Feladatmegoldás során összegyűjtöttük, hogy egy napon belül milyen testmozgásokat lehet végezni, kertészkedtünk a magaságyásainknál, majd kirándultunk Sasréten az erdei iskola területén.
Boldogságóra Alapprogram
A hála gyakorlása
A foglalkozás során a gyermekek játékos, élményalapú tevékenységeken keresztül ismerkedtek a hála jelentőségével. A beszélgetőkör, a „Hálás vagyok neked” plakát és a Hálafa elkészítése lehetőséget adott arra, hogy kifejezzék érzéseiket, megosszák pozitív élményeiket és figyelmességüket társaik felé. A közös alkotás és az egymásnak szánt kedves gesztusok erősítették az empátiát, az összetartozás érzését és a csoportkohéziót. A meghitt lezárás segítette az élmények elmélyítését, a gyermekek örömmel és aktívan vettek részt a foglalkozás minden részében.
A tanév utolsó hónapjában a fenntartható boldogság téma keretén belül készítettünk olyan önarcképet, melynek szemüvegén keresztül a számunkra boldogságot, örömöt okozó dolgokat jelenítettünk meg. A gyerekek által legjobban kedvelt játékokat, gyakorlatokat elevenítettük fel.
Októberben van a világgyalogló nap. Már sokadik éve, ebben a hónapban szervezünk egy gyalogtúrát a gyerekek számára, ahol minimum 5 km-t kell teljesíteni. A gyerekek számára a mennyiség nem sokat mond. Ebben az évben egy városismereti túrát találtunk ki, ahol a gyerekeknek a séta során fel kellett fedezni a városban található állatos szobrokat. Nagyon élvezték és nagyon ügyesek voltak. Észrevétlenül teljesítettünk több mint 6 km-t.
Ezen kívül sokat beszélgettünk arról, hogy nem mindegy hogy a dolgokhoz hogyan állunk hozzá, mert sokkal könnyebb mindent jó kedvvel végezni és mindenki lerajzolta mosolygós, lelkes önmagát.
A szünet után visszatértünk az óvodába. A gyerekek többsége vidáman, mosolygósan érkezett. És ezt szimbolizáltuk is a mosolygós illetve sírós arcocskákkal. Katica Klára mesére hívta a gyerekeket Fésüs Éva meséjével felidéztük a nyarat. Minden kisgyermek lelkesen mesélt nyári élményeiről, megbeszéltük, hogy az élményeket a szülőknek, nagyszülőknek köszönhetjük, ezért el is készítettük tenyérlenyomatos hálafánkat-erdőnket. Csodálatos lett a végeredmény.
A tekerőpataki óvodások nagy örömmel kapcsolódtak be Pillanatkapitány és Kóborló közös nyomozásába. A foglalkozás elején körben ülve minden gyermek elmondta, hogy mi teszi boldoggá vagy vidámmá a napját. A válaszok között szerepelt az ölelés, a közös játék a barátokkal, a mesélés, az éneklés, a családdal töltött idő, valamint a szabadban való játék is.
Ezt követően minden gyermek elkészítette saját „boldogságnyomát”: a lábnyom-sablonokra belerajzolták azt a személyt, tevékenységet vagy élményt, amely örömet szerez számukra. A kész lábnyomokat közösen a padlóra helyeztük, egymás után sorakoztatva, így kialakult a csoport közös boldogságösvénye.
A foglalkozás zárásaként a gyermekek a színes lábnyomokat ugróiskolaként használták. Vidáman végigugráltak az ösvényen, miközben felidézték saját boldogságforrásaikat, sok nevetéssel és biztatással kísérve egymást. A közös élmény jó hangulatban zárta a foglalkozást, és ráirányította a gyermekek figyelmét arra, hogy a mindennapok apró örömei is hozzájárulnak a jó közérzethez és a pozitív érzelmek megéléséhez.
Éves munka
2025-26-os tanévben, már második éve voltunk tulajdonosa a Boldog Iskola címnek. Osztályommal, akik már 6. osztályosok voltak, minden hónapban feldolgoztuk az adott hónap témáját. A gyerekeknek nem volt ismeretlen a Boldogságóra az előző évből már jól ismerték és szerették. Az órákon aktívan vettek részt, szívesen beszélgettek és vetettek fel jobbnál jobb ötleteket.
Hála gyakorlása: A téma feldolgozása után készítettünk egy plakátot, melyen különböző színű szivecskékbe írták fel a tanulók egyenként, miért hálásak, mit köszönnek meg. Név nélkül ragasztották fel a közös plakátra. Aki szerette volna, felolvasta, de nem volt kötelező.
