A tanév boldogságóráinak összegzéseként a Mocorgók életük különböző területére vonatkozó boldogságot, örömöt okozó egyéni és családjukra is vonatkozó célokat határoztak el maguk számára.
Középpontba került a kellemes zene hallgatása, érdekes könyv olvasása, a családdal eltöltendő nap, a fegyelem, egy személy átölelése, a másik emberre mosolygás, egy lépés megtétele a cél elérése érdekében …
E gondolatok jelzik, hogy hasznosan töltöttük együtt a boldogságórákat. A gyerekek igénylik a megerősítést, az ötleteket, az útmutatásokat a szemléletváltáshoz.
Valósuljanak meg vágyaik!
Fenntartható boldogság
Boldogságóra- Június- Fenntartható Boldogság
Ebben a hónapban tartottuk az utolsó boldogságórát, mely során visszatekintettünk a csoporttal, milyen izgalmas tevékenységeket végeztünk, milyen pozitív élményeket éltünk át egész évben a boldogságórák alkalmával, aztán hogyan dolgoztunk fel, és alkalmaztunk a hétköznapok során. A téma bevezetéseként már délelőtt, a szabad játék idején elkezdtük kiszínezni a „boldogsághozó gyöngyszemeket” a munkafüzetből. A színezés közben beszélgettünk arról, hogy melyik „piktogramhoz”, melyik boldogság téma tartozik, és felidéztük, hogy milyen élményeket éltünk át ezekhez kapcsolódóan. Fotókat, videókat is nézegettünk, és felidéztük a csodás pillanatokat. A piktogramok színezésével az volt a célom, hogy boldogság zászlók készüljenek belőle, amelyeket majd kitűzünk a boldogság homokvárunkra az udvaron. A gyerekek nagyon lelkesek voltak és egy páran nem bírták kivárni hogy kiérjünk az udvarra, így már a csoportban készítettek egy gyönyörű, színes, feldíszített várat, amelyre ráhelyezték az elkészült zászlókat. A gyerekek elmesélték, hogy ez egy olyan vár, amelyen az „apró színes elemek lámpások, melyek éjszaka is világítanak, hogy az emberek akkor is boldogok legyenek!” Ennek nagyon örültem és teret is adtam, hiszen a gyerekek spontán módon gyakorolhatták a fenntartható boldogság pozitív érzelmeit, mint az érdeklődés, kíváncsiság, lelkesedés, a társas együttműködés egy közös célért, izgalom, öröm. Miután elkészült a színes, „éjszaka is világító örömvár, öröm táncot jártunk körülötte a Bagdi Bella –Jobb veled a világ című dalára. Gyerekek spontán módon, kezükben a zászlókkal táncoltak a dalra. Ezután a téma feldolgozásaként elmeséltem nekik a Bezzeg Andrea- Boldog erdő-Kerekerdő mesét. A mese végén előhúztam a zsebemből egy csillogó, színes üveggolyót (üveggyöngyöt) melyet körbe gurítottam a gyerekeknek. Mindenki megcsodálhatta a fény felé tartva. Közben arra kértem őket, emlékezzenek, milyen poztív élményeket tapasztaltak meg a boldogságórák során. Majd a „szeretetgolyó” játékot játszottuk. A gyerekek egymásnak gurították az üveggolyót, és mondtak egymásnak egy kedves tulajdonságot, kedves élményt, amelyet megtapasztaltak az év során. Nagyon sokszor elhangzott a „szeretlek”, a „bocsánat” és a „köszönöm”. A gyerekek sok közös élményt idéztek fel a hétköznapokból, melyeket pozitív érzelmekként éltek meg. A játék végén minden gyermek választhatott egy szeretetgyöngyöt-(üveggolyót) melyet haza vihettek. Ezután kimentünk az udvarra, és a homokozóban építettünk egy hatalmas homokvárat, melyet feldíszítettünk apró ágakkal, termésekkel, kavicsokkal. A gyerekek órákig, örömmel, elmélyülten, egymással összedolgozva alkották meg a közös Boldogság várat, melyre kitűzték az egyenként készített zászlókat is. Ez a nap egy igazán meghitt, pozitív érzelmekkel, emlékezéssel, örömteli közös tevékenységekkel teljes lezárása volt az egész éves Boldogságóráknak. Köszönjük a lehetőséget!
