A Boldogságóra keretén belül a gyerekekkel a megküzdési stratégiák témájával foglalkoztunk. Elsőként közösen összegyűjtöttük és a táblára felírtuk, hogy ki mit szokott tenni olyan helyzetekben, amikor mérges, csalódott vagy feszült. A beszélgetés során többféle megoldási mód került elő, amelyek segíthetnek az érzelmek kezelésében. Ezt követően a tanulók háromfős csoportokban dolgoztak, és egy-egy szituációs helyzetet kaptak, amelyben pozitív, békés megoldást kellett találniuk. A feladat során fejlődött együttműködési készségük, empátiájuk és problémamegoldó gondolkodásuk. A foglalkozás hozzájárult ahhoz, hogy tudatosabban kezeljék a nehéz helyzeteket, és felismerjék a konstruktív megküzdési módok jelentőségét.
Boldogságóra Alapprogram
A Boldogságóra foglalkozás keretében a testmozgás és az egészséges életmód témájával foglalkoztunk. A gyerekekkel beszélgettünk arról, hogy a rendszeres mozgás milyen fontos szerepet játszik testi és lelki egészségünk megőrzésében, valamint arról is, hogy a sport hogyan járul hozzá a jókedvhez és a boldogság érzéséhez.
A foglalkozás során különböző mozgásos és sportjátékokat játszottunk, amelyek fejlesztették az együttműködést, a kitartást és a mozgáskoordinációt. A tanulók örömmel vettek részt a feladatokban, miközben megtapasztalhatták, hogy a közös mozgás nemcsak egészséges, hanem kellemes élményt és pozitív érzéseket is nyújt. A foglalkozás végére a gyerekek felismerték, hogy a rendszeres testmozgás fontos része a kiegyensúlyozott és boldog életnek.
A Boldogságóra keretében a megbocsátás témájával foglalkoztunk. A foglalkozás során beszélgettünk arról, mit jelent megbocsátani, miért nehéz néha elengedni a sérelmeket, és hogyan segíthet a megbocsátás kapcsolataink megőrzésében. A gyerekek megismerkedtek a Kis herceg és a rózsa történetével, majd közösen plakátot készítettek, amelyen összegyűjtötték azokat a nehézségeket és konfliktusokat, amelyek egy barátságban vagy kapcsolatban előfordulhatnak.
Játékos feladatként a tanulók „megbocsátás-szíveket” készítettek. A szívek egyik oldalára olyan helyzeteket írtak vagy rajzoltak, amikor valaki megbántotta őket, a másik oldalára pedig azt, hogyan lehetne a helyzetet békésen rendezni. A feladat segítette őket abban, hogy felismerjék a megbocsátás erejét, valamint azt, hogy a hibákból tanulni és újrakezdeni is lehet.
A Boldogságóra keretében az apró örömök témájával foglalkoztunk. A tanulókkal közösen beszélgettünk arról, hogy a mindennapokban milyen kisebb események, élmények okoznak számukra örömet és teszik szebbé a napjukat. Egy játékos feladat során mindenki elmondta egy társáról, hogy mit szeret benne, illetve milyen pozitív tulajdonságát értékeli. Ez a tevékenység erősítette az osztályközösséget és a gyermekek önbizalmát.
A foglalkozás részeként örömvirágot is készítettünk, amelynek szirmaira minden tanuló által mondott gondolat, érzés felkerült. A közös munka során a gyerekek megtapasztalhatták, hogy a legapróbb dolgokban is megtalálható az öröm, és hogy a kedves szavak milyen sokat jelenthetnek egymás számára.
E hónapban a megküzdéssel, kihívásokkal, problémákkal foglalkoztunk. Beszélgettünk a ránk nehezedő jó és rossz érzésekről, boldog és szomorú érzésekről, és utóbbiak megküzdéséről.
Először idézeteket olvastunk melyek arra irányulnak, hogy minden rosszban valami van jót, s ezek megerősítenek bennünket. Majd az osztályba kifüggesztett érzelemskálán elhelyeztük nevünket, elmondtunk érzéseinket, mitől vagyunk boldogok és mitől szomorúak. Hétről hétre mindig megbeszéltük problémáinkat és próbáltuk azt orvosolni. A gyerekek figyeltek egymásra és meghallgatták egymást. Majd tartottunk egy napot, amin önfeledten kikapcsolta magát mindenki.
