„Hagyd, hogy a lelked repítsen az álmok mesevilágába, képzeld el azt az életet, amelyet méltónak tartasz önmagadhoz. Mit szeretnél tenni, kikkel, milyen szándékkal? Milyen örömforrások várnak rád? Mit fogsz megvalósítani, amit eddig még nem tettél meg? Hová fogsz utazni? Mit szeretnél megtanulni?
Realitások? Ma ne foglalkozz velük, csak akadályoznának az álmodozásban. Higgy a mesékben! A tündérmeséd valóra válhat, ha te hiszel benne. Ki hinne bennük, ha nem éppen te? Attól függ, mit teremtesz meg az életedben, hogy mit mersz beleálmodni.”
Boldogságóra Alapprogram
Borsod Abaúj Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gönci Tagintézménye
A óra témájábban arra fókuszáltunk,a nehézségek dacára soha ne adjuk fel!
A sün és a nyúl versenyfutása mesét dolgoztuk fel tárgyjátékkal.A tárgyak szereplővé válása nagyon izgalmas feledat volt a gyerekeknek.
Borsod Abaúj Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gönci Tagintézménye
Az óra célja: Tiszteletadás, egymás iránti kölcsönös bizalom, segítő támogatás erősítése
I. Az órai légkör megalapozása : Bagdi Bella: Jobb veled a világ (közös éneklés)
II. Csoportos feladat: bábozás
Szabadon választott mese, történet feldolgozása
A csoportoknak volt leetőségük megbeszélni a szerpeket, a történetet, majd megnéztük egymás előadását.
Borsod Abaúj Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gönci Tagintézménye
Az óra bevezetésében a kívánság és a cél közötti különbséget fogalmaztuk meg. Azt követően egyéni célokat fogalmaztuk meg, melyekre magunk is hatással vagyunk,Ezeket le is rajzolták a gyerekek.
Borsod Abaúj Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gönci Tagintézménye
Decemberben a fő mottónk a “Jobb adni mint kapni” mondat. A szeretet ünnepén a gyermekekben tudatosult, hogy nem az a lényeg, hogy mit kapsz hanem, hogy te mit adhatsz. Megbeszéltük, hogy a mindennapokban mi a jó cselekedet. Mit cselekedhetünk otthon. Játék gyanánt mindenki készített egy szívet. Ezeket a szíveket a beszélgető kör alkalmával elővettük és aki aznap valami jót cselekedett otthon vagy az iskolában az felnyújtotta a szívét és elmondhatta, hogy mi volt az a jóság és hogy ő benne ez a cselekedet milyen érzéseket keltett.
Meghallgattuk: „Jó emberré csak szívemmel válhatok” című dal Bagdi Bella előadásában.
Borsod Abaúj Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gönci Tagintézménye
Az optimizmus témáját egy citrom kostolásával inítottam.Senkinek sem ízlett. kÉszítettünk belőle limonádét. Ez már népszerűbb volt.
Kitaláltunk történeteket,amik nem jól kezdődtek,de jól végződtek.izgalmas foglalkozás volt.
A megbocsátás téma egy igen nehéz téma még a felnőttek világában is, hát még a gyerekekében. A felnőttek sem tudnak sokszor azonnal megbocsátani, hanem csak dédelgetik a sérelmeiket, ahelyett odamennének a kérdéses személyhez és megbeszélnék egymással, hogy az adott helyzetben, miért viselkedtek úgy, ahogy. Ha ezt a felnőttek tisztáznák egymással, nem lennének sértődött, haragos emberek. Ezért kell a gyermekeknek megtanítani a sértettség, a harag kezelését, a megbocsátás fontosságának szerepét. Meg kell tanítani a gyermeket arra, hogy ha olyan dolog történik vele, ami neki nem tetszik, akkor merjen szólni, beszélni és kiállni és elmondani a saját érzéseit, hogy az a másik fél is tisztában legyen vele, hogy most megbántotta az egyik felet. Meg kell tanítani a gyerekeket, hogy ne bántalmazással védjék meg önmagukat, hanem a szavaikkal. A szavak az önvédelem fegyverei. El lehet mondani úgy a másik félnek, hogy mindenben csak a másik felet hibáztatjuk, ami nem szerencsés, mert akkor annak kölcsönös sértődés lesz a következménye. Hanem meg kell tanítani a fiatalokat, hogy a saját érzéseiket mondják el a másik félnek, hogy az együttérzéssel, beleérző képességével át tudja élni a másik helyzetét, gondolatait, érzéseit. Ezáltal ő is megtanulja, hogy csak úgy szabad cselekedni, ahogy a másiktól is elvárom, hogy velem cselekedjen.