Boldogságóra- Június- Fenntartható Boldogság
Ebben a hónapban tartottuk az utolsó boldogságórát, mely során visszatekintettünk a csoporttal, milyen izgalmas tevékenységeket végeztünk, milyen pozitív élményeket éltünk át egész évben a boldogságórák alkalmával, aztán hogyan dolgoztunk fel, és alkalmaztunk a hétköznapok során. A téma bevezetéseként már délelőtt, a szabad játék idején elkezdtük kiszínezni a „boldogsághozó gyöngyszemeket” a munkafüzetből. A színezés közben beszélgettünk arról, hogy melyik „piktogramhoz”, melyik boldogság téma tartozik, és felidéztük, hogy milyen élményeket éltünk át ezekhez kapcsolódóan. Fotókat, videókat is nézegettünk, és felidéztük a csodás pillanatokat. A piktogramok színezésével az volt a célom, hogy boldogság zászlók készüljenek belőle, amelyeket majd kitűzünk a boldogság homokvárunkra az udvaron. A gyerekek nagyon lelkesek voltak és egy páran nem bírták kivárni hogy kiérjünk az udvarra, így már a csoportban készítettek egy gyönyörű, színes, feldíszített várat, amelyre ráhelyezték az elkészült zászlókat. A gyerekek elmesélték, hogy ez egy olyan vár, amelyen az „apró színes elemek lámpások, melyek éjszaka is világítanak, hogy az emberek akkor is boldogok legyenek!” Ennek nagyon örültem és teret is adtam, hiszen a gyerekek spontán módon gyakorolhatták a fenntartható boldogság pozitív érzelmeit, mint az érdeklődés, kíváncsiság, lelkesedés, a társas együttműködés egy közös célért, izgalom, öröm. Miután elkészült a színes, „éjszaka is világító örömvár, öröm táncot jártunk körülötte a Bagdi Bella –Jobb veled a világ című dalára. Gyerekek spontán módon, kezükben a zászlókkal táncoltak a dalra. Ezután a téma feldolgozásaként elmeséltem nekik a Bezzeg Andrea- Boldog erdő-Kerekerdő mesét. A mese végén előhúztam a zsebemből egy csillogó, színes üveggolyót (üveggyöngyöt) melyet körbe gurítottam a gyerekeknek. Mindenki megcsodálhatta a fény felé tartva. Közben arra kértem őket, emlékezzenek, milyen poztív élményeket tapasztaltak meg a boldogságórák során. Majd a „szeretetgolyó” játékot játszottuk. A gyerekek egymásnak gurították az üveggolyót, és mondtak egymásnak egy kedves tulajdonságot, kedves élményt, amelyet megtapasztaltak az év során. Nagyon sokszor elhangzott a „szeretlek”, a „bocsánat” és a „köszönöm”. A gyerekek sok közös élményt idéztek fel a hétköznapokból, melyeket pozitív érzelmekként éltek meg. A játék végén minden gyermek választhatott egy szeretetgyöngyöt-(üveggolyót) melyet haza vihettek. Ezután kimentünk az udvarra, és a homokozóban építettünk egy hatalmas homokvárat, melyet feldíszítettünk apró ágakkal, termésekkel, kavicsokkal. A gyerekek órákig, örömmel, elmélyülten, egymással összedolgozva alkották meg a közös Boldogság várat, melyre kitűzték az egyenként készített zászlókat is. Ez a nap egy igazán meghitt, pozitív érzelmekkel, emlékezéssel, örömteli közös tevékenységekkel teljes lezárása volt az egész éves Boldogságóráknak. Köszönjük a lehetőséget!
A fenntartható boldogság
A kirándulás során a gyerekek közvetlen kapcsolatba kerültek a természettel, felfedezhették környezetük szépségei és értékeit. A közösen átélt élmények erősítették az összetartozás érzéseit, fejlesztették a társas kapcsolatokat és hozzájárultak a pozitív érzelmek megéléséhez. A természetben végzett megfigyelések, játékok és beszélgetések segítették a környezettudatos szemlélet kialakulását, valamint ráirányították a figyelmet a természeti értékek védelmének fontosságára. A gyermekek örömmel, érdeklődve vettek részt a programban, amely maradandó élményt nyújtott számukra és támogatta a fenntartható boldogság megélését.
A júniusban a fenntartható boldogsággal kapcsolódott össze több programunk is. Egyik legátfogóbb az iskolai kirándulásunk volt, melyen Ipolytarnócra mentünk. Ez a kirándulás szinte magába foglalt mindent. Többek között a természethez való kapcsolódást, a testi -lelki egészségüket, hisz több kilométeres sétát tettünk a geológiai tanösvényen, amit bizony már volt, akinek kihívást jelentett ez a távolság. A legnagyobb kihívást a lombkoronasétányon magasban mozgó híd jelentette sok gyerek számára. Óvatosnak, de önbizalommal mentek végig rajta és itt volt fontos egymás támogatása, biztatása. Az iskolánk tanulói közötti kapcsolatokra szintén pozitívan hatott, egy közös élményben volt részük és érzésünk szerint egy jól sikerült napot élhettek át.
Szeptember – A hála gyakorlása
Augusztus közepén végeztem el a Boldogságóra képzést, és kíváncsian vártam, hogy a gyerekek majd hogy fogadják havonta ezeket az órákat. Szeptemberben a hála témájával kezdtünk. A Szép nap ölelj most át engem kezdetű dallal hangolódtunk a témára, majd közösen számba vettük, hogy mi mindenért lehetünk hálásak. Ezt követően Bartos Erika: Megsértődött a Gellért-hegy című meséjének feldolgozásával mélyedtünk el még jobban a témában. Megható volt az a rész, amikor a gyerekek önként kifejezhették hálájukat egymás iránt, elmondva, mit köszönnek a másiknak. Úgy láttam, a gyerekeket foglalkoztatta és elgondolkodtatta a téma. Az óra végén egyik kislány szeretetkavicsokat osztott ki társainak, amiket ő festett erre az alkalomra. „Házi feladatként” azt kértem tőlük, hogy a Boldogságóra füzetükbe írjanak fel három dolgot, amiért hálásak. Valamint a hónap folyamán folyamatosan magukhoz vehettek „Hálás vagyok” kezdetű cetliket az asztalomról, amiket aztán befejeztek saját gondolataikkal. Mindkét esetben csodálatos mondatok születtek.
