Tojásokat színeztünk, mellyel meglepték azt a társukat, akit megbántottak a hónap folyamán. Használták a „varázsszavakat” is, amelyek hatékonynak bizonyultak: „sajnálom, bocsánat, köszönöm”.
Boldogságóra Alapprogram
Boldogságóránk témája a Megbocsátás gyakorlása. Meghallgattuk a hónap dalát.
A téma feldolgozásához a Dumbo a kiselefánt című mesét hallgattuk meg és beszéltünk nagyon sokat róla. A mesén keresztül sikerült megérteniük azt, hogy nagyon fontos elfogadnunk elsősorban önmagunkat. Mindfulness mondókáztunk pillanatkapitánnyal, végezetül megöleltük önmagunkat és egymást is.
A megbocsátás gyakorlása óvodás gyermekeknek fontos része a szociális és érzelmi fejlődésüknek. Különböző módszerekkel segítettük őket a megbocsátás elsajátításában:
Mesék és történetek: Olyan meséket olvastunk, amelyek a megbocsátásról szólnak.
Megbeszéltük a történetet, és meg kérdeztük a gyerekeket, hogy ők mit tennének a szereplők helyében.
Játékos szerepjáték: Szituációs játékokat játszottunk, ahol a gyerekeknek meg kellett bocsátaniuk egymásnak. Ezt játék formájában is megvalósítottuk, például bábokkal és színjátékokkal.
Beszélgetések: Beszélgetéseket tartottunk arról, hogy mit jelent megbocsátani, és miért fontos.
Bocsánatkérés gyakorlása: Megtanítottuk a gyerekeknek, hogyan kérjenek bocsánatot, ha megbántanak valakit. Fontos, hogy tudják, hogy a bocsánatkérés része a megbocsátás folyamatának.
Játékos, érzelmi fejlesztő tevékenység: „megbocsátási kártyák” segítségével a gyerekek körbeírják, hogy miért bocsátanak meg valakinek. Ez segít kifejezni az érzéseiket.
Példamutatás: Legyen példa a megbocsátásra a saját életükben. Hogy ők is gyakorolják a megbocsátást, a gyerekek könnyebben meg tanulják ezt a fontos készséget.
A megbocsátás egy folyamatos folyamat, és a gyerekeknek időre van szükségük ahhoz, hogy megtanulják és alkalmazzák ezt a készséget.
A megbocsátás témakörben a Ho’oponopo ineraktív játékot és a mesét dolgoztuk fel. A zenehallgatás, az éneklés, a szabad játszás, gondolatok kifejezése volt a hangsúlyos ezen a boldogságórán. A gyerekek várták, szívesen vettek részt a boldogságórán. Így év vége felé közeledve úgy gondolom, hogy a gyerekek ráéreztek arra, hogy ezeken a foglalkozásokon az érzelmeiket bátran kifejezhetik. Valójában minden boldogságórán az látszott a gyerekeken és meg is fogalmazták néhányan, hogy jól érzik magukat, szeretettel és boldogságos arccal vesznek részt. És nem utolsó dolog, hogy én is sokat töltődök ezeken a foglalkozásokon. Jókat beszélgetünk, egymásra odafigyelnek és meglátják a jó dolgokat, a pozitív életszemlélet csírája látszik. Nagyon büszke vagyok rájuk!
Sombereki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
A megbocsátás témakörében a foglalkozás során a gyerekek visszaemlékeztek, milyen sérelem érte őket, majd a megbocsátás pillangói segítségével igyekeztek megbocsátani egymásnak.
Megbocsátás…
Fontos, hogy az őszinte bocsánatkérést már kiskorban megtanítsuk a gyermekeknek. Tudjuk, hogy milyen fontos a bocsánatkérés az őszinte megbánás és a megbocsátás. Ezt nagyon hosszú idő megtanulni, így nem lehet elég korán elkezdeni. Sokszor kérjük a gyerekeket arra, hogy kérjenek bocsánatot, de nem értik, hogy miért van erre szükség. Fontos, hogy ne csak azért kérjen bocsánatot, mert mi arra kértük, hanem értse is meg, hogy miért fontos ez. Ne erőltetett legyen, hanem önként. Azért fontos már gyermekként megtanítani az őszinte bocsánatkérést, mert ezzel együtt megtanulja azt is, hogy a tetteinkért vállalni kell a felelősséget. A tulipán csoportban a gyermekeket arra tanítjuk, hogy ne csak szóba kérjenek bocsánatot, hanem egyidejűleg öleléssel is éreztessék. Arra próbáljuk nevelni őket, hogy mindegy, hogy véletlenül történt valami vagy direkt a bocsánatkérés nem maradhat el. A boldog óvoda alkalmával bocsánatkérés tippeket is tanítottunk a gyermekeknek pl. nem csak úgy lehet bocsánatot kérni ,, Bocsánat” hanem:
-Elnézést kérek,
-Hibáztam,
-Ne haragudj,
-Ígérem többet…
-Meg tudsz bocsátani
Ami még nagyon fontos és tanultunk róla, hogy nem elég azt megtanulni, hogy bocsánatot kell kérni, hanem a megbocsátást is meg kell tanulniuk.
