Az utolsó órán a 9.A osztállyal a tanév boldogságóráinak összefoglalását tartottuk. Átbeszéltük az órák témáit, és azt, hogy mi mindent használnak az elhangzottakból. Tulajdonképpen minden témához volt a tanulóknak kedves emlékük, útravalójuk; kicsit nosztalgiáztunk.
Legkedvesebb témájuk a társas kapcsolatok volt.
Elkészítettük az évet összefoglaló plakátunkat, melyet a faliújságra is kihelyeztünk.
Megnéztük a Boldogság nyomában című filmet, amelyet utána megbeszéltünk. A tanulók kiemelték a főszereplő kitartását, optimizmusát és azt, hogy még a legnehezebb élethelyzetekben sem adja fel a reményt. A film tulajdonképpen a boldogságórák összes témáját feldolgozza, melyet a tanulók hamar észrevettek.
Boldogságóra Alapprogram
Az utolsó órán a 10.A osztállyal a tanév boldogságóráinak összefoglalását tartottuk. Átbeszéltük az órák témáit, és azt, hogy mi mindent használnak az elhangzottakból. Tulajdonképpen minden témához volt a tanulóknak kedves emlékük, útravalójuk; nem igazán volt, amit külön kiemeltek volna. Pozitívként értékelték, hogy részletesen megismerhették erősségeiket, így ezeket immár tudatosabban igyekeznek használni.
Megnéztük a Szalontüdő című kisfilmet, mely elnyerte a tanulók tetszését. Elmondták, hogy mennyire fontos a figyelem és a kommunikációi az életben, melyre a film is figyelmeztet. Ha valamit nem értenek, vagy bizonytalanok, fontosnak tartják, hogy kérdéseket tegyenek fel, mellyel tisztázhatóak a bizonytalan helyzetek, félreértések. A tanulóknak a csokis rész tetszett legjobban.
Az óra végén elkészítettük a tanévet összefoglaló plakátunkat, melyet a faliújságra ki is helyeztünk.
Júniusban végig mentünk a gyerekekkel a Boldogságórákon megvalósított témákon. Megbeszéltük, hogy melyik téma, játék tetszett nekik a legjobban és miért. Sokat beszélgettünk arról, hogy hogyan alakítsuk az életünket, hogy mindig boldogok lehessünk. Egyáltalán létezik- e ilyen? Nagyon érdekes volt hallani a véleményüket, tapasztalataikat. Elkészítette minden tanuló a saját önbizalom hátizsákját, melybe belepakolta, hogy mitől is lehet ő boldog.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
A tanév utolsó hónap boldogságóráin visszatekintettünk a 9 hónap témáira. Ki-ki kiválaszthatta, hogy melyik boldogságfokozó. technika az, amelyikre szívesen emlékezik vissza és boldogan alkalmazta. Tisztáztuk a fenntartható boldogság jelentését és hogy igazi kihívás megőrizni és fenntartani a mindennapok során. Elvégeztük A Föld szemüvegén át szerepjátékot is. Szemüveget készítettek (Föld bolygó-földlakó) és párban beszélgetést folytattak. Célja volt, hogy a gyerekek a Föld szemüvegén keresztül láthassák a világot és tegyenek valamit a környezetünk védelme érdekében. Elolvastuk Ubuntu c. afrikai történetet is, mely a tartós boldogság kulcsáról és az összetartozásról szólt. Nyárra szóló boldogságfokozó gyakorlatokat is kaptak. Június 17-én tanulmányi kirándulást tettünk a Nyíregyházi Állatparkba, ahol felejthetetlen napot tölthettünk el. A június 21-i iskolai tanévzáró ünnepségen osztályunk 8 tanulója kimagasló, 5 tanuló pedig jeles tanulmányi munkájáért részesülhetett jutalomkönyvben és oklevélben. Ez a rövid hónap méltó lezárása volt a 10 hónapos személyiségfejlődésnek és a megérdemelt nyári vakáció kezdetének.
A tizedik téma a fenntartható boldogság volt a boldogságóra keretében, melyet heti tervnek megfelelően valósítottam meg. Cél, feladatrendszer: Az eddigi kilenc hónap témáit a gyerekek tudják alkalmazni mindennapi életükben! Alkalmazzák a már megismert boldogságfokozó technikákat! Őrizzék meg a boldogság új szintjét, a gyakori pozitív érzelmeket! Életre szóló utazás, életre szóló kihívás. Kiemelt fejlesztési terület, differenciált fejlesztést igénylők: pozitivitás iránti elkötelezettség, tettvágy, társak támogatása, együttműködési képesség, önismeret, énkép, önérvényesítés fejlesztése, viselkedés a tevékenységekben: motiváltság, elmélyültség fejlesztése. Játékaink voltak: Szeretetfolyosó, Seprűtánc
Bízz bennem! Boldogság várat építettünk a homokozóban. Személyiség fejlesztő dalokat hallgattunk, Bezzeg Andrea: Boldog erdő- Kerekerdő meséjét hallgathatták meg a gyermekek. Kirándultunk szülőkkel együtt a debreceni Nagyerdőre, kincseket gyűjtöttünk, játszottunk a boldogság erdőben! Felidéztük közös emlékeinket, boldog pillanatainkat, képeket nézegettünk laptopon. Boldogság fűzért, boldogság órát készítettünk. Gyermekeink elbúcsúztak óvodánktól, minden gyermek ősszel iskolába megy.
