Számomra meglepő módon a nyolcadikosaim annyira lenyugodtak, hogy a téma kapcsán azt választották, hogy szívesen színeznek mandalát. Közben számukra kedves, de megnyugtató zenét hallgattunk. Bevallásuk szerint jól esett nekik ez a visszafogott elmélyülés.
Boldogságóra Alapprogram
A fenntarthatósággal kapcsolatban közös óvodai hetünk volt. Minden nap más más energiahasználattal kapcsolatos játékokat játszottunk illetve a Zöldítő nap keretein belül szülőkkel közösen ültettünk fákat, bokrokat és virágokat az óvoda udvarán.
Boldog erdő- Kerek erdő mese során a gyermekek érzékenyültek a témakörrel kapcsolatban.
A Föld a mi bolygónk nekünk kell gondoznunk!
végezetül a gyermekkel átbeszéltük az évet, hogy melyik hónapban milyen játékokat játszottunk és miről beszélgettünk, mit tanultunk.
A megbocsátás egy fontos készség, és egyben érték is egy óvodás korú gyermek életében.
Fésűs Éva: Kié a virág?” című meséjével virágokhoz kapcsolódó témánkon keresztül beszéltük meg a megbocsátás szerepét mindennapjainkban. A mese történéseire refjlektálva a nagycsoportosokkal megoldási javaslatokat próbáltunk kitalálni, amelyekkel másképp alakulhatott volna a mese fonala (pl.: Ha az állatok nem értették volna félre egymást, és közösen gondoskodtak volna a virágról…..).
Igazság szerint ez a mese adott alapot arra, hogy felidézzük/megbeszéljük azokat a pillanatokat a mi mindennapjainkban, amikor jól esik, ha a másik azt mondja nekünk, hogy bocsánat, vagy tudjuk, és ráeszmélünk arra, hogy nem jó dolgot tettünk, és mi engeszteljük ki (pl.: odaadjuk azt a babát, amivel addig csak mi játszottunk…) egyik játszótársunkat.
A meséhez kapcsolódva téli álomba merült nárciszhagymákat ültettünk el, hogy nekünk is legyen virágunk, amiről gondoskodhatunk!
A testmozgás témakörében bevezetés képen mondókát tanultunk a gyermekkel.
összekötöttük az egészséges életmóddal és megbeszéltük, hogy miért fontos minden nap mozogni. Körben ültünk és mindenki mondott egy sportot/tevékenységet amit minden nap ellhet végezni a mozgás jegyében. Használtuk a munkafüzet játékait és előjött a tornateremben és az udvaron a tűz, víz, repülő játék az egyéb fogócska és körjátékok között. Zárás gyanánt a Mozdulj Szapáry napon vett részt a csoport ami egy egész délelőttös sport program.
A testmozgás témakörében bevezetés képen mondókát tanultunk a gyermekkel.
összekötöttük az egészséges életmóddal és megbeszéltük, hogy miért fontos minden nap mozogni. Körben ültünk és mindenki mondott egy sportot/tevékenységet amit minden nap ellhet végezni a mozgás jegyében. Használtuk a munkafüzet játékait és előjött a tornateremben és az udvaron a tűz, víz, repülő játék az egyéb fogócska és körjátékok között. Zárás gyanánt a Mozdulj Szapáry napon vett részt a csoport ami egy egész délelőttös sport program.
Intézményi szinten madárkalácsot/cinkegolyót készítettek csoportjaink a nálunk áttelelő madarak megsegítésére, őket egy kis táplálékhoz segítve a nehéz téli hónapokban.
Ezen a közös célon munkálkodva megismertettük a gyermekeket mindazokkal az alapanyagokkal (pl.: sertésháj, fekete napraforgómag, apró olajos magvak, háló, és zsineg, valamint sertészsír), melyekből ezeket az eleségeket el lehet készíteni.