Október – Az optimizmus gyakorlása
Októberben az optimizmus, a pozitív szemlélet volt a téma, amit nevetőpárbajjal, majd Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok című dalával indítottunk. Megbeszéltük, hogy az életben vannak jó és rossz dolgok, de a pozitív hozzáállással könnyebben éljük meg a mindennapjainkat. Szemléltetésként végigvezettük az optimista és a pesszimista útvonalat egy-egy eset kapcsán. Kisfilmet is néztünk Piperről, a kis szalonkáról, aki bízva magában, optimista hozzáállásával élelmet szerzett újra és újra a tengerpartról. A gyerekek lelkesen készítették el a pozitív szemüvegüket, melyet felvéve a tükörképüknek szép és jó dolgokat mondtak. Az óra során a gyerekeknél akkora érdeklődést és lelkesedést láttam, amit még eddig sosem tapasztaltam náluk. A pozitív szemüvegek az év során még sokszor előkerültek egy-egy órán, ki mikor érezte szükségét a viselésének.
November – Támogató kapcsolatok
A hónap témája a támogató társas kapcsolatok voltak, s ennek bevezetésére egy puzzlejátékot játszottunk. A gyerekeket három csoportra osztottam, s három különböző kép puzzle darabjait osztottam szét közöttük találomra. Minden gyerek a tenyerén hordozva egy-egy képdarabot, járkált a teremben, és kereste azokat a társait, akikkel ki tudja rakni a saját képét. Igazi csapatmunkára volt hozzá szükség, de az osztály ismét jól teljesített.
Power Pointot készítettünk a támogató kapcsolatokról, majd egy erősségmondókát is megtanultunk. Ezt követően közösen színezték ki az „Együtt erősebbek vagyunk!” feliratot, ami kikerült a boldogságórás faliújságunkra. Az óra végén játszott Szeretetzuhany nagyon tetszett a gyerekeknek, sok szép, megható gondolat hangzott el a gyerekek szájából.
December – Boldogító jó cselekedetek
Az óra elején a „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” című dallal hangolódtunk, majd Adok neked játékot játszottunk. Az óra folyamán feldolgoztuk a kőleves című mesét, s megbeszéltük, mért jobb adni, mint kapni. Néha elég csak egy ölelés is. Megkértem őket, hogy ott a teremben, öleljék meg azt, akiről úgy gondolják, hogy ráférne egy ölelés. Megható és vidám pillanatok voltak. Jó látni, hogy a gyerekek mennyire nyitottak egy érintésre is. A terembe kihelyeztem egy postaládát, amibe a hónap folyamán gyűjthették a jó cselekedeteiket.
Január – Célok kitűzése és elérése
Van nekem egy álmom című dallal hangolódtunk. Ezt követően a gyerekek közös rajzot készítettek négyes csoportokban, ahol mindig mindenki csak egy vonalat rajzolhatott, s a társainak ugyanígy kellett folytatniuk a képet, miközben nem szólalhattak meg.
Az óra során tisztáztuk a célok és a kívánságok közti különbséget, amihez elemeztük az Öreg halász és a nagyravágyó felesége című mesét. Ennek kapcsán mindenki három aranyhalat ragasztott a füzetébe, amibe házi feladatként egy-egy kívánságot kellett beírniuk. Utána a gyerekek olyan szoros körbe álltak, hogy a válluk összeért. Kaptak egy „varászecsetet”, amit a hátuk mögött titokban kellett körbe adniuk egymásnak. Középen állt egy gyerkőc, aki nem tudta, hogy hol indult útnak az ecset, de próbálta kitalálni, hogy vajon hol, kinél tarthat. Ha eltalálta, akkor helyet cserélt azzal, akinél épp az ecset volt. A cél: összedolgozni, hogy megtévesszék a középső embert, s együtt körbevigyék az ecsetet. Ez sajnos nem ment túl jól, a „varázsecset” folyton elakadt valakinél.
Február – A megküzdések gyakorlása
„Az a virág, ami csapások idején virágzik, a legritkább és a legszebb.” Pár vállalkozó tanuló felidézett 1-1 akadályt, amin sikeresen túljutott. A táblára egy nagy hegyet rajzoltam, a hegy lábához pedig egy cédulát tettem a mesélő nevével. Ha az osztály szerint is sikeresen megküzdött az akadállyal, akkor „feljutott a hegy csúcsára”, felkerült a nevét viselő cédula a rajzolt hegy tetejére. A gyerekeknek nagyon tetszett a feladat, és egymást túllicitálva mesélték a történeteiket.
A célok eléréséhez magabiztosságra van szükség. A diákokkal képeket néztünk, és el kellett dönteniük, hogy melyikről sugárzik magabiztosság. Majd a gyerekek maguk is megmutatták, hogy milyen az, ha magabiztosságot mutatnak. Utána nyelvtörőkkel próbálkoztunk leküzdve az akadályokat több-kevesebb sikerrel. Ennek kapcsán dühkezelési stratégiákat ismertettünk egymásnak elmondva, kinek mi válik be.
Március – Apró örömök
Az Imádok élni című dallal hangolódtunk az órára, majd azt kértem, hogy a gyerekek egy-egy mozdulattal, mozgással mutassák meg, mit csinálnak, mikor örülnek. A Zabszalma együttes Izgő-mozgó című dalszövegét gondolatébresztőként felolvasva számba vettük az élet apró örömeit. Majd a táblán összeírtuk a négy évszakhoz kötődő apró örömöket.
Beszélgettünk az érzékszervekről, majd többféle játékot is játszottunk az érzékszervi érzékeléssel kapcsolatban. Végül a Szívmanó kártyák segítségével apró örömöket azonosítottunk. Az óra befejeztével az egyik kislány névre szóló szeretetkavicsokat osztogatott az osztály tanulóinak.
Április – A megbocsátás gyakorlása
Bagdi Bella Ho’oponopono című dalával hangolódtunk az órára, majd gondolatébresztő beszélgetést indítottunk a megbocsátással kapcsolatban. Keresztrejtvényünk megfejtése a „sajnálom” szó volt, s ennek kapcsán bocsánatkérő és megbocsátó szavakat, mozdulatokat gyűjtöttünk, majd a Szívmanó nyugikártyák segítségével légzéstechnikákat sajátítottunk el. A megnyugvás az első lépés a megbocsátás felé.
