A csoportunkban a hálaérzet együtt jelenik meg a biztonsággal, az örömmel és a szeretettel. Ezt az érzèst játékos feladatokkal tesszük kézenfoghatóvá.
Hálafácskáinkat az erdőben gyűjtöttük össze ( korhadt, elszáradt faágak) melyekből terep asztalt kèszítettünk erdei állatok számára. Így feheztük ki a feléjük érzett felelősségünket, hálábjat a létezésükért.
A tevékenységet egy beszélgetéssel indítottuk, melyben közösen gondolkodtunk arról, mit jelent együttműködni, segíteni egymásnak. A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően konkrét példákon keresztül tudták megfogalmazni gondolataikat, például a közös játék vagy az egymásnak nyújtott segítség kapcsán.
Az „Add előre!” játék során a gyermekek aktívan és örömmel vettek részt a feladatban. A játék fejlesztette az együttműködést, a figyelmet és a szabálykövetést. Kezdetben néhány gyermeknél nehézséget okozott a türelem és az egymásra való odafigyelés, azonban ismétléssel és irányítással egyre gördülékenyebbé vált a feladatvégzés. A játék különböző nehézségű változatai lehetőséget adtak a differenciálásra, így minden gyermek sikerélményhez juthatott.
A „Pillanatkapitány és Kóborló közös nyomozása a boldogságnyomok után” elnevezésű tevékenység lehetőséget adott arra, hogy a gyermekek felidézzék azokat a helyzeteket, amelyek örömet és jókedvet okoznak nekik. A beszélgetés során sokféle ötlet hangzott el, a gyermekek szívesen osztották meg egymással saját boldog pillanataikat. Volt, akinek rengeteg mesélni valója akadt, de volt, aki egy mondatban vagy pár szóban mondta el, a boldog pillanatait.
A boldogságnyom elkészítése közben fejlődött önkifejező képességük és érzelmi tudatosságuk.
A „Jobb Veled a Világ – Mosolylánc” játék során a gyermekek megtapasztalhatták milyen jó mosolyt csalni a másik arcára és szeretet adni. A mosolyok, kedves gesztusok és bátorító mondatok átadása jó hangulatot teremtett a csoportban.
A gyermekek pozitív élményekkel gazdagodtak, fejlődött önbizalmuk, valamint erősödött a csoportkohézió. A közös élmények hatására nyitottabban fordultak egymás felé, és a nap további részében is gyakrabban jelentek meg spontán kedves megnyilvánulások.
Ebben a témában azzal foglalkoztunk, hogy mit tesz a gyerek, különböző nehézséget okozó helyzetekben. Sír, kiabál , tagad, felelősséget vállal, elkerül, megküzd, megbeszél, letagad stb.
Ilyen helyzetekkel nap, mint nap találkozunk a csportban.
A téma feldolgozásában sokat segített az Arany kulcs című mese és a játékok. A cápatámadás és a torony építés együttműködésre sarkallt. kihíyvást jelentett egy nehéz helyzetben.
Az érzelmek kifejezésében pedig az arc rajzoló mfeladat segített eligazodni, milyen is az arcunk, különböző érzemek kimutatásakor.
A szeretet folyosóján minden kisgyermek kapott valamilyen kedves megjegyzést a többi társától. Sokan olyan kedveseket kaptak, hogy csodálkoztak, hogy őket valóban ilyennek látják a többiek. Ez nagyon fontos dolog, hogy ne csak önmagunktól, hanem a közvetlen környezeteünktől is megkapjuk a pozitív támogatást, vissazjelzéseket és megerősítést, amennyiben elakadtunk, félre siklott valami az életünkben. Íg sokkal könnyebb pozitívan látni magunkat és életzünket. Megtalálni a harmóniát, csendet boldogságot, célokat kitűzni magunk elé. A boldog erdő, kerek erdő mese is ebben segített, megértsük enneka lényegét.
A seprű tánc, és Bízz bennem c. játék is ereee erősítet rá.
A Boldogságóra program utolsó havi témája a fenntartható boldogság volt. A foglalkozások során azt vizsgáltuk, hogyan járulhatnak hozzá mindennapi cselekedeteink, kapcsolataink és közösségi élményeink a tartós jólléthez és boldogsághoz. A hónap kiemelt feladatát, a mosolyláncot, intézményünk sajátosságaihoz igazítva „Mosolyposta” néven valósítottuk meg. A tevékenység célja az volt, hogy a tanulók felismerjék: az egymás iránti figyelem, az elismerés és a kedvesség nemcsak pillanatnyi örömöt okoz, hanem hosszú távon is hozzájárul a közösség jóllétéhez.
A diákokkal közösen összegyűjtöttük azokat a személyeket, akik a mindennapi iskolai életük fontos szereplői. Közösen gondolkodtunk azon, hogy milyen pozitív tulajdonságokkal rendelkeznek, miben különlegesek, és milyen értékeket képviselnek számunkra. Ezt követően minden kiválasztott személy számára egy-egy szuperhős képet készítettünk, amely kiemelte az adott személy erősségeit és értékeit.
A szuperhős képeket borítékba helyeztük, majd „Mosolypostaként” átadtuk az érintetteknek azzal az üzenettel, hogy nehezebb napokon vagy amikor szükségük van egy kis megerősítésre, ezek a kedves visszajelzések örömet és erőt adhatnak számukra.
Az átadás előtti és utáni pillanatokat fényképekkel is megörökítettük. A képek jól szemléltetik az őszinte örömöt és meghatottságot, amelyet a figyelmesség kiváltott. A tevékenység erősítette a közösségi összetartozást, a hála gyakorlását és azt a felismerést, hogy a boldogság akkor válik fenntarthatóvá, ha azt egymással megosztjuk, és mindennapi cselekedeteinkkel hozzájárulunk mások jóllétéhez is.
A júniusi foglalkozás talpköve a gyermekmunka elleni küzdelem volt. Két rövid videóval kezdtük az órát. A gyermekmunka bemutatása volt a középpontban. Ennek nyomán beszélgettünk a gyermekek jogairól, lehetőségeiről. Elkészítettünk egy gondolatfelhőt Minden gyermek megérdemli….. címmel, ami nagy sikert aratott a tanulóknál. Majd megpróbáltunk felemelni egy botot közösen. A gyerekek nagyon élvezték a foglalkozást.
Megbeszéltük, hogy mennyire fontos a bocsánat gyakorlása. Mindenki készített egy kártyát, amire rá is írták, hogy miért szeretnének bocsánatot kérni, majd át is adták egymásnak.
Összegyűjtöttük azokat a tevékenységeket, amelyek a nyugodt és boldog érzéseket hívják elő bennünk. Nagy lelkesedéssel írtuk össze őket a saját lábnyomainkba.
Meghallgatták a tanulók a mesét, majd kiszínezték a színezőt. Rávilágítottunk arra, hogy mennyire fontos az egészséges önbecsülés, az erősségeinkre való fókuszálás.