„A boldogság forrása nem rajtunk kívül, hanem bennünk van.”
Mi az hogy boldogság? Mitől lesz fenntartható? Hiszem és vallom, hogy ez a rendhagyó tanév a példa arra, hogy igenis van közösségi erő, hit, bizalom, együttműködés, remény és SZERETET. Ezek nélkül a kulcsok nélkül lehetetlen lenne a boldogság megtalálása. Egy hosszú és sokszor rögös úton haladtunk kéz a kézben kicsiny bagolyvári fiókáimmal. Nem volt mindig egyszerű és könnyű, de közösen mindenre képesek voltunk, hiszen egy láthatatlan kapocs összetartotta a bagolyvárunkat. Sőt tanév végére már továbbadtuk a megszerzett tudásunkat a tábori boldogság percekben is, s a boldogságórás gyerekek egy nagy csapattá kovácsolódtak. A június havi boldogságóránk sem kezdődhetett el Bagdi Bella Repülj velem c. dala nélkül, majd a relaxációs gyakorlatok segítségével készítettük lelkünket a boldogságórákra. Az utolsó hónapunkban kismadarak voltunk, akik a tojásból kikelve szárnyaikkal csapdosva próbálnak meg minél magasabbra szárnyalni. Mindebben segített nekik a szeretet folyosóján való átrepülés is, ahol segítő, támogató és boldogító mondatokkal kedveskedtek a másiknak. A saját madárkáik, baglyaik megalkotása után egy mesével ismételtük át az eddigi boldogság témáinkat. Minden helyszínen gyűjtöttünk igazgyöngyöket, amelyből később nyakláncot fűzött (rajzolt) mindenki. A teremben szétgurult igazgyöngyök segítségével felelevenítették a gyerekek a számukra oly fontos emlékeket, élményeket, tapasztalatokat. A nap végén közösen egy óriási térképet rajzoltunk meg a boldogság várához. A közös munka minden percét élvezték, hisz segítették egymást, támogatták, bíztatták.
A tanév során elsajátított technikákat megosztottuk az Erzsébet tábor boldogságpercei alatt is egymással. Nagy segítségemre volt ebben Oláh Petra boldogságórás tanító néni is. Így közösen készítettük el a tábori indulónkat Bagdi Bella dalára, megfestettük a barátságpadunkat, elkészítettük a szeretet befőttünket, amelybe belekerültek a céljaink és az Erzsébet tábori jóság üzenetek is. A szeretet zuhany kedvenc feladatuk volt, s az időkapszulába elrejtett üzenet a jövőbe is nagy sikert aratott közöttük. Lelkesek voltak, s mindig segítették, támogatták egymást. Hálaköveket festettek egymásnak és boldogság kavicsokat készítettek a kis ovisoknak, amelyet át is adtak „Jobb veletek a világ” felkiáltással. Ezzel is nagy örömet szerezve a kis apróságoknak. Összességében véve ez a tanévünk is igazán tartalmas, színvonalas és izgalmas boldogságórákkal telt. S ami még fontosabb, hogy már egymásnak is átadják a megszerzett boldogságórás tudásukat, és szeretetüket. Teljes szívemből hiszem és vallom: Jobb velük a világ!

Jóleső érzéssel foglaltuk össze a tanév boldogságóráinak témáját.
A gyerekek szívesen emlékeztek vissza a legkevesebb témakörökre.
Egy boldogságláncot készítettünk közösen a fenntartható boldogság jeléül.

„Kis madárka gyakorlat…” – relaxációs gyakorlat órakezdésnek.
A téma bevezetése: Emlékidézés című feladattal.
A téma feldolgozása: Út a boldogság országába című mese megismerése, feldolgozása.
A 9 boldogságfokozó eszköz felfedezése, megbeszélése után minden gyermek kiválaszt egy részletet a meséből, ami hozzá különösen közel áll, és arról rajzot készít.
Az óra lezárása: Jó okom van rá… feladattal.