Ezt követően a diákok a földön egy nagy szívet formálva törökülésben ültek le, s akiben harag, sértődöttség volt, az beállhatott középre, s tisztázhatta problémáját az érintett társával. Megnyugtató volt számomra, hogy csupán kisebb, csip-csup ügyek kerültek terítékre, ami bizonyította számomra, hogy a közösségben nincsenek hatalmas ellentétek.
Az óra harmadik részében pillangó sablonokat színeztek és nyírtak ki a gyerekek, majd az udvaron egy adott sérelmükre gondolva elreptették őket, „Elengedem a sérelmem. Megbocsátok.” kiáltások közepette. Ezzel szimbolikusan megszabadultak a fájdalmuktól.
Május – A testmozgás gyakorlása
Az órát Bagdi Bella Jól érzem magam boogie című dalával kezdtünk, amire táncoltunk is. A téma bevezetését foglalkozásokhoz köthető tipikus mozgásformák összegyűjtésével kezdtük, majd megbeszéltük, hogy ki mit sportol, s ezt mért tartják fontosnak. Megnéztünk egy kisfilmet is arról, mi történik a testünkben mozgás közben.
Eljátszottunk a gondolattal, hogy az állatolimpián melyik állat milyen sportágban indulhatna, s erről rajzokat is készítettünk. Majd az órát egy közös levezető tornával zártuk.
Aznap volt a Kihívás napja, amin az osztállyal részt is vettünk. Délelőtt sétáltunk egyet a városban, majd délután kimentünk a kiserdőbe, ahol egy erdei pontvadászaton vettünk részt.
Június – Fenntartható boldogság
Az órát Bagdi Bella Jobb veled a világ című dalával kezdtük. Első feladatként a padtársak egymás felé fordulva mondtak egymásnak egy-egy pozitív gondolatot „Jobb veled a világ, mert…” kezdéssel, majd ugyanezt a feladatot elvégezték önmagukról beszélve is.
Készítettünk Boldog abc-t is, ahol négy fős csapatokban azon versenyeztek a gyerekek, hogy az abc minél több betűjéhez csatoljanak egy-egy pozitív szót, ami a boldogsághoz köthető. Ezt követően mindenki elkészítette a saját boldogság koktélját ezekből a boldogsághoz köthető pozitív szavakból. A mozgás hozzátartozik a boldog élet kialakításához, ezért táncoltunk is egyet közösen. Majd meghatároztuk célkitűzéseinket a nyárra, majd a gyerekekből kiraktuk a VAKÁCIÓ szót, hiszen nagyobb boldogságot nem is okozhatna semmi így júniusban a gyerekeknek, mint a nyári szünet.
2026 januárjában vettem át a Boldogságóra foglalkozások lebonyolítását a kolléganőm nyugdíjba vonulása miatt. A foglalkozásokat a kétcsoportos óvodánk nagycsoportosainak tartottam, maximum 18 főnek heti egy alkalommal 35-45 perces időtartamban.
A foglalkozás felépítését a következőképpen alakítottam:
– Érzelmi ráhangolódás: érzelmeket kifejező laminált kártyák segítségével a gyermekek kifejezhették aktuális érzelmi állapotukat nemcsak szóban, hanem vizuális formában is.
– Bagdi Bella albumáról egy adott zene meghallgatása
– Relaxációs gyakorlat
– A hónap aktuális témájának feldolgozása különböző formában
– Lezáró tevékenység
A Boldogságóra program szemléletét a mindennapjainkba is igyekszem beépíteni és kiemelni a gyermekek pozitív megnyilvánulásait, ezzel erősítve önbizalmukat és a helyes viselkedési mintákat.
A Boldogságóra program könyve, illetve az Örömvár című könyvben szereplő mesék jó alkalmat teremtenek a különböző témák földolgozására, melyet egy kötetlen beszélgetés követ, ahol megtudják osztani gondolataikat, érzéseiket, illetve különböző kérdésekkel segítem őket. Ebben a pár hónapban azt tapasztaltam, hogy a Tündérbogyó csoport mesehallgatási légköre elmélyült, figyelnek, érdekli őket. Szeretnék a továbbiakban is Boldogságóra foglalkozásokat tartani, illetve igyekszem a jövőben több fényképet készíteni.
Úgy gondolom, hogy azok a gyermekek, akik részt vesznek rendszeresen a Boldogságóra program foglalkozásaink kiegyensúlyozottabbak, segítőkészebbek, képesek érzelmeiket megfogalmazni, felismerik azokat a helyzeteket, amikor társaik segítségre szorulnak.
A júniusi Boldogságóra Alapprogram havi témája a fenntartható boldogság volt. Beszélgettünk arról, hogy a boldogság nem csupán egy-egy különleges eseményhez kapcsolódik, hanem olyan mindennapi szokásokból, kapcsolatokból és tudatos döntésekből épül fel, amelyek hosszú távon hozzájárulnak jóllétünkhöz. A tanév utolsó hónapjában ezért különösen nagy hangsúlyt kapott az összetartozás érzésének erősítése, a családi kapcsolatok értéke, az egymás iránti figyelem, valamint a közös alkotás öröme.
A tanév utolsó Boldogságóra foglalkozásait három jeles nap köré szerveztük: a Nemzeti Összetartozás Napja, az Apák Napja és a Nemzetközi Kerti Törpe Napja adott lehetőséget arra, hogy az összetartozás, a támogató kapcsolatok és a közös élmények témáját dolgozzuk fel.