Megkérdeztem őket, hogy kinek mit adott a sok-sok Boldogság óra, mit visznek magukkal az iskolába. A tartalmas beszélgetésekből néhány gyermek érzéseit, gondolatát írtam le.
A válaszok a következők voltak:
1.gyermek: „Ebben a csoportban nagyon nagy a szeretet. Mindent megosztottunk egymással, segített mindenki ha szükségem volt rá, és hogy az óvónénik mindig biztattak, hogy bátrabb legyek.”
2.gyermek: „ A szeretet a legfontosabb a világon! Ebben a csoportban többet beszélgetnek velünk, rólunk, hogy mit érzünk, hogy mit gondolunk. Ezektől a beszélgetésektől boldogabb lettem!”
3.gyermek: „Mindig mindent megtudunk, és meglehet szépen beszélni. Hogy hogyan viseljem el a kudarcot, hogy nem adunk fel soha semmit! Megtanultam, hogy miért van szükségünk a szabályokra, és azt, hogy hogyan lehetek egészségesebb, hogy szeressek tornázni. Megtanítottátok, hogy hogyan lehet egymást szeretni, hogyan lehet egymástól bocsánatot kérni. Attól vagyok boldog, hogy ebbe a csoportba járhattam, hogy mindent megtettetek azért, hogy sikeres legyek majd az iskolában is. Megtanítottátok, hogy hogyan kezeljem a dühömet, a szomorúságomat. A gólyahír csoportban a legjobb gyerekek vannak! Annak örülök a legjobban, hogy ti itt vagytok nekünk! Az egész bolygót megszerettem! Az egész bolygó, óvoda, a csoportom benne van a szívemben, és nagyon szeretek mindenkit!”
4.gyermek: „Az örömöt, a boldogságot, a szeretetet, a hálát. Azt, hogy hogyan viselkedjünk, beszéljünk egymással. Mindenki másmilyen, de mindenkit úgy szeretünk ahogy van, amilyen!”
5.gyermek: „Nagyon sok közös élményt szereztünk! Sok mindent megtanultunk magunkról. Ebben a csoportban mély barátságok vannak. Hogy minden jót-rosszat meg lehet szépen beszélni. Ez a legjobb óvoda, csoport! A vitákat meg lehet oldani minden jóval, beszélgetéssel. Elmondani türelmesen, hogy mit érzünk. Ebben a csoportban mindenkinek a szíve: arany!”
6.gyermek: „Mindig mellettem voltál, mindenben segítettél. pl: Hogyan kell kibékülni, hogyan kell szép szavakkal megbeszélni ha nem értünk egyet a barátnőimmel. Mindenki más, de mindenkit szeretünk és elfogadunk! Mindenki a szívemben van. A Boldogság órák azt is megtanították, hogy még többen bele férnek a szívembe, és hogy még mindig férnek bele. Ez azért van, mert itt mindenki kedves. Az is nagyon jó, hogy mindig a kedvünkben jársz, és megtanítasz mindenre!”
7.gyermek: A Boldogság órák sok-sok meséjét, hogy ki lehet javítani ha valami rosszat csinálunk. Mindegyik témát nagyon szerettem, mert mindig tanultunk belőlük. Jókat is szórakoztunk, nevettünk, jókat beszélgettünk. Sok mindent megértettem általuk. Még emlékszem a meséből az ölelésre. Ez nagyon tetszett nekem. „Legszebb, két kezem által ajándékozott, minden földi jóval megáldott reggeli.”
8.gyermek: „Kedvesek a gyerekek és a felnőttek is. Sokat beszélgettünk rólunk, hogy mit érzek, hogy hogyan tudjam elmondani.”
Végül felragasztottuk a Boldogság vár tizedik lépcsőfokát.
A 10 hónapos program lezárása. Jobb Veled a világ!
Búcsúzunk egymástól, hísz a gyerekek szeptembertől már iskolások lesznek.
A tevékenységek összeállításakor törekedtem arra, hogy az óvodásaink átéljék azokat a hatóerőket: pozitív érzelmek, optimális időzítés és változatosság, társas támogatás, motiváció, erőfeszítés és elköteleződés, szokássá válás amely fenntartható boldogság elérését támogatja.