Megbeszéltük, hogy mi mire való, kézbe vehették, és megszagolhatták a munkaanyagokat, melyek így minden érzékszerveikre hatással voltak (pl.: ” Nem jó illatú a háj!”, „…..).
Mindenkinek más cél lebegett a tevékenykedés közben a kis szeme előtt, melyeket az arcokról könnyen le lehetett olvasni. Volt, akinek a háj illata nem tetszett, de a folyamat végéig kitartott, és volt olyan is, aki hősiesen gyúrta a gombócokat, mert még látta, hogy van alapanyag bőven.
A háló, amiben korábban burgonyát tároltak nemcsak a cinkegolyó alapanyaga lett, de a végén divatbemutatót tartottunk, ugyanis rögtönzött mellények is készültek belőle.
A cél, az eledelek elkészítése volt, ugyanakkor teret engedett egy kis játékos mókázásnak is!
A 6.a egy szerethető, sokszínű közösség, ahol a gyerekek nemcsak tanulnak, hanem egymást is formálják – figyelemmel, empátiával, elfogadással. A tanév során végigkísértek bennünket a Boldogságóra-program témái, amelyek nem csupán foglalkozások voltak, hanem élmények, gondolatébresztő beszélgetések, közös felismerések és apró csodák forrásai is.
Az év során feldolgozott témák:
1. A hála gyakorlása
2. Az optimizmus gyakorlása
3. Társas kapcsolatok ápolása
4. Boldogító jócselekedetek
5. Célok kitűzése és elérése
6. Megküzdési stratégiák
7. Apró örömök élvezete
8. A megbocsátás gyakorlása
9. Testmozgás
10. Fenntartható boldogság
Minden hónap új lehetőséget hozott arra, hogy magunkra és egymásra jobban odafigyeljünk, és hogy megtapasztaljuk: a boldogság nem valami elvont fogalom, hanem a hétköznapokban is jelen lévő, megtanulható készség.
Számomra az egyik legkedvesebb boldogságórát emelném ki.
Különleges pillanat volt, amikor a boldogság szó szerint programozhatóvá vált számunkra.
Március 20-án, a Boldogság Világnapja alkalmából iskolánk különleges eseményekkel készült, és amellett, hogy csatlakoztunk a szélforgó projekthez, a 6.a osztály tovább fokozta a hangulatot, egyedülálló módon ötvöztük a digitális kultúrát a boldogság élményével. Az „Apró örömök élvezete” témához kapcsolódva örömrobotokat készítettünk, amelyek nemcsak építmények, hanem kreatív történetek hordozói is voltak.
A gyerekek csoportokban dolgoztak, Scratch-ben programozták alkotásaikat. Így született meg a mosolyrobot, amely gyermeki örömöt jelenít meg.
Nemcsak a programozott mozdulatok, fények és hangok okoztak boldogságot, hanem az a pillanat is, amikor egy hiányzó LEGO-kocka végre előkerült, és valódi örömujjongást váltott ki a gyerekekből. Ezen az órán a játék, a kreativitás, a sikerélmény és az együttműködés kéz a kézben járt.
Amit én, osztályfőnökként tanultam tőlük,az az, hogy
a 6.a osztály tanulói nem feltétlenül a hangos sikerekről híresek, de az emberi minőség, amit nap mint nap képviselnek, példaértékű.
Hálás vagyok, hogy ennek a csapatnak a tagja lehetek.
Ők megtanították nekem is, a boldogság ott van a legapróbb mozzanatokban, egy kedves szóban, egy segítő kézben, vagy épp egy közösen épített örömrobotban.
Mi folytatjuk!
A következő tanévben is szeretnénk újra belevágni ebbe a programba, új témákkal, friss ötletekkel, de ugyanazzal az őszinte kíváncsisággal, amellyel ez a csapat tanul élni, boldogan.