A Nemzeti Összetartozás Napjához kapcsolódva játékos formában ismerkedtünk meg az ország különböző tájegységein használt tájszavakkal. A tanulók párosították a szavakat azok jelentésével, majd az elkészült „mini tájszótárkát” közösen felragasztottuk a tablóra. Beszélgettünk arról, hogy nyelvi és kulturális sokszínűségünk ellenére egy közösséghez tartozunk. A témát Magyarország nemzetiségeinek megismerésével folytattuk: a gyermekek kiszínezték az egyes nemzetiségek zászlóit, amelyekből közös tabló készült.
Apák Napja alkalmából a tanulók egy számukra fontos felnőtt – édesapa, nagypapa vagy más szeretett családtag – pozitív tulajdonságait idézték fel. Képességeikhez igazodva volt, aki szavakkal, más rajzokkal fejezte ki gondolatait. Az elkészült lapokból papírrepülőket hajtogattunk, amelyek jelképesen a szeretetet, a támogatást és a biztonságot szimbolizálták. A közös reptetés vidám hangulatban zárta a foglalkozást.
A Nemzetközi Kerti Törpe Napja alkalmából megismerkedtünk Fodor Ákos Csipike, az óriás törpe című művével. A történet kapcsán arról beszélgettünk, hogy milyen apró dolgok okozhatnak örömet a mindennapokban. Ezt követően közösen készítettünk egy gipsz kertitörpét, amelynek elkészítésében mindenki képességeinek megfelelően vett részt. A formák előkészítése és csiszolása után akrilfestékkel díszítettük az alkotást, majd talpat is készítettünk hozzá. Az elkészült kertitörpe végül az osztály dísze lett.
A júniusi programok során a tanulók megtapasztalhatták, hogy a fenntartható boldogság sokszor egyszerű dolgokból épül fel: egy kedves gondolatból, egy közösen elkészített alkotásból, az összetartozás megéléséből vagy egy jó hangulatú együttlétből.
A hónap tevékenységei egyben lehetőséget teremtettek arra is, hogy felidézzük az év során feldolgozott Boldogságóra-témákat és értékeket. A hála, a szeretet, a támogató kapcsolatok, az összetartozás és az apró örömök felfedezése mind visszaköszöntek a foglalkozások során, így a tanév utolsó hónapja méltó lezárása lett az egész éves közös munkának.
A 2025/2026-os tanévben havi rendszerességgel tartottam boldogságórát, a foglalkozásokba a 5. osztály, 6. osztály, 7. a és b osztály napközis tanulócsoportjai kerültek bevonásra.
Minden hónapban egy adott témát dolgoztunk fel a boldogságóra program módszertanának megfelelően.
SZEPTEMBER
Szeptember hónapban a tanulók megismerték a hála fogalmát és megtanulták a hála gyakorlását.
A foglalkozásokat a „Jól érzem magam„ című dal meghallgatásával kezdtük, majd az „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok” fantázia nevű relaxációt végeztünk, mely kapcsolódott a későbbi hála fa készítéséhez.
A témához kapcsolódóan színező használata közben bevezettük a hála fogalmát, megbeszéltük a kifejezés jelentését, melyhez példákat társítva hála leltárat készítettünk.
A beszélgetés után keresztrejtvényt töltöttek ki a gyerekek, mely a hála kifejezésének legegyszerűbb módját, a köszönetet rejtette. A játék alkalmat nyújtott rá, hogy megbeszéljük a hála és a köszönet kapcsolatát.
A téma mélyem megértését szolgált a Csodakantár című történet közös feldolgozása.
Ezt követően közösen készítettük el a hála fát. A hálafal leveleire minden tanuló felírta azokat a dolgokat, melyekért hálát érez.
A foglalkozást meditációval zártuk.
OKTÓBER
A 3 tanulócsoport októberben az optimizmus fogalmával ismerkedhetett meg.
Az foglalkozásokat a Pozitív gyerek vagyok című dal meghallgatásával indítottuk, melyet a ”napra forgó a napraforgó” fantázia nevű relaxáció követett, mely jól kapcsolódik az optimizmus témaköréhez.
A relaxáció után minden tanuló beszámolt a napjáról, aktuális érzéseiről. Megtudhattuk, ki hogyan érzi magát az óra elején.
Ezt követően a gyerekek megismerték az optimizmus és a pesszimizmus jelentését. Az idegen kifejezések újdonságként hatottak a tanulók számára. A speciális tanulócsoportokban fontos hangsúlyt fektetni a szavak, kifejezések pontos megértésére, így mélyülhetnek el igazán a hónap feldolgozott témájával kapcsolatos ismeretek, készségek. Mindkét fogalomhoz társítottunk kapcsolódó már ismert szavakat, illetve gyakorlati példákat a saját életünkből.
A beszélgetést nevetésverseny követte, mely után újra megbeszéltük, hogyan érezzük magunkat. Megfigyeltük, megtapasztaltuk, hogyan hat a nevetés a közérzetünkre.
A mélyebb megértés érdekében közösen feldolgoztuk a szomorú királykisasszony című rövid mesét, mely segített megérteni azt, hogy megoldást keressünk bánatunkra, vagy a nehéz helyzetekre. A mi sül ki ebből? feladatban gyakorlatba is átültettük a megszerzett tudást, eseményekhez kapcsoltunk pozitív mondatokat, befejezést, melyet rajzokkal ábrázoltunk.
