Boldogságóra Alapprogram

A megbocsátás akkor az igazi, ha a saját békénkről szól

A boldogság egyik legfontosabb forrása a megbocsátás. A meg nem bocsátás állandó nehezteléshez, haraghoz, ellenségeskedéshez, gyűlölethez vezet, ami romboló hatású. A megbocsátás tanulható és tanítható. Az érzelmeknek, az empátiának és a kötődésnek fontos szerep jut a folyamatban. Itt iskolai keretek között, szerepjátékok és dráma pedagógiai foglalkozások keretében sokat tehetünk az empátia fejlesztéséért, különösen akkor ha a másik szerepébe bújnak. Elbáboztuk a tündéri bocsánatot, melynek közben elmondtuk ebben a hónapban tanult bocsánatkérő mondókát ill, a gyerekek kívántak valamit a varázspálcájukkal. Megbeszéltük: Aki megbocsátott: az lemond a haragról, leteszi a sérelmét. Akinek megbocsátanak: nő az önbizalma, hinni kezd abban, hogy jobb emberré válhat. Ellenben, ha a személy nem tud megbocsátani, akkor a tartós harag miatt, úgy érezheti, mindenki megbízhatatlan, az emberek gonoszak. Ha valakinek nem bocsátanak meg, abból arra következtethet nem fogadják el az ő személyét, és csak arra jó hogy másoknak fájdalmat okozzon. Eljátszottuk a szívből, szívbe játékot. Akiben harag, csalódottság van egy társával kapcsolatban, beáll a szívbe és elmondhatja a gondját. Akiről beszél, feláll a szív alakzatból,reagál a hallottakra, kifejezi sajnálatát és tisztázzák a félreértést. Ezután a sértett fél behívja társát a szívbe. Leggyakrabban elhangzott mondat, szomorú voltam, de barátságunk az fontosabb……
Megtanultuk a bocsánatkérés 5 nyelvét:
• Sajnálom- a fájdalmunk kifejezése
• Hibáztam- a felelősség vállalása
• Mivel tehetném jóvá a történteket?- kárpótlás
• Ígérem, nem fordul elő többet –őszinte megbánás
• Meg tudnál bocsátani?- megbocsátás kérése
Bocsánatsoroló: A gyerekeknek egységnyi idő alatt felsoroltak bocsánatkérő mondatot, szót, majd pedig bocsánatkérésre alkalmas nem verbális eszközöket.
Majd megszámoltuk az eredményeket, egy gyerek felolvasta a többiek pedig pipálták.
Ennek a játéknak a célja, hogy egymástól is tanulva megtapasztalják, milyen sokféleképpen lehet szavakkal és szavak nélkül is bocsánatot kérni.A megbocsátás erőssége azt jelenti, hogy megtudunk bocsátani másoknak, amikor hibát követnek el. Megbocsátod mások botlásait, hiányosságait, s el tudjuk fogadni még akkor is ha megbántottak.
Adunk második esélyt.
Megbocsátáshoz vezető úton arra is szükségünk lehet, hogy nézőpontot váltsunk.
A másik fejével is gondoljuk át a dolgokat, mi az ami neki rosszul esett.
– Megbocsátás fontos….
– Jóvá tehetem a bűnöm ha,
– Bántani a másikat,….
– Szeressük egymást, mert…
Milyen terhet viszel?
A gyerekek végiggondolták, vannak-e sérelmek, melyeket cipelnek, vonszolnak magukkal
Tudatosítottuk, megfogalmaztuk hogy ezek milyen érzéseket váltottak ki belőlük
Majd olyan eseteket idéztünk fel, amikor már sikerült megbocsátani-egyszerű emlékké változtak a korábbi sérelmek
Megmondtuk: Közmondások- hogyan segítenek ezek a bölcsességek abban, hogy könnyebben tudjunk megbocsátani?
– A lónak négy lába van, mégis megbotlik.
– Tévedni emberi dolog.
– Aki dolgozik, hibázik.
– Senki nem tökéletes.
A megbocsátás hatalmas gyógyító erő.Megszabadít minket a múlttól, és lehetővé teszi, hogy átérezzük azt az örömöt, amely a jelen pillanat teljes megéléséből fakad.
Nagyon fontos, hogy megtanítsuk a gyerekeknek sérelmeik elengedését
Meditáció: Meditálni annyi, mint a belvilággal is kapcsolatba kerülve a gondolataink és érzéseink ölelésébe vonni egy- egy fontos dolgot, amit szeretnénk megőrizni, és azt szeretnénk ha gazdagítaná lelkünket.
Belső világukról is gondoskodni kell, töltsük meg értékekkel.
Ezáltal a lelkünk nemesedik és egyre értékesebb és jobb emberekké válunk.
A meditációra azért van szükség, hogy azok az új ismertek, amelyek a téma feldolgozása során elemzésre kerültek, megfelelő mélységgel legyenek „beültetve” szívünkbe.
Kishajó elúsztatása: Ha megbocsátunk valakinek valamilyen komolyabb sérelmünkéért, az olyan mintha lelkünk felszabadulna egy súlyos teher alól.
Könnyedebbnek, gondtalanabbnak, légiesnek érezhetjük magunkat.
Ezt mutatja be a következő feladat:
Előzetesen elkészítettük a kis hajókat, és megkértem a gyerekeket arra, gondoljanak olyan helyzetre a közelmúltból , amikor valakire valamiéért mérgesek lettek, vagy megbántotta valaki őket.
„ Elengedem a sérelmem! Megbocsájtok!” – ezzel elúsztattuk, vízbe dobtuk a kis hajókat.
Április 28-án szakmai nap volt a József Attila Általános Iskolában. Ezen a napon Bagdy Bella látogatott el hozzánk. Egy nagyon tartalmas lélekemelő nap volt, ahol Bella előadása mellett a 2. a osztályban zajló boldogságórák kerültek bemutatásra.
Nagyon sokféle módot kipróbálhatunk a megbocsátás árnyalatainak megismeréséhez, a gyerekek állhatnak azon az oldalon is, aki megbocsát, de azon is, aki hibázott, és megbocsátásra vár.
Nagyon fontos, a hónap legfőbb feladata, hogy a tanulók megértsék, a megbocsátással maguknak tesznek jót. A megbocsátás, a másikra való pozitív ráhangolódás csak akkor tartós és valódi, ha szívből jövő, ezért is nagyon nehéz az idáig vezető út.
A valódi elfogadás, a teljes megbocsátás sugárzik abból, aki megbocsát.
Sugárzik az elfogadás, a bizalom és a szeretet is.