Optimizmus gyakorlása: Az órakezdő relaxáció után, miután a témát kibontottuk és közös beszélgetésben a pesszimizmusról, optimizmusról beszélgettünk, csoportokban a kézikönyvben található táblázatot oldották meg, ahol svéd bölcsességek van elrejtve. A megoldások után mindegyiket megbeszéltük. Az órát meditációval zártuk.
Társas kapcsolatok ápolása: Az óra elején meghallgattuk, majd elénekeltük a Jobb veled a világ című dalt. A téma kibontása után, ötleteket kerestünk arra, hogyan lehet barátságot építeni és a barátságokat megtartani. A beszélgetőkör után előre kinyomtatott előző évi fotókat kellett elrendezniük és csoportosítaniuk, hogy miért jó együtt lenni. Sok mosollyal, nevetéssel emlékeztek az előző évre. A „Vigyázzunk egymásra, mert…” plakát elkészítése a jól ismert zene alatt történt.
Boldogító jó cselekedetek: Az órát relaxációval kezdtük, majd a téma kibontása után a „Mi jut eszedbe róla?” idézeteket beszéltük meg beszélgetőkörben. Ezután mindenkit megkértem, hogy 3 pozitív üzenetkártyát írjon név nélkül, de ne a barátjának, hanem három olyan osztálytársának, akivel nincs szoros kapcsoltba, majd a nap folyamán helyezze el a táskájába titokba. Nagy izgalommal készítették a kártyákat. Öröm volt látni a nap folyamán, hogy mindenki kapott kártyákat és boldogan mutatták egymásnak.
Célok kitűzése és elérése: Az óra eleji relaxáció után megbeszéltük, miért érdemes célokat kitűzni. Milyen célokat érdemes kitűzni, mit kell tennünk ahhoz, hogy ezeket elérjük. Ezek után mindenki kapott egy szívet, amelyre ráírta a célját és egy bakancsot, amire azt, hogy mit kell tennie azért, hogy ezt a célt el is érje. Év végéig a faliújságon volt a plakát, hogy szem előtt legyen és emlékeztesse őket az órán megbeszéltekre.
Megküzdési stratégiák: A zenés relaxáció után a beszélgetőkörben említettem tanulóimnak egy filmet, ami kapcsolódik a témához. A világhírű agysebész. Ezt több részletben tudtuk csak megnézni, de nagyon hasznosnak találtam. A döbbenetet láttam tanulóim arcán. A film megbeszélése és a tanulság leszűrése után közösen készítettük el a plakátot, mely az év végéig kint volt a faliújságon, hogy emlékeztesse őket, mindenre van megoldás és az akaratunkkal, hitünkkel mindenre képesek vagyunk.
Apró örömök élvezete: Az óra eleji relaxáció után elolvastam a kézikönyvben található történetet. A tanulság megbeszélése után mindenki elkészítette a saját örömforrás kártyáját, amelyet a tolltartóba helyeztek, hogy minden nap ránézhessenek. Az órát mediációval zártuk.
Boldogság világnapja: A boldogság világnapja alkalmából kiléptünk az iskola falai közül és községünkben osztottunk mindenkinek „Jobb veled a világ” kártyákat és egy öleléssel emlékeztettük őket erre a jeles napra. Nagy siker volt mind a gyerekek, mind az megajándékozottak részéről.
A megbocsátás gyakorlása: Az óra kezdő ének után elolvastam a gyerekeknek a kézikönyvben található történetet. A tanulság megbeszélése után kiscsoportokban megbeszélték, hogy milyen előnyei vannak, ha megbocsátunk a másiknak. Ezután mondatokat egészítettek ki, ami a kézikönyv 225.oldalán található. Az órát, közös énekléssel zártuk.
Testmozgás: A hónap témáját összekötöttem egy erdei kirándulással. A természet szeretete, közös kirándulás, játék mindannyiunknak sok örömöt jelentet.
Fenntartható boldogság: Az órát relaxációval kezdtük. Ezután a kézikönyvben található dobókockás játékot játszottuk el, mely nagy siker volt az osztályban. Végül minden gyereket „szeretetzuhannyal” indítottunk a nyári szünetre. Elismerő oklevelet is örömmel fogadták, mellyel elbúcsúztam tőlük és megköszöntem a két év munkáját.