Az órák végén megbeszéltük, hogy miért érdemes optimistának lenni, majd meditációval zártuk az alkalmakat.
Mindhárom tanulócsoport élvezte a foglalkozást, a nevetőverseny aratta a legnagyobb sikert minden csoportban.
NOVEMBER
Novemberben a társas kapcsolatok ápolása került az előtérbe, melyhez kapcsolódóan az egészség hónaphoz is csatlakoztunk. A lelki egészség hét során társasjáték napot szerveztünk, mely során a boldogság program által kidolgozott Pozitivity társasjátékot használhatták a tanulócsoportok.
Mindhárom tanulócsoportban megvalósítottuk a boldogságórát. Az órákat „Kitárom a világom, mint egy virág kinyílok” relaxációval kezdtük, mely elősegíti a nyitottság megélését, ezáltal kapcsolódik a társas kapcsolatok témakörhöz. Relaxáció után meghallgattuk és énekeltük a „Jobb veled a világ” című dalt.
A téma bevezetése során a tanulók a hozzá kapcsolódó színezőt használhatták, miközben megbeszéltük, miért fontosak számunkra az emberi kapcsolataink. Sorra vettük milyen kapcsolataink vannak életünk során. Megbeszéltük, hogy milyen egy jó barát és saját példákat soroltunk fel, hogy mi jellemzi a jó barátainkat. Beszélgettünk róla mit várunk egy jó baráttól, és hogyan kell nekünk viselkedünk, ha jó barátok szeretnénk lenni mások számára.
A beszélgetés után A róka és a farkas a lakodalomban című mesét dolgoztuk fel közösen. A mese feldolgozása során bekezdésenként haladtunk, összefoglaltuk, hogy eddig mit értettünk meg a meséből. Ezentúl megkértem a tanulókat, hogy tippeljenek, mi fog következni, vajon milyen szándékai vannak a szereplőknek. Ez segített nekik megérteni a szöveget, illetve gyakorolhatták mások szándékainak értelmezését. A tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók esetén fontos, hogy ezeket a készségeket gyakoroljuk.
A mese végén levontuk a tanulságokat, újra megbeszéltük, hogy milyen egy jó barát és, milyen egy rossz barát és hogy miről ismerhetjük fel őket.
Az udvarias vagyok feladat kiválóan illeszkedett a tanulók sajátosságaihoz. A mindennapokban is fontos gyakorolnunk a kommunikációs normákat szituációkhoz illően. Az autizmussal élő és tanulásban akadályozott tanulók számára fontos, hogy megtanulják használni az udvarias kifejezéseket, mondatokat az adott helyzetnek megfelelően.
Az órák lezárása előtt okokat soroltunk fel, hogy miért is érdemes ápolni a társas kapcsolatinkat.
Ez után meditációval zártuk a foglalkozásokat.
DECEMBER
Decemberhez jól illeszkedett a boldogító jó cselekedetek hónapja, megtanultuk, hogy tudunk jót tenni szeretteinkért, környezetünkért.
A csoportokban a szokásos módon énekléssel és relaxációval indult a foglalkozás. „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” című dal után a „kincset rejtek nem mutatom, kincset rejtek, megmutatom” relaxációt végeztük a csoportokkal.
A csoportok tanulóival tisztáztuk a jó cselekedetek jelentését és példákat gyűjtöttünk hozzá. Beszélgettünk arról, mit jelent jót tenni másokkal, és hogyan érezhetjük magunkat ettől boldogabbnak. A tanulók egyszerű, mindennapi példákon keresztül ismerték fel a segítőkészség és a kedvesség fontosságát. Képes kártyák és szemléltető eszközök segítségével könnyebben megértették a feldolgozott témát. A közös beszélgetés során minden tanuló el tudott mondani egy olyan élményt, amikor valakinek segített, vagy ő kapott segítséget. Ezentúl megbeszéltük, hogy miket tudunk adni és kapni, nem csak tárgyakat, hanem kedves szavakat, cselekedeteket. Minden tanuló elmondhatta, hogy adni, vagy kapni szeret jobban. Legtöbbjük inkább adni szeret. Felsorolták, hogy kinek mit adnának szívese, és hogy nekik mi okoz örömet.
Ezt követően minden tanulócsoportban papír karácsonyfadíszeket vágtunk ki, melyre a tanulók felírták, miért fontos jót cselekedni. Később közös plakátot készítettünk belőle, a díszek karácsonyfára kerültek a plakáton.
Az óra végén közösen összegyűjtöttük, hogy a következő napokban milyen jó cselekedeteket szeretnének megvalósítani az iskolában és otthon.
A foglalkozásokat meditációval zártuk.
A foglalkozások kellemes hangulatban teltek, és hozzájárultak a tanulók empátiájának, együttműködésének és pozitív gondolkodásának fejlődéséhez.
JANUÁR
A január hónap témája a célok kitűzése és elérése volt. Fontos, hogy a tanulók megtanuljanak reális célokat kitűzni maguk elé, melyekért aktívan tesznek.
A foglalkozások során a tanulók életkoruknak és képességeiknek megfelelő módon ismerkedtek meg a reális célok megfogalmazásának jelentőségével.
A foglalkozásokat a győzelem Tündér dalával indítottuk, majd a repül a madár, szárnyával száll, mert szabad madár relaxációt végeztük. A szabadon szárnyaló madár motívuma jól kapcsolódott a célok eléréshez, tükrözte a szükséges attitűdöt.
