Lelki egészségünk megtartásához feltétlenül szükségünk van fizikumunk edzésére, karbantartására. Az óvodában programunk meghatározó eleme az egészséges életmód alakítása, melyhez hozzátartozik az egészséges ételek fogyasztása, a levegőzés, a pihenés és mentális egészségünk megőrzése is. Fontos szerep jut a rendszeres, differenciált testmozgásnak is. Óvodánkban minden esztendőben megrendezésre kerül az egészséghét, melynek keretében mozgásos játékokat szervezünk, zenés tornát tartunk, szülőkkel közösen Izgő-Mozgó délutánt szervezünk. Ebben az időszakban és az év többi részében elengedhetetlen a testedzés, a szabad levegőn vagy a tornateremben. A csoportunkban a kapcsolódó játékok közül a tükörjáték volt a kedvenc, a Kapjuk el a rablókat lábnyomkövető játék mellett.
Boldogságóra Alapprogram
Április hónapban a Boldogságóránk a megbocsátásról szólt, amely cselekedetünk nagyon fontos a boldogság eléréséhez. Mint a többi érzelmet és az ezekből alakuló tetteinket tudjuk formálni, tudatosan hatást gyakorolni rá. A hónap kulcsszavai egyben varázsszavak is voltak: Sajnálom, Bocsáss meg!, Köszönöm, Szeretlek. Bolyongtunk a Megbocsátás erdejében, ellátogattunk a lógó orrúak városába, megtapasztaltuk az örömölelést. Nagyon fontos volt számunkra ez a téma a kommunikáció minősége szempontjából, a kisebbek felé mutatott példáért és mintáért is. A szabad játékban megjelent az új tapasztalat, amely a varázsszavak használatát gyakorlattá tette a csoportban. Ezáltal minőségében javult a gyerekek egymás közti és felnőttekkel folytatott kommunikációja és kapcsolattartásuk társaikkal. Konfliktusaikat igyekeznek kedvességgel, udvariasan megoldani.
Ez a téma nagy népszerűségnek örvendett a gyerekek körében, hiszen a megközelítés az érzékszervek funkciója projekt keretében zajlott. Apró örömeink ezeken keresztül jutnak el hozzánk, legyen szó színekről, illatokról, hangokról, ízekről vagy érintésről. A csoportban sokan tették első helyre a látást és az ízlelést, de volt akinek a hallás és a szaglás volt fontosabb. Végül megegyeztünk abban, hogy az öt érzékszerv együtt alkot egészet és mindegyik ugyanolyan fontos az ember életében. Az apró örömök így alakultak át annyira nem is apró tényezőkké, amik boldogítják életünket. Játékaink voltak: Örömleltár, Örömke-emberrajz, Esős nap öröme, A vidám emlékek tablója, Mi jót látok?, Mi van a kendő alatt?
Felgyorsult világunk, a családok problémái, a digitalizáció előretörése, az infokommunikációs kihívások mind befolyásolják a felnőtt és a gyermektársadalom stressz szintjét eltolva azt a végső határokig. Ebben a nehéz helyzetben próbálunk esélyt teremteni az indulatok, negatív érzések és gondolatok kezelésére, átváltoztatására. Tesszük ezt folyamatos odafigyeléssel, megerősítéssel, vigasztalással, szeretettel. A nehéz helyzetekre való felkészítés, az esetleges kudarcok kezelése mind- mind feladatunk a mindennapokban az óvodás generáció megsegítéséért. A közösség ereje, az összetartozás érzése, a közös dramatizálás és mesehallgatás lehetőséget teremt az érzelmek kimutatására, elemzésére. Eszközként kipróbáltuk a nyugalompaplant, az „Érzelmek az arcokon” játékot, a Hajótörést, melyek kivétel nélkül jó alkalmat teremtettek egymás megismerésére, segítésére.
Az új év mindannyiunk számára új terveket, kívánságokat is hozott, melyeket előbb vagy utóbb szeretnénk megvalósítani. A reális célkitűzések kialakításában nagy segítségünkre voltak a program ide vonatkozó játékai, történetei, ötletei. a gyerekek aktív partnerek voltak a részekből egész építésében (Boldogvár puzzle), folyamatosan dolgoztak a kitűzött célok megvalósításáért. Játékaink között szerepelt az Összenőtt gyerekek játék, a céltérkép készítése, amit folyamatosan kiegészítettünk, a célbadobás, a szuperhősök ábrázolása változatos technikákkal. A részcélok meghatározásával segítettem a gyerekeket, hogy ne veszítsék el az eredménybe vettet hitüket, az optimizmust, hogy minden boldog véget ér.
