A „Kicsi vagyok én”, ölelőperc, Boldogságmondóka kezdőrituálé után az „Arcizomlazítás játékosan” és a ”Totyog a liba, nagy a galiba” relaxációs gyakorlatokat végeztük el. Meghallgattuk a hónap dalát („Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek”), körben ülve mindenki megkérdezte a mellette ülő pajtásától, hogy „Kis barátom, hogy vagy?” és Boldog Dóra mesekezdő mondókája után meghallgatták a „Süni irigy lesz” című történetet, ami a „Maci bajban van”-hoz hasonlóan azért is áll közel hozzánk, mert a gyerekeknek is feltűnt, hogy a mi ovinkban pont erről a három állatról (Maci, Süni, Nyuszi) vannak elnevezve a csoportok. A mesét követő beszélgetés után (több-kevesebb sikerrel) megpróbáltunk fonalból pókhálót csinálni a „Mindenkinek van barátja” játék alapján, majd a „Szervusz, kedves barátom” párválasztós játékkal zártuk a közös részt. Ezután egyéni vagy mikrocsoportos formában barátságmandalát színezhettek/vághattak a gyerekek, miközben többször elhangzott a Barátságmondóka és dúdolgatták egyik másik boldogságórás dalocskát is („Szép nap…” és „Pozitív gyerek”).
Boldogságóra Alapprogram
Csólyospálosi Általános Iskola
Pókhálóábra segítségével összeszedtük, mik jutottak eszünkbe a boldogság órákról. Jobbnál jobb élményeket sorolhattunk fel és nagyon jókat beszélgettünk. A legkedvesebb gyakorlatainkat is felidéztük, eljátszottuk.
Csólyospálosi Általános Iskola
Bagdi Bella relaxációs gyakorlata után a gyerekekkel lerajzoltuk a megbocsátás pillangóit.
Csólyospálosi Általános Iskola
Miután okosodtunk egy videóból, milyen hatással van a mozgás a testi- és lelki egészségünkre, a Just Dance nevű videójátékból kivett youtube videók segítségével jól megmozgattunk magunkat.
A „Kicsi vagyok én”, ölelőperc, Boldogságmondóka kezdőrituálé után az „Arcizomlazítás játékosan” relaxációs gyakorlat következett, majd egy vidám táncba kezdtünk a „Pozitív gyerek vagyok” című személyiségfejlesztő gyerekdalra, mely annyira elnyerte a gyerekek tetszését, hogy a foglalkozáson kívül, a mindennapos testnevelés részeként is megjelent. Találkoztak Boldog Dórával (egy fonalhajú botbaba), akinek mesekezdő mondókája után meghallgatták „Tódi törpe varázsszemüvege” című történetet. Ezt követően beszélgetést kezdeményeztem a könyvben is javasolt kérdések segítségével, majd két vicces partyszemüveget próbálhattak fel a gyerekek, melyet egy időre a csoportunkba költöztettem, hogy szükség esetén felvehessék és szebbnek láthassák benne a világot. Közben gyakoroltuk a „Van nekem egy szemüvegem…” kezdetű mondókát, végül többféle sablon közül választva mindenki elkészíthette papírból a saját varázsszemüvegét, illetve az optimizmus jelképét, egy sárga mosolygós szmájlit (krepp papírral ragasztás technikájával). Az intézményünk bejáratánál elhelyeztünk egy sárga (szmájlis) lapot, melyre a szülők, kollégák intézményünkkel kapcsolatos optimista gondolatokat, pozitív üzeneteket írhattak, de első kezdeményezésre még nem túl sok visszajelzés érkezett, kicsit bátortalanok voltak.
Évek óta csatlakozunk a „Mosolygós Magyarokért Mozgalomhoz”, melynek keretében idén is az idősek napi ünnepségen osztottunk mosolygós üzenetekkel ellátott kártyákat az eseményen részt vevő vendégeknek, melyet ismét örömmel fogadtak tőlünk. Október 15-én, az „Ölelés világnapján” pedig végigölelgettük intézményünk csoportjait és a konyhás néniket is!