A júniusi boldogságórákat is nagyon vártuk. Június 4-én iskolánk kisiskolásai közösen énekelték el a Szarka Tamás Otthon vagyunk című dalát, ami felemelő élményt nyújtott nemcsak az éneklőknek, hanem a hallgatóságnak is.
Június 8-án tanulmányoztuk az óceánok élővilágát, majd csoportmunkaként készítettek a tanulók mindenféle óceánban élő növényt meg állatot és közösen elkészítettük az óceánáriumot, kartondobozból .
Az anyanyelv óráinkon megismerkedtünk Fodor Sándor Csipike nevű törpéjével, még egy versenyre is beneveztünk, ahol nagyon ügyesen bekapcsolódtak a gyerekek, és helyesen válaszoltak a feltett kérdésekre. Csodás élmény volt számukra.
A vakáció előtti héten a boldogság órára, aki csak tudott pirosba öltözött és piros szivecskékre írva folytatták a megkezdett gondolatot: Jobb velem a világ, mert….
Jó érzés volt olvasni….
Mindenkinek csodás, pihentető nyarat kívánunk!
8.-os osztályom utolsó boldogságóráin áttekintettük, összefoglaltuk, amit eddig a boldogságról, lelki jóllétünk megteremtéséről és fokozásáról tanultunk.
1. Gondolattérképet készítettünk, amelynek kapcsán felidéztük a boldogságórák témaköreit, és azok boldogító hatásait.
2. Tízperces boldogságóra: közben az egyes támákhoz kapcsolódva elvégeztünk egy-egy egyperces gyakorlatot.
Feladatok:
– Mondd el padtársadnak, amiért hálás vagy neki!
– Mondj egy bizakodó mondatot!
– Masszírozzuk meg egymás vállát!
– Fejezd be a mondatot: „Azt szeretem benned, hogy…”
– Végezzünk légzést (4+6)!
– Mindenki vegyen egy gumicukrot!
– Mondjuk el közösen a varázsszavakat: „Sajnálom. Kérlek, bocsáss meg! Köszönöm. Szeretlek.”
– Csináljunk két négyütemű fekvőtámaszt (guggolás lett belőle)!
– Fogalmazzunk meg – így pár héttel az elválás előtt – egy közös osztálycélt! (Az azonnali válasz nagyon megható: „Legyünk minél többet együtt!”)
4. Egyéni „feladatként” minden csoporttag átgondolta és megfogalmazta a választ 3 kérdésre:
– Miért szerettem a boldogságórákat?
A leggyakoribb válaszok: „… mindig megbeszéltünk mindent őszintén / meghallgattuk egymást / a problémákra találtunk megoldást / megnyugodhattunk / feltöltött / tudtam nevetni /nem csak az iskolával kapcsolatos dolgokról beszéltünk / nem volt olyan szigorú, mint a többi óra, mégis sokat tanultunk / bármit nyíltan meg lehetett beszélni / jó volt a hangulat.”
„A boldogságóra boldog óra”
– Melyik boldogságfokozó technika az erősségem?
A válaszok összesítése alapján csoportunk erőssége a testmozgás gyakorlása és a társas kapcsolatok erősítése.
– Miben kell fejlődnöm?
A legtöbben az optimizmust és a célok kitűzése és elérése témákat jelölték.
5. Az „Oxfordi boldogságmérő kérdőív” kitöltése: Elérkezvén a tanév és az általános iskola utolsó boldogságórájához mindenki megmérte boldogságszintjét.
A kördiagram szemlélteti, hogy a csoporttagok 66,7%-ának az átlag feletti a boldogságszintje, 16,7 % -ának az átlagnak megfelelő, 11,1 % nem különösebben boldog, s 1 fő nyilatkozott általános elégedetlenségről.
Összességében elmondható, hogy jól dolgoztunk, de van még teendő a lelki jóllét megteremtésének és fenntartásának terén.