Közösen beszélgettünk arról, hogy milyen rövid távú célokat szeretnének elérni az iskolában és a mindennapi életben. A tanulóknak képekkel, feliratokkal szemléltettem példákat, hogy miket is nevezhetünk céloknak. Ez segítette őket abban, hogy tovább gondolkodjanak, ők v ajon milyen célokat szeretnének kitűzni maguk elé? Minden csoportban hangsúlyt kapott az a gondolat, hogy a kisebb lépések is közelebb visznek a kitűzött célok megvalósításához.
Feldolgoztuk az öreg halász és a nagyra vágyó felesége című mesét, megtanultunk különbséget tenni a kívánságok és a célok között.
A résztvevő tanulók képességeikhez mérten elkészítették saját célkártyáikat vagy rajzaikat, amelyek megjelenítették személyes céljaikat, melyből egy nagy közös plakát készült.
A foglalkozásokat meditációval zártuk.
A közös feladatok során fejlődött önismeretük, kitartásuk és egymás iránti támogató hozzáállásuk. A tanulók aktívan bekapcsolódtak a beszélgetésekbe, és örömmel osztották meg terveiket társaikkal. A foglalkozások pozitív hangulatban zajlottak, erősítették a tanulók önbizalmát és motivációját. A Boldogságóra hozzájárult ahhoz, hogy a tanulók felismerjék: kitartással, türelemmel és megfelelő tervezéssel céljaik elérhetővé válnak.
FEBRUÁR
Februárban a megküzdési stratégiákat sorakoztattuk fel. Megismerkedtünk a fogalommal és összegyűjtöttünk, hogy mik azok a tevékenységek, melyek segíthetnek, ha problémás helyzetbe kerülünk.
Mindhárom csoportban énekléssel és relaxációval kezdtük az órát. Az Ellazulni jaj de jó! dal meghálálgatása után a hintaszék relaxációt végeztük el.
A bevezető rutin után megismerkedtünk a megküzdés fogalmával, és közösen megbeszéltük, mit jelent nehéz helyzetekkel szembenézni. A tanulók életkoruknak és képességeiknek megfelelő példákon keresztül ismerték fel a problémás helyzeteket, valamint beszélgettünk az ilyenkor átélt érzésekről. Képek segítségével összefoglaltuk, mit tudunk tenni akkor, ha nehézségbe ütközünk.
Feldolgoztuk A bugyelláris, a pipa és a süveg című mesét, amelynek szereplői és eseményei jó alapot adtak a problémamegoldásról és a kitartásról való beszélgetéshez. A mese segítségével közösen kerestük azokat a megoldásokat, amelyek segíthetnek a nehéz helyzetek leküzdésében.
Ezt követően elkészítettük a Megküzdés szivárványát, amelyre a tanulók összegyűjtötték és felragasztották azokat a tevékenységeket, amelyek segíthetnek nekik, ha szomorúak, dühösek vagy valamilyen problémával találkoznak. A szivárványra többek között a beszélgetés, a rajzolás, a mozgás, a zenehallgatás, a pihenés és a segítségkérés is felkerült.
A foglalkozásokat a szokásos módon meditációval zártuk.
A közös feladatok során fejlődött a tanulók önismerete, érzelmi tudatossága és problémamegoldó gondolkodása. A résztvevők aktívan és örömmel kapcsolódtak be a foglalkozásokba, szívesen osztották meg saját tapasztalataikat is. A Boldogságóra kellemes hangulatban zajlott, és hozzájárult ahhoz, hogy a tanulók tudatosabban alkalmazzanak pozitív megküzdési stratégiákat a mindennapi életben.
MÁRCIUS
Márciusban az apró öröm élvezete volt a foglalkozás témája. A tanulók megértették, hogy fontos az apró örömök észrevétele és értékelése életünk során.
Ebben a hónapban is három különböző tanulócsoportban valósítottuk meg a Boldogságórát, amelynek témája az apró örömök élvezete volt. A foglalkozást Bagdy Bella Imádok élni című dalának meghallgatásával, valamint a „rágógumi-gyakorlat” relaxációval kezdtük, amely segített a tanulóknak ráhangolódni az órára.
Ezt követően a hónap színezőjének elkészítése közben beszélgettünk arról, hogy milyen apró örömök színesítik a mindennapjainkat. Először közösen gyűjtöttünk példákat, majd minden tanuló elmondta, számára mi okoz örömet a hétköznapokban.
A foglalkozás során feldolgoztuk A tizenkét hónap című görög népmesét, amely kiváló lehetőséget adott az apró örömök és a pozitív szemlélet fontosságának megbeszélésére.
A mese feldolgozását követően közös plakátot készítettünk, amelyen egy világítótorony fényébe ragasztottuk azokat az apró örömöket, amelyeket a tanulók kiválasztottak. A világítótorony azt szimbolizálta, hogy figyelmünk „fényét” tudatosan irányítsuk azokra a pozitív élményekre, amelyek segítenek kiegyensúlyozottabbnak és boldogabbnak érezni magunkat.
A tanulók örömmel kapcsolódtak be a beszélgetésekbe és az alkotótevékenységbe, megosztották egymással saját élményeiket.
A foglalkozást egy rövid meditációval zártuk, amely lehetőséget adott a tanultak elmélyítésére és a nyugodt, pozitív lelkiállapot megteremtésére.
ÁPRILIS
Áprilisban a megbocsátást gyakoroltuk, mely hozzájárult a társas kapcsolatok, barátságok szorosabbra fűzéséhez és a konfliktus helyzetek megoldásához.
A foglalkozást a Ho’oponopono dal meghallgatásával, valamint a „bagoly” relaxációval kezdtük, amely segített a tanulóknak ráhangolódni az óra témájára. A bagoly motívuma a bölcsességet jelképezte, ezért a foglalkozás során „bölcs baglyokként” gyakoroltuk a megbocsátást és annak fontosságát.
