2024. December önbizalom program
Kiteljesítő erősségek
Az óvodánkban már hagyomány, hogy minden évben minden csoport bemutatkozik a többi óvodásnak egy rövid kis műsorral. Erre nagyon készültünk, mivel decemberben léptünk fel, egy kis rövid táncot is belevettünk a műsorba, a Diótörőböl a Hópihék táncát koreografáltuk át óvodás korosztálynak. A zene magával ragadó, a gyerekek a zene hallatára fel is ismerték, hogy ez balettzene. Az előadás előtt nagyon izgatottak voltak, egész délelőtt pörögtek, visítoztak, ezért kitaláltam egy mesét, ami nyuszimamáról, és huncut kis nyuszi gyerekeiről szólt. Amikor nyuszimama már nem tudott rendet tenni, és azt se tudta hol, merre rosszalkodnak gyerekei, belefújt az általa gyártott répasípba, és odahívta magához gyerekeit. A gyerekek megijedtek, hogy jaj, most bizony kapnak a huncutkodásért, de a mama a szemükbe nézett, és mosolygott rájuk, csupa szépeket mondott, mint, hogy milyen szépek, aranyosak vagytok, hogy tudja okosan, és ügyesen figyelnek majd, és mindenki a legtöbbet hozza ki magából, mert bátor, kedves, vidám lesz minden helyzetben, és ez másoknak is tetszeni fog. Akkor a nyuszik elmentek újra játszani, de mindig alig várták, hogy megszólaljon a mama sípja, mert akkor csupa dicséretet kaptak anyukájuktól. Csináltunk egy mindfullnest is, becsuktuk a szemünket, és balerinának képzeltük magunkat, érezni kellett, ahogy egyre könnyebbek, kecsesebbek, szebben mozognak, szinte repülnek, és lábujjhegyen pipiskedve mennek, a karjaikat lágyan mozgatva. Nagyon ügyesek is voltak a fellépésen, cukin próbálták utánozni a pipiskedő balerina mozgását. A verseket a háláról, az önbecsülésről, és az indulónkat, amiket tanultunk a Boldogságórákon, szintén beletettük a repertoárba, hiszen ezek vagyunk mi. Elolvastam Zsófi meséjét a könyvből, nagyon jó volt az interaktív megoldás, így minden hátizsákba való erősséget, erősség tárgyat át tudtunk beszélni, lefordítottam magyarra az idegen szavakat, és tudtam magyarázatot fűzni hozzá. A szekrényre kirakott hegycsúcson gondolatban haladva a Süveg-hegyet is megmásztuk. A mese után a citromfacsarós mindfullnesst is megcsináltuk.
A folyosóra az előző heti projekt folytatásaként minden nap más kiírást teszek ki, dicsérő kártyákat, utána meg öt napon keresztül a kedvesség, odaadás, önzetlenség, béke, szeretet címmel egy rövid leírást a fogalomról, és néhány ötlet is van rajta, hogy hogyan lehet ezeket megvalósítani. Ezek egy kis ösztönzések a szülők, kollegák felé.
Másnap délelőtt megkérdeztem a gyerekeket, hogy ki, miben tartja magát legügyesebbnek? Érdekes módon nagyon adekvátan válaszoltak. Meghallgattuk Bella dalát is. A mese két napon keresztül az, Ahol a Hóangyalok laknak című mese volt, ami nagyon híven tükrözi egy kislány lelki érzelmeit, megküzdését egy betegséggel, és hogy mire is van ilyenkor szüksége.
Beszéltem nekik arról, hogy jön a Karácsony, ami egy nagyon meghitt ünnep, és most ugye két hétig nem találkozunk, viszont ha Szent este, a fa alatt állva ünnepelnek, akkor gondolok majd rájuk, és ha Ők is gondolnak rám, akkor a lelkünk valamelyik csillagban találkozik, és az szebben fog ragyogni, mint bármelyik másik. Kértem, hogy küldjenek fényképet, akkor látom majd mit kaptak, és milyen szép a Karácsonyfájuk is. Elmeséltem, azután el is magyaráztam, illetve megbeszéltük, mit is jelent a mese. Ügyesen megértették.
