A tanulók gondolattérképben gyűjtötték össze emlékeiket, élményeiket aboldogságórák kapcsán.
Fenntartható boldogság
Júniusra kis csemetéink igencsak elfáradtak, jobban vágytak a szabad foglalkozásokra, ennek ellenére egy párszor sikerült őket közösségi együttlétre hívni a Boldogságóra keretein belül. Korábban már megismerkedtünk Pillanatkapitánnyal, júniusban pedig folytattuk a kalandjainak megismerését. Beszélgettünk róla, hogy mely pillanatok segítenek vidámabbnak, nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak lenni, ami az osztálykirándulás után nem volt nehéz feladat. A boldogságlábnyom ezekről árulkodik. A szünetben pedig jobban megfigyeltük a körülöttünk lévő világunkat, egy kismadarat is felfedeztünk, ami az udvaron fészkelt. Rájöttünk, hogy pici apróságok is okozhatnak igazán nagy örömet.
1. Téma: Hála
A foglalkozást relaxációval indítottuk, mely során a „Kitárom a világom, mint egy virág, kinyílok…” vezetett gyakorlat segítségével hangolódtunk rá a témára. Ez segítette a gyerekeket az elcsendesedésben és a belső figyelem kialakításában.
A téma bevezetéséhez egy játékos, interaktív módszert alkalmaztunk: a hála témájú kérdéseket dobókockára ragasztottam, így minden résztvevő dobhatott, majd válaszolt a kapott kérdésre. A kérdések a 2026-os hála alapprogram kérdéskártyáira épültek. Ez a tevékenység oldott légkört teremtett, és segítette a személyes megnyílást.
A téma feldolgozása során meghallgattuk A só című népmesét. A mese jó alapot adott a hála és az értékek felismerésének közös átgondolására.
A feldolgozást beszélgetőkör követte Én vagyok a király. Hálás vagyok, mert… kezdettel. A gyerekek saját élményeikből kiindulva fogalmazhatták meg, miért éreznek hálát, ezáltal mélyült a téma személyes jelentése.
A foglalkozást alkotó tevékenységgel zártuk: Rajzold le, miért vagy hálás ma! A rajzokat a hónap folyamán bármikor tovább lehet egészíteni, így a hála témája hosszabb távon is jelen marad a mindennapokban.
2. Téma: Optimizmus
A foglalkozás célja az optimista gondolkodás alapjainak játékos, élményszerű megalapozása volt, a 2025-ös Boldogságóra Integrált Program segédanyagára építve.
A ráhangolódás során rövid beszélgetést kezdeményeztem a gyerekekkel arról, hogy mit jelent számukra az, hogy „valami sikerül” vagy „nem sikerül”. A gyerekek saját példákat hoztak hétköznapi helyzetekből, így fokozatosan eljutottunk a gondolataink szerepének felismeréséhez.
A téma feldolgozásának központi eleme a Fűz Nóra Úgysemegy és Debizony című története volt, amelyet közösen hallgattunk meg. A mese két ellentétes gondolkodásmódot mutatott be, melyek jól érthetővé tették a gyerekek számára a pesszimista és optimista hozzáállás közötti különbséget.
A mese feldolgozását beszélgetőkör követte, ahol a gyerekek reflektálhattak a hallottakra. Közösen gyűjtöttük össze, hogy:
• miben különbözik Úgysemegy és Debizony gondolkodása,
• melyik szereplőhöz érzik magukat közelebb bizonyos helyzetekben,
• milyen mondatokat mondanak maguknak, amikor valami nehéznek tűnik.
A gyerekek több saját élményt is megosztottak, például iskolai feladatokkal, sporttal vagy baráti helyzetekkel kapcsolatban. A beszélgetés során megjelentek a pozitív átkeretezés első lépései, amikor közösen próbáltunk Úgysemegy-féle gondolatokat Debizony-típusú mondatokká alakítani.
A foglalkozás alkotó részében a csatolt színezőt használtuk fel. A gyerekek a színezés közben tovább dolgozták fel a történetet, és saját elképzeléseik szerint jelenítették meg a két szereplőt vagy az általuk képviselt érzéseket, gondolatokat. Többen kiegészítették rajzaikat saját szimbólumokkal, feliratokkal is (pl. biztató mondatokkal).
