Öko- és Boldog Iskolánkban a tavasz folyamán több zöldítési projekt is zajlott.
Hegyi Klára tanárnő folytatta a zöldítési programot az iskolakert virágosításával, május
hónapban a technika órák szabadon felhasználható keretein belül a 7.a és a 7. b osztályokkal,
illetve június elején az etika órákon a 6.c és a 8.b osztályokkal a fenntarthatóbb, zöldebb és
boldogabb jövőnk reményében.
Közös célunk, hogy a gyermekek örömmel jöjjenek az iskolába. Minél élhetőbb, színesebb,
kellemesebb környezetet teremtve próbálunk ehhez hozzájárulni. Az iskolánk korábbi
zöldítési programját folytatva a fák alá és a megújított füves terület mellé most rengeteg
színpompás virágokat ültettünk.
A tanulóink elsajátíthatták az ültetés és a növényápolás egyes lépéseit. Ezen
munkafolyamatok megismerése, majd elvégzése következtében jobban sajátjukénak is érzik a
kis virágágyásokat, lelkesen ápolják, óvják, figyelik a benne fejlődő növényeket.
Fontosnak tartjuk, ha kis lépésben is, de tehettünk valamit a klímaváltozás ellen, amit egy
boldogabb, élhetőbb jövő reményében cselekedtünk.
A virágfelajánlásokat köszönjük a szülőknek, a Ramóna virágüzletnek és Rektor Dóra
Veszprém önkormányzati képviselőnek.
Boldogságóra Alapprogram
A gyerekekkel közösen gondolkodtunk arról, mit jelent az, hogy a boldogság nemcsak rövid távon, hanem hosszú távon is építhető, különösen akkor, ha odafigyelünk önmagunkra, egymásra és a környezetünkre. Az foglalkozás egyik központi eleme a közös alkotás volt: minden tanuló egy-egy szívecskére írta fel, hogy mi okoz neki örömet. A szivecskékből készült el a közös „Boldogságfa”, amely szimbolikusan is megmutatta, milyen sokféle dologból fakadhat boldogság – legyen az egy kedves szó, egy közös játék, egy ölelés, vagy épp a természetben töltött idő. A gyerekek őszinte és személyes válaszai – mint például „amikor együtt van a családom” vagy „amikor rajzolhatok” – megerősítették, hogy mennyire fontos szerepet játszanak az érzelmi kapcsolatok és az önkifejezés az öröm megélésében. Tanítóként különösen örültem annak, hogy az óra során az empátia és a kreativitás is hangsúlyosan jelen volt. A gyerekek figyeltek egymás gondolataira, örömmel mutatták meg saját szívecskéket, és nyitottan osztották meg érzéseiket. Úgy éreztem, hogy ez az alkalom nemcsak ismeretet adott, hanem egyfajta közösségi élményt is – mélyítve a kapcsolatokat és erősítve az osztályközösséget.
Tevékenység összefoglalása: A hála megélése és kifejezése játékos formában
A foglalkozást az Égig érő fa meditációval indítottuk, amely során a gyerekek testtudatukon keresztül kapcsolódtak a természethez és önmagukhoz. A nyújtózó mozdulatokkal „az égig nyúló fává” válva megélték a növekedés és emelkedés élményét, majd az inga mozgással ellazították testüket.
Ezután elmeséltem „A Hálafa története” című mesét. Közösen megtanultuk a mese mondókáját, ami segített elmélyíteni a történet tartalmát. A mese feldolgozása során beszélgettünk a hála fontosságáról, és kérdéseket tettem fel a gyerekeknek, amelyekre lelkesen válaszoltak.
A tevékenység következő eleme a „Hálamanó” segítségével történt. A gyerekek megfogalmazták, hogy miért lehetnek hálásak, milyen örömök érik őket. Ezt követően egy „Hálavonat” játékot játszottunk, melyben mozdonyvezetőt választottunk, majd a gyerekek egymás után csatlakoztak hozzá. A vonat végigkanyargott a csoportszobában, miközben együtt énekeltük Bagdi Bella: „Boldog vagyok” című dalát, ezzel is erősítve az öröm és hála érzését.
A kreatív tevékenységek során hálalevelet készítettünk. A faleveleket együtt gyűjtöttük az óvoda udvarán, miközben arra kértem őket, gondolják végig, miért lehetnek hálásak. A feldíszített faleveleket hazavitték, és egy általuk választott személynek adták át, szóban is megfogalmazva hálájukat.