Először összegyűjtötték mi mindenért kell bocsánatot kérni a bolygónktól, a Földtől. Nagyon jó ötleteket fogalmaztak meg. Összeszedtük milyen díszítések szoktak szerepelni a húsvéti tojáson, illetve milyen húsvéti szokások vannak. A gyerekek szívesen meséltek otthoni szokásaikról. Elkészítették a bocsánatkérő tojásokat, amelyre a szöveget a másodikosok egyedül írták fel, az elsősöknek segítettem.
A márciusi alkalom során a „Éda és az Öröm Forrása” című mese feldolgozásával foglalkoztunk. A történet főszereplője egy olyan belső utazáson vesz részt, amely során – a nagymama irányításával – megtanulja észrevenni a természet apró örömeit, és újra ráhangolódik a környezet szépségeire.
A gyerekek aktívan bekapcsolódtak a beszélgetésbe, saját tapasztalataikat is megosztották arról, mi szokta felvidítani őket nehéz napokon. A foglalkozást egy kreatív feladat zárta: a résztvevők lerajzolhatták, milyennek képzelik el Éda álmát az Öröm Forrásáról. A rajzokon megjelentek a mese hangulatát tükröző, színes, boldogságot sugárzó motívumok.
Február a „Megküzdési stratégiák” hónapja a Boldogságóra program keretében.
Etika órán a 8.a osztállyal boncolgattuk a témát. Először ők mondták el, nekik mit jelent ez a szókapcsolat. Érdekes, hogy rögtön a szó konkrét értelmezése jutott eszükbe. Ezután arról beszélgettünk, nekik miért kell megküzdeniük.
Kérdéseim segítségével átkanyarodtunk az Állampolgári ismeretek óra egyik tananyagához: Állampolgári jogok és kötelességek. Beszélgettünk a történelem során mikortól vannak jogai az embereknek.
Vitatémaként megnéztük A számolás joga c. film részletét. Itt az egyik néger női főszereplő a bíróságon harcolja ki, hogy miért ő legyen az első néger nő a mérnöki egyetemen, a fehér férfiak között. A film a ’60-as, ’70-es évek Amerikájában játszódik, 3 néger nő előremenetelét mutatja be, akik a NASA-nál dolgoztak.
Ezt követően a nyolcadikosok elmondták saját véleményeiket a látottakról.
Majd érdeklődve hallgatták elbeszélésemet erről az időszakról. Hogyan küzdöttek meg az egyenlőségért a négerek.
Nagyon ügyesen fogalmazták meg saját véleményeiket, ők hogyan „harcoltak” volna.
Ma megtartottuk „A megbocsátás gyakorlása” című boldogságórát.
Az órán a gyerekek életéből kiinduló beszélgetésben megbeszéltük azokat a személyes élményeket, amelyek rosszul estek nekik, amik miatt még most is éreznek haragot, sértettséget.
Egy papírra leírták ezeket, és mint egy „nehéz terhet” becsomagoltunk vele néhány kavicsot. Ahogy a sok kavics súlya terheli a kezünket, úgy „nyomja a szívünket” a bántás miatti harag, félelem. Kipróbálták a gyerekek a kavicsokkal teli szatyor súlyát, amit mindig cipel az, aki nem tud megbocsátani, nem tudja elengedni a keserűségét.
Gyűjtöttünk olyan kifejezéseket, amik a bocsánatkéréshez kellenek, és olyanokat is, amiket a bocsánatkérés elfogadására használhatunk. Ezekből olyan vidám virágoskertet (tablót), füzetképet készítettünk, ami szimbolizálja, hogy milyen vidám, felszabadult lehet az ember, ha békében, szeretetben tud élni másokkal.
Még akkor is el kell engedni a terheket, dühöt, ha a bocsánatkérés elmarad, a saját lelki békénk érdekében! Ne cipeljük a keserűséget, mert az betegséget, szorongást, depressziót válthat ki!
Fontos tanulsága volt az órának, hogy a megbocsátás a saját érdekünk.