A foglalkozás elején beszélgettünk arról, hogy mennyi testmozgásra van szükségünk, miért fontos a mozgás, és hogyan segíti egészségünk megőrzését. A gyerekek saját élményeiket is megosztották kedvenc mozgásos játékaikról és sporttevékenységeikről. Ezután közösen elmondtuk a sportos mondókát: „Egy, kettő, három, négy…”, amely vidám hangulatot teremtett és ráhangolta a gyerekeket az aktív tevékenységekre. A foglalkozás során meghallgattuk Bagdi Bella „Jól érzem magam boogie” című dalát, amely mozgásra ösztönözte a gyerekeket. A zenére együtt mozogtak, táncoltak, örömmel kapcsolódtak be a közös élménybe. Ezt követően meghallgatták Szepesi Zsuzsanna „Az erdő hálája” című meséjét. A történet kapcsán beszélgettünk az egészséges életmódról, a természet szeretetéről és arról, hogyan vigyázhatunk testünkre és környezetünkre. A foglalkozás részeként elvégeztük a Boldogságóra munkafüzetből a pédagyakorlatokat is, amelyek játékos formában segítették a mozgás, a figyelem és az önszabályozás fejlesztését.

A tevékenységet mozgásos mondókákkal kezdtük, amelyek segítették a ráhangolódást, oldott, vidám légkört teremtettek, valamint lehetőséget biztosítottak a gyermekek számára arra, hogy aktívan bekapcsolódjanak a közös tevékenységbe. Már a foglalkozás elején megfigyelhető volt a gyermekek lelkesedése és motiváltsága, szívesen utánozták a mozdulatokat, együtt mondták a mondókákat, örömmel mozogtak társaikkal együtt. Ezt követően elmeséltem A lusta király című mesét, amely kiváló kiindulópontot biztosított az egészséges életmódról és a mozgás fontosságáról való beszélgetéshez. A mese feldolgozása során közösen beszélgettünk arról, miért fontos a mozgás, hogyan hat a testünkre és közérzetünkre, valamint milyen egészséges ételeket ismernek a gyermekek. A beszélgetés során tudatosan építettem a gyermekek előzetes tapasztalataira és élményeire, amelyekhez örömmel kapcsolódtak. Megfigyelhető volt, hogy a gyermekek életkorukhoz képest széles körű ismeretekkel rendelkeznek az egészséges életmódról. Többen önállóan megfogalmazták, hogy a mozgás segít abban, hogy erősek, ügyesek és egészségesek legyenek. Szinte minden gyermek aktívan részt vett a beszélgetésben, és elmondta, milyen mozgásformát szeret a legjobban. A leggyakrabban említett tevékenységek között szerepelt a labdázás, a szaladgálás, a bújócska, a biciklizés és az udvari játékok. A gyermekek kommunikációja nyitott és spontán volt, figyeltek egymás mondandójára, több esetben kapcsolódtak társaik gondolataihoz is. A beszélgetést tovább gazdagította a képzeletbeli játszótér berendezése. A gyermekek közösen gondolkodtak azon, milyen játékokat helyeznének el egy számukra ideális játszótéren. Nagy lelkesedéssel sorolták fel ötleteiket: csúszda, hinta, mászóka, mászófal, kötélmászó és libikóka is helyet kapott a képzeletbeli térben. A tevékenység során jól fejlődött kreativitásuk, képzelőerejük és együttműködési készségük, hiszen egymás ötleteire építve alakították ki közös elképzelésüket. A gyermekek örömmel kapcsolódtak be az ötletelésbe, bátran megnyilvánultak, és láthatóan motiválta őket a közös alkotás élménye. A foglalkozás mozgásos részében zenés és szabályjátékokat játszottunk. A „Tűz, víz, repülő”, a „Gombóc, palacsinta”, valamint a szoborjáték különösen nagy sikert aratott a gyermekek körében. A játékok során aktívan mozogtak, figyeltek a szabályokra, gyorsan reagáltak az instrukciókra, miközben örömteli, felszabadult hangulatban vettek részt a feladatokban. A mozgásos játékok lehetőséget biztosítottak a mozgáskoordináció, az egyensúlyérzék, a figyelem, a reakciókészség és a testséma fejlesztésére. Emellett erősítették a gyermekek szabálytudatát, önfegyelmét, valamint társas kapcsolataikat is. Megfigyelhető volt, hogy a gyermekek szívesen biztatták egymást, örültek társaik sikerének, és együttműködően vettek részt a közös játékban.
