműködni és támogatni társaikat.
Hiszünk abban, hogy ezek a foglalkozások nemcsak szép emlékeket adtak, hanem olyan értékeket is közvetítettek, amelyek hosszú távon segítik a gyermekek lelki fejlődését és jóllétét.
Fenntartható boldogság
A hónap során elvégzett feladatok:
A június minden tanévben a legjobban várt, és a legmozgalmasabb, programok szempontjából az egyik legsűrűbb, legfárasztóbb hónapunk. Ezért mindjárt relaxációval kezdtünk, a „favágólégzést” és az „elefántlégzést” játszottuk el bevezetésképpen. Boldogságláncot is alkottunk: körbe álltunk, majd egyenként a mellettünk állóra mosolyogtunk, és megdicsértük őt valamilyen jó tulajdonsága alapján. A mondandóinkat mindig így kezdtük: „Jobb Veled a Világ, mert…”, majd következett a dicséret. A játék addig tartott, amíg mindenki sorra nem került.
Az első osztályos csoportommal elkészítettük a „Boldog ábécét” is. Ez a feladat a boldogságórák méltó befejezése, lezárása az év végén, hiszen általa felelevenítjük a jóléthez, boldogsághoz szükséges fogalmakat, gondolatokat, érzéseket. Mindenki kapott egy általam készített táblázatot, aminek ablakaiba azokat a szavakat írtuk, amiket a kezdőbetűk segítségével együtt találtunk ki, és amik jó érzeteket keltettek mindannyiunkban (alkotás, álom, békesség, csodák, derű…). A gyerekek nagy lelkesedéssel és izgalommal keresgéltek a gondolataikban, volt olyan kezdőbetű, amihez több megoldás is született ez által. A fogalmakat mindig értelmeztük, megbeszéltük a jelentésüket, mielőtt leírtuk volna őket. A lelki feltöltődés mellett ráadásul a helyesírást is gyakoroltuk egyben.
Az utolsó héten értékeltük az egész éves munkát, beszélgettünk az átélt boldogságórákról, az ott szerzett élményekről, tanulságokról. Ehhez is kapcsoltunk feladatot: a mellékletből kinyomtatott lábnyomokra olyan dolgokat, eseményeket, tárgyakat rajzoltunk, amik a tanév során örömöt, boldogságot hoztak az életünkbe. Vagyis olyan rajzok születtek, amik emlékezetes „lábnyomokat” hagytak a gyerekek lelkében.
A „VAKÁCIÓ!” betűit is kiszíneztük, kivágtuk, majd a táblára helyeztük őket, ezzel is éreztetve, hogy a szorgalmi időszak véget ért egy kis időre. Az írás füzetbe „Útravaló a nyárra” címmel jó tanácsokat is másoltak a gyerekek a tábláról, ezek a felszólító mondatok is a „vakáció” szó kezdőbetűivel kezdődtek.
A gyerekek örömét, boldogságát a tanév végi iskolai programokkal is sikerült a maximumra juttatni: a gyereknapot a tapolcai strandon töltöttük, gyalogtúrával eljutottunk Nemesvitára, a Westernparkba, rendszeresen kijártunk a helyi játszótérre, színházban voltunk, részt vettünk a „júniusi vigasságok” elnevezésű táncos, zenés programon, megnéztünk egy ásványkiállítást, sokat játszottunk az iskola udvarán a rendelkezésünkre álló sporteszközökkel, játékokkal, és kipróbáltuk a kooperációs ernyőt is.
Összességében vidáman telt el a június, rengeteg maradandó élménnyel, boldog pillanattal gazdagítva a mindennapjainkat. Ezek után minden gyermek lelkesen „ugrott fejest” a nyári szünidő örömeibe.
Június témaköre: Fenntartható boldogság
Tanítványaimmal boldogan oldottuk a játékos feladatokat a szabadban.
1. „Aki kapja, marja!”