Egy igazi gyermek mindennek tud örülni! De mit is jelentenek az apró örömök? A nap bármely szakában spontán, és kötetlen beszélgetéseket kezdeményeztünk, de voltak olyan alkalmak is, amikor a gyermekek voltak kíváncsiak valamire, amire tőlünk várták a választ, a segítséget.
Érdekes volt meghallgatni azt, hogy kinek mi okoz örömet akár az óvodában (pl.: „Ma velem is játszottak a többiek.”, „A bábelőadáson az én fejemre is rárepült a kis kakas.”….), akár otthon (pl.: „Anyával tésztát gyúrtam, és mindenem csupa fehér lett – a liszttől.”, ….).
Az apró öröm megdobogtatja a gyermekszíveket, jó érzést jelent a számukra, és sokakban már maradandó élménnyé is válik. Sok ilyen pillanat hozzájárul ahhoz, hogy a napjaikat boldogabbá tudjuk/tudják tenni.
Év végi beszámoló-Boldogságóra
Ebben a tanévben egy új második osztályban kezdtem meg a Boldogságóra program megvalósítását, kolléganőm és én is, egymást kiegészítve, tartottunk ugyan abban az osztályban foglalkozásokat. A programhoz való csatlakozásunk célja az volt, hogy tanulóink érzelmi intelligenciáját, pozitív gondolkodását, önismeretét és szociális készségeit tudatosan, játékos és élményalapú módon fejlesszük. A tanév során rendszeresen, havi bontásban dolgoztuk fel a program tematikus egységeit.
Minden hónapban alaposan felkészültünk a témákra. A foglalkozások anyagát a program által biztosított tankönyv, munkafüzet és online segédanyagok alapján, valamint saját ötleteink és tapasztalataink felhasználásával állítottuk össze. Törekedtünk arra, hogy a Boldogságórák kapcsolódjanak az aktuális tananyaghoz is, így erősítve a gyerekekben a tanultak mindennapi alkalmazhatóságát.
A gyerekek mindig izgatottan várták a foglalkozásokat. Kiemelkedően népszerű volt a hála gyakorlása, az optimizmus fejlesztése, illetve az elköteleződés egy cél mellett témaköre. Szívesen vettek részt relaxációs gyakorlatokban is – különösen kedvelték a „Napimádás” című vezetett relaxációt. Minden hónap dalát meghallgattuk, közülük a „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek” vált kedvenccé.
A tanév végére benyújtottam pályázatunkat az „Örökös Boldog Iskola” cím elnyerésére, mert hisszük, hogy a Boldogságóra program nem csupán a gyerekek hangulatára és viselkedésére van pozitív hatással, hanem az egész közösségre is építő erejű.
Az idei tanévben immár második alkalommal csatlakozott iskolánk a Boldogság Világnapja (március 20.) országos programsorozatához. A program célja, hogy a gyerekek és a közösség tagjai közösen élhessék meg a pozitív érzelmeket, az összetartozás élményét, és elmélyüljenek a boldogság különböző forrásainak felismerésében.
A szervezés egy munkaközösségi foglalkozáson indult, ahol arra kértük kollégáinkat, hogy alsó tagozatos szinten közösen valósítsuk meg a programot. Egyik kezdeményezésünk volt az „Ősztől iskolás leszek” című rajzpályázat, melyet a nagycsoportos óvodásoknak hirdettünk meg. Bár idő hiányában nem érkeztek alkotások az óvodából, ez nem szegte kedvünket, és az alsós diákok körében meghirdettük a „Mit jelent neked a boldogság?” témájú pályázatot. Rengeteg gyönyörű, tartalmas és kreatív rajz született, amelyeket az iskola folyosóján helyeztünk ki. A kiállítás egész év végéig látható volt, így nemcsak az iskolai közösség, de az intézménybe érkező vendégek is megcsodálhatták a tanulók műveit.