Ellátogattak az óvodánkba az idős emberek a Szociális Alapszolgáltatási központból. Előadtuk nekik a Hópihe táncunkat, nagyon ügyesen helytálltak a gyerekek, és örömmel mentek ki, mikor említettem, hogy idős nénik, bácsik kíváncsiak a műsorra. A tánc után annyira megnyugodtak, hogy olyan, autópályát építettek a kocsikból, állatokból, még az öltözőt, és a mosdót is tele építették.
A csoport Karácsonyán a szülők mese előadással készültek gyerekeiknek, ezúton is dicséret a lelkesedésért, a precíz kivitelezésért, és a szereplők profi játékáért. Nagy sikere volt a gyerekeknél, rég láttam őket ennyire figyelni, és örülni, egyszerre meglepődni, és élvezni a mesét. Nagyon hálás vagyok érte! Utána a gyerekek is bemutatták műsorukat. Annyira ügyesek voltak, hogy nekem szinte semmit nem is kellett segíteni. Büszke vagyok rájuk!
Boldogságóra Önbizalom Program
Ebben a hónapban a a Boldogságórák fő témájának feldolgozása a szeretet, az adni és kapni örömének a érzésének megéreztetése valamint a pozitív énkép felfedezése köré épültek. Az Adventi várakozás időszakában kicsik és nagyok különböző módon élték meg a szeretet az ajándékozás érzését, legyen szó egy érzésről vagy bármilyen kézzelfogható dologról. Minden csoportban szülőkkel együtt ünnepeltük a szeretet ünnepét.Voltak akik mézeskalácsházat díszítettek, vagy különböző karácsonyfa díszeket készítettek.Sokat beszélgettek, közösen feldíszítették a csoport fáját, megajándékozták egymást egy mosollyal, egy öleléssel,vagy éppen mézeskalácsot sütöttek. Voltak akik szeretetfestményt készítettek. A legnagyobbak pedig karácsonyi műsorral ajándékozták meg a szüleiket vagy éppen a szomszéd csoportot.A nagycsoportosok sokat beszélgettek a szeretet érzéséről a Mese a karácsonyi csillagokról,öreg fenyőről és hógömbökről c. mese feldolgozása során.
Karácsony közeledtével beszélgettünk, hogy kinek mit jelent a Karácsony szelleme, érzése. Ki-milyen érzéssel, cselekedettel éli azt meg. Hogyan is szeretnék magukat érezni, mit akarnak megtapasztalni. Egyenként elmesélték, hogyan látják ők ezt az időszakot. Szerencsére mindannyian kellemes érzéseket osztottak meg. Lerajzolták jelképekkel mit jelent nekik a szeretet, a karácsonyi érzések. Majd a tükröm-tükröm feladatot is elvégeztük, meg tudták magyarázni a kérdéseim segítségével melyik gömbben való jelenléttel, hogyan érezik magukat.
Osztályunk a tenyérre írt üzenetek helyett a Mikulás szánját hívta segítségül, hogy pozitív megerősítéseket küldjenek a tanulók egymásnak. Ehhez négy munkacsoportot alkottunk sorsolással. A csoportokban mindenki megkapta saját feladatát a teljes kép megalkotásában. Mikor ez a hangulatos téli tájkép holdvilággal, fenyőfákkal előállt, érkezett a legnagyobb kihívás: a Télapó szánját nem csomagokkal kellett megtölteni, hanem sokkal értékesebb ajándékokkal, a társaknak szánt kedvességekkel. Nagyon jól sikerültek a rajzok és festmények, kiraktuk az osztályteremben a faliújságra. A minket meglátogató Mikulást is ezzel várhattuk! Tanulságos gyakorlat volt. Rengeteg pozitív tapasztalással járt. Olyan tanulókat hozott egymáshoz közelebb a feladat, akik eddig nem igazán találtak közös hangot. A barátok pedig igazán sok ötlettel álltak elő, hogy a másik napját bearanyozzák.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolája
Tisztaforrás csoport
Az órán azt fogalmaztuk meg kis versünkben, hogyan alakulnak érzelmeink a Boldogságórák segítségével. Mit jelent a pozitív énkép számunkra, hogy önmagunk miként változtunk, hogy állunk a következő év kihívásainak kezeléséhez. Mivel és miben lettünk erősebbek. Változtunk mindenki örömére és ez önbizalmat, bátorságot ad. Mit kaptam a boldogságórákon? Összegyűjtöttük azokat a tulajdonságokat, jó dolgokat, amivel énképünk változott:
Jó adni, de nézd mit kaptam!