A Boldogságóra Program „Fenntartható boldogság” témaköre a projektidőszak során
szervesen kapcsolódott óvodánk „Zöldellő kalandok” projektjéhez. A foglalkozások célja az
volt, hogy a gyermekek életkori sajátosságaiknak megfelelő, játékos és élményszerű
tevékenységeken keresztül fedezzék fel, hogy a boldogság nem csupán a pillanatnyi
örömökből fakad, hanem a természet szeretetéből, az egymás iránti figyelemből, a közös
élményekből, a hála gyakorlásából és a közösséghez tartozás érzéséből is.
A hónap során a gyermekek számos olyan élményben részesültek, amelyek hozzájárultak a
fenntartható boldogság szemléletének kialakulásához. Az Erdei óvoda programjai, a
Fenntarthatósági Témahét, a természetközeli kirándulások és a családi programok
lehetőséget biztosítottak arra, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzenek a természet
szépségeiről és értékeiről. A közös élmények során megtapasztalták az együttműködés, az
egymás segítése és a közösen átélt sikerek örömét, amelyek a pozitív érzelmek hosszú távú
megőrzésének alapját jelentik.
A foglalkozások során hangsúlyt kapott a környezetünk iránti felelősségvállalás is. A
gyermekek játékos formában ismerkedtek meg a szelektív hulladékgyűjtéssel, az
újrahasznosítás lehetőségeivel, a növénygondozás fontosságával és a természet
védelmével. A személyes tapasztalatszerzés, a közös beszélgetések és a cselekvő
tevékenységek segítették annak felismerését, hogy mindannyian tehetünk környezetünk
megóvásáért, és ez saját jóllétünkhöz is hozzájárul.
A Boldogságóra egyik kiemelt foglalkozásán a gyermekek megismerkedtek Bezzeg Andrea
Boldog erdő – Kerekerdő című meséjével. A mese feldolgozása során beszélgettünk az
elmúlásról, a búcsúzásról és a változások elfogadásáról, különös tekintettel a nagycsoportos
gyermekek iskolába készülésére. A gyermekek felidézték közös óvodai élményeiket,
megfogalmazták érzéseiket, valamint ötleteket gyűjtöttek arra, hogyan tarthatják meg
barátságaikat az iskolakezdés után is. A foglalkozás lehetőséget adott arra, hogy
biztonságos, elfogadó légkörben beszélhessenek örömeikről, félelmeikről és
várakozásaikról.
A mese élményszerű feldolgozását mozgásos feladatok tették teljessé. A gyermekek
közösen bejárták a képzeletbeli Boldog erdőt: átkeltek a Hála-patakon, eljutottak az
Optimista-rétre, megérkeztek a Jótett-tisztásra, majd egymást segítve kivezették társaikat és
az óvodapedagógust a Szomorúság erdejéből. A bekötött szemmel végzett feladat során
különösen nagy szerepet kapott a bizalom, az egymásra figyelés és a segítő kommunikáció.
A gyermekek örömmel, egymást bátorítva teljesítették a kihívásokat, miközben fejlődött
együttműködési készségük, empátiájuk és önbizalmuk.
A hónap során több alkalommal hallgattuk és énekeltük Bagdi Bella dalait, amelyek pozitív
üzeneteikkel támogatták a foglalkozások érzelmi ráhangolódását. A közös éneklések, zenés
mozgások és örömtáncok felszabadult, vidám hangulatot teremtettek, erősítették a
gyermekek közösséghez tartozásának élményét és hozzájárultak a pozitív érzelmi légkör
kialakulásához.
Mindig törekszünk arra, hogy a gyermekek felismerjék és megfogalmazzák saját pozitív
élményeiket, észrevegyék társaik értékeit, örüljenek egymás sikereinek, valamint bátran
fejezzék ki érzéseiket.
Összességében a „Fenntartható boldogság” témakör sikeresen illeszkedett a hónap
projektjéhez és óvodánk nevelési céljaihoz. A gyermekek élményszerű tapasztalatokon
keresztül megtapasztalhatták, hogy a természet szeretete, a közösséghez tartozás, az
egymás iránti figyelem, a hála, a segítőkészség és a közösen átélt élmények mind
hozzájárulnak a tartós jólléthez. A foglalkozások során szerzett élmények várhatóan hosszú
távon is erősítik pozitív gondolkodásukat, környezettudatos szemléletüket és közösségi
kapcsolataikat.
A Boldogságóra Alapprogram elvégzését követően a friss tudással és lendülettel 2025 novemberében megtartottam az első Boldogságóra foglalkozást a csoportomban.