A foglalkozás végén a munkafüzetben kiszíneztük a szökellő cicát, amely lehetőséget adott az elcsendesedésre és a mozgásos tevékenységek utáni megnyugvásra. A gyermekek nagy örömmel végezték a feladatot, igyekeztek esztétikusan dolgozni, és szívesen mutatták meg egymásnak elkészült munkáikat. A tevékenységet közös boogie tánccal zártuk, amely vidám, felszabadult hangulatot teremtett, és méltó lezárása volt a foglalkozásnak. A gyermekek örömmel mozogtak együtt, miközben mindvégig motiváltan és érzelmileg bevonódva kapcsolódtak be a tevékenységbe. A foglalkozás során a kitűzött nevelési és fejlesztési célok megvalósultak. A gyermekek aktívan és érdeklődően vettek részt minden tevékenységben, szívesen osztották meg saját élményeiket és tapasztalataikat. A mese, a beszélgetés és a mozgásos játékok egymásra épülése hozzájárult ahhoz, hogy az egészséges életmód témája élményszerűen és életkoruknak megfelelő módon jelenjen meg számukra. A tevékenység során fejlődött kommunikációjuk, mozgáskultúrájuk, együttműködési képességük és önkifejezésük. Különösen eredményesnek bizonyult a játékos, cselekvésközpontú módszerek alkalmazása, amelyek végig fenntartották a gyermekek figyelmét és motivációját.

A foglalkozást egy vidám, hangulatteremtő zenés-mozgásos ráhangolódással kezdtük. Bagdi Bella „Jól érzem magam” című dalára a gyerekek mozgásutánzással kapcsolódtak be a közös tevékenységbe. A cél a jó hangulat megteremtése, a csoport összekovácsolása és a mozgáskoordináció fejlesztése volt. A gyerekek nagy része örömmel kapcsolódott be, a ritmus és a zene segítette az oldott légkör kialakulását. Az autizmus spektrumzavarral élő tanulók számára a mozdulatokat képi piktogramokkal is támogattuk, míg az enyhe értelmi fogyatékossággal élő gyermekek lassabb tempóban, több ismétléssel tudtak bekapcsolódni.
Ezt követően egy mozgásalapú bevezető játék következett, a „Ha jó a kedved, üsd a tenyered” című énekkel. A feladat a ritmusérzék, a figyelem és a mozgás összehangolása volt. A gyerekek frontálisan utánozták a bemutatott mozdulatokat, miközben együtt énekeltünk. Itt is fontos szerepet kapott az előzetes mintakövetés: az autista tanulók számára előre bemutatott és vizuálisan támogatott mozdulatok segítették a feladat megértését, míg az enyhe értelmi fogyatékos gyerekek számára a mozdulatok egyszerűsítése tette könnyebbé a részvételt.
A következő részben egy mondókával dolgoztunk („1, 2, 3, 4, nézd a kezem égig ér…”), amely során a mozgás és a beszéd összehangolása, valamint a szókincs fejlesztése volt a cél. A gyerekek képkártyák segítségével követték a mondóka tartalmát, és mozgással kísérték a szöveget. A differenciálás itt is megjelent: az autista tanulók vizuális támogatást kaptak a mozdulatokhoz, míg az enyhe értelmi fogyatékos tanulók rövidebb, egyszerűsített mondókaváltozatot dolgoztak fel.