Az álmaim,tetteim

„Hagyd, hogy a lelked repítsen az álmok mesevilágába, képzeld el azt az életet, amelyet méltónak tartasz önmagadhoz. Mit szeretnél tenni, kikkel, milyen szándékkal? Milyen örömforrások várnak rád? Mit fogsz megvalósítani, amit eddig még nem tettél meg? Hová fogsz utazni? Mit szeretnél megtanulni?
Realitások? Ma ne foglalkozz velük, csak akadályoznának az álmodozásban. Higgy a mesékben! A tündérmeséd valóra válhat, ha te hiszel benne. Ki hinne bennük, ha nem éppen te? Attól függ, mit teremtesz meg az életedben, hogy mit mersz beleálmodni.”

Együtt lenni jó

Az óra célja: Tiszteletadás, egymás iránti kölcsönös bizalom, segítő támogatás erősítése
I. Az órai légkör megalapozása : Bagdi Bella: Jobb veled a világ (közös éneklés)
II. Csoportos feladat: bábozás
Szabadon választott mese, történet feldolgozása

A csoportoknak volt leetőségük megbeszélni a szerpeket, a történetet, majd megnéztük egymás előadását.

Jónak lenni jó

Decemberben a fő mottónk a “Jobb adni mint kapni” mondat. A szeretet ünnepén a gyermekekben tudatosult, hogy nem az a lényeg, hogy mit kapsz hanem, hogy te mit adhatsz. Megbeszéltük, hogy a mindennapokban mi a jó cselekedet. Mit cselekedhetünk otthon. Játék gyanánt mindenki készített egy szívet. Ezeket a szíveket a beszélgető kör alkalmával elővettük és aki aznap valami jót cselekedett otthon vagy az iskolában az felnyújtotta a szívét és elmondhatta, hogy mi volt az a jóság és hogy ő benne ez a cselekedet milyen érzéseket keltett.
Meghallgattuk: „Jó emberré csak szívemmel válhatok” című dal Bagdi Bella előadásában.

