Minden év elején tűzünk ki célokat magunknak. Idén már nem csak rajzos, hanem írásos formában is megfogalmaztuk, hogy mit is várunk az új évtől, miben szeretnénk fejlődni.
Boldogságóra Alapprogram
Boldogságóra a Katica csoportban.
Testmozgás
E havi témánkat ismét relaxációs mozgással és Boldog Dóra ráhangoló versikéjével kezdtem.
Mesénk a Lusta király volt.
Jót kuncogtak a mese elején a gyerekek. Soha nem hallottak még lusta királyról.
A történetet miután meghallgatták beszélgettünk a királyról. Milyen az ha valaki lusta? Mi mindent csinálnak meg a szolgálók a királyok helyett? Felöltöztetik, megfürdetik, mindent a helyébe visznek.
Bizony így ellustulnak, egészségük tönkre megy.
A mese is bemutatta a gyerekek számára, hogy a testmozgással boldogabbak és egészségesebbek lehetünk mi is és persze a királyok is.
Ekkor véletlen egy levél pottyant ki a könyvemből.
A mi Katica csoportos gyerekeinknek volt címezve. Maga az egyfejű sárkány írta. Elrabolta a csoport kedvenc cicáját.
Feladatokat írt nekünk, ha azt teljesítjük, visszakaphatjuk a cicát.
Nagyon izgatott lett mindenki. Mi a feladat?- kérdezték.
Első feladat 3 fekvőtámasz volt mindenkitől. Viszonylag könnyen teljesíthető volt.
Második feladatként súlyemelést kaptunk. Mindenkinek a saját székét kellett felemelve tartani míg 30- ig elszámoltunk.
Ezt is teljesítettük.
A harmadik feladat egy lábon állás volt. No ez bizony már többszöri próbálkozást igényelt. 30- ig számolva egylábon állni? Nagyon küzdött mindenki.
3. próbálkozásra ezt is teljesítettük.
Végül lézerfények vonalai
/ fonalai/ között kellett mindenkinek átjutnia úgy, hogy ne érjen hozzá egy picurkát sem.
Izgalmas volt nagyon.
Voltak akik könnyedén, de voltak olyanok is akik csak 3. próbálkozásra teljesítették.
Izgatottan buzdították egymást, hogy sikeresen végrehajtsák a feladatokat.
Végül útbaigazított a levélben a sárkány, hogy hol rejtette el a cicust.
Nagy volt az öröm és a boldogság, hogy újra a karjaikban tarthatták a csoport cicusát.
A testmozgás, a küzdelem, a csapatjáték nagy örömet okozott minden kis óvodásomnak.
Bátran mondhatom, hogy sugárzott a boldogságtól kis arcuk mire kiállták a mozgásos próbákat és visszanyerték jutalmul kiscicájukat.
A Megbocsátás témakörében a gyerekekkel beszélgetünk az őket ért sérelmekről, egymást bántani nem jó cselekedett, milyen érzéseket vált ki a másik gyermekben, felnőttben. A 4 Varázsszót- Sajnálom, Bocsáss meg, Köszönöm, Szeretlek – beszéltük meg, illetve hogy milyen helyzetben, mivel lehet még megbocsátani. Beszéltünk arról is, hogy a harag, düh hosszú távon a lelki és testi egészségünket is befolyásolja, ezért fontos a megbocsátás magunknak és másoknak is. Az órát a Varázsigék számmal zártuk, táncoltunk és énekeltünk.
Az április hónapban még beszéltünk a gyerekekkel a méhek szerepéről, méhek munkájáról a természetben, és újrahasznosított anyagokból méhkaptárt készítettek a gyerekek.
Az apró örömök élvezete témakörben érintettük az érzékszerveinkkel történő észlelést, erre a gyerekekkel példákat is mondtunk, illetve színes képeslapokat helyeztünk el az érzékszervek piktogramja mellé. Beszélgettem velük a Szeretetnyelvről. A Boldogság világnapja alkalmából is készültünk az óvodában plakáttal, Boldogság dobozzal, ahová rajzolhattak, írhattak a gyerekek, szülők, pedagógusok. Végül a gyerekek egy kék madarat és virágot vágtak ki és hurkapálcára helyeztünk fel, mely kikerült az óvoda központi helyére.
Május témaköre: A mozgás öröme
Április 30-án az alsós iskolai kirándulás alkalmával felkerestük a Kis-Balaton Látogatóközpontot, ahol megnéztünk egy csodálatos videófilmet a Kis-Balaton híres állat-és növényvilágával kapcsolatban. Délután pedig a tanösvényen tettünk egy sétát.
A boldogságórát megelőzően, máj. 16-án kirándultunk egy jót a falu határában található Zala folyóhoz. Célom az volt, hogy az egészséges mozgáson kívül megtapasztaljuk érzékszerveink segítségével a természet szépségeit. Tanítványaim a séta közben hangosan rácsodálkoztak a növényekre, állatokra, természeti jelenségekre stb… Természetesen gyűjtöttünk terméseket is, melyeket felhasználunk majd technika- és rajzórán. A folyó gazdag élővilágának megfigyelését végeztük. Jólesett a mozgás mindannyiunknak, kellemesen elfáradtunk. Útközben sokat beszélgettünk. A környezettudatos viselkedésre nevelés maximálisan megvalósult.