6. Közös ünneplés: „Hála oklevél” átadása, amiért csoportunk lelkesen és kreatívan dolgozott az idei tanévben is a boldogságórákon, s ezt – szülői segítséggel – palacsintázással tettük még emlékezetesebbé.
7. Búcsúvideó, amely Soósné Nagy Adrienn Szülő közreműködésével készült.
„Az élet sokkal több jót tartogat nekem, mint amennyit most látok belőle.”
(Bagdi Bella)
Szeretettel: Izsákos8.a és Mariann néni
Fenntartható Boldogság
1. Foglalkozást kezdő relaxáció ( kb. 3 perc)
” Összehangoló1″
2. Foglalkozást kezdő éneklés: ( kb. 4 perc)
Bagdi Bella: Jobb veled a világ
3.A téma bevezetése: „Szeretetfolyosó” (Kb. 5 perc)
4. A téma feldolgozása mesével ( kb. 5 perc)
Bezzeg Andrea: Boldog erdő- Kerekerdő
5. Kötélhúzó verseny( Kb. 5. perc)
6. A foglalkozás lezárása: ( kb.4 perc)
Boldogságfüzér készítése
Színezzék ki a gyerekek a Mf. 72 – 73. oldalán található boldogságfüzért.
7. A foglalkozást záró éneklés: ( kb. 4 perc)
Bagdi Bella: Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek …
8.A téma továbbadása, családok és óvoda bevonása:
Boldogságvár építése a homokozóban a szülőkkel közösen. Virágokkal, levelekkel, ágakkal, kövekkel, kagylókkal díszíthetjük. Vizesárok készítése.
A Boldogságóra program utolsó, év végi témája a fenntartható boldogság volt. Arról beszélgettünk, hogyan tudjuk megőrizni és fenntartani a boldogságunkat a mindennapokban, illetve mi az, ami örömet okoz számunkra. Az év végéhez közeledve közösen felidéztük a 3.b osztály legszebb pillanatait. Számos olyan iskolai programot gyűjtöttünk össze, amelyre a gyerekek szívesen emlékeznek vissza: a projektnapot, a pizzázást, a fagyizást, a játszóterezést, a színházlátogatást, a sulidiscót, a mozgásos napot és még sok más közös élményt.
A tanulók piros és fehér szívekre írták fel azokat a dolgokat, amelyek számukra boldogságot jelentenek. Az aulába a többi csoporttal együtt a boldogságóra logóját készítettük el. Jó volt látni, mennyi örömforrást találtak a mindennapokban, és milyen sok pozitív élményt őriznek ebből a tanévből. Különösen nagy örömöt jelentett számunkra, hogy az utolsó tanítási napokban egy rajzpályázaton elnyertük a fődíjat: egy osztálykirándulást, amelyre szeptemberben kerül sor. Ez méltó lezárása volt a tanévnek, és egyben izgalmas közös élményt ígér a következő tanév kezdetére is.
Ezzel a sok szép emlékkel, közös élménnyel és pozitív érzéssel zártuk le a 2025/2026-os tanévet.
Elérkeztünk a Boldogságóra Program ez évi utolsó témájához, mely a Fenntartható boldogság volt. Az utolsó foglalkozáson összegeztük, mi mindent kell tennünk-gyakorolnunk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat világunkban. Felidéztük az egyes hónapok témáit, legkedvesebb emlékeit, elkészített alkotásait. Áttekintettük az évközben alkalmazott boldogságteremtő és – fokozó technikákat, melyek a mindennapi életünket szebbé teszik, segítenek legyőzni a stresszt és a szorongást. Beköszöntött végre az igazi nyári idő, így jött az ötlet, hogy a diákok készítsék el a saját „boldogságfagylaltjukat”. Készítettünk bakancslistát is a nyárra, és az évközben felgyülemlett stresszt és negatív dolgokat egy jó kis vízipisztolycsatával űztük el iskolai életünkből a tanév utolsó előtti napján. Rengeteg örömteli eseményben lehetett része csoportomnak a foglalkozásoknak köszönhetően, melyek nagyban segítették az osztályunk, közösségünk összekovácsolódását, lelki jóllétét.