Az év utolsó hónapja a jóságról, a jó cselekedetekről szól egy átlagos óvodai csoportban, főleg igaz ez nálunk, ahol a segítségnyújtás, a közös élmények áthatják a mindennapokat. A kedvesség, a nagylelkűség, a segítőkészség előtérbe kerülnek ebben az időszakban (is). A tervezés gazdagságának csak az idő és az eszközkészlet szabhat határt, a jeles napok közé beékelődnek a hétköznapok, a mindennapi rutin. Ezen próbáltunk meg változtatni, a jóságért, figyelmességért járó matricák gyűjtésével, nyomdák adásával. Nagyon hatékony motiváló eszköz volt a csoportomban ezek szaporítása, a faliújságon a gyerekek jelének megjelenése. A téli ünnepkör lehetőséget kínál a jóság kibontakoztatására, az egymás megbecsülésére, megértésére, a közösség építésére.
A témánk feldolgozásához a Szívem kertje című mese is segítségünkre volt, melynek elmondását a gyerekek többször is kérték ,de az egymással szemben tanúsított viselkedés és tolerancia áthatotta mindennapjainkat, boldogság érzésével töltve meg a gyerekek szívét.
A befogadás ideje alatt és után folyamatosan alakultak a csoport baráti kapcsolatai, jellemző volt a szociometria által mért kapcsolatok bővülése, a baráti társaságok az óvodán kívül is együtt töltötték szabad idejüket. A csoportban tapasztalt szabad játéktevékenység során huzamosabb ideig kitartottak egy-egy játéktémánál, könnyebbé vált a konfliktusok kezelése, azok megoldása sokkal sikeresebbé vált a türelemmel folytatott kommunikáció eredményeképpen. A gyerekek az elmesélt történetek segítségével megismerkedhettek a kis állatokkal, konfliktusaikkal, érzelmeikkel. Tapasztalatokat szereztek a konfliktusok megoldási módjairól, a kulturált kommunikáció fontosságáról és értékéről. Elkészültek a barátság láncok és karkötők, kialakítottuk a csoport barátság-pókhálóját az összes gyermek részvételével.
Októberi témánk a pozitív gondolkodás, az optimista hozzáállás fontosságának, előnyeinek megértése volt, célunk a gyerekek alapvető érzelmi állapotának megfigyelése mellett annak segítése, hogy kiegyensúlyozott, vidám hangulat uralkodjon a csoportban. A kapcsolódó történetek, példák segítségével megértették a különbségeket a látásmódok között, a pozitív szemlélet fontosságát saját példáikon is ,megtapasztalhatták (drámajátékok, szituációs gyakorlatok, mesék). Lehetőségük nyílt saját maguknak is elkészíteni egy-egy optimista szemüveget, amelyen keresztül jó játék volt másnak, szebbnek, jobbnak látni a környező világot az őket körülvevő társakat. Játékaink erősítették önbizalmukat, rámutattak rejtett értékeikre, segítettek a félénkebb, bátortalanabb gyerekeknek is sikerélményhez jutni. Nagyon megszerették Boldog Blankát és Szomorú Szilárdot, szívesen jelezték mimikájukkal a kettőjük közti különbséget, báboztak velük önállóan is. Ezt a fontos témát is sikerült feldolgoznunk a csoporttal,akik fontos útravalót kaptak a hónapban a megértéshez, elfogadáshoz, derűlátáshoz.
Ez a hónap a kirándulásoké, osztályprogramoké.
Első lépésként összegyűjtöttük, mi okoz nekünk örömöt:
A tanítópárom kirándulni szeret, én csokifan vagyok, a gyerekek mozizni szerettek volna.
Hát legyen, minden érzékszervünket kényeztetve belevettettük magunkat az élet mindennapi örömeibe. 🙂 Remélem kitartanak a jó élmények jövő szeptemberig! 🙂
Minden évben ez az a témakör, ahol én nemigen vagyok hiteles, hiszen gombóc Artúr a lelkitársam, és nemigazán vagyok egy sporlédi. 🙂
Ezzel az őszinteséggel vezettem be a témát az osztályomnak is, és felkértem őket, egy ötletbörzére, segítsenek, hogy ezen a téren én is előrelpéhessek. 🙂
Mivel még a bejárati ajtónkon is csokik vannak, kitalálták, hogy hozzunk be gyümölcsöket.
És mivel ebben a hónapban családi nap volt, kitaláltuk, hogy fellépünk egy tánccal, és minden nap napindító tánccal kezdünk.
Szerintem elsőben ezek nagyon szuper kezdeti lépések, úgyhogy ugyan dugicsoki azért maradt a táskámban, de megvalósítottuk, amit megfogadtunk. 🙂