2. Óriáskígyó
3. Halászfogó
4. Gólya viszi a fiát
5. Viharjáték
6. Ügyességi verseny: Törpék és óriások (élelemgyűjtés, öltöztetés, sziklagörgetés)
7. Ugróiskola
8. Kötélhúzás
Ez a téma szép lezárása volt az egész éves boldogságórás munkának, hiszen segít abban, hogy a gyerekek a tanultakat kezdjék beépíteni a mindennapjaikba, és a boldogság ne csak egy érzés, hanem egy szokás legyen számukra.
Megtanultuk, hogy nemcsak akkor lehetünk boldogok, ha minden tökéletes, hanem akkor is, ha a nehéz helyzetekben is észrevesszük a jót.
A boldogság elillan egy pillanat alatt. Hogyan tudjuk megőrizni? Hogyan tudunk a boldog pillanatokra, szép emlékekre koncentrálni? Érdekes beszélgetés az év végére. Szép emlék a tanulóknak, a Határtalanul program keretében eltöltött közel egy hét.
Hatos Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Minden évben ez a boldogságórák összefoglalója számunkra. Itt aztán mindegyik témában találunk pillanatokat, okosodtunk szuper előadáson, játszottunk különleges dolgokkal. Ehhez szükség volt türelemre, hogy végre sorra kerülhessen mindenki, egymás segítésére problémák, feladatok megoldásában, és még sorolhatnám. A kirándulást utána mindig megbeszéljük, amikor mindezeket tudatosítjuk magunkban, egymásban. De a lényeg mindannyiunknak a közös élmény!
A júniusi boldogságóra foglalkozások során játékos tevékenységeken keresztül dolgoztuk fel a hónap témáját, a fenntartható boldogságot. A foglalkozásokon az apró örömök felfedezésére, az egymásra figyelésre, a természet szeretetére és a közös élményekre helyeztük a hangsúlyt.
A napot „vándorsimivel” és „vándoröleléssel” kezdtük. Beszélgetőkörben közösen gondolkodtunk arról, hogy mi szerez nekünk örömet, mitől érezzük magunkat boldognak. Mivel a gyerekeknek nehéz a saját érzéseiket megfogalmazni, ezért először én mondtam néhány példát. Elmeséltem, hogy én örülök a napsütésnek, a színes virágoknak, a madarak csicsergésének. Ezután a gyerekek sorra mondták, hogy ki minek örül. Volt, aki a fagyit, a játszóteret, játszóházat, vonatot, akváriumot (Tropicarium), az állatkertet, a focimeccset, a Pókembert nevezte meg örömforrásként. Az egyik kisfiú azt mondta, hogy az otthon jelent neki örömöt, illetve örömforrásként említették a gyerekek, hogy van kistestvérük, vagy, hogy láthatják anyát és apát. A beszélgetések során jól látszott, hogy a gyerekek számára milyen sokféle dolog jelenthet boldogságot.
A gyerekek által mondottakról képeket nyomtattunk. A képekkel a játszótéren játékos kincskeresőt szerveztünk. A gyerekek nagy lelkesedéssel keresték meg az elrejtett kártyákat. Amikor mindegyik képet megtalálták, közösen megnéztük őket és beszélgettünk arról, hogy melyik jelent számukra örömöt. A közös játék és a felfedezés öröme hozzájárult a pozitív élmények megéléséhez. A kártyákat a gyerekek hazavihették, hogy később is emlékezzenek azokra a dolgokra amelyek örömet szereznek nekik.
Beszélgettünk a gyerekekkel a természetről, megfigyeltük a játszótéren, a kórházkertben, az óvoda udvarán nyíló virágokat és arról beszélgettünk, hogy milyen jó érzés a színes virágokat nézni. Majd minden gyerek festett egy virágot, amelyet kivágtunk, hurkapálcára ragasztottunk, és az öltözőben közösen elkészítettük a csoport virágos mezőjét. A gyerekek később is szívesen nézegették a közös alkotásokat.