Elmondtam a gyerekeknek, hogy havonta egy alkalommal Boldogságóra foglalkozást fogok nekik tartani, amikor is arról fogunk beszélgetni, hogy hogyan lehetünk vidámabbak, boldogabbak, mit kell ahhoz tennünk, hogy jól érezzük magunkat, hogyan segíthetünk másoknak.
A hónap foglalkozását (Társas kapcsolatok ápolása) relaxációval kezdtük („Almát szedj ügyesedj, szőlőt szedj ügyesedj!”), majd kitűztem a pólómra a barátság jelét, jelezvén, hogy erről fogunk beszélgetni. Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek c. dalát is meghallgattuk mozgással kísérve. Bemutatkozott Boldog Dóra, és a mesekezdő mondókát követően elmeséltem a gyermekeknek a Tavaszi ébresztő c. mesét. A kérdésemre egyből kitalálták a gyermekek, hogy mi az a láthatatlan kapocs, ami összeköti a barátokat.
Ez a téma fellelkesítette a gyermekeket, és maguktól el kezdték mondani, hogy kik a barátaik. Így aztán Boldog Dórát körbe adva minden gyermek elmondhatta, hogy kivel játszik szívesen. A foglalkozás végére ismét egy zenés játékot játszottunk. Az előzőekben meghallgatott dalra körbejártunk, zenemegállásra megölelték, megsimogatták egymást a gyerekek. Nagyon örültem, hogy ilyen lelkesek és aktívak voltak az első alkalommal. Ez nekem is bíztató volt a jövőre nézve.
December hónap témája, a Jó cselekedetek gyakorlása az adventi időszakhoz kapcsolódóan „könnyebben” közvetíthető a gyermekek számára, amelynek az egyik oka az egyházi fenntartásból adódik. Más alkalommal is szóba kerül, hogy hogyan tudunk segíteni egymásnak. Ezt a témát (a relaxációs gyakorlat és a Jó emberré csak a szívemmel válhatok c. dal meghallgatása után) egy beszélgetőkörrel indítottuk: „Ki miben szokott otthon segíteni a szüleinek?” A leggyakrabban emlegették a gyermekek, hogy elpakolnak a szobájukban. Megbeszéltük, hogy ez kötelességük is, úgy ahogy az oviban is megtesszük ezt. A mindennapi életből vett példákkal próbáltam rávezetni a gyermekeket, hogy a segítőkészség, a kedvesség milyen jól esik a másiknak és ettől mi is boldogabbak vagyunk. Milyen jól esik a kisebbeknek, amikor belerakják a rajzaikat a rajzgyűjtőbe, mert ők még nem érik el, vagy segítenek nekik a séták alkalmával a gyalogos közlekedésben, az öltözködésben. Személy szerint nagyon szoktam örülni, ha valaki rajzzal kedveskedik nekem; „csak úgy”. Azt is megbeszéltük, hogy más alkalommal is, de ilyenkor karácsony közeledtével fontos, hogy gondoljunk a szegényes családi környezetben élő gyermekekre, akiknek nem telik drága játékokra, ruhára. A szülőket is bevontuk a karácsonyi jótékonysági adománygyűjtésbe, több zsák fölöslegessé vált ruhaneműt, játékot, plüss állatot tudtunk eljuttatni a rászoruló családok részére.
A következő hónap témája: a Célok kitűzése és elérése volt. A téma bevezetését most egy mozgásos játékkal, célba dobással kezdtük. A játékot követően meg tudtuk beszélni, hogy akárcsak a célba dobásnál, ha vannak terveink, álmaink, amit szeretnénk megvalósítani, még ha elsőre nem is sikerül, ha nem adjuk fel, próbálkozunk, gyakorolunk, akkor mindent elérhetünk. Erre az elgondolásra még „ráerősítettünk” Bagdi Bella: Van nekem egy álmom c. dalának a meghallgatásával. A témához kapcsolódó mese bemutatását követően a gyermekek még több pozitív megerősítést kaphattak arra vonatkozóan, hogy érdemes küzdeni céljainkért. Nagyon megható volt számomra, amikor a személyes álmok elmondásakor az egyik kisfiú azt fogalmazta meg, hogy ő egy nagyobb házban szeretne lakni. A foglalkozás zárásaként a munkafüzet színezőjét használtuk. Érdekes volt, hogy a nagyobbak az iskolához kapcsolódó célokat jelölték meg: „olvasni, 50-ig elszámolni” szeretnének, a kisebbek pedig úszni, és „szépen színezni” szeretnének megtanulni. Jól körvonalazódtak egy következő életszakasz elvárásai, aminek szeretnének megfelelni a gyermekek.