Sokak által kedvelt verssel ismerkedtek meg a gyerekek a hét elején -Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje- sokan behunyt szemmel hallgatták végig a verset, a feltett kérdésre igyekeztek a vers szavaival válaszolni. Ez a vers kapcsolódott a Környezetvédelmi világnaphoz az állatvédelem, az állatokról való gondoskodásról való érzékenyítésre is nagyon jó lehetőség volt.
A különböző anyagokkal való ismerkedést egy bárány gyapjúval kezdtük el, nagyon kellemesen volt számukra annak simogatása, közben megfogalmazták érzékelésüket szavakban: puha, meleg. Hét közben bármikor elvették a vánkost, volt aki a fején hordozgatta, volt aki ráhajtotta a fejét és úgy pihent.
A következő napon a „Mi leszek ha nagy leszek!” játékkal dolgozták fel a jövőbeli elképzeléseiket, a munka fontosságának, hasznosságának a lényegére igyekeztük a gyermekek figyelmét felhívni.
Néhány nappal később újra előkerült a bárányszőrme, hozzá több anyagot igyekeztem összegyűjteni. Zöld Óvodaként, fontos feladatunk az újrahasznosítás lehetőségeinek bemutatása, így mindig van a csoportszobában papírdoboz alapanyag, csomagolók stb.. Az anyagok előkészítésekor beszélgettünk arról, hogy szőnyeget fogunk készíteni: az egyik kislány ötlete az volt, hogy szív formájú legyen a szőnyeg, hísz a boldogságot szívünkkel is érezzük.
A tevékenység motivációjához ezért szív formát és az „Az én szívem kis óra” mondókát alkalmaztam, majd körbe adtuk egymásnak az anyagokat, megtapogatták azokat, elmondták közben mit éreztek.
Érdekesnek tartottam, de természetesnek is, legtöbben a bárányszőrmét érezték legkellemesebb tapintásúnak: megbeszéltük, hogy az természetes anyag, a többit pedig gépek készítik.
Az előkészített anyagok közül mindenki választhatott, közben elmondta, hogy miért azt választotta.
Újra felelevenítettük a MINDFULNESS gyakorlatokat, amit év közben elsajátítottak, majd a STOP gyakorlatot tovább segítette az érzelemszabályozás fejlesztését.
Több alkalommal meséltem el az UBUNTU afrikai mesét, a mese után a mellékletben szereplő színezőt színezték ki. Az utolsó napon újra felelevenítettük, az egyik óvodásunk szinte pontosan eltudta mondani a mese mondanivalóját. A gyerekek közösen fogyasztották el a színes cukorkákat.
Boldogságórák megtartása utat mutatnak számomra is fenntartható boldogsághoz. Ezt igyekszem átadni az itt dolgozó kollektívának is.
A gyerekekkel közösen beszélgettünk arról, mit jelent az, hogy boldogság. Mitől vagyunk boldogok? Hogyan tudunk mi is boldogságot okozni? A foglalkozás egyik eleme a közös alkotás volt: minden tanuló egy-egy mosolygó napocskát készített, majd elmondták, hogy mi okoz nekik boldogságot. A sok mosolygó napocska szimbolikusan is megmutatta, milyen sokféle dologból fakadhat boldogság – legyen az egy kedves szó, egy közös játék. A gyerekek figyeltek egymás gondolataira, örömmel mutatták meg saját munkájukat.
A januári boldogságóránkon ráhangolásként meghallgattuk A Győzelem Tündér Dalát, majd relaxáció következett a „Villámlazítás” és a „Repül a karom…” mozgással.
A beszélgetőkörben tudatosítottuk, hogy a boldogság megéléséhez kiemelkedően fontos olyan célok kitűzése, és az elérésükért tett erőfeszítés, amelyek értelmesek. Nem mindig könnyű feladat kiválasztani a lehetőségek közül azt a célt, ami éppen szolgálni tudja azt, hogy a lehető legjobb önmagunkká váljunk.
Mivel már hetedikesek vagyunk, távolabbi céljaink kijelölésében nagy jelentőséggel bír a pályaválasztásra való felkészülés. A gyerekek korábban az intézmény falain belül ismerhették meg a pályaválasztást meghatározó tényezőket: szakmákat, szakképzési lehetőségeket. Plakátokat készítettek az őket érdeklő lehetőségekről.
Elképzeltük, hogy húszévesek vagyunk, és mindenki elmesélte, hogy mi történt vele az elmúlt években: munkáról, családról esett szó elsősorban.
Otthoni feladatként az előző évben elkészített bakancslista kiegészítését kértem a gyerekektől.
