Ebben a nevelési évben Boldog Dóra vegyes csoportba érkezett a gyerekekhez, van olyan gyermek, aki most szeptemberben kezdte meg az óvodai életüket velük, de mivel járt már egy évet óvodába, így nem először találkozott Boldog Dórával. A gyerekek egy ismert köszöntővel köszöntötték őt.
Jó reggelt tündöklő napsugár,
jó reggelt a felhőnek ki az égen jár,
jó reggelt a szélnek, ki a földet simogatja,
jó reggelt a virágnak, ami az embert fölvidítja,
jó reggelt nekem,
jó reggelt neked,
jó reggelt világ szeretlek téged.
Boldog Dóra is szeretettel köszöntötte a gyerekeket. A szélcsengő megszólaltatása után egy mesebeli erdőbe vezette őket, ahol egy Relaxációs gyakorlatot végeztek a gyerekek: „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…” A gyerekekkel beszélgettünk a Háláról, miért fontos, hogy jelen legyen az életünkben. Megbeszéltük azt is, hogyha gyakoroljuk a hálát, akkor teret adunk a pozitív gondolatoknak, ill. ha hálásan gondolkodunk, akkor mennyi mindent kaphatunk általa. Elmondtam nekik, hogy én nagyon hálás vagyok értük, hogy ők járnak a csoportomba. A gyerekekkel közösen meghallgattuk Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át engem a Világomban minden rendben van című albumról. Add tovább a falevelet! –Játékot játszottuk, mégpedig úgy, hogy a gyerekek először egy, majd kettő, majd három őszi levelet adogattak társuknak, melyeket ők színeztek. Boldog Dóra megszólaltatta a szélcsengőjét és mesébe hívó mondókáját elmondta a gyerekeknek. A Hálafa történetét meséltem el a gyerekeknek. A gyerekekkel közösen megtanultuk és elmutogattuk a mese után a Fa mondókáját. A foglalkozást Bagdi Bella: Boldog vagyok című dalának eléneklésével zártuk a Repülj velem című CD –ről. A nyáron találtam vásárlásom során egy fából készült fát. Gondoltam, hogy ez lesz a pillangó csoport Hálafája. A gyerekek kifestették a szíveket, melyek felkerültek a fára. Boldog Dóra elköszönt a gyerekektől és azt mondta nekik, hogy amiért ilyen ügyesen, kitartóan részt vettek a Boldogságóra foglalkozáson, így mindenki felragaszthatja a Hála jelképét a kis virágot a Boldogságvár első lépcsőfokára.
Az első Boldogságóra foglalkozás során a gyermekek érdeklődően és nyitottan vettek részt a közös tevékenységekben. A foglalkozás fő célja az volt, hogy kiemelt figyelmet fordítsak a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtésére, valamint az érzelmek felismerésének és kifejezésének támogatására. Fontosnak tartottam, hogy a gyermekek megismerkedjenek a boldogság fogalmával, valamint felismerjék és megfogalmazzák azokat a helyzeteket, amelyek számukra örömet és jó érzést jelentenek. A beszélgetés során a gyermekek életkoruknak megfelelően fogalmazták meg gondolataikat. Többen a családjukkal, barátaikkal, játékukkal és az óvodai élményekkel kapcsolatos pozitív érzéseiket osztották meg. A foglalkozás során azt tapasztaltam, hogy a gyermekek számára könnyebb volt konkrét élményeken és játékos helyzeteken keresztül beszélni az érzéseikről. A gyermekek pozitív élményekkel gazdagodtak, és megkezdődött annak a szemléletnek a kialakítása, hogy a mindennapokban is vegyük észre és értékeljük a számunkra fontos, örömteli pillanatokat.
Ez a foglalkozás megerősítette bennem azt a tapasztalatot, hogy az érzelmi nevelés hatékonyan építhető be a mindennapi óvodai életbe, különösen játékos, élményközpontú és a gyermekek saját tapasztalataira építő módszerekkel.
Ezt a témát továbbadtam a szülőknek. Otthon egy képet kellett készíteniük a gyerekekkel. „Így lakik nálunk a boldogság”

Az első boldogságóránkat Bagdi Bella- Szép nap, ölelj most át engem című dalának meghallgatásával, majd az „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…” relaxációval indítottuk.
