Márciusi feladatunknál nagyon sokat beszélgettünk, hogy mi okozhat nekünk kisebb- nagyobb örömöt a mindennapi életünkben. Mivel mi nagyon sokat csoportmukázunk a különböző óráinkon, nem volt kérdés, hogy ezt a feladatot válasszuk. Egy kicsit változtattunk a kiírt feladaton, mert mi nem a csodák boltját rajzoltuk le, hanem azokat a dolgokat, amik minket boldoggá tesznek a héten.
Jókedvűen alkottunk, ami reméljük a képeinken is látszik.
Boldogságóra Alapprogram
A Boldogságóra 7. témaköre Az apró örömök élvezete volt. Először egy lapot osztottam ki az osztályban, ahol az első kérdés az volt, hogy kinek milyen a hangulata. Ezután beszéltünk az apró örömökről, kinek mi okoz boldogságot. Majd csoportmunkában egy-egy plakátot csináltak a diákok ebben a témakörben. Az óra végén megválaszolták a maradék kérdéseket, mint például, hogy kinek milyen a hangulata az óra végére. Szerencsére, mindenkinek vagy megmaradt a hangulata vagy jobb lett, mint az óra elején volt.
Csólyospálosi Általános Iskola
A Boldogságórák következő témaköre az Apró örömök élvezete volt. Az óra elején megkérdeztem a diákoktól, hogy mik lehetnek apró örömök az életben. Ezt megbeszélve rátértünk, hogy konkrétan nekik mik okoznak örömöt. Mindenkit végighallgattunk, majd vicceket kellett húznia minden tanulónak egy dobozból, hiszen a nevetés is a boldogság témaköréhez tartozik. Ezeket felolvasva sokkal jobb kedve lett az osztálynak. Megbeszéltük még csoportokban, hogy a különböző érzékszerveinknek mik okozhatnak örömöt, kellemes érzést. Az óra legvégén mindenki kapott egy cukrot, hiszen az édesség az diákoknak az egyik alap örömforrás.
Az Öröm forrása című történet meghallgatása után a gyerekek közösen alkották meg az öröm forrását, amelynek minden cseppje az apró örömök jelképe. A forrás körül egy képzeletbeli kincsesládába gyűjtöttük össze azokat az apró örömöket, amelyeket a gyerekek megosztottak egymással ( pl. hogy biciklivel jöttem ma óvodába). Minden gyerek hazavitt ebből a forrásból egy cseppnyit, hogy otthon se feletkezzen meg észrevenni az élet apró csodáit.
A Boldogság világnapja alkalmából Örökös boldog iskola révén idén hagyományteremtő szándékkal kapcsolódtunk a kezdeményezéshez.Felhívásunkban rajzversenyt hirdettünk boldogság, öröm témában, az elkészített rajzokat kiállítottuk a II.sz. épület aulájában, ill. a résztvevők számára oklevelet adunk át a kiállítást követően.
A 2025-ös World Happiness Report főtémájához kapcsolódva -„caring and sharing”..:Boldogság Pontot hozunk létre az intézményben és a két parkban, ahol mindenki kifejezhette, hogy az adott napon miért hálás, felidézhette az elmúlt időszak legboldogabb pillanatait, vagy azt, hogy mi mindent tett már meg egy-egy célja eléréséért.
„Örömtánc”-lényege a mozgás, tánc öröme volt.
Boldogságpad
Kijelöltük a saját boldogságpadunkat, ahol megélhettük a jelen pillanat jelentőségét, felidéztük a múltbéli örömöt, illetve tudatosan várakozhattunk a pozitív eseményekre!
Relax-szobánkban nyugalom, illóolajok, és relaxáció várta a jelentkezőket!
A flashmobot követően jókedvvel vettünk részt a Boldogság Világnapján. Örömteli élményekkel gazdagodtunk.
Márciusi témánk az „apró örömök élvezete” volt. Az óra elején meghallgattuk az Imádok élni című dalt. Feldolgoztuk A tizenkét hónap című mesét. Összegyűjtöttük az évszakokhoz tartozó örömforrásokat. Megbeszéltük és leírtuk, hogy az apró örömök észrevételéhez mely érzékszervünkkel milyen kellemes dolgokat tudunk megtapasztalni.
Megünnepeltük a Boldogság világnapját. Ezen a napon a gyerekek piros felsőben jöttek. Készítettünk kis piros szívecskéket, melyekre jókívánságokat írtunk. A falu lakosságát ezekkel örvendeztettük meg.
Siófoki Széchenyi István Általános Iskola Kiliti iskolarész
Február nálunk szó szerint küzdelmes volt, hiszen egész hónapban nagyon sok volt a betegséggel küzdő tanulónk. Sokan többször is visszaestek, így számukra a tanulás is nehezebb volt a rengeteg pótlás miatt. A sok hiányzó ellenére szorgalmasan készültünk a közös farsangi táncra, melyen szinte napi szinten kellett változtatni. Így ez is jó alkalom volt arra, hogy kellő önbizalommal és egymásba vetett hittel ki merjen állni a felére csökkent osztály az iskola elé farsang napján. Ebben a hónapban tartjuk a kis óvodásoknak hagyományos „Sulikóstoló” napunkat is, mely során több tanítvány is vállalkozott, hogy segítőként szerepeljen a programban. Ez is önbizalmukat erősítette. Iskolánkban megünnepeltük február 22-én a Magyar Parasport Napját is. Sokat beszélgettünk azokról a példás sportolókról, akiknek sokszorosan le kell győzniük önmagukat, hatalmas hittel és önbizalommal kell megküzdeniük a sikerért. Tartottunk érzékenyítő testnevelés órát, ahol átélhették, milyen lehet vakon, vagy lábak nélkül sportolni. Néhány sikeres parasportoló képéből pedig kirakót készítettem a gyerekeknek. Két mesét is feldolgoztunk: A szamuráj szerencséje című japán mesét, majd a Mese a törött vízhordó edényről címűt. Ezek kapcsán beszélgettünk az egészséges önbecsülésről. A humor, mint erősség is szerepet kapott az órákon, sokat játszottunk és nevettünk. Ebben a hónapban elindultak a tanulmányi versenyek is, néhány tanuló a mi osztályunkból is megmérettette tudását. Így került szóba a tanulás szeretete, és együtt szurkoltunk a versenyzőknek.
