Boldogságóra Program – összefoglaló 2025/2026.
Az idei tanévben is nagy örömmel és várakozással kezdtük meg a Boldogságóra Program foglalkozásait a JNSZV Pedagógiai Szakszolgálat Mezőtúri Tagintézményében. A Boldogságórákat idén is több korosztály részvételével tartottuk meg a prevenciós fejlesztés és a tehetséggondozás feladatellátás területén.
A korábbi évekhez hasonlóan ebben a tanévben is hamar megszerették a gyermekek és a tanulók a Boldogságórákat. Örömmel tapasztaltuk, hogy az évek során kialakult szeretetteljes, elfogadó és kiegyensúlyozott légkör egyre természetesebbé válik számukra. Egyre bátrabban mondják el gondolataikat, érzéseiket, és sokszor egymás történeteiből, véleményéből is sokat tanulnak. A különböző témák feldolgozása során idén is sokféle módszert alkalmaztunk. A zene, a mozgás, a játék, a rajzolás és az alkotás mellett az őszinte beszélgetéseknek is fontos szerepük volt. Sokszor egy-egy egyszerű kérdésből olyan beszélgetés alakult ki, amely során a gyermekek rájöttek, hogy egy-egy nehézséggel, érzéssel vagy problémával nincsenek egyedül, és sok esetben többféle megoldás is létezhet.
Az idei tanévben sem maradhatott el a Boldogság Világnapjához kapcsolódó közös programunk. A gyermekekkel és a szakszolgálat klienseivel ismét kavicsokat festettünk, majd a kis „boldogságkavicsokat” a város különböző pontjain helyeztük el. Jó volt látni, milyen örömmel készítették a kavicsokat, és milyen izgatottan várták, vajon ki talál majd rájuk. A tavalyi évhez hasonlóan most is azt szerettük volna megmutatni, hogy egy apró figyelmességgel, egy kis alkotással is örömet tudunk szerezni másoknak. A gyermekek megtapasztalhatták, hogy „Nagy öröm kapni, de még nagyobb öröm adni!” Külön öröm volt számunkra, hogy a kis kavicsok ezúttal is eljutottak a város különböző pontjaira, és reményeink szerint sok megtalálónak okoztak néhány boldog percet.
Az idei évben az Önbizalom Program is tovább színesítette a munkánkat. Több korosztállyal is lehetőségünk volt a program elemeit feldolgozni. Nagyon jó volt megtapasztalni, hogy a gyermekek mennyire örülnek annak, amikor saját erősségeikről, értékeikről, sikereikről beszélhetnek. Sokszor egy-egy apró sikerélmény is elég volt ahhoz, hogy egy bizonytalanabb gyermek bátrabban megszólaljon, megfogalmazza a véleményét, vagy megmutassa a többieknek az elkészült munkáját. Az Önbizalom Program és a Boldogságórák jól kiegészítették egymást. Mindkettőben fontos szerepet kapott az önmagunkhoz és másokhoz való pozitív viszony, az elfogadás, az egymásra figyelés és annak megtapasztalása, hogy mindenki értékes és fontos. Jó volt látni, hogy a gyermekek egyre bátrabban vállalják önmagukat, és egyre könnyebben fogadják el azt is, hogy mindannyian másban vagyunk jók.
Ebben a tanévben is sok olyan pillanatot élhettünk át, amely megerősített abban, hogy a Boldogságóráknak helye van a pedagógiai szakszolgálat munkájában. Öröm látni a gyermekek lelkesedését, kíváncsiságát és azt, hogy egy-egy foglalkozás után még hosszasan beszélgetnek az adott témáról. Sokszor meglepnek minket saját ötleteikkel, gondolataikkal, alkotásaikkal, és jó érzés megtapasztalni, hogy az órákon megélt élmények tovább élnek a mindennapjaikban is.
