A februári téma a megküzdési stratégiák voltak. A „Meglengetem a karom, pedig alig akarom” című relaxációs gyakorlattal kezdtük a téma feldolgozását. A beszélgetőkör folyamán megkérdeztem a gyerekeket, hogy történt- e már velük olyan, hogy valamit nagyon szerettek volna (elérni), de az nem túl könnyen sikerült. A nagyobbak értették a kérdésem. Ezután elmeséltem az „Aranykulcs” című mesét, a végén átbeszéltük a kérdéseket. Majd kezdődött a bátorságpróba, ahol különböző térképek és játékos feladatok segítségével kiszabadítottuk az elbújtatott kedvenc plüssöket. A játék végén gyümölcszsúrt rendeztünk a megtalált plüssök örömére.
Boldogságóra Alapprogram
„Csak az tudja kimondani, hogy „megbocsátok neked”, aki azt is ki tudja mondani, hogy „szeretlek”. (Paulo Coelho)
A hónap témája a megbocsátás. Sajnos, a mai világban nagyon gyakran megbántjuk a másikat, úgy, hogy nem szeretnénk. Azonban a bocsánatkérés gyakran nem szívből jön, hanem, mert elvárják. Ezt kell megtanulni, hogy a bocsánatkérés ne rutinszerűen történjen, hanem szívből. A megbocsátás nem jelenti feltétlenül azt, hogy elfogadjuk a másik viselkedését, viszont segít, hogy a békénket megtaláljuk.
Beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy másoknak könnyebb megbocsátani, mint önmagunknak. Ezeket is meg kell tanulni, gyakorolni kell, ahhoz, hogy érzelmileg kiegyensúlyozottak legyünk, és ne szorongjunk.
A beszélgetés során felmerült a gyerekekben, hogyan tudunk magunknak megbocsátani. Szerintük az első az, hogy elismerjük, ha valamit tettünk, vállalni kell érte a felelősséget. Aztán elgondolkozni azon, hogy miért tettük. Talán, ha kimondjuk, hogy megbocsátunk magunknak, könnyebb lesz. Végül megpróbálni helyrehozni a helyzetet, kihozni belőle a legjobbat.
Azt gondolom, hogy erre tanítjuk a gyerekeket. Ha valakit megbántunk, bevalljuk, elgondolkodni a miérten, és helyrehozni a dolgokat.
El kell engedni a sérelmeket, de ezeket csak akkor tudjuk, ha van egy módszerünk arra, hogy kérünk bocsánatot, illetve hogyan bocsátunk meg.
Készítettünk egy társasjátékot, ami során tudják a kulcsszavakat gyakorolni, illetve gyakorolni a megbocsátást. A játékot 2-4 tanuló játszhatja. Hatos dobással lehet indulni. Alaphelyzet: Gondolj egy esetre, amikor te megbántottál vagy téged bántottak meg.
Dobott számnak megfelelő lépés során az adott számhoz tartozik egy mondatbefejezés vagy egy érzelemkifejezésre utaló mozdulat. Azt gondolom, hogy a gyerekek esetében az ölelés nagyon fontos. Akkor is ölelnek, ha örülnek valaminek, akkor is, ha vigasztalnak valakit, vagy éppen bocsánatot kérnek.
A megbocsátás nehéz, megbocsátani önmagunknak még nehezebb. De! Ha megtanuljuk a sérelmek elengedését, megkönnyebbülhetünk, mint a pillangók.
„A megbocsátás nem függ a másik személytől. Ez egy döntés, amit te hozol.”
Minden nap írtak egy cetlit a tanulók, hogy az nap mi volt a legjobb dolog a napjukban.
Az osztályom diákjaival a Beporzók hete alkalmával virág magokat vetettünk, mely egy aprócska dolog, mégis sok méhecskének örömet fog szerezni, mert a legkisebbekre is kell gondolni.
A diákok neveit felírtuk cetlikre, melyd minden tanuló húzott egy nevet. Ezt két körben játszottuk. A kihúzott személy számára első körben 1 napig, második körben egy hétig kellett titkos segítséget nyújtani. A tanulók nagyon találékonyak voltak, segítettek az iskola táska cipelésében, ebédnél megterítettek egymásnak, apró meglepetéseket, édességeket hagytak a másiknak.