A játékos részben sor került az „Elmentünk az erdőbe” játékra, amely során a gyerekek megpróbálták kitalálni, hogy kit rejtettem el a takaró alá. Ez a tevékenység erősítette a figyelmet, az empátiát és a közösségi érzést. Ezt követően csukott szemmel hallgattunk madárhangokat, és elképzeltük, hogy egy erdőben vagyunk – így segítve az ellazulást és a természethez való kapcsolódást.
A foglalkozást „hálakéz” készítésével zártuk. A gyerekek körberajzolták a kezüket, az öt ujjat különböző színekkel színezték ki, miközben öt dologra gondoltak, amiért hálásak. Ezek közül egyet kiválasztottak és lerajzoltak a tenyérformába. A kivágott kézformákból közösen egy nagy szívformát raktunk ki – ez jelképezte közösségünk összetartozását és a megosztott hála erejét.
Testmozgás
Az egészséges életmód része a rendszeres testmozgás, fontos feladatunk a gyermekek számára ezt biztosítani, lehetőleg a szabadban. A csoportomba járó gyermekek mozgásigénye nagy, ezért nélkülözhetetlen a nap folyamán a lehető legtöbb mozgásos játék, – feladat szervezése, biztosítása. A téma feldolgozását, a foglalkozást, jelen esetben is a „A haragom kifújom, mint a cica nyújtózóm”, és a „Lemegy a nap, lankad a kar, a törzsem pihenni akar” relaxációs gyakorlattal indítottuk. Meghallgattuk Bagdi Bella: Jól érzem magam boogie című dalát. A gyermekek a zenére azonnal táncolni kezdtek, majd vonatoztunk és körben táncoltunk. Az udvaron rollereztünk, futó bicikliztünk, labdáztunk, majd az „Egy-kettő-három-négy…” kezdetű mondókát elmondtuk, játékos mozdulatokkal kísérve és „Tükörjátékot” játszottunk. A tükör előtt utánoztunk mozgásformákat, sport tevékenységet, melyet a gyermekekkel közösen megneveztünk. Másik alkalommal a Bezzeg Andrea: A lusta király című meséjét, a „Kerekerdő kalandra hív téged…” mondókával kezdeményeztem. A mese után állatok mozgását utánoztuk, majd labdajátékokat játszottunk. Nagyon élvezték a játékokat, sokat nevettünk, Jó hangulatban teltek a foglalkozások.
A megbocsátás gyakorlása
A foglalkozást a „Tüdőtakarítás” és a „Kitárom a világom, mint egy virág kinyílok…kitárom a világom” relaxációs gyakorlattal indítottuk, majd a hónap dalával folytattuk, amit már rendkívül várnak és szeretnek a gyermekek. Beszélgettünk a megbocsátásról, a negatív érzelmekről, hogy sajnos előfordul velünk, hogy valakit megbántunk, esetleg bennünket bánt meg valaki. Bábok segítségével elmondtuk a „Ha valakit megbántottál…” kezdetű mondókát, és kiszíneztük a hozzá kapcsolódó színezőt. Ezt követően, báb, plüss simogató játékot játszottunk. A bábok is megsimogatták a gyermekeket, majd elmondták a gyermekek a témával kapcsolatos saját élményeiket. Beszélgettünk emberi tulajdonságokról, értékekről, majd jó tulajdonságokat neveztünk meg. Később a Süni, Mókus, Nyuszi, Mackó barátságáról bábjátékot kezdeményeztem, így megismerkedhettek a Süni negatív tulajdonságával, hogy hogyan bántotta meg Süni a barátait, és azt, hogy hogyan bocsátottak meg neki. Zenehallgatás közben táncoltunk, majd a Boldogság várának nyolcadik lépcsőfokára tették a gyermekek a megbocsátás jelét.
Apró örömök élvezete
A mindennapok során próbálunk minél több, olyan helyzeteket teremteni a gyermekek számára, amely által átérzik az öröm boldogságfokozó erejét.