A decemberi időszakban kiemelten foglalkoztunk a jó cselekedetek fontosságával, a feltétel nélküli segítségadás örömével, és azzal, hogy mit érzünk, amikor segítünk másoknak. A gyerekekkel közösen beszélgettünk arról, hogyan tudunk segíteni egymásnak, a felnőtteknek és a családtagjainknak. Megosztották, milyen házimunkában szoktak részt venni otthon, és arra bíztattam őket, hogy próbáljanak meg még több segítséget nyújtani szüleiknek. 1-1 beszélgetés alkalmával örömmel számoltak be arról, ki milyen módon segített otthon, ezzel is megerősítve bennük a segítő szándék értékét.
Az otthoni tevékenységek mellé egy kis játékos feladatot is kaptak, amelyet örömmel teljesítettek. Csoportszinten is sokféle játékos formában gyakoroltuk a jó cselekedeteket. Játszottunk például zokni- és kesztyűpárosító játékot, amely a házimunka gyakorlását segítette elő. Szívecskéket készítettünk, amelyeket beteg gyerekeknek küldtünk el, ezzel is erősítve a gyerekekben az együttérzést és az önzetlen segítség fontosságát. Ezt követően angyalkákat színeztünk, majd közösen megtanultunk egy arcmasszírozó mondókát, amit többször is elismételtünk, miközben finoman masszíroztuk az arcunkat. A gyakorlat energizáló hatása érezhető volt a gyerekeken: frissebbek, tevékenyebbek lettek, könnyebben koncentráltak a különféle feladatokra, ezért ezt a mondókát szívesen használtam különböző tevékenységek előtt.
Különösen nagy élményt nyújtott a „Jó királylány – jó királyfi” játék, amely során a gyerekek szívecskéket gyűjthettek a jó cselekedeteikért, és a legtöbb szívecskét szerző gyermek elnyerhette a „Jószívű királyfi” vagy „Jószívű királylány” címet. Ez a játék segített abban, hogy a gyerekek még inkább értékeljék a jóindulatú viselkedést és törekedjenek az együttműködésre.
A foglalkozásokon sok olyan játékot játszottunk, amelyekben megmutathattuk, hogyan tudunk kedvesek lenni egymással, és hogyan fejezzük ki a szeretetünket.
Az „Adni-kapni” játékban a gyerekek párokban dolgoztak együtt, és egymásnak adogattak egy plüssállatot, egyszer alul, majd magas tartásban visszaadva, körforgásos ismétléssel. Ez a játék nemcsak a mozgáskoordinációt fejlesztette, hanem a közös élményeken keresztül erősítette a társas kapcsolatokat is. Az „Ajándékozós” játék során a gyerekek olyan nem tárgyi ajándékokat adhattak egymásnak, mint egy mosoly, ölelés, simogatás vagy kézfogás. A „Nyomozós” játék célja az volt, hogy titokban végezzenek el valamilyen jó cselekedetet otthon – például elpakolják a játékaikat vagy kivigyék a szemetet –, és hagyják, hogy a szüleik kitalálják, ki volt a titkos jótevő.
A tevékenységemet az arcmasszírozós mondókával indítottam, amely segített a ráhangolódásban, a nyugalom megteremtésében és az energiaszint növelésében. A gyerekek a„Didergő király” című mesét, amelyhez kapcsolódóan beszélgettünk a történet tanulságairól és az empátia fontosságáról. Emellett az „Egyszer egy királyfi” című dalt is meghallgattuk, amelynek szövegét közösen értelmeztük, hiszen annak tartalma nehezebben érthető a gyerekek számára.
Összességében a hónap során megélt közös élmények, a jó cselekedetek gyakorlása és az együtt töltött tartalmas idő mind hozzájárultak a gyerekek szociális és érzelmi fejlődéséhez, valamint ahhoz, hogy egy elfogadóbb, segítőkészebb közösséget formáljunk.
A decemberi boldogságórát a „Jó emberré csak szívemmel válhatok” című Bagdi Bella dallal kezdtük.
Ezután elolvastuk a Hófödte hegy történetet. Megbeszéltük, hogy miért a Szeretet maradt az utolsó pillanatig, és hogyan jelent meg a „jó cselekedet” mint fontos motívum a történetben. Visszaemlékeztünk arra, hogy az elmúlt évben milyen jócselekedeteink voltak, vagy hol láthattuk ezeket a közvetlen környezetünkben. Eldöntöttük, hogy ebben az évben is a korábbiakhoz hasonlóan személyre szabott ajándékokkal készülünk családtagjainknak, barátainknak, melyeket saját kezünkkel készítjük.
Az előző rajzórákon szép ünnepi rajzok születtek, melyekből montázst készítettünk. A boldogságórát közös karácsonyi énekekkel zártuk.