A szeretet folyosóján minden kisgyermek kapott valamilyen kedves megjegyzést a többi társától. Sokan olyan kedveseket kaptak, hogy csodálkoztak, hogy őket valóban ilyennek látják a többiek. Ez nagyon fontos dolog, hogy ne csak önmagunktól, hanem a közvetlen környezeteünktől is megkapjuk a pozitív támogatást, vissazjelzéseket és megerősítést, amennyiben elakadtunk, félre siklott valami az életünkben. Íg sokkal könnyebb pozitívan látni magunkat és életzünket. Megtalálni a harmóniát, csendet boldogságot, célokat kitűzni magunk elé. A boldog erdő, kerek erdő mese is ebben segített, megértsük enneka lényegét.
A seprű tánc, és Bízz bennem c. játék is ereee erősítet rá.

A Boldogságóra program utolsó havi témája a fenntartható boldogság volt. A foglalkozások során azt vizsgáltuk, hogyan járulhatnak hozzá mindennapi cselekedeteink, kapcsolataink és közösségi élményeink a tartós jólléthez és boldogsághoz. A hónap kiemelt feladatát, a mosolyláncot, intézményünk sajátosságaihoz igazítva „Mosolyposta” néven valósítottuk meg. A tevékenység célja az volt, hogy a tanulók felismerjék: az egymás iránti figyelem, az elismerés és a kedvesség nemcsak pillanatnyi örömöt okoz, hanem hosszú távon is hozzájárul a közösség jóllétéhez.
A diákokkal közösen összegyűjtöttük azokat a személyeket, akik a mindennapi iskolai életük fontos szereplői. Közösen gondolkodtunk azon, hogy milyen pozitív tulajdonságokkal rendelkeznek, miben különlegesek, és milyen értékeket képviselnek számunkra. Ezt követően minden kiválasztott személy számára egy-egy szuperhős képet készítettünk, amely kiemelte az adott személy erősségeit és értékeit.
A szuperhős képeket borítékba helyeztük, majd „Mosolypostaként” átadtuk az érintetteknek azzal az üzenettel, hogy nehezebb napokon vagy amikor szükségük van egy kis megerősítésre, ezek a kedves visszajelzések örömet és erőt adhatnak számukra.
Az átadás előtti és utáni pillanatokat fényképekkel is megörökítettük. A képek jól szemléltetik az őszinte örömöt és meghatottságot, amelyet a figyelmesség kiváltott. A tevékenység erősítette a közösségi összetartozást, a hála gyakorlását és azt a felismerést, hogy a boldogság akkor válik fenntarthatóvá, ha azt egymással megosztjuk, és mindennapi cselekedeteinkkel hozzájárulunk mások jóllétéhez is.