Kiscsoport lévén figyelembe vettem a gyerekek beszédkészségét, ezért inkább a cselekedtetéssel kívántam elérni a hála és a köszönet pozitív hatását. Szerettem volna, ha megtapasztalják mennyi mindenért lehetünk hálásak már ilyen pici korban is.
„A hála napocskája” látogatott el hozzánk. Mindenki köszönhetett neki, és megsimogathatta. Azért érkezett hozzájuk, hogy megtudja, hogy ki minek örül. Ezután felragasztottam egy kartonra, és köré helyezhették a gyerekek, hogy ki minek örül. Különböző dolgok voltak a képeken, mint például a család- anya és apa, játékok, virágok stb. A gyerekek kivettek egy kártyát és felragasztották. Közben mindannyian mondtuk, hogy „Köszönöm a virágokat…” stb.
A tabló elkészítése után fogalmakhoz társítottunk mozdulatokat:
Apa-anya-ölelés,
barát- megfogjuk egymás kezét,
étel- úgy teszünk, mintha ennénk,
virág- megszagoljuk a virágot.
A végén megbeszéltük, hogy sok minden van amiért hálásak lehetünk, és egy rövid mondókát is mondtunk.
„Köszönöm a napot,
köszönöm a játékot,
köszönöm, hogy itt vagy nekem,
öröm lakik a szívemben.”
Kiraktuk az óvodánk folyosóján a tablót, és kértem tőlük, hogy amikor jönnek a szüleik értük, kérdezzék meg őket is, hogy ők azon a napon miért tudnak hálásak lenni, mi az, aminek örülnek.

A Boldogságóra során a hála érzésének megismerése, megfogalmazása és megtapasztalása állt a középpontban. A gyermekek érdeklődően és örömmel kapcsolódtak be a tevékenységekbe. A „Napimádás” relaxációs gyakorlat segítette a ráhangolódást, a gyermekek figyelmének összpontosítását és a feszültségek oldását. A légzőgyakorlatot a gyermekek könnyen elsajátították, örömmel ismételték.
A hála modellezése során minden gyermek személyre szóló pozitív visszajelzést és köszönetet kapott. A gyermekek láthatóan örültek a megerősítésnek, és megtapasztalhatták, milyen érzés, amikor valaki értékeli és megköszöni a segítségüket, együttműködésüket vagy kedves gesztusukat.
A „Szegény Micus” játék sok vidám pillanatot szerzett. Fejlődött a gyermekek figyelme, önuralma, empátiája és szabálytudata. A „Cicc-cicc, miau-miau” játék során a gyermekek hang alapján tájékozódtak, miközben együttműködésük és térbeli tájékozódásuk is fejlődött. Külön öröm volt számukra, hogy a „hazatérő cicákat” öleléssel fogadhatták.
A „Macskacicó” című mese meghallgatása után a gyermekek lehetőséget kaptak arra, hogy megfogalmazzák, melyik szereplővel tudtak azonosulni. Többen saját gondolataikat és érzéseiket is megosztották. A mese jól segítette a hála, szeretet, segítségnyújtás és a másik iránti megbecsülés fogalmának elmélyítését.
A tevékenység lezárásaként a gyermekek mesei szereplőt vagy a meséhez kapcsolódó illusztrációt készítettek, miközben Bagdi Bella „Boldog vagyok” című dalát hallgattuk. Az alkotás nyugodt, örömteli légkört teremtett. Az elégedettségmérés során a gyermekek smiley segítségével fejezhették ki, hogyan érezték magukat. A visszajelzések alapján a tevékenységet minden gyermek pozitívan élte meg.
Összességében a Boldogságóra érzelmileg gazdag, vidám és közösségformáló tevékenységnek bizonyult. A gyermekek játékos formában tapasztalhatták meg a hála érzését, miközben fejlődött érzelmi intelligenciájuk, empátiájuk, önkifejezésük, figyelmük és együttműködési készségük. A tevékenység megerősítette bennük annak fontosságát, hogy észrevegyük és értékeljük egymás segítségét, szeretetét és kedvességét.

Szeptemberi Boldogságóránk témája a hála volt. Mivel kiscsoportos, 3–4 éves gyermekekről van szó, fontosnak tartottuk, hogy ezzel az érzéssel játékos, mesés formában, a számukra is könnyen érthető és átélhető módon ismerkedjenek meg.