A tevékenység végén rövid megosztókört tartottunk, ahol néhányan bemutatták munkájukat, és elmondták, milyen „Debizony-mondatot” visznek magukkal a hétköznapokba.
5. Téma: Célok kitűzése
A foglalkozás célja az volt, hogy a tanulók játékos, élményszerű módon megfogalmazzák saját rövid és hosszabb távú céljaikat, valamint erősödjön bennük a jövőre irányuló tudatosság és elköteleződés.
A ráhangolódás során közösen meghallgattuk Bagdi Bella Van nekem egy álmom”című dalát, amely segítette a gyerekeket abban, hogy ráérezzenek az álmok és célok jelentőségére.
Ezt követően a Riporterstáb játékot játszottuk. A tanulók kiválasztották, hogy az iskola mely dolgozójának szerepébe helyezkednek (pl. tanító, igazgató, takarító, iskolatitkár stb.), majd egy „riporter” kérdéseire válaszoltak az adott szerep szemszögéből. A kérdések az idei évre kitűzött célokra irányultak. A játék során a gyerekek kreatívan, sokszor humorral átszőve fogalmazták meg elképzeléseiket, miközben fejlődött kifejezőkészségük és empátiájuk is.
A tevékenység második részében minden tanuló megfogalmazta saját személyes célját is. Ezeket rajz formájában jelenítették meg, majd a rajzokat levelek formájában az osztály közös fájára ragasztottuk. A levelek hátoldalára kerültek a célkitűzések jelképes rajzai.
A foglalkozás zárásaként megbeszéltük, hogy ősszel visszatérünk ezekhez a célokhoz: a leveleket levesszük a fáról, és közösen átgondoljuk, ki mennyit tudott megvalósítani, illetve milyen lépések szükségesek még ahhoz, hogy a tanév végéig teljesüljenek a kitűzött célok.
6. Téma: A megküzdés gyakorlása
A foglalkozás célja az volt, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő, játékos módon tapasztalják meg a kitartás, a gyakorlás és az egyéni megküzdési stratégiák jelentőségét.
A ráhangolódás során meghallgattuk Bagdi Bella Ellazulni jaj de jó! című dalát, amely segített a gyerekeknek ellazulni, oldani a feszültséget, és nyugodt, befogadó állapotba kerülni.
Ezt követően nyelvtörőkkel dolgoztunk. Két ismert nyelvtörőt gyakoroltunk közösen:
Sárga bögre, görbe bögre.
Nem minden tarka fajta szarka farka tarka, csak a tarka farkú szarkafajta szarka farka tarka.
A gyerekek először próbálgatták, sok nevetéssel, hibázással kísérve, majd fokozatosan, egyre ügyesebben mondták el a szövegeket. Addig gyakoroltunk, amíg mindenki a saját tempójában eljutott egy biztosabb, pontosabb kivitelezésig.
A gyakorlás után közösen megfigyeltük és megbeszéltük a folyamatot:
• Milyen érzés volt az elején? (nehezebb, bizonytalanabb)
• Mi segített abban, hogy jobban menjen?
• Ki mennyit gyakorolt?
• Szükség volt-e pihenésre közben?
• Mi volt a legnehezebb rész?
• Ki vagy mi segített (társak, tanító, saját kitartás)?
A beszélgetés során a gyerekek felismerték, hogy a kezdeti nehézség természetes, és a kitartó gyakorlás meghozza az eredményt. Ezt követően közösen megfogalmaztuk, hogy ugyanez a folyamat a mindennapi életben is jelen van: egy új, nehéz feladat először ijesztő lehet, de bátorsággal, türelemmel és gyakorlással leküzdhető.
A foglalkozás zárásaként beszélgetőkört tartottunk, ahol a tanulók saját első osztályos élményeikből hoztak példákat olyan helyzetekre, amikor sikerült megküzdeniük egy nehézséggel (pl. olvasás tanulása, barátkozás, feladatmegoldás). Ezek megosztása erősítette az önbizalmukat és a közösségi élményt.
10. Téma: Fenntartható boldogság
A foglalkozás célja az volt, hogy a tanulók felismerjék, mely tevékenységek járulnak hozzá tartós jóllétükhöz, és hogyan tudják ezeket tudatosan beépíteni mindennapjaikba.
A ráhangolódás során meghallgattuk a Jobb veled a világ című dalt, amely segített pozitív hangulatot teremteni, valamint erősítette a közösséghez tartozás élményét.