Szeretjük egymást a Boldogságórákon
Mert mi együtt jó csapatként szolgálunk
A közös ének és a tánc,
Mindig jókedvet hoz mireánk
A beszélgetés, biciklizés,
Mindenkiből kellemes érzést kivált.
A társasjáték és a kártya
Kellemes érzéssel tölti el a diáktársat.
Optimistán tekintünk a következő évre,
Hálával tartozunk a segítőinknek
Társainkkal barátságos közösséget formálunk,
Jócselekedeteinkkel elismerést kiváltunk
És minden áron pozitív barátokká válunk!
A gyerekek először az ábrák bal oldalára saját pozitív tulajdonságaikat sorolták fel, majd kicserélték a lapjaikat a mellettük ülővel, ekkor pedig az ábra jobb oldalára sorolták fel a társuk pozitív tulajdonságait.
Decemberben a nyolcadikos diákok bevonásával folytatódott iskolánkban a boldogságóra projekt. A diákok számára nem volt ismeretlen a terület, mivel már tavaly is részt vettek hasonló foglalkozásokon. A mostani téma nagyon is aktuális. Pár hét és eddigi életük egyik legfontosabb kihívása előtt találják magukat. Aki hisz és bízik magában, előnnyel indul. Egy beszélgető körrel kezdtük a foglalkozást. Itt mindenki elmondhatta hogy szerinte fontos e az önbizalom és ha igen akkor miért. Jó kis beszélgetés kerekedett. Ezután mindenki kapott egy papírt amire a saját tenyerét kellett lerajzolnia és a tenyér fölé a nevét felírnia. A játék ezután indult. A papírt körbe kellett adni és mindenkinek egy-egy jó tulajdonságot kellett írnia az előtte lévő tenyérre. Egy szabály volt, amennyiben lehet ne ismétlődjenek a tulajdonságok egy tenyéren. Nagyon lelkesek voltak a gyerekek, pörgős volt a feladat megoldás. Mikor mindenki írt minden tenyérre, a papír visszaért a tulajdonosához. Amikor elolvasták a róluk szóló tulajdonságokat, nem kellett kihangosítaniuk, de többen azt fogalmazták meg, hogy nem gondolták, hogy így látják őt a társaik. Olyan is volt, aki azt mondta, hogy ő sokkal negatívabbnak látja magát, mint a társai őt. Ezt követően a karácsonyi üveggömb, tükör játék jött. Itt mindenkinek saját magáról kellett a lehető legtöbb jó tulajdonságát beírni egy-egy díszbe. Ez a feladat sokkal nehezebbnek bizonyult, mint az első. Volt aki azt mondta, hogy ez nehezebb, mint egy matematika dolgozat. A végén aki úgy gondolta kiszínezhette a díszeket. Összességében nagyon hasznosnak tartom ezt a foglalkozást. Fontos hogy elhiggyék a diákok, hogy értékes emberek. A foglalkozás derűs jó hangulatban telt.