A foglalkozást a „Meglengetem a karom, pedig alig akarom”, és az „Az én hangom” relaxációs gyakorlattal kezdtük, majd meghallgattuk Bagdi Bella: Imádok élni dalát. A dal hallgatása közben, játékos mozdulatokat végeztünk. Majd a gyermekekkel körben állva, kézen fogva énekeltünk. Ezután közös, a csoportról készült képeket nézegetve, felelevenítettük a közös élményeinket, amit sütizéssel „koronáztunk”. Beszélgettünk arról, hogy miért voltunk boldogok, miért mosolygunk a képeken, hogyan fejezzük ki, ha örülünk valaminek, az arcunkon miből derül ki, hogy örülünk. A csengettyűvel meséhez hívtam a gyermekeket, mondókáztunk, majd elmeséltem „Bezzeg Andrea: Újra együtt!” című meséjét. A mese után tükör előtt játszottunk érzékelő játékot. A tükör előtt megérintettük, megneveztük az érzékszerveinket, majd lerajzoltuk és beragasztottuk az érzékszerveink mellé, hogy mi okoz számunkra örömöt. Beszélgetés során kiderült számunkra, hogy több gyermek az óvodánkban érzi a legjobban magát: „Akkor vagyok a legboldogabb, amikor itt játszok!” Az apró örömök jelét kiszíneztük, majd felragasztottuk a boldogsághoz vezető lépcsőre. Végül meghallgattuk „Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át engem” című dalát, közben megöleltük egymást, és örömtáncot jártunk.
Megküzdési stratégiák
A téma feldolgozását megelőzően, elrejtettem a gyermekek néhány kedvenc plüss játékát. Amikor észrevették, hogy kedvencük nincs a helyén, átadtam a gyermekeknek egy borítékot, ami tartalmazta, hogy hogyan szerezhetik vissza azokat. Egyszerű feladatokat állítottam össze a játékok visszaszerzése céljából:
közösen elénekeltük az „Itt a farsang áll a bál…” kezdetű dalt.
játékos mozgással egybekötve is elénekeltük
közösen elmondtuk a farsangi mondókánkat
alagút mászás (székekre rögzített karikák, majd asztalok alatt) átmászva jutottunk a célhoz, aki nem mert az „alagútban” menni, a karikákba lépegetve haladt tovább.
Amikor teljesítették a gyermekek a feladatokat, akkor megkapták a játékokat, és közösen a helyükre tettük azokat. Nagy boldogság volt számunkra, amikor a kihívásokat teljesítve visszakapták a játékokat. Építettünk tornyot, és „Hajótöröttek” játékot is játszottunk. A gyermekek nagyon szerették a játékokat.
Ezután, relaxációs gyakorlatokat végeztünk: „A medve vagyok, cammogok”, és az „Arcizomlazítás játékosan” relaxációs gyakorlatot alkalmaztam. A kis csengettyűt megszólaltatva, mesehallgatásra hívtam a gyerekeket. Elmondtuk a mondókánkat, majd elmeséltem Bezzeg Andrea: Aranykulcs című meséjét. A mese után meghallgattuk Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó dalát, közben színeztünk. Másik alkalommal táncoltunk, és játékos utánzó mozdulatokat végeztünk.
Boldogságóra – Fenntartható boldogság az 1. számú napközis csoportban
„A boldogság különös dolog: ha megosztjuk másokkal, megsokszorozza önmagát.”
(Paulo Coelho)
A júniusi boldogságóránk központi témája a fenntartható boldogság volt. Ez alkalommal a boldogság receptjét szó szerint is elkészítettük – méghozzá egy közös spagetti főzéssel.
A délután nemcsak az ízekről, hanem az együttműködésről és az örömteli pillanatokról szólt. A főzésbe a 7–8. osztályos tanulók is bekapcsolódtak, így igazi évfolyamok közötti együttműködés alakult ki. A tészta főtt, az illatok belengték a konyhát, mi pedig közben zenét hallgattunk és együtt énekeltünk – hangosan, vidáman, felszabadultan.
A gyerekek aktívan részt vettek minden mozzanatban: volt, aki kevert, más szeletelt, megint más az asztalt terítette meg. Mindenki hozzátett valamit – és nem csak az ételhez, hanem a közös örömhöz is.
A közösen elkészített spagettit jóízűen fogyasztottuk el, de az igazi táplálékot az együtt töltött idő jelentette. A nevetések, a dalok és az a tudat, hogy valamit együtt hoztunk létre, örömet adott mindannyiunknak.
Ez a boldogságóra emlékeztetett bennünket arra, hogy a fenntartható boldogság nem a nagy dolgokban rejlik, hanem az ismétlődő, örömteli közös tevékenységekben, a figyelemben, az együtt éneklésben, a közös főzés meleg pillanataiban.