Csoportunkban (sőt az egész intézményben) első alkalommal került sor a Boldog Óvoda cím megpályázására, boldogságórák tartására, így bevezetésként próbáltam egy olyan rituálét kialakítani, ami végig kísérheti az egész nevelési évet. Ez a rituálé egy dalból („Kicsi vagyok én, majd megnövök én, én leszek a legboldogabb a Föld kerekén!” – Boldogságóra munkafüzet 3-6 éveseknek, 11. oldal), egy „ölelőpercből” (körben állva elindítok egy ölelést, amit minden gyermek tovább ad a mellette lévőnek, míg az ölelés visszaér hozzám; minden ölelés addig tart, amíg a gyerekeknek jól esik) és a Boldogságmondókából (Boldogságóra Kézikönyv 3-6 éveseknek, 45. oldal) áll. Minden Boldogságórás foglalkozást ezzel a hármassal kezdünk és a Boldogságmondókával zárunk.
A relaxációs gyakorlatok közül elsőként az „Együtt az Á, O és U hangokban!”-t választottam, amit kicsit megilletődötten fogadtak, de a végére belejöttek. A hónap zenéje („Szép nap, ölelj most át engem”) nagyon fülbemászó volt, mosolyogva kapcsolódtak be az éneklésébe. Érdeklődve hallgatták a „Maci bajban van” mesét, melyet síkbábokkal szemléltettem, majd többszöri nekifutásra elkészítettük az első közös Hálakertünket (tenyérnyomatozás) is, melyhez mindenki három darab (különböző méretű) virágot színezett/vágott, azok közül az egyiket a kertbe ragaszthatták, a másikat egy csoportunkba járó barátjuknak adhatták, a harmadikat pedig hazavihették és valamelyik családtagjuknak ajándékozhatták, megfogalmazva, hogy miért hálásak neki(k).
Váltsuk valóra mi bennünk van, éljük meg mit kínál számunkra az élet…..
A mindennapok során arra törekszünk minél több, olyan helyzetet, szituációt és élményt teremtsünk a gyermekek számára, amely által átérzik az öröm boldogságfokozó erejét, az apró örömök élvezetét, azélet adta pozitív dolgokat. Hiszen minden napnak megvan a maga szépsége, jósága, csak észre kell vennünk. Lehet az a napsütés, lágy meleg szellő, színes virág, madárfütty, kedves szó a társunktól, apró kedvesség……ezt tudotosítom a gyermekekben!
A foglalkozást az „Az én hangom”… relaxációs gyakorlattal kezdtük, majd meghallgattuk Bagdi Bella:” Imádok élni” c. dalát, miközben játékos mozdulatokat végeztünk, majd körben állva, kézen fogva énekeltük. Ezután felelevenítettük a közös élményeinket, elmékeinket, amiket az év során közösen átéltünk, a közös programokat, és jókat kacagtunk. Évet zártunk. Volt benne minden féle játék, tánc, tevékenység, program, egy nagy színes kavalkád., és persze sok -sok öröm, jókedv, kacagás, és közösen átélt boldog pillanat. Beszélgettünk arról is, hogy miért voltunk és vagyunk boldogok, miért és kiért adhatunk hálát, hogyan fejezzük ki, ezeket az érzelmeket. Mondókáztunk a már jól ismert mondókákból vegyítve, majd elmeséltem „Bezzeg Andrea: „Újra együtt!” című meséjét. Tükör előtt játszottunk mimikai arcjátékot, és lerajzoltuk hogy mi okoz számunkra örömöt. Beszélgettünk róla, kifejtettük közösen. Meghallgattuk „Bagdi Bella: „Szép nap, ölelj most át engem” című dalát, megöleltük egymást a szeretet jelevél, majd körtáncot járva énekeltünk tovább.:)
Boldogságot, bárhol, bármiben találhat az ember, kinek. mit jelent a boldogság….figyelmesen kell élni napjainkat, hogy észrevegyük mindazt, amit kapunk, amit adhatunk, ami boldoggá teszi életünket.
Nyuszis boldogság
Az utolsó hónap témája a fenntartható boldogság. A nevelési év során megismerkedtek a gyerekek a 10 hónap boldogság témaköreivel. Életkoruknak megfelelően eljátszhatták, kibeszélhették, bemutathatták, eldramatizálhatták azokat az érzelmeket, gondolatokat, amik eddig megfoghatatlanok voltak. Alakult személyiségük, egymás iránti kapcsolatuk erősebbé vált, konfliktusaikat helyesebben kezelik, érzelmeiket megpróbálják megfogalmazni.