Az egyik kisfiú behozott az óvodába egy orrszarvúbogarat, amelyet az édesapja talált. A gyerekek kíváncsiak voltak rá. Megfigyeltük és elneveztük Benőkének. Meséltem a gyerekeknek az orrszarvúbogár életéről, szokásairól és arról, hogy hol érzi jól magát. Felöltöztünk és közösen átmentünk a kórházkertbe, ahol egy kidőlt fatörzset találtunk. Miközben nézelődtünk észrevettünk egy másik orrszarvúbogarat. Úgy gondoltuk, hogy itt jó helye lesz a bogarunknak és elengedtük. A gyerekek elköszöntek tőle. A közös élmény során új ismereteket szereztünk és megtapasztaltuk, hogy milyen jó érzés segíteni.
A hónap során többször hallgattuk Bagdi Bella dalait is. A zenére sétáltunk a gyerekekkel a csoportszobában, és akivel összetalálkoztunk azt megöleltük, majd továbbindultunk.
A foglalkozások során a gyerekek megtapasztalták, hogy a boldogság sokszor a legegyszerűbb dolgokban rejlik (a természet szépségében, a közös játékokban, a szeretetben, az együtt töltött időben).
A Boldogságóra keretében júniusban a Fenntartható boldogság témájával foglalkoztunk. A gyerekek közösen gondolkodtak arról, hogy mi okoz számukra valódi, tartós örömöt, és mi az, ami csak rövid ideig tesz boldoggá bennünket. Beszélgettünk arról, hogy a boldogság közös élményekből, barátságokból, segítségnyújtásból és a környezetünk iránti odafigyelésből is származhat.
Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum
FENNTARTHATÓ BOLDOGSÁG
NAPOCSKA CSOPORT
ÓVÓNŐK: Erdei Andrea
Szabó Eliza Bettina
A Boldogságóra keretében a fenntartható boldogság témájával foglalkoztunk a Napocska csoportban. A foglalkozás célja az volt, hogy felismerjük: a boldogság nemcsak pillanatnyi érzés, hanem olyan érték, amelyet figyelemmel, szeretettel és közös élményekkel hosszú távon is megőrizhetünk. A program során több vidám és közösségépítő játékban vettünk részt, amelyek erősítették az összetartozást és a pozitív érzéseket.
A program témáját a Boldog erdő- Kerekerdő meséjével indítottuk, majd a Szeretetfolyosó játékot játszottuk. A gyerekek két sorba álltak, és kedves szavakkal, mosollyal, biztatással fogadták azt, aki végigsétált közöttük. Ez a játék segített abban, hogy mindenki megtapasztalja az elfogadás és a szeretet erejét. Ezután a Seprűtánc következett, amely sok nevetést és jókedvet hozott. A közös mozgás és együttműködés még jobban összekovácsolta a csapatot. Az Öleléslánc játék során megtapasztaltuk, milyen fontos az odafigyelés, a törődés és az egymás iránti szeretet kifejezése.
A foglalkozás kreatív részében elkészítettük a Boldogságfűzért és a Boldogság kerekét. Ezeket közösen díszítettük, majd megtöltöttük a boldogsághozó gyöngyszemekkel. A gyöngyszemek olyan gondolatokat és értékeket jelképeztek, amelyek hozzájárulnak a fenntartható boldogsághoz, például az optimizmus, a barátság, a segítségnyújtás, a hála, a jó cselekedet, a kedvesség, a célok elérése, a megküzdési stratégiák, az apró örömök, a megbocsátás, a testmozgás és az együtt töltött idő. A gyerekek örömmel osztották meg saját ötleteiket is arról, hogy számukra mi jelent boldogságot.
A foglalkozás végére mindenki vidámabbnak, nyitottabbnak és közelebb érezte magát társaihoz. A közös játékok és alkotások megmutatták, hogy a boldogság akkor válik igazán tartóssá, ha megosztjuk egymással a szeretetet, a figyelmet és a pozitív élményeket.
Június 18-án megtartottuk a tanév utolsó, összefoglaló Boldogságóráját. Meghallgattuk a hónap dalát, majd megbeszéltük, ki milyen boldogságfokozó technikát alkalmaz legszívesebben. Páros munkában lelkesen készítették el a Boldogság ábécét. A gyerekek az év eleje óta történt változásokat értékelték, majd saját megerősítő kártyát és egy összefoglalót alkottak. Végül búcsúüzenetet mondtak egymásnak, és az órát örömtánccal zártuk.