Figura Tünde
napközis nevelő
Kiskunmajsa, 2025. 06. 16.
AZ OPTIMIZMUS GYAKORLÁSA- Boldogságóra vázlat 1.
A foglalkozás helye: Kmety György Evangélikus Általános Iskola és Óvoda, Marcaltő
A foglalkoztatott korcsoport: vegyes
A foglalkozást vezeti: Pus Tiborné Kalmár Katalin- óvodapedagógus
A foglalkozás témája: Az optimizmus, mint boldogságfokozó technika gyakorlása
A foglalkozás célja: Kitartóvá válni a kihívások során, legyőzni az akadályokat. Lelkileg immunizálni a gyerekeket, hogy megtanuljanak ellenállni a tehetetlenségnek, a megoldhatatlan problémákkal szembenézzenek és ne adják fel.
A foglalkozás feladatai: A gyerekek találkozzanak az optimizmus lényegével: mindig mindenben megtalálni a jót és a cselekvőképesség érzésével.
0. (MOTIVÁCIÓ):
A játékidőben elkészített műanyag szemüvegek felpróbálása, variálása szín és forma szerint.
1. MOZGÁSALAPÚ RELAXÁCIÓS GYAKORLAT:
Gyertek álljunk körbe. Karotokat tárjátok szép, mintha a napot hívnánk, hogy süssön ránk. Szívjuk be a levegőt az orrunkon lassan. Kifújáskor engedjük ki magunkból a fáradtságot, a feszültséget, az izgalmat, a bánatot. Halljam, ahogy kifújod lassan a levegőt! (5x ismételjük) „Napimádás” 3.gyakorlat- Boldogságóra kézikönyv 3-6
2. ZENEHALLGATÁS- KEZDŐ ÉNEKLÉS:
Bagdi Bella: Pozitív mondóka- www.doldogsagora.hu/gyerekdalok-3-6
3. A TÉMA BEVEZETÉSE:
Hogy érzitek most magatokat? Nézzétek ezt a két arcot. Tudtok ilyen vidáman mosolyogni ti is? És szomorkodni? (utánzás arcjátékkal, testmozdulatokkal) Körbe viszem az arcokat, kérlek utánozd, amit látsz.
Játszunk nevettető játékot két csapatban, cserélve
Te szoktál szomorkodni? Mikor? Mitől múlik el a bánatod? Mit tudsz tenni, hogy elmúljon a bánatod? (beszélgetőkör indítása, a nagycsoportosoknak és a bátrabbaknak időt hagyok a gondolataik kifejezésére, átadására)
4. A TÉMA FELDOLGOZÁSA:
Hallgasd csak megszólalt a csengettyű!
Kerekerdő kalandra hív téged,
hallgasd mit súgnak a tündérek,
…
Tódi törpe varázsszemüvege- Boldogságóra kézikönyv 3-6 1. fejezet 60.oldal
A mese végén elmondhatod, mire kellett a szemüveg?
Voltatok már szomorúak? Ki segített nektek megnyugodni? Mitől lesz jókedved? Mit láttok Szépnek a világban? Milyen lehet a varázsszemüvegben látott világ? Mi az, amit másképpen szeretnétek? Mi az, amin változtatnátok, ha lehetne?
Próbáljuk ki! Hoztam nektek egy kis szemüveget. Azt fogjuk játszani, hogy sikerül-e meglátnotok vele a rossz dolgokban a jót. Meséld el, hogy történt e veled rossz dolog és mi volt benne, ami jó volt? Mitől fordult jóra a történet?
Készítettem nektek az asztalra papírszemüvegeket. A jeledet megtalálod a rajta. Ezt a szemüveget haza is viheted és ha rossz a kedved csak vedd föl és próbálj a jóra koncentrálni: „miért jó neked most?”
5. A FOGLALKOZÁS LEZÁRÁSA:
Meghallgatjuk újra Bagdi Bella: Pozitív mondóka
6. A TÉMA TOVÁBBADÁSA:
Értékeim fája- Boldogságóra kézikönyv 75.o. elkészítése.
Óvodásaink nagyon szeretnek mozogni, így minden nap lehetőséget adunka mozgásra. Az óvoda kertjében vagy a tornaszobában. A szobor játék mindig nyerő a gyerekek körében!