A ráhangolódást követően a hónap színezőjének elkészítése közben beszélgettünk arról, mit jelent megbocsátani, és miért fontos ez a mindennapi kapcsolatainkban.
Ezt követően feldolgoztuk A három kiscsibe című mesét, amely jó kiindulópontot adott a megbocsátásról és a konfliktusok békés rendezéséről való közös gondolkodáshoz. A mese tanulságait közösen összegeztük.
Ezután példamondatok segítségével gyakoroltuk, hogyan tudunk őszintén bocsánatot kérni, illetve hogyan reagálhatunk, ha valaki tőlünk kér bocsánatot. Ezután közös plakátot készítettünk, amelyre olyan mondatokat ragasztottunk fel, amelyeket a tanulók a legközelebb éreztek magukhoz, és amelyeket a későbbiekben is szívesen alkalmaznának.
A foglalkozás végén összegyűjtöttünk három fontos okot arra, hogy miért érdemes megbocsátani, kiemelve, hogy a megbocsátás segít a lelki béke megőrzésében és kapcsolataink erősítésében.
A tanulók aktívan részt vettek a beszélgetésekben és a közös feladatokban, nyitottan osztották meg saját gondolataikat és tapasztalataikat.
Az órát egy rövid meditációval zártuk, amely segített elmélyíteni a foglalkozás üzenetét és nyugodt, pozitív hangulatban fejezte be a közös munkát.
MÁJUS
Május a testmozgás hónapja. A lelki egészség megőrzéssel ugyanis a testi egészségünk megőrzése is együtt jár. Figyelmünket a mozgás szeretetére fordítottuk.
A foglalkozásokat a „rongybaba” relaxációval kezdtük, amely segített a tanulóknak ellazulni és ráhangolódni az órára. Ezt követően a Jól érzem magam boogie című dalra közösen, felszabadultan táncoltunk, amely vidám hangulatot teremtett és átmozgatott minden résztvevőt.
A mozgásos ráhangolódás után beszélgettünk arról, hogy miért fontos a rendszeres testmozgás, valamint arról, hogy a testi és lelki egészség szorosan összefügg egymással. A tanulók elmondták, melyik mozgásformát szeretik a legjobban, és milyen sporttevékenységeket végeznek szívesen a szabadidejükben.
Ezután kitöltöttük a különböző mozgásformákról szóló táblázatot, amelyben mindenki megjelölhette, mely sportokat szereti nézni, melyeket gyakorolja szívesen, illetve melyeket szeretné a jövőben kipróbálni.
Közös plakátot is készítettünk, mely a szabadban való mozgás szabályaira hívja fel a figyelmet.
A közös beszélgetések során hangsúlyt kapott az is, hogy a mozgás nemcsak a testünket erősíti, hanem hozzájárul a jó közérzethez és a pozitív lelkiállapothoz is.
A foglalkozást egy rövid meditációval zártuk, amely segített a tanultak elmélyítésében és a nyugodt lezárásban.
Ebben a hónapban a Gyereknapi programok részeként egészségnapot is szerveztünk, amely során a tanulók játékos feladatokon és interaktív tevékenységeken keresztül ismerkedtek meg az egészséges táplálkozás alapelveivel.
A programok hozzájárultak ahhoz, hogy a tanulók tudatosabban figyeljenek saját egészségük megőrzésére, valamint felismerjék a mozgás és a helyes táplálkozás szerepét a kiegyensúlyozott életmód kialakításában.
JÚNIUS
Június hónapban a fenntartható boldogságé volt a szerep. Ebben a hónapban összefoglaltuk a tanév során tanultakat, melyek hozzájárulnak a fenntartható boldogság kialakításához.
Júniusban három különböző tanulócsoportban valósítottam meg a Boldogságóra program tanévzáró foglalkozását, amelynek témája a fenntartható boldogság volt.
Az órát a Minden nappal egyre jobban című dal meghallgatásával kezdtük, majd a tanulók egyik legkedveltebb relaxációs gyakorlatát, a „rágógumi” relaxációt végeztük el.
A ráhangolódást követően közösen felidéztük a tanév során feldolgozott kilenc témát: a hálát, az optimizmust, a társas kapcsolatokat, a boldogító jó cselekedeteket, a célok kitűzését és elérését, a megküzdési stratégiákat, az apró örömök élvezetét, a megbocsátást és a testmozgás fontosságát.
Beszélgettünk arról, hogy ezek a témák hogyan járulhatnak hozzá a mindennapi boldogságunkhoz, és mit tehetünk azért, hogy hosszú távon is megőrizzük lelki jóllétünket. Közösen összegyűjtöttük azokat a szokásokat és tevékenységeket, amelyek segítenek a fenntartható boldogság kialakításában és megőrzésében.
A foglalkozás során elkészítettük a „Boldogság-koktél” plakátot, amelyre a tanév során megismert pozitív technikákat és boldogságfokozó szokásokat gyűjtöttük össze.
A tanulók aktívan bekapcsolódtak a közös munkába, örömmel idézték fel kedvenc élményeiket és feladataikat az elmúlt hónapokból.
A foglalkozás végén megköszöntük egymásnak az egész tanév során végzett közös munkát, és szeretettel búcsúztunk el egymástól. Búcsúzóul közösen epret fogyasztottunk, amely kellemes, közösségi élménnyel zárta a tanévet. Az órát egy rövid meditációval fejeztük be, amely segített lezárni a közös Boldogságóra programot nyugodt, pozitív hangulatban.