Ezt követően minden tanuló kapott egy szívecskét, amelyre egy számára kedves, boldog pillanatot rajzolt az elmúlt tanévből. A rajzok elkészítése során a gyerekek felidézték saját örömteli élményeiket, ami hozzájárult a pozitív érzelmek tudatosításához.
A fő tevékenység a Pillanatkapitány és Kóborló közös nyomozása a boldogságnyomok után című játék volt. A gyerekek egy képzeletbeli küldetés résztvevőivé váltak, amely során egy héten keresztül olyan tevékenységeket gyűjtöttek, amelyek után boldogabbnak, nyugodtabbnak vagy energikusabbnak érezték magukat.
A gyerekek lábnyom formájú „boldogságnyomokat” készítettek, amelyekre különböző tevékenységeket rajzoltak vagy írtak, például:
• közös játék a barátokkal
• beszélgetés a családdal
• rajzolás, alkotás
• mozgás, sport
• természetben töltött idő
A tevékenység során két szempont is megjelent:
• Pillanatkapitány azt figyelte, mely tevékenységekben tudnak a gyerekek elmélyülni
• Kóborló pedig azokat a szokásokat kereste, amelyek feltöltik őket és segítik a kapcsolódást másokhoz
A tanulók saját ötleteikkel is gazdagították a listát, így a feladat személyessé és élményszerűvé vált.
A foglalkozássorozat zárásaként közösen megbeszéltük a tapasztalatokat:
• Mely tevékenységek okozták a legtöbb örömöt?
• Mi segített megnyugodni egy nehezebb nap után?
• Mely „boldogságnyomokat” szeretnék a nyári szünetben is megőrizni?
Boldogságóra Program tíz témájának feldolgozása során a gyermekekkel egy különleges, élményekkel, felismerésekkel és érzelmi fejlődéssel teli utat jártunk be. A foglalkozások célja nem csupán a pozitív érzelmek erősítése volt, hanem olyan készségek fejlesztése is, amelyek egész életük során segíthetik őket a kiegyensúlyozottabb, boldogabb élet megélésében.
Az év során a gyermekek játékokon, meséken, mozgásos tevékenységeken, alkotásokon, beszélgetéseken és relaxációs gyakorlatokon keresztül ismerkedtek boldogságprogram témaköreivel.
A foglalkozások során minden csoportunkbanfokozatosan fejlődött a gyermekek érzelmi tudatossága. Egyre bátrabban és árnyaltabban fogalmazták meg érzéseiket, gondolataikat és tapasztalataikat. Megtanulták felismerni, hogy minden érzés fontos és elfogadható, ugyanakkor azt is, hogy a nehéz érzelmek kezelésére is léteznek hatékony megoldások.
Különösen örömteli volt megtapasztalni, hogy a gyermekek képesek lettek különbséget tenni az érzelmek finom árnyalatai között. Gondolataik gyakran meglepő mélységről és önismeretről tanúskodtak. A foglalkozások során számos olyan megnyilvánulás hangzott el, amely bizonyította, hogy a gyermekek nem csupán megértették a témákat, hanem saját életükre is képesek voltak vonatkoztatni azokat.
A program eredményeként fejlődött:
🌸 az önismeretük, 🌸 az érzelmek felismerésének és kifejezésének képessége, 🌸 az empátiájuk, 🌸 az együttműködésük, 🌸 a konfliktuskezelésük, 🌸 a problémamegoldó gondolkodásuk, 🌸 valamint önbizalmuk és kapcsolatteremtő készségük.
A Boldogságórák során kialakult egy olyan biztonságos, elfogadó légkör, ahol a gyermekek bátran megoszthatták gondolataikat és érzéseiket. Megtapasztalhatták, hogy véleményük fontos, érzéseik értékesek, és hogy a közösség megtartó ereje segíthet a nehézségek leküzdésében.
A gyermekek őszintesége, kíváncsisága, nyitottsága és bölcs gondolatai nap mint nap megerősítettek abban, hogy az érzelmi nevelésnek kiemelt szerepe van az óvodai életben.
A program végére egyértelművé vált számomra, hogy a boldogság valóban tanulható. A gyermekek megtapasztalták, hogy a hála, a kedvesség, a szeretet, a megbocsátás, az optimizmus és az egymásra figyelés nem csupán szép gondolatok, hanem a mindennapokban is gyakorolható életkészségek.