Mivel jól sikerültek a kirándulások, ezért a boldogságórán már kellő mértékben motiváltak voltak a gyerekek.
Tanítványaimmal boldogan oldottuk a játékos feladatokat a szabadban.
1. Viharjáték
2. Ügyességi verseny: Törpék és óriások (élelemgyűjtés, öltöztetés, sziklagörgetés)
3. Ugróiskola
Bevezető relaxáció – görgetés
A mezei nyúl és a sündisznó című mese feldolgozása kérdések és feladatok segítségével
Mozgás a szabadban
Jó okom van rá…
Levezető meditáció – villámlazítás
A Madarak és fák napjára építettem a májusi boldogságóránkat. Az órakezdő „A bagoly” mozgásalapú relaxációs gyakorlattal lazítottuk el magunkat.
A téma bevezetését madarak neveire koncentráló fonaljátékkal, madaras dobókocka utasításait követő vicces mozgásokkal tettem izgalmassá. Ezután madarak és fák képeit követtük ritmusjátékkal, a „Jól érzem magam” hónap dalának felcsendülésével. Beszélgettünk a testmozgás fizikai és mentális boldogságfokozó hatásáról, az egészséges étkezés szerepéről. Ötleteket gyűjtöttünk mozgásfajtákra, melyeket otthon is rendszeresen gyakorolhatunk.
A téma feldolgozásához a technika és tervezés óránkkal jól összefonható, a zöld jeles naphoz kapcsolódó, papírból elkészíthető, reptethető madarakat alkottunk.
Az elkészült játékaink kipróbálását a napos, szeles időjárás tökéletesen segítette. Az óra hátralévő részét, egyben zárását, az iskola udvarán aktív mozgással töltöttük. A gyerekek vidáman versenyeztették a futás gyorsulásával a levegőben fokozatosan emelkedő, repkedő madaraikat.
A téma továbbgondolását házi feladat formájában otthon folytathatták a gyerekek. A munkafüzetre épített boldogságtémák kapcsolatkeresési feladatával bíztam meg őket.
A három pillangó című mesét már jól ismerik a gyerekek, ezért alkalmas arra, hogy egy kicsit tovább gondoljuk, megvizsgáljuk.
Témahetünkön (Pillangók és a kert lakói) több drámajátékot játszottunk: voltunk pillangók és voltunk tulipánok. Eljátszottuk: az esőben hogyan érezhették magukat a virágok; hogyan érezték magukat a pillangók; Milyen érzés lehetett, amikor nem tudtak a házukba bejutni? Megjelenítettük a különböző érzelmeket.
Fogas kérdés volt, hogy a virágok miért nem engedték be mindhárom pillangót …
– Gonoszok voltak a virágok … – az azonnali válasz ez volt.
– Biztos? Miből gondolod? Lehetett más oka is?
Egy pillanatra mindenki megállt, komoly kérdés volt ez. Végül érkeztek válaszok:
– Azért nem engedték be az összes pillangót, mert a kelyhük belül vizessé vált volna.
– A három pillangó együtt nem fért volna be egy virág kelyhébe.
Újabb nehéz kérdések következtek:
– Rendben van-e az, ahogyan a virágok elküldték a pillangókat? Szép volt? Jó volt?
– Hogyan mondhatták volna másképp?
Nehezen fogalmazták meg a gyerekek, hogyan lehet az elutasítást elmondani úgy, hogy a másik megértse az okokat, de végül sikerült. Talán korai volt még idáig eljutni, mégis azt gondolom, hogy nehéz helyzetekben a nézőpontváltás segíthet a megértésben, a megbocsátásban.
Arra a kérdésre, hogy a pillangók miért akartak inkább együtt maradni, gyorsan megérkeztek a válaszok:
– Hárman barátok voltak, azért akartak együtt marani.
– Szerették egymást.
Lezárásként pillangókká váltunk, zenére táncoltunk, megszárítottuk a szárnyunkat a meleg napsütésben. Vidáman, felszabadultan zártuk heti témánkat.
A nyúl ès a medve című mesèből megtudhattuk, hogy a nyulat minden idegesíti, a harkály kopácsolása, de a teknős unalmas csendessège is. A medve szeretnè megnyugtatni barátját, a nyuszit. A világot, a körülöttünk lèvő dolgokat nem tudjuk megváltoztatni, de a gondolatainkat igen. Próbáld meg mindenben a jót keresni! -tanítgatja a medve a nyulat.
Mi is a mesehősökhöz hasonlóan cselekedtünk. Felvettük az optimista szemüveget ès megpróbáltuk meglátni a mindennapi nehèzsègekben a jót. Mit tegyünk, ha idegesít a tesó, ha nem kapunk elèg figyelmet…stb. Sok-sok jó tanács fogalmazódott meg ezen az órán.
A bodogságórán Bosnyák Viktória: Puszedli és Habcsók című meséjét ismerhettük meg. A könyv az öt szeretetnyelvet ismerteti meg a gyerekekkel. Mindenki azt a feladatot kapta az advent időszakára, hogy derítsék ki, hogy a barátaik mire vágynak. Elismerő szavakra? Minőségi együtt töltött időre? Ajándékra? Segítségre vagy csak egy ölelésre?
Egy játékkal gyakoroltuk is a szeretetnyelvet, amikor a zene elhallgatott, meg kellett érinteni, ölelni vagy dicsérni a hozzájuk legközelebb álló gyereket.