A tavalyi sikerre alapozva idén ismét megszólítottuk falunk apraját és nagyját! Életre hívtuk a „Vigyél haza!” elnevezésű közösségi akciónkat, melynek keretében a gyerekek papírforgókat készítettek a hét folyamán. Ezekre pozitív, boldogságról szóló idézeteket, jókívánságokat írtak, majd a község különböző pontjaira kihelyezték azokat. Ezzel apró meglepetést és örömöt szereztek a falu lakóinak. Iskolánk Facebook-oldalán sok megható visszajelzés, fénykép, köszönő üzenet érkezett a helyi lakosoktól. Ez a kezdeményezés szép hagyománnyá kezd válni községünkben – már most sokan érdeklődnek, milyen meglepetéssel készülünk jövőre.
A március 20-i nap csúcspontja volt, amikor az alsós tanulók piros ruhába öltözve közös flashmobot tartottak a sportcsarnokban, és szívet formáltunk élőképpel. Ez az élmény mély közösségi élményt nyújtott minden résztvevő számára.
Új elemként merült fel az ötlet, hogy ne csak mi „menjünk ki” a faluba, hanem a szülőket is vonjuk be az ünneplésbe, csábítsuk be őket az iskolába. Ennek jegyében a tanulókkal együtt Boldogságnapi faliújságot készítettünk, melynek központi eleme egy Hálafal volt. A szülők, pedagógusok és gyerekek egyaránt írhattak színes papírszívecskékre rövid gondolatokat arról, hogy miért éreznek hálát az életükben. A szívecskéket a folyosó paravánjára tűztük ki, és hetekig olvastuk meghatódva a szeretetteljes, elgondolkodtató, őszinte üzeneteket.
Ezek a programok is jól mutatják, hogy a Boldogságóra szemlélete túlmutat a tanórákon, és mélyebb szinten hat a közösségre: gyermekekre, pedagógusokra, szülőkre és a település lakóira egyaránt. A pozitív visszajelzések és az átélt közös élmények megerősítenek bennünket abban, hogy a Boldogság Világnapja ünneplése továbbra is fontos része legyen az iskolai életnek.
A 2025/2026-os tanévben is örömmel és lelkesedéssel folytatom a Boldogságórák vezetését, bízva abban, hogy még több kolléga és család csatlakozik ehhez a szemléletformáló programhoz.
2025. február hónapunban, a farsangra készülődés alkalmával nemcsak azt beszéltük meg a gyermekekkel, hogy milyen hagyományai-, és népszokásai vannak ennek az időszaknak, hanem azt is, hogy milyen módon tudunk egymásra ilyenkor is odafigyelni, és egymást segíteni, egymással összefogni.
Közösen készültünk szokásos évi mulatságainkra, mely sokféle érzést váltott ki belülünk (pl.: izgatottság, öröm, és némelykor félelem..), melyeket megpróbáltunk megjeleníteni gesztusainkkal, és arcjátékunkkal. Így a gyermekek is személtető módon tudták rögzíteni magukban egy-egy érzés jellemző jegyeit.
Előre megbeszéltük, hogy hogyan is fog zajlani mulatságunk, mi lesz a menete, és hogy milyen játékokat fogunk közösen játszani, melyekhez nagyon fontos az, hogy összedolgozzunk, és egymást segítsük.
A csapatjátékok szabályait megismerve meg is mutatkoztak kisebb akadályok (P.: nem időben fogta meg a váltótárs a pajtás vállát, így a csapat nem nyert, egyszerre nyúltak ketten is ugyanazért a süteményért – az utolsóért- a tányérra….).
Ezeket a helyzeteket megbeszélve, a gyermeket a megoldásra rávezetve, vagy azt közösen megoldva elhárult minden akadály.
Bálunk napján mindenki büszkén vonult be a csoportszobába, és önfeledten táncolva, versenyfeladatokat megoldva, és megküzdve az adódó akadályokkal jól érezte magát.