A megbocsátást és a bocsánat kérést is tanítani kell, mert mindenki válhat egy helyzet elszenvedőjévé vagy a helyzet uralójává. Fontos a gyermekeknek azt is megtanítani, hogy érezzék meg, amikor a másikat megbántják. Legyen érzékük rá és akkor tudjanak bocsánatot kérni. A másik helyzetben pedig amikor elszenvedik a bántást, akkor legyen bátorságuk kiállni magukért és önmagukat megvédeni. Ez egy nagyon nehéz feladat, de pedagógusként ezt megtaníthatjuk a gyerekeknek, akkor sokkal tisztább lelkű és nyugodtabb, békésebb nemzedéket fogunk felnevelni. Ez szép és nemes feladat, hogy ezáltal egy egészségesebb és boldogabb generáció nőjön fel.
Bagdi Bella zenéje volt a kezdeti relaxációs zene, amelyet a gyermekek a földön tornaszőnyegeken fekve hallgattak végig. Voltak, akik becsukták a szemüket és úgy hallgatták ezt a szép zenét. Lassan ültek fel, hogy az elhangzott szavak még ott csengjenek a füleikben. Miről énekelt az énekesnő? Mit mondott? „Azt, hogy sajnálom.” „Kérlek, bocsáss meg.” „Szeretlek.” Mikor mondunk ilyet? Ha megbántunk valakit.
Egy kis óvodás hogyan tudja a megbántani a másik kis társát? Hoztam nektek képeket, amit kiosztok és arról beszéljetek nekünk. A gyerekek egyenként felálltak és a mágneses tábla mellett mondták el, hogy mit látnak a képen. A képek kiosztásánál figyeltem arra, hogy olyan képet adjak egy- egy gyereknek, akire jellemző az a cselekvési forma. Ezek rossz cselekedetek voltak, amit aztán feltettek a táblára. A gyerek mondta el, hogy megbántották egymást a gyerekek és kinek kell bocsánatot kérnie. Ezek a képek és a közös megbeszélés jó alkalom volt arra, hogy a gyermekekben elinduljon az a gondolat, hogy mit kell tennem, ha megbántok valakit és mit kell tennem, ha engem bántanak meg. Azóta is átszövi a mindennapjainkat ez a tanulás, ez a tanulság, amit akkor ott megtanultunk. Minden helyzetben mindenki elmondja, hogy ő mit érez és ezt hogyan tudják helyrehozni, bocsánatot kérni, hogy újra tudjanak jókedvűen együtt játszani.
Aztán megkérdeztem, ki szeret bocsánatot kérni és ki szeret megbocsátani? A jelenlévő gyerekek fele ide nyújtotta a kezét, a fele pedig oda. Azt gondolom, hogy a gyermekekben mindkét fél helyzetét be kell mutatni, mert akkor tudja majd a helyzetet megfelelően kezelni. Szép és nemes feladat ezt a megbocsátás erősségét a gyermekeknek megtanítani.
Ezt követően egy mesét mondtam nekik, az „Egyszemű, kétszemű, háromszemű” történetét, amelyben nagyon hamar rájöttek, hogy kinek kell bocsánatot kérni. Az egyszemű és a háromszemű hogyan tudták volna a különlegességüket kihasználni az életben? Csodás válaszok születtek: „Keresniük kellett volna ugyanolyan egyszemű és háromszemű fiúkat, mint amilyenek ők voltak.
Végezetül kiszínezték a megbocsátás jelét, amit a boldogság várunk 8. fokára felragasztottunk.
Borsod Abaúj Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gönci Tagintézménye
A zajos világban könnyedén megfeledkezhetünk azokról a kis dolgokról, amelyek a földi életet olyan különlegessé teszik. Pedig apró csodák történnek minden pillanatban, és ha hajlandó vagy észrevenni őket, boldogabb leszel.Ezekkel a gondolatokkal foglalkoztunk és vettük sorra, milyen apró örömeink lehetnek a nap során, amit gyakran észre sem veszünk.
Borsod Abaúj Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gönci Tagintézménye
Legelőször próbáltuk megfogalmazni,mi a hála.Mit jelent,milyen érzés? A gyerekek megfogalmazták: hála, köszönetnyilvánítás, , , egy olyan pozitív érzelem, amelyet akkor lehet érezni, ha valaki kedves velünk, ajándékoz nekünk, szívességet tesz nekünk vagy bármilyen nagyvonalú cselekedetet hajt végre felénk.Elmesélték,ki miért hálás. Készítettünk hálakertet,melyet vrágokkal,”ültettünk be. Hálavirágokkal.
A foglalkozás során a gyerekek számba vették önálló munka keretében, milyen bántásokat, sértéseket hordoznak magukban, ki okozta ezeket. Azt is számba vették, ők mire emlékeznek, kit bántottak meg valamivel, ami miatt nem kértek bocsánatot. Aki akarta, név nélkül elmondhatta, milyen sérelem érte.
Ezek után elvégeztük a bocsánatsoroló feladatot, majd kiszíneztük a megbocsátás pillangóit és a következő hónapot mindenki tiszta lappal kezdheti harag nélkül. Volt olyan pillangó is, amit ketten közösen színeztek a gyerekek.