Decemberben a nyolcadikos diákok bevonásával folytatódott iskolánkban a boldogságóra projekt. A diákok számára nem volt ismeretlen a terület, mivel már tavaly is részt vettek hasonló foglalkozásokon. A mostani téma nagyon is aktuális. Pár hét és eddigi életük egyik legfontosabb kihívása előtt találják magukat. Aki hisz és bízik magában, előnnyel indul. Egy beszélgető körrel kezdtük a foglalkozást. Itt mindenki elmondhatta hogy szerinte fontos e az önbizalom és ha igen akkor miért. Jó kis beszélgetés kerekedett. Ezután mindenki kapott egy papírt amire a saját tenyerét kellett lerajzolnia és a tenyér fölé a nevét felírnia. A játék ezután indult. A papírt körbe kellett adni és mindenkinek egy-egy jó tulajdonságot kellett írnia az előtte lévő tenyérre. Egy szabály volt, amennyiben lehet ne ismétlődjenek a tulajdonságok egy tenyéren. Nagyon lelkesek voltak a gyerekek, pörgős volt a feladat megoldás. Mikor mindenki írt minden tenyérre, a papír visszaért a tulajdonosához. Amikor elolvasták a róluk szóló tulajdonságokat, nem kellett kihangosítaniuk, de többen azt fogalmazták meg, hogy nem gondolták, hogy így látják őt a társaik. Olyan is volt, aki azt mondta, hogy ő sokkal negatívabbnak látja magát, mint a társai őt. Ezt követően a karácsonyi üveggömb, tükör játék jött. Itt mindenkinek saját magáról kellett a lehető legtöbb jó tulajdonságát beírni egy-egy díszbe. Ez a feladat sokkal nehezebbnek bizonyult, mint az első. Volt aki azt mondta, hogy ez nehezebb, mint egy matematika dolgozat. A végén aki úgy gondolta kiszínezhette a díszeket. Összességében nagyon hasznosnak tartom ezt a foglalkozást. Fontos hogy elhiggyék a diákok, hogy értékes emberek. A foglalkozás derűs jó hangulatban telt.
Decemberben a nyolcadikos diákok bevonásával folytatódott iskolánkban a boldogságóra projekt. A diákok számára nem volt ismeretlen a terület, mivel már tavaly is részt vettek hasonló foglalkozásokon. A mostani téma nagyon is aktuális. Pár hét és eddigi életük egyik legfontosabb kihívása előtt találják magukat. Aki hisz és bízik magában, előnnyel indul. Egy beszélgető körrel kezdtük a foglalkozást. Itt mindenki elmondhatta hogy szerinte fontos e az önbizalom és ha igen akkor miért. Jó kis beszélgetés kerekedett. Ezután mindenki kapott egy papírt amire a saját tenyerét kellett lerajzolnia és a tenyér fölé a nevét felírnia. A játék ezután indult. A papírt körbe kellett adni és mindenkinek egy-egy jó tulajdonságot kellett írnia az előtte lévő tenyérre. Egy szabály volt, amennyiben lehet ne ismétlődjenek a tulajdonságok egy tenyéren. Nagyon lelkesek voltak a gyerekek, pörgős volt a feladat megoldás. Mikor mindenki írt minden tenyérre, a papír visszaért a tulajdonosához. Amikor elolvasták a róluk szóló tulajdonságokat, nem kellett kihangosítaniuk, de többen azt fogalmazták meg, hogy nem gondolták, hogy így látják őt a társaik. Olyan is volt, aki azt mondta, hogy ő sokkal negatívabbnak látja magát, mint a társai őt. Ezt követően a karácsonyi üveggömb, tükör játék jött. Itt mindenkinek saját magáról kellett a lehető legtöbb jó tulajdonságát beírni egy-egy díszbe. Ez a feladat sokkal nehezebbnek bizonyult, mint az első. Volt aki azt mondta, hogy ez nehezebb, mint egy matematika dolgozat. A végén aki úgy gondolta kiszínezhette a díszeket. Összességében nagyon hasznosnak tartom ezt a foglalkozást. Fontos hogy elhiggyék a diákok, hogy értékes emberek. A foglalkozás derűs jó hangulatban telt.