Újságokból kivágott képekből húztak a tanulók, melyeken különböző kapcsolatok jelentek meg. A kapott képeket kellett jellemezniük, hogy milyen kapcsolatok lehetnek, mit érezhetnek az adott képen szereplők.
A tavaszi újjászületés pillanatait több udvari megfigyeléssel, játékkal gazdagítottam. Imádtuk a Nap felé fordítani arcunkat, zenére tornáztunk a friss levegőn /B.B.:Jobb veled a világ/, énekeltünk, körjátékoztunk, bicikliztünk, hintáztunk, labdáztunk, fogócskáztunk… Csodálkozva figyelték gyermekeink az előbújó virágok nyílását, szirmaik összezáródását. Beszélgettünk a virágzó fáinkról. Koszorút készítettek a fa köré, hogy bocsásson meg, amiért dobálták a labdával, letörték az ágát. Kisebb konfliktusokat a növények segítségével próbáltam oldani. Pitypangbóbiták fújásával messzire fújtuk haragunkat, bánatunkat. Jót kívántunk magunknak, egymásnak. Megbocsátás napunkon megbocsátás kaput készítettem, ami alatt kézfogással átfutottak, majd megölelték egymást a „bocsánatkérők” és hazavihették a kibékülés pecsétjét. Szeretetgombóc játékkal soroltuk fel egymás jó tulajdonságait. Az utolsó napokban hálavirágokat készítettünk a nagymamáknak.Közben többször is meghallgattuk Molnár Orsi:Kevés a szó című dalát, mondogattuk a Hüvelykujjam boldogság kezdetű ujjsoroló mondókánkat.
A diákok körbe rajzolták egymás fejének formáját egy- egy rajzlapra, majd egyénileg eldöntötték a téma megbeszélése után, hogy miért is hálásak az életükben. A listán szereplő gondolatokat felírták cetlikre, ezekhez színt párosítottak majd a „fejeket” a választott színek szerint kifestették és a címkéket felhelyezték rá.
Taktaharkányi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
A tavaszi séták az óvoda környékén ,a virágok,növények a környezetünkben,mind alkalmat adtak arra,hogy rácsodálkozzanak a gyerekek ezekre a szépségekre.Ekkor gyakoroltunk a megbocsátó szavakat,gondolatokat.-,,Bocsánat Föld ,nem dobom el a szemetet,amikor kibontom a csokimat.!”,,Bocsánat kishangya nem taposok rád,siess nyugodtan a dolgodra!”,,Bocsánat, nagy fa,nem tépem le a gallyaid,leveleid,a kismadarak fészket rakhatnak rád!”Közben természeti kincseket gyűjtöttünk össze(üres csiga házak,kavicsok,toboz,gesztenye,pitypang virág,melyből az udvaron a megbocsátás mezejét alkottuk meg a Földünkön.Meggyújtottunk egy szál gyertyát a Föld napjának tiszteletére.Körben állva pedig meghallgattuk és bekapcsolódva énekeltük együtt a Bagdi Bella:Gyújts egy gyertyát a Földért című dalát. Csodák csodájára ekkor oda száll az mezőnkre egy méhecske ,majd egy katica bogár is tiszteletét tette,nagyon boldogok lettünk így ezen a boldogságórán.Bízunk abban,hogy a Földünk megbocsát nekünk és vigyázni fogunk rá.
Január hónap témája a célok kitűzése és elérése volt.A „Napimádás” című relaxációs gyakorlatot választottam kezdésnek. A beszélgetőkör alkalmával tisztáztuk a cél fogalmát, majd elmondták a gyerekek, hogy milyen céljaik vannak. Volt közte rövid- és hosszútávú cél is. Pl: megtanulni biciklizni, nyalókát kapni a boltban, a Balatonra menni nyaralni…Majd ezeket a célokat újra megfogalmazva játszottuk a ” Célbadobás” c. játékot. Közben megbeszéltük,hogy a céljainkért tenni is kell, illetve, ha nem sikerül rögtön elérni, nem szabad elcsüggedni, újra kell próbálkozni. Bezzeg Andra: Boldogvár című meséje után a szőnyegen közösen megépítettük a mi várunkat.