A foglalkozásra egy kedves vendég, Maci érkezett hozzánk, aki elkísért bennünket a képzeletbeli Boldogság várába. Elmeséltük a gyermekeknek, hogy ebbe a különleges várba még sokszor ellátogatunk majd, ahol érdekes, mesés és örömteli dolgokkal találkozunk. Első utunk során a hálával ismerkedtünk meg.
Megtudtuk Maciról, hogy bizony ő is lehet néha rosszkedvű, de van egy dal, amely mindig segít felvidítani. Közösen meghallgattuk és mozgással kísértük Bagdi Bella „Rosszkedv elűző dalocskáját”, amely hamar vidám hangulatot teremtett közöttünk.
Ezután meghallgattuk „Maci bajban” című mesénket. Maci eltévedt az erdőben, megijedt és elszomorodott, ám barátai – Nyuszi, Mókus és Bagoly – segítségére siettek. Maci végül szerencsésen hazatalált, és nagyon hálás volt barátainak azért, hogy nem hagyták magára. Egy fontos kis szóval köszönte meg segítségüket: „Köszönöm!”
A mesét követő beszélgetőkörben a gyermekek saját élményeihez kapcsolódva beszélgettünk arról, mit jelent hálásnak lenni. Felidéztük, kik szoktak nekünk segíteni, kinek és miért mondhatunk köszönetet, illetve milyen érzés, amikor valaki kedves hozzánk. A gyermekek örömmel osztották meg saját gondolataikat és élményeiket.
A foglalkozás végén közösen elkészítettük a hála virágát. A virág szirmaihoz a gyermekek elmondhatták, hogy kinek vagy miért hálásak, minek örülnek a mindennapokban. Az elhangzott gondolatokból szép lassan összeállt a mi közös virágunk. A tevékenység kézzelfoghatóvá és a kicsik számára is könnyebben érthetővé tette a hála érzését, miközben örömmel figyelték, hogyan lesz egyre teljesebb a közösen készített alkotás.
A foglalkozás során arra törekedtünk, hogy a hála ne elvont fogalomként, hanem a gyermekek mindennapi életében is megtapasztalható érzésként jelenjen meg. A mese, a zene, a mozgás, a beszélgetés és a közös alkotás segítségével megtapasztalhatták, milyen jó érzés segítséget kapni és adni, és hogy egy egyszerű „köszönöm” milyen sokat jelenthet.
Első látogatásunk a Boldogság várában sok vidám és meghitt pillanatot tartogatott számunkra. Közös hála virágunk pedig tovább őrzi ennek az első találkozásnak az élményét, és emlékeztet bennünket arra, hogy mindig találhatunk valamit, aminek örülhetünk, és amiért hálásak lehetünk. ❤️🌸🐻

Szép napok öleltek át bennünket nevelési évünk első hónapjában. Kezdeti nehézségeink /nevelőváltás, új csoporttagok érkezése/ ellenére hagyományainkat követve sikerült megtalálni lelki egyensúlyunkat. A napi beszélgetőkörök, légzéstechnikai és dramatikus-mozgásos játékaink, zenehallgatás beépítése folyamatos napirendünkbe kezdi újból összetartani a csoportot. Igyekeztünk megtalálni a változásokban rejlő pozitívumokat, örültünk egymás sikerének, szeretettel fordultunk a sajátos nevelési igényű, új társainkhoz. Csoportszobánkban Boldogságvár kuckó várja a mesekedvelőket, Boldogságóra mutatja a havi témákat. Téri tájékozódásunkat a szekrényünkre kihelyezett logó segíti /bal-jobb/, eszközkészletünket Mindfulness kártyákkal bővítettük. Rajzpályázat készítése közben Bagdi Bella dalokat hallgattunk, Hálafánkkal díszítettük folyosónkat. Óvodakertünkben virágaink és nagyra nőtt tökök hálálják meg a gondoskodást. Hála napja alkalmából fűzött karkötővel lepett meg az egyik kislányunk. A csendes pihenő alatt őszi meséink mellett A Hálafa történetét hallgatva szenderedtek álomba gyermekeink. Az óvodai közös tevékenységeken /Forrai100-Körbeér a dal/ túl több városi programon is részt vettünk a szülőkkel együttműködve, melyek javították testi-lelki jóllétünket /Dödölle Fesztivál, Richter egészségnap, Autómentes nap, Lábbuszon és két keréken program, Könyvtári mesefoglalkozás/.