Beszámoló
Boldogórák 2020/21 tanév

Iskolánkban hat tanító illetve tanár vállalta a boldogórák tartását:
• Schvara Beáta 1.a
• Váli Anikó 2.b
• Gradwohl Gáborné 3.b
• Szemmelrockné Graics Bettina 4.a (II. félévben Oláhné Urbán Orsolya)
• Balogh Józsefné 4.b
• Rozsnyóiné Kerekes Gabriella 6.b
A tanév során minden hónapban más-más területekkel foglalkoztunk. Az első félévben:
• a hála
• optimizmus
• társas kapcsolatok
• boldogító jócselekedetek
• célok kitűzése.
Minden hónapban megbeszéltük az adott hónap témáját, a hozzá tartozó segédanyagokat átnéztük. Az alapítvány oldaláról a segédanyagok letölthetőek, illetve ötleteket lehet meríteni a megvalósításukhoz.
A foglalkozásokról, alkotásokról fényképek készültek, melyeket az alapítvány honlapjára töltünk fel.
Általános tapasztalat, hogy a gyerekek, bár először nem tudták mi is ez a boldogóra, nagyon jól fogadták, most már várják a foglalkozásokat.
Mindegyik osztályban volt kedvenc téma, szívesen hallgatják a zenei CD-t, amelyen merősítő zenék vannak, belekóstolhattak a meditációba, ami szintén sikeresnek bizonyult.
A program nagyon változatos, egy vezérfonalat ad és azon belül személyre/ osztályra szabható.
A szülőket is bevonhatjuk a programba. Lehetőséget kapnak, hogy az alapítvány honlapján böngésszenek a szülőknek szánt információk között. A későbbiekben érdemes lenne gondolkodni abban, hogy hogyan tudjuk a szülőket jobban bevonni a programba.
A program egy megújulási lehetőség, hogy az új kutatásokat beépítsük a saját, már meglévő mentálhigiénés programunkba, hisz hasonlóak egymáshoz, mégis más oldalról, felfrissülve szól a gyerekekhez az ő korosztályuknak megfelelő módon, az élményekre, az élményalapú tanításra összpontosítva.

A második félév feladatai a következő témakörökhöz kapcsolódtak:

• Megküzdési stratégiák
• Apró örömök élvezete
• A megbocsátás gyakorlása
• Testmozgás
• Fenntartható boldogság

A második félévet nehezítette, hogy átálltunk digitális oktatásra. Nagyon nehéz volt a tananyagot digitálisan megtanítani, a kollégák egy része félretette a boldogságprogramot erre az időre, de volt, akinek pont ez az idő kedvezett, mert bevonta az egész családot a feladatokba.
Az elsősök nehezen indultak, mert maga az iskolába beszokás is nehéz volt a tavalyi karantén miatt, a gyerekeket újra kellett szocializálni. Nehezen ment nekik az önkifejezés, de a kolléganő remekül megoldotta, nem adta fel. Számára az idei karantén ilyen szempontból jó volt, mert ha nem is feltétlenül a program szerint haladtak, kicsit lassabban, sikerült az egész családot bevonni a „munkába” azzal, hogy a gyerekek magukról beszéltek, saját kis állataikról, bemutathatták őket PPT-ben, online órán.
A harmadikosok külön füzetet vezettek, amibe az órai tapasztalataikat, összegyűjtött bölcsességeket írhatták le. Szerintem, saját tapasztalatból, ez egy nagyon jó módszer, mert a füzetet elrakja és lehet, hogy évek múltán, de előkerülve emlékezhet az órán megtanultakra és lehetséges, hogy az elültetett magvak, ha addig nem is, de akkor szárba szökkennek.
A negyedikeseknél a kolléganő, az állandó, gyerekek közötti szidalmazás megállítására dicsérő embert nevezett ki a testnevelés órákon(mert ott volt leginkább tapasztalható a jelenség), akinek az volt a dolga, hogy játék közben észrevegye a jó mozdulatokat és megdicsérje társait. Ez olyan jól sikerült, hogy az osztály megváltozott, és már nincs szükség dicsérő emberre. Érdekesség képpen megjegyezte, hogy a legnehezebb dolog az apró örömök elfogadása volt.
A másik negyedik osztályunkban tanító kolléganő pedig már a program előtt is használta a nyugtató dalokat, a program módszereit és nagy örömmel csatlakozott továbbiakban is a programhoz.
Felső tagozatban megint máshogy alakultak a foglalkozások, ott osztályfőnöki óra keretein belül tudtak dolgozni. Készítettek idővonalat, hogy látják magukat pár év múlva, beszélgettek példaképekről, illetve sportajánlások is születtek, ki és mit próbálna ki.
Saját tapasztalataim csak tanórákon vannak, viszont én úgy gondolom, ha a boldogságprogram szellemiségével megismerkedünk, akkor az a tanóráinkat is átjárja.
A következő tanévben folytatjuk a munkát, felhasználva a már meglévő tapasztalatainkat, amelyeket minden hónapban megosztunk egymással, felkészülve a következő hónap témájára.

Pécs, 2021. 06. 24.

Danka Edit
Kapcsolattartó

Jól esett újra felidézni a tanév során szerzett élményeinket. Bár a kialakióult helyzet miatt nem tudtunk minden tervünket megvalüsítani, mégis hosszú boldogságláncot tudtunk fűzni. Benne volt a sportnap és sportversenyek, hóemberépítés, hógolyócsata, mézeskalácssütés, gyermeknap a tűzoltókkal, pizzázás, az állatkert, a tanulmányi eredmény javítása.

Gárdonyi Géza és Szegi Suli Ált. Isk. 2. osztályának a tanév legkedvesebb fényképei.