Ezután egy lendületes, szabályalapú játék következett („Tűz, víz, repülő, mókusok ki a házból”), amely a gyors reakciót, a figyelmet és a szabálykövetést fejlesztette. A gyerekek nagy lelkesedéssel vettek részt a játékban, bár kezdetben több ismétlésre volt szükség a szabályok rögzítéséhez. Az autista tanulók számára előre vizualizáltuk a szabályokat, és részletes magyarázatot adtunk, míg az enyhe értelmi fogyatékos tanulók több gyakorlókört kaptak a biztos megértés érdekében.
A foglalkozást egy nyugodtabb, lezáró játékkal zártuk, amely során lufikkal mozogtak a gyerekek zenére. Ez a tevékenység a koordináció fejlesztése mellett a feszültségoldást és az örömélményt is szolgálta. A gyerekek felszabadultan mozogtak, nevetve vettek részt a játékban. Az autista tanulók számára kisebb térben, biztonságosabb környezetben biztosítottuk a mozgás lehetőségét, míg az enyhe értelmi fogyatékos gyerekek nagyobb lufikkal és lassabb zenével könnyebben tudtak bekapcsolódni.
Összességében a foglalkozás jó hangulatban, aktív részvétellel zajlott. A differenciált támogatásnak köszönhetően minden gyermek saját képességeihez mérten sikeresen be tudott kapcsolódni a tevékenységekbe, és pozitív élményekkel zárta az alkalmat.Külön köszönet Maggia kutyus és vezetőjének a rengeteg élményért.

A hónap során csoportunk mindennapjait a vidám hangulat, az aktív mozgás és az egészséges életmódra nevelés határozta meg. Kiemelt figyelmet fordítottunk a gyermekek testi-lelki jóllétére, valamint a közösségi élmények erősítésére.
A mindennapos testmozgás változatos formákban jelent meg: tornagyakorlatokkal, mozgásos játékokkal, udvari tevékenységekkel és ügyességi feladatokkal fejlesztettük a gyermekek mozgáskoordinációját, egyensúlyérzékét és állóképességét. A gyermekek örömmel vettek részt a közös játékokban, egyre bátrabban és ügyesebben mozogtak.
Az egészséges életmód témakörében beszélgettünk a helyes táplálkozásról, a tisztálkodás fontosságáról és a pihenés szerepéről. Gyümölcs- és zöldségnapokat tartottunk, ahol a gyermekek játékos formában ismerkedhettek meg az egészséges ételekkel. Külön öröm volt számunkra, hogy többen nyitottabbá váltak új ízek kipróbálására.
A közösségi élet során erősödött az egymásra figyelés, a segítőkészség és az együttműködés. A gyermekek sok közös élménnyel gazdagodtak, amelyek hozzájárultak érzelmi és szociális fejlődésükhöz.
A hónapot jókedvű, élményekben gazdag időszakként zártuk, és továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyermekek számára a mozgás és az egészséges életmód természetes része legyen a mindennapoknak

Az egész tanév során kiemelt figyelmet fordítottam a gyermekek számára olyan pozitív élmények biztosítására, mely által nem csak megszeretik, de természetes igényükké is válik a mindennapos testmozgás. Mindennapos mozgások során, új közösségi élményhez juthattak a gyermekek, ezeket dokumentálva a szülőket is arra ösztönöztük, hogy otthon is minél több közös családi mozgásos program legyen. Erről szülői értekezlet keretében is tájékoztattam a szülőket. Májusban óvodai hagyományként minden évben a családok számára kulturális programlehetőséget szervezünk az Óvodai Majális keretében, melyre most idén mind a négy óvodai csoport meglepetés tánccal is készült, így kifejezve azt az örömöt és boldogságot, melyet csakis a közösségi mozgás adhat.