Kedves Boldogságórás Csapat! Iskolánk az idei tanévben csatlakozott a Boldogságóra integrált programhoz.
A Kihívás Napja alkalmából izgatottan készültünk kolléganőmmel a programhoz.
Kolléganőm Tamási Marcsi, testnevelő tanárként egy intenzív, ugrálos egész testet átmozgató, zenés koreográfiával készült. Ezt tanította be a 9. osztályos diákoknak.
Az idő is kegyes volt hozzánk.
Videót is készítettünk, sajnos eddig még nem sikerült csatolnunk.
Örülünk, hogy részesei voltunk az aktívitási napnak.
Jövőre ismét jövünk!
Szép napokat és nyarat kívánunk szeretettel:
MMSZ Óbudai Technikum és Szakképző Iskola
Tamási Marcsi és Loványi Tünde
Boldogságóra Alapprogram
Apák napjára készültünk a gyerekekkel ezen a héten. Arról beszélgettünk, hogy kinek mi tetszik legjobban az apukájában, mire a legbüszkébb. Természetesen szóba került az is, hogy ki mit szeret csinálni a legjobban az apukájával. Érdekes volt, hogy milyen nagy lendülettel sorolták az élményeket, beszéltek az apukák munkájáról, a