Szép és nemes feladat a megbocsátás

A megbocsátás téma egy igen nehéz téma még a felnőttek világában is, hát még a gyerekekében. A felnőttek sem tudnak sokszor azonnal megbocsátani, hanem csak dédelgetik a sérelmeiket, ahelyett odamennének a kérdéses személyhez és megbeszélnék egymással, hogy az adott helyzetben, miért viselkedtek úgy, ahogy. Ha ezt a felnőttek tisztáznák egymással, nem lennének sértődött, haragos emberek. Ezért kell a gyermekeknek megtanítani a sértettség, a harag kezelését, a megbocsátás fontosságának szerepét. Meg kell tanítani a gyermeket arra, hogy ha olyan dolog történik vele, ami neki nem tetszik, akkor merjen szólni, beszélni és kiállni és elmondani a saját érzéseit, hogy az a másik fél is tisztában legyen vele, hogy most megbántotta az egyik felet. Meg kell tanítani a gyerekeket, hogy ne bántalmazással védjék meg önmagukat, hanem a szavaikkal. A szavak az önvédelem fegyverei. El lehet mondani úgy a másik félnek, hogy mindenben csak a másik felet hibáztatjuk, ami nem szerencsés, mert akkor annak kölcsönös sértődés lesz a következménye. Hanem meg kell tanítani a fiatalokat, hogy a saját érzéseiket mondják el a másik félnek, hogy az együttérzéssel, beleérző képességével át tudja élni a másik helyzetét, gondolatait, érzéseit. Ezáltal ő is megtanulja, hogy csak úgy szabad cselekedni, ahogy a másiktól is elvárom, hogy velem cselekedjen.
A megbocsátást és a bocsánat kérést is tanítani kell, mert mindenki válhat egy helyzet elszenvedőjévé vagy a helyzet uralójává. Fontos a gyermekeknek azt is megtanítani, hogy érezzék meg, amikor a másikat megbántják. Legyen érzékük rá és akkor tudjanak bocsánatot kérni. A másik helyzetben pedig amikor elszenvedik a bántást, akkor legyen bátorságuk kiállni magukért és önmagukat megvédeni. Ez egy nagyon nehéz feladat, de pedagógusként ezt megtaníthatjuk a gyerekeknek, akkor sokkal tisztább lelkű és nyugodtabb, békésebb nemzedéket fogunk felnevelni. Ez szép és nemes feladat, hogy ezáltal egy egészségesebb és boldogabb generáció nőjön fel.
Bagdi Bella zenéje volt a kezdeti relaxációs zene, amelyet a gyermekek a földön tornaszőnyegeken fekve hallgattak végig. Voltak, akik becsukták a szemüket és úgy hallgatták ezt a szép zenét. Lassan ültek fel, hogy az elhangzott szavak még ott csengjenek a füleikben. Miről énekelt az énekesnő? Mit mondott? „Azt, hogy sajnálom.” „Kérlek, bocsáss meg.” „Szeretlek.” Mikor mondunk ilyet? Ha megbántunk valakit.
Egy kis óvodás hogyan tudja a megbántani a másik kis társát? Hoztam nektek képeket, amit kiosztok és arról beszéljetek nekünk. A gyerekek egyenként felálltak és a mágneses tábla mellett mondták el, hogy mit látnak a képen. A képek kiosztásánál figyeltem arra, hogy olyan képet adjak egy- egy gyereknek, akire jellemző az a cselekvési forma. Ezek rossz cselekedetek voltak, amit aztán feltettek a táblára. A gyerek mondta el, hogy megbántották egymást a gyerekek és kinek kell bocsánatot kérnie. Ezek a képek és a közös megbeszélés jó alkalom volt arra, hogy a gyermekekben elinduljon az a gondolat, hogy mit kell tennem, ha megbántok valakit és mit kell tennem, ha engem bántanak meg. Azóta is átszövi a mindennapjainkat ez a tanulás, ez a tanulság, amit akkor ott megtanultunk. Minden helyzetben mindenki elmondja, hogy ő mit érez és ezt hogyan tudják helyrehozni, bocsánatot kérni, hogy újra tudjanak jókedvűen együtt játszani.
Aztán megkérdeztem, ki szeret bocsánatot kérni és ki szeret megbocsátani? A jelenlévő gyerekek fele ide nyújtotta a kezét, a fele pedig oda. Azt gondolom, hogy a gyermekekben mindkét fél helyzetét be kell mutatni, mert akkor tudja majd a helyzetet megfelelően kezelni. Szép és nemes feladat ezt a megbocsátás erősségét a gyermekeknek megtanítani.
Ezt követően egy mesét mondtam nekik, az „Egyszemű, kétszemű, háromszemű” történetét, amelyben nagyon hamar rájöttek, hogy kinek kell bocsánatot kérni. Az egyszemű és a háromszemű hogyan tudták volna a különlegességüket kihasználni az életben? Csodás válaszok születtek: „Keresniük kellett volna ugyanolyan egyszemű és háromszemű fiúkat, mint amilyenek ők voltak.
Végezetül kiszínezték a megbocsátás jelét, amit a boldogság várunk 8. fokára felragasztottunk.

Mitől jó egy nap?

A zajos világban könnyedén megfeledkezhetünk azokról a kis dolgokról, amelyek a földi életet olyan különlegessé teszik. Pedig apró csodák történnek minden pillanatban, és ha hajlandó vagy észrevenni őket, boldogabb leszel.Ezekkel a gondolatokkal foglalkoztunk és vettük sorra, milyen apró örömeink lehetnek a nap során, amit gyakran észre sem veszünk.

Azért vagyok hálás

Legelőször próbáltuk megfogalmazni,mi a hála.Mit jelent,milyen érzés? A gyerekek megfogalmazták: hála, köszönetnyilvánítás, , , egy olyan pozitív érzelem, amelyet akkor lehet érezni, ha valaki kedves velünk, ajándékoz nekünk, szívességet tesz nekünk vagy bármilyen nagyvonalú cselekedetet hajt végre felénk.Elmesélték,ki miért hálás. Készítettünk hálakertet,melyet vrágokkal,”ültettünk be. Hálavirágokkal.

«‹ 869 870 871 872›»
‹