Megtanultuk Bagdi Bella: Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek című dalát és közösen egy kis egyszerű koreográfiát találtunk ki hozzá.
Ezután megismerkedtünk Bezzeg Andrea: Tavaszi ébresztő című meséjét. Beszélgettünk a meséről.
Játszottunk Szomorú Szilárd és Boldog Blanka szituációs játékot. Itt nehéz volt szomorkodni, mindenki nagyon vidám és boldog volt.
Végül műanyag kanál felhasználásával barátságbábokat készítettünk.
Boldogságóra Alapprogram
A célok kitűzése után a megküzdési stratégiák gyerekek felé való közvetítése sem volt könnyű számomra.
A témát egy játékmackó eltűnésével indítottam. Mackó úr eltűnt a tanteremből, de hátrahagyott egy levelet, amelyben leírja, hogy milyen szomorú, amiért a gyerekek túl hangosak és nem tud tőlük pihenni. Csak akkor jön vissza Mackó úr játszani, ha a gyerekek teljesítik a próbatételeket! Például: Szeretettel bánnak a társaikkal! Csöndben mosnak kezet! Figyelnek meseolvasás közben!
Ezt követően feldolgoztuk a témát egy mesével. A mese tanítói bemutatása után szóban, kérdések segítségével dolgozzuk fel a hallottakat: Ha lenne egy aranykulcsod, mit nyitnál ki vele?
Hajótörés játék: A gyerekekkel a „tengeren” vagyunk, hajótörést szenvedünk és csak egy tutajunk marad. Mindenkinek a tutajon kell maradnia és vigyázni kell egymásra, nehogy a tengerbe essen bárki is. Eközben zene szól. Amikor a zene elhallgat, a tutaj kisebb lesz, mindig egyre kisebb. Ha sikerül a zene végéig a tutajon maradni, akkor megmenekülünk.
A gyerekekkel közösen táncolunk a dalra.
Az egyik legnehezebben megfogató téma számunkra a célok kitűzése és elérése volt. A boldogságóra elején és a végén is célba dobást játszottunk, gyakoroltunk. Már az óra eleji játéknál kiderült, hogy ki az, aki nagyon hamar feladja és meg sem akarja próbálni. Ez lehetőséget adott arra, hogy a gyerekek biztassák egymást.
Ezután került sor a téma feldolgozására mesével, majd beszélgetés a meséről. Meglepő volt számomra, hogy milyen sok tanuló szeretne sportban elért eredményekért kupát nyerni. Végül újra a célba dobás következett. Ekkor már sokkal eredményesebbek voltak a dobások és senki nem adta fel.
A téli hónapokban is nagyon fontos számunkra, hogy sokat legyünk a szabad levegőn. A Boldogító Jó cselekedetek témakörben is lehetőséget adott erre. Azt tanultuk, gyakoroltuk, hogy milyen jó érzés a kedvesség, nagylelkűség, a segítőkészség. A gyerekek összeszedték az iskola udvarán a szemetet. Megfigyelhettük milyen jó hatással van ez a közösségre és ránk is.
Boldog Blanka – Szomorú Szilárd: Két csapatra osztom a csoportot, akik egymással szemben állnak. A csapatok szélén, középen állok. A jelet felmutatva indul a játék. A szomorú csapat fejezze ki egész testével a szomorúságot. A vidám csapat igyekezzen felvidítani a szomorú csapatot. Szabály: Nem lehet hozzáérni a társhoz!
Megdicsérem őket, hogy milyen vidámmá varázsolták a társaikat.
Téma feldolgozása mesével: A szőnyegen ülve elmesélem a mesét. A mese tanítói bemutatása után szóban, kérdések segítségével dolgozzuk fel a hallottakat: Voltatok már szomorúak? Ki segített ebben a helyzetben? Mit láttok szépnek a világban? Milyen lehet a varázsszemüvegben látott világ?Mit változtatnátok, ha megtehetnétek?
Varázsszemüveg készítése: A gyerekekkel leülünk az asztalhoz. Elmondom a gyerekeknek, hogy képzeljék el, van egy varázsszemüveg, amelyet, ha felvesznek, akkor meglátják a rossz dolgokban is a jót! Megmutatom a saját varázsszemüvegem és elmesélek nekik egy velem történt eseményt, ami rossz volt, de a szemüveg segített meglátni a helyzet jó oldalát!