Június hónapban minden boldogság téma kapott egy kis szerepet. Az ismétlés, gyakorlás, felelevenítés kerek egésszé varázsolta a fenntartható boldogság témáját. Ugyanis akkor értünk célt, ha a havi témák összeállnak és egy jobb közérzetet, nagyobb önbizalmat, kiegyensúlyozottabb lelki világot adnak a gyermekeknek.
Gyakoroltuk a hálát, a hálaadást, mindennap elmeséltünk egymásnak egy-egy apró örömöt, a napi összezörrenések lehetőséget adtak a megbocsátás gyakorlására. Ha épp rossz napunk volt, megpróbáltuk egymást felvidítani, baráti gesztusokkal a másikat jobb kedvre deríteni. Igyekeztünk optimistán gondolkodni, a jó levegőn sokat mozogni és kirándulni. Ha egy célt kitűztünk, azt megvalósítani, akadályokat megugrani, sokszor önmagunkat felülmúlni.
Tevékenységek június hónapban:
– Hála: Hálát adtunk a szép időért, hálásak voltunk, hogy az idő nekünk kedvezett és elmehettünk kirándulni. Gyönyörű virágokat ültettünk, gondozhattuk a kertünket, amiben azóta is gyönyörködhetünk.
– Apró örömök élvezete: Ahogy megjött a jó idő, az udvaron tízóraiztunk, meglepiből fagyizni mentünk.
– Optimizmus gyakorlása: évzáró próbákon a gyakorláskor szükség volt az optimizmusra, önbizalomra, hogy igenis menni fog.
– Boldogító jó cselekedetek: tanyalátogatás során, állatok gondozásának megtanulása, kisállatokkal való helyes bánásmód gyakorlása- ház körüli állatok simogatása, szeretetteljes közeledés feléjük.
– Célok megvalósítása: Évzáró műsor előadása közönség előtt.
– Megbocsátás: konfliktusok helyes kezelése életkoruknak megfelelően. Önállóbb helyzet és problémamegoldás.
– Megküzdési stratégiák: Önálló, egyéni vállalások gyakorisága. A gyermekek saját korlátainak „megugrása”. Rövid meditációk végzése, megnyugvás, koncentráció fejlesztése.
– Társas kapcsolatok: Közösségformálás a kirándulások, séták, közös élmények, kertészkedés, közös pizzasütés során. Egymással szembeni türelem, elfogadás gyakorlása. Páros, mikrocsoportos és egész csoportot érintő játékok, együttjátszás és munka jellegű tevékenységek végzése.
– Testmozgás: sokkal több idő töltése a szabad levegőn, játszótéri séták, kirándulások, Ovi foci pálya használata.
Zárásként emlék tablót készítettünk, ahol megjelenítettük a 10 hónap pici ábráját. Közös fotókkal, szívekkel díszítettük. A sok közös élmény, szeretetteljes pillanat megjelent egy karton papíron, amit mi töltöttünk meg érzésekkel. Felelevenítettük a közös emlékeket, megbeszéltük, melyik mikor történt és épp mit csináltunk, amikor a kép készült. A gyerekek szívesen nézték vissza magukat, örömmel meséltek a képről. A szülők olyan idézeteket hoztak a tablóra, ami számukra a boldogságot a legjobban tükrözi.
Köszönöm a szülőknek, a közösségnek és elsősorban a gyermekeknek a nyitott hozzáállást a boldogság foglalkozásokra.
„Valahányszor megengeded magadnak a boldogság megélését, akár csak pillanatokra is, kitárul a szíved, a lelked befogadóvá válik, és feltámad benned az a vágy, amivel a világra érkeztél.” /Bauer Barbara/
Sombereki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
A Föld bolygó helyébe képzelve magukat a gyerekek elmesélték, miaz, ami örömet okoz nekik, és mitől sírnak. Megbeszéltük,hogy ők mivel és hogyan óvhatják a Földünket.