Én személy szerint továbbra is nagyon élvezem a Boldogságórákat. Minden tanévben újabb és újabb élményekkel gazdagodom általuk, és úgy érzem, hogy pedagógusként is folyamatosan tanulok a gyermekektől. Örülök, hogy a Boldogságóra Program és az Önbizalom Program segítségével újabb olyan módszereket kaptam, amelyekkel színesíthetem a pedagógiai munkámat, és amelyek közelebb visznek a gyermekekhez, tanulókhoz.
Bízom benne, hogy a következő tanévben is sok közös élményt gyűjthetünk, sokat nevethetünk, beszélgethetünk és alkothatunk együtt. Szeretném, ha a gyermekek továbbra is megtapasztalhatnák, hogy fontosak, értékesek, és mindig van lehetőségük arra, hogy egy kis kedvességgel, odafigyeléssel másoknak is örömet szerezzenek.
Köszönöm, hogy ismét részese lehettem a Boldogságóra Program közösségének!
Fejes Nikoletta
szakvizsgázott pedagógus, gyógypedagógus pszichopedagógia szakirányon és gyógypedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon, tehetségfejlesztő pedagógus, járási tehetség-koordinátor

A Kadarkúti Általános Iskola gyógypedagógiai napközis csoportjában (1–7. osztály) a Boldogságóra program februári témáit megint igyekeztem átfogóan értelmezni. Fontosnak tartom, hogy a gyerekek ne csak beszéljenek a kihívásokról, az önbizalomról, önbecsülésről, hanem saját élményeiken keresztül tapasztalják meg, hogy képesek megbirkózni a nehézségekkel.
A szokásainkhoz híven a foglalkozások a hónap folyamán, a mindennapi rövidebb szabadidős alkalmakba épülve valósultak meg. A mélyebb feldolgozásra elsősorban a pénteki napokon nyílt lehetőség, amikor a hét közben elkezdett tevékenységeket tudtuk összefűzni és elmélyíteni.
A program ajánlásaihoz kapcsolódva a megküzdés és az önbizalom témáját többféle módon dolgoztuk fel. A „Magabiztos arcok” című közös plakát készítésekor a gyerekek újságokból kivágott képek, valamint nyomtatott szuperhősök (nők és férfiak egyaránt) segítségével gyűjtötték össze, kiket tartanak erősnek, bátornak, kitartónak.
A feldolgozást digitális eszközökkel is támogattam: az októberi gyaloglás kihívás során készült csoportképből mesterséges intelligencia segítségével színezőt készítettem, amelyet a tanulók színeztek ki. A legjobban sikerült alkotást együtt választották ki, így a közös plakátra is felkerült, ezzel is erősítve a sikerélményt és az önbizalmat.
A „Vajas pánkó” című mese feldolgozása szintén kapcsolódott a témához, amelyhez ugyancsak AI segítségével készítettem színezőt. A történetet összekapcsoltuk a Palacsinta világnappal is, hiszen mindkettő egy sült tésztához kötődik, így a mese élménye és a gyakorlati tevékenység egymást erősítve jelent meg a gyerekek számára. Ez a kapcsolódás segítette a megértést és az élmények mélyebb rögzülését.
A hónaphoz kapcsolódó jeles napokhoz igazodva – Palacsinta világnap és Nutella világnap – közös sütést szerveztünk. A palacsintakészítés közben a gyerekek megtapasztalhatták, hogy az egyszerűnek tűnő feladatok is igényelnek türelmet, kitartást és együttműködést. Az elkészült étel elfogyasztása közös élménnyé vált, amely tovább erősítette a csoportkohéziót.
Kiemelt figyelmet fordítottam arra, hogy minden tanuló a saját képességeihez mérten tudjon bekapcsolódni. A változatos, élményalapú és vizuálisan támogatott tevékenységek lehetővé tették, hogy mindenki sikerélményhez jusson.
A hónap végére a megküzdés és az önbizalom, önbecsülés témája a gyerekek számára nemcsak megértett, hanem megélt tapasztalattá vált, amely erősítette önmagukba vetett hitüket és közösségi kapcsolataikat is.