Apró örömeink
Gondolatban nagyon sok mindent belepakoltunk (szeretetet, hálát, figyelmet, gondoskodást), azon kívül kerültek bele rajzok, plüss figurák, virág, csoki.
Boldogság Jóga Óvodásoknak (március 20) Boldogság napja!
A boldogság jóga egy játékos, mozgásos foglalkozás, amely segít az óvodásoknak megtapasztalni az örömöt, a nyugalmat és a pozitív gondolkodást. A testmozgás, a légzés és a mesés elemek kombinációja támogatja az érzelmi intelligenciát és a testi-lelki harmóniát.
1. Ráhangolódás – körbeülés – köszönés – jóga légzés
Kinyílik a jógaország kapuja!
2. Mi van a jógaországban? Jógaországban gyönyörű virágok és fák vannak. Ott található a fehér pillangó, aki nagyon szomorú, mert fehér a szárnya és szép színes színű szeretne lenni, mert akkor ő is boldog lesz.
3. Varázsút! Mennyünk segíteni a pillangónak (taktilis korongok).
4. Hogyan tudjuk megvigasztalni a szomorú pillangót? (simogassuk meg a mellettünk ülőt, öleljük meg a mellettünk ülőt, mosolyogjunk…).
5. Továbbra is szomorú a pillangó! Kitől kérhetünk segítséget? (Szivárvány)
6. Elkísérjük a pillangót, keressük meg a szivárványt.
7. Út közben találkozunk
cica
kutya
mókus
nyuszi
csiga- tóparton
gólya- tóparton
Tóban – béka, hal, teknősbéka
8. Csónakba ülünk – túloldalra átkelés
9. Biciklizéssel folytatjuk tovább az utat.
10. Egy nagy hegy van előttünk, mászunk fel.
11. A hegytetőn nézzünk bele a szemüvegünkbe gyönyörűen süt a Nap – Napüdvözlet – közeledik egy felhő és a felhők mögött megpillantjuk a szivárványt. (szivárvány színek megjelenítése).
12. Megszólítjuk a szivárványt- hogy a kis pillangó nagyon szomorú, szeretne szép színes szárnyakat a szivárvány megsajnálja a pillangót és megosztja vele a színeit. Ahogy átadta a pillangónak a szivárvány a csodálatos színeket a pillangó nagyon boldog. Csillámporokat is ad nekik. (Mindenkire fújjunk csillámport.).
13. Visszafelé-a jógaerdőbe repülővel megyünk. (állatok visszafelé).
Nagy boldogságban élnek a boldogság jóga erdőben, ahol mindenki boldog már a kis pillangó is és szeretettben élnek, mindenki örül egymásnak.
14. Relax- légzés- jógaszőnyeget körbe üljük. Ki miért boldog? Kis szív körbeadása.
1-ES SZÁMÚ NAPKÖZIOTTHON, NAGYKÁROLY
„A mai napon, a mai napon
Az örömökre rátalálok,
Rátalálok, ahol vagyok,
Hopsz, elkapom, megfogom!”
Az apró örömök érzékszerveken keresztüli feldolgozása csoportunkban lehetőséget adott arra, hogy a gyermekek megtanulják értékelni a mindennapi kis boldogságot.
Látás (szem)
Természetfigyelés: Apró öröm lehet egy katicabogár, egy pillangó, egy virág vagy egy madár látványa. Beszélgettünk arról, mi szép a tavaszi környezetben.
Szaglás (orr)
Illatok felismerése: A gyermekek megszagoltak tavaszi virágokat.
Friss levegő öröme: Beszélgettünk arról, milyen jó érzés a friss levegő illata eső után vagy a tavaszi virágok illata.
Hallás (fül)
Természet hangjai: Meghallgattuk a madarak csicsergését, a méhecske zümmögését, a levelek susogását, az esőcseppek kopogását.
Zenei játékok: Zenei eszközök kipróbálása, a tanult tavaszi dalok közös éneklése népi hangszer kíséretével.
Tapintás (kéz)
Textúrák felfedezése: Simogattunk különböző anyagokat, madártollat, kavicsokat, zsenge füvet, és beszélgetünk arról, melyik milyen érzés.
Ízlelés (száj)
Apró falatok öröme: Különböző ízeket kóstoltunk (édes, sós, savanyú), és beszélgettünk arról, kinek mi ízlik a legjobban.
A tevékenység segített a gyermekeknek tudatosítani a mindennapi apró örömöket, valamint fejlesztette az érzékelésüket.
A foglalkozás lezárásaként felcsendült a hónap dala, s a gyermekek választ adhattak a következő kérdésre „Mi volt ma a legjobb dolog, ami történt veled?”, „Mi okozott számodra örömöt?”