A varázsszemüveget hazavihetik a gyerekek, hogy a szülők is kipróbálhassák!
Meghallgattuk Bagdi Bella: Imádok élni című dalát, majd megismerkedtünk Bezzeg Andrea: Újra együtt! című meséjével.
Ezt követően kavicsfestésbe vágtuk a fejszénket. Előzetes feladatként mindenkinek hoznia kellett egy olyan követ, amelyre tud majd festeni. A követ megvizsgáltuk tapintás látás, tapintás útján. Ezután mindenki kénye-kedve szerint kifesthette a követ.
Végül Örömsétára indultunk az iskola körül és általunk is tovább nőt a Kőkígyó teste.
Iskolánk is csatlakozott a Boldog Iskolákhoz a Boldogságóra Integrált Program alkalmazásával.
Szeptember havi témánk: A Hála gyakorlása
Alább a párban rajzolás gyakorlatát próbáltuk ki. Gyakorlat közben nem lehetett beszélgetni. Amikor befejeztük, megbeszéltük, hogy ki, hogyan érezte magát! A gyerekek érezték és szépen kifejezték, hogy ki volt az irányító, ki az, aki hagyta magát irányítani.
A tanév során szóban is és a Hála Táblán is kifejeztük az egymás iránt érzett hálánkat.
A tanév során mindenki eljut a Boldogság Várába.
Az órát a hónap dalával kezdtük, majd beszélgetőkör következett, melynek során mindenki elmondhatta, hogy az elmúlt időszakban milyen helyzetben tapasztalhatta meg, hogy a megbocsátás boldogít bennünket, utána sokkal jobban érezzük magunkat.
A teremben kijelöltünk három sarkot: 1. könnyen megbocsátom, 2. talán megbocsátom, 3. nem bocsátom meg. Tíz különböző súlyú állítást fogalmaztam meg a korosztálynak megfelelő problémákról, konfliktushelyzetekről. A diákoknak abba a sarokba kellett állniuk, amely az adott kérdés alapján rájuk jellemző. Minden állítást rövid közös megbeszélés követett. Megbeszéltük, hogy láthatóan minden ember más és más, de fontos tudnunk: az, hogy megbocsátok az embernek, az nem egyenlő azzal, hogy semmisnek veszem a problémát, vagy elfogadom a tettet is. Magát a bocsánatkérést fogadom el, és ezzel együtt azt, hogy az ember esendő.
Ezután a tanulók emlékeikben kerestek olyan szituációt, mikor valakit megbántottak. Egy hozzá írt levélben kértek bocsánatot, melyet pár perc alatt fogalmaztak meg tömören. Megbeszéltük a megbocsátás lépcsőfokait, majd szerepcserés empátiajáték, végül meditáció következett.
Márciusban a boldogságóra eleji relaxáció és a hónap dalának eléneklése után kértem a gyerekeket, hogy most ne csak írjanak az apró örömökről, hanem készítsenek rajzokat, melyek olyan élőlényeket, tárgyakat ábrázolnak, melyek örömet okoztak nekik az elmúlt időszakban. Végül ezekből a rajzokból montázst készítettünk.
Rajzolás közben elolvastuk A boldogságpad című történetet és beszélgettünk arról, hogy a mindennapokban hogyan tudjuk észrevenni, felfedezni az apró örömöket. Kértem a gyerekeket, hogy akár az iskola udvarán jelöljék ki a saját boldogságpadjukat, ahol megélhetik az adott pillanat jelentőségét, felidézhetitek a múltbéli örömeiket, illetve tudatosan várakozhatnak a pozitív eseményekre.
Debrecen-Józsa Kerekerdő óvoda
A tündérek vajon léteznek?
A gyerekekkel való közös beszélgetés során elővettük a varázspálcánkat és a varazsszavakat egy selyem kendőbe tettük.
Egymás felé fordulva mondták a társaknak, hogy kit miért szeretnek, miért bocsassanak meg, s legközelebb vigyázni fognak, hogy ne okozzanak szomorúságot egymásnak. Jó volt látni a szeretet ölelést és a kedves pillantasokat.
A varázsfa festése közben vidám dalokat énekeltünk.