Pedagógusként számomra és kolléganőim Gergely Emőke, Tóth Jakab Judit számára is rendkívül gazdagító és inspiráló folyamat volt ez az év, annak ellenére is hogy a második félévtől emberhiányban dolgoztunk.A kolléganők kérésére szervezett nyílt boldogságórák (a kolléhanők aktív bevonásával) közvetlen gyakorlati és módszertani segítséget nyújtottak. Két bemutatót láthattak a célkitűzések (ráhangoló- téma bevezető) , és a megküzdési stratégiák (feldolgozó, gyakorló) témában, játékos foglalkozáson lehetőséget kaptak aktív részvételre, bekapcsolódásra is .
Zárógondolat
„A Boldogságórák során nem csupán a gyermekek fejlődtek. Együtt tanultunk figyelni, elfogadni, kapcsolódni és örülni. Újra és újra megtapasztaltuk, hogy a legnagyobb csodák nem körülöttünk történnek – hanem bennünk élnek.”
A Boldogságóra keretében a gyerekek „Boldogságnyomok” feladatot készítettek. Olyan tevékenységeket gyűjtöttek össze, amelyek örömmel töltik el őket, segítenek megnyugodni, vagy energiával töltik fel őket. Sokan említették a családdal töltött időt, a közös játékot, a sportolást, a rajzolást, az olvasást, a zenét és a természetben való sétát is. A feladat során a gyerekek ráébredhettek arra, hogy a mindennapok apró örömei is sokat tehetnek a jó közérzetükért és a lelki egyensúlyukért.
A tizedik hónap témája a fenntartható boldogság volt, amely egyben a teljes Boldogságóra program méltó lezárását is jelentette. A célokat sikeresen megvalósítottuk, miközben a gyermekek életkorának megfelelő, élményközpontú tevékenységeken keresztül idéztük fel és mélyítettük el az elmúlt hónapok során megszerzett tapasztalatokat.
A foglalkozások során örömmel tapasztaltam, hogy a gyermekek szívesen emlékeztek vissza közös élményeinkre, kedvenc játékaikra és boldog pillanataikra. A korábban megismert boldogságfokozó technikák több helyzetben is megjelentek spontán viselkedésükben: figyelmesebbek voltak egymással, könnyebben fejezték ki pozitív érzéseiket, és örömmel nyújtottak segítséget társaiknak.
A „Szeretetfolyosó”, a „Seprűtánc” és a „Bízz bennem!” játékok során erősödött az egymás iránti bizalom, az együttműködési készség és a közösséghez tartozás élménye. A homokozóban épített Boldogság vár lehetőséget adott a közös alkotás örömének megélésére, miközben fejlődött a gyermekek kommunikációja és együttműködése. A tevékenységet a Nemzeti Összetartozás Napjához is kapcsoltuk: a gyermekekkel közösen nemzeti színű zászlókat készítettünk, amelyeket büszkén helyeztünk el a vár tornyain. Az alkotás során életkoruknak megfelelő módon beszélgettünk az összetartozásról, a közösség erejéről, valamint arról, hogy milyen fontos figyelni egymásra és együtt tevékenykedni. A közös várépítés és a zászlók elhelyezése erősítette a gyermekekben az egymáshoz tartozás, a közösségi élmények és a nemzeti értékek iránti pozitív érzelmeket.
A személyiségfejlesztő dalok, valamint Bezzeg Andrea „Boldog erdő – Kerekerdő” című meséje segítette a pozitív érzelmek átélését és megerősítését. A természetben tett séták, a kincsgyűjtés és a közös játékok során a gyermekek nyitottan, kíváncsian fedezték fel környezetüket, és örömmel osztották meg egymással élményeiket.
Különösen megható volt közösen felidézni az elmúlt tíz hónap emlékeit. A fényképek nézegetése során a gyermekek büszkén meséltek kedvenc élményeikről, újra átélték a közösen szerzett örömöket. A Boldogság-füzér elkészítése szimbolikusan is összekapcsolta az év során tanultakat.
A hónapot vidám programokkal zártuk, amelyek tovább erősítették a közösségi élményeket. Végül ünnepélyesen felhelyeztük a Boldogságvár tizedik lépcsőfokát, amely jelképezte a közösen megtett utat és a megszerzett tapasztalatokat.
Összességében a 10 hónapos Boldogságóra program eredményesnek bizonyult. A gyermekek érzelmi kifejezőkészsége, önbizalma, társas kapcsolatai és együttműködési készsége egyaránt fejlődött. A pozitív élményekre épülő tevékenységek hozzájárultak ahhoz, hogy a gyermekek biztonságos, elfogadó közösségben élhessék meg mindennapjaikat. Bízom benne, hogy az együtt szerzett tapasztalatok és a megismert pozitív szemlélet hosszú távon is elkíséri őket, és segíti őket abban, hogy észre vegyék és megőrizzék életük boldog pillanatait.
Jobb Veled a Világ!
Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium , Általános Iskola Weöres Sándor Általános Iskola
Mi tenne bennünket igazán boldoggá? – fogalmazódik meg bennünk a kérdés oly sokszor. Mindannyian keressük a boldogságot. Nem a megtalálásában van a legnagyobb nehézség, inkább annak megtartásában. Mindannyian erre törekszünk.
Mezőlaki Arany János Általános Iskola
A körültekintés témájában megnéztük Szirmai Márton és Nagy Bandó András forgatókönyve alapján készült magyar kisfilmet. A beszélgetés során többet kihoztunk a történetből, mint azt én előre gondoltam volna. A legfontosabb gondolatok a következők voltak: nem figyelünk egymásra, nem figyelünk a környezetünkre, nem próbáljuk meg jóvá tenni a hibáinkat, nem kommunikálunk egymással. Jó volt nyomozni a gyerekekkel!
A fenntarthatóság témakörében két eseményt szeretnék még megemlíteni. Az egyik még novemberben zajlott. A Boldog Iskola az a hely, ahol a lélek is tanul. Ezt a kedves gondolatot hoztuk magunkkal a Boldogságóra Címátadó Ünnepségről. Intézményünk idén kilencedik alkalommal jogosult a cím és a logó használatára. Köszönjük az iskola tavalyi és idei Boldogságóra csapatához tartozó diákoknak azt a sok-sok ötletet, gondolatot, munkát, mellyel hozzájárultak a megtisztelő cím elnyeréséhez. Jobb velünk a világ!
A másik pedig egy különleges júniusi program volt. A Boldogságóra idei tanévét egy nagyon különleges, megható programmal zártuk. Egyik kolléganőmmel részt vettünk a Pápai Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola szakmai napján, ahol egy fantasztikus láthatatlan színházi élményben volt részünk, és egy hálasétán is részt vettünk. Köszönjük szépen a meghívást és a felejthetetlen élményt!
Boldogságóra – Összegző értékelés
2025-26.
Csoportunkban a gyerekek nyitottak voltak a Boldogságóra témáira, a foglakozásokat indító relaxációs gyakorlatokra.
A fejezeteknél kíváncsian hallgatták Bezzeg Andrea és Ferenczei Éva történeteit, könnyen azonosultak a történetek szereplőivel. Igaz, a kisebbek figyelme még könnyen elterelődött.
Gyakrabban fogom közös éneklésre, mondókázásra, mozgásra hívni a gyerekeket a mesék hallgatása során, a figyelmük fenntartása érdekében. Örültem a nagyobb gyermekek együttműködésének, az őszinte megnyilvánulásaiknak.
Igaz, néhány gyermeknél előfordult az is, hogy csak napokkal később osztották meg velünk a Boldogságóra témáihoz kapcsolódó érzéseiket, élményeiket.
A témák feldolgozását segítő tevékenységek hamar felkeltették a gyerekek érdeklődését.
A nehezen motiválható gyermekeket is sikeresen be lehetett vonni a program játékaiba, vizuális tevékenységeibe. Az SNI, a BTMN és a nagyobb odafigyelést igénylő gyermekeink az elsők között csatlakoztak tevékenységeinkhez. A „hálavirágok” készítése, a „tükörjáték”, a „barátságszívek” díszítése, a társakat boldogító cselekedetek, az őszinte beszélgetés céljainkról, álmainkról, a gonosz varázsló által felállított akadályok legyőzése a tornateremben, az „apró örömöket” gyűjtő erdei kirándulás, a megbocsátások pillanati, a sportdélután és az Anyák napi ajándékkészítés bízom benne, hogy minden gyermeknek sok pozitív élményt adott.
A kézikönyvben található, könnyebben megtanulható versek, mondókák a kisebb gyermekeknél is jól segítették a motiválást, a sikerélmény mielőbbi megtapasztalását.
A középső és a nagycsoportos gyermekeink szívesen birkóztak meg a munkafüzetben található feladatokkal. (Labirintus játékok, értelmi és grafomotoros képességeket fejlesztő feladatok.)
Bagdi Bella gyerekeknek szóló CD lemezei szintén jól segítették a témák feldolgozását és a boldog pillanatok megélését.
A Boldogító jó cselekedetek, a Testmozgás és a Fenntartható boldogság témáiba a szülőket is sikerült bevonnunk.
A szülők már nem használt, jó állapotú játékokat és könyveket ajánlottak fel a decemberi jótékonysági akciókhoz. Májusban, a Testmozgás témájának hónapjában pedig családi sportdélutánt szerveztünk. Az Anyák napi köszöntőnk végén a gyerekek Boldogságkarkötőt és kulcstartót készítettek édesanyjuknak és nagymamájuknak.
Az ajándékkészítés kiindulópontjául a Fenntartható boldogság témájának meséje, a Boldog erdő – Kerekerdő című mese szolgált, melyben a szereplők boldogságnyakláncot fűztek.
„Milyen jó lenne, ha sok embernek lenne ilyen a Földön és az emberek boldogok lennének!” – mondta a történet egyik szereplője, Dóra.
Reméljük, ezen a délutánon minden édesanyának és nagymamának sikerült boldog pillanatokat szereznünk az elkészült boldogságkarkötőkkel és kulcstartókkal!
Év végén, mikor már mindegyik témakörbe betekintést nyertek a gyerekek, a Pozitivity társasjátékkal ismertettem meg a csoportot. Több gyermek érdeklődését felkeltette a játék. Szívesen osztották meg egymással érzéseiket, élményeiket. A későbbiekben, a program újabb módszertani segédanyagait szeretném jobban megismerni, majd alkalmazni.
Csikainé Bauer Magdolna
óvodapedagógus
Lövész Utcai Óvoda Malom téri tagóvodája
A 2025/2026-os nevelési évben egy újabb kiscsoport első alkalommal kapcsolódott be a Boldogságóra Alapprogramba. A gyermekek számára minden téma újdonságot jelentett, ezért a foglalkozások fő célja az volt, hogy játékos, élményszerű formában ismerkedjenek meg az érzelmekkel, a kedvesség, a hála és a barátság fontosságával.
A havi témákat mesékkel, versekkel, közös beszélgetésekkel, énekes játékokkal, alkotó tevékenységekkel és mozgásos feladatokkal dolgoztuk fel. A gyermekek kíváncsian és örömmel kapcsolódtak be a foglalkozásokba, különösen szerették a közös játékokat és a kreatív alkotásokat.
A legnagyobb örömet a jócselekedetek, az ajándék készítés, a társas kapcsolatok témái jelentették számukra. Büszkén meséltek arról, amikor segítettek egymásnak vagy otthon a családjuknak, és örömmel osztották meg pozitív élményeiket társaikkal.
Természetesen ebben az életkorban még sok segítségre van szükségük az érzelmek felismerésében és megfogalmazásában. Többször beszélgettünk arról, mit jelent szomorúnak, mérgesnek vagy boldognak lenni, és hogyan tudjuk ezeket az érzéseket megfelelően kifejezni. A gyermekek fokozatosan egyre bátrabban próbálták elmondani gondolataikat és érzéseiket.
A Boldogságóra foglalkozások kellemes, nyugodt légkörben teltek, és hozzájárultak ahhoz, hogy a gyermekek biztonságban érezzék magukat az óvodai közösségben. A közös élmények erősítették az összetartozás érzését, segítették az új barátságok kialakulását és az egymásra való odafigyelést.
A képek bemutatják a foglalkozások hangulatát, a közös játékokat, alkotásokat és azokat az örömteli pillanatokat, amelyek során a gyermekek megismerkedtek a Boldogságóra Alapprogrammal.
Bízunk benne, hogy a következő nevelési években a program tovább segíti a gyermekek érzelmi fejlődését, önbizalmuk erősödését és a pozitív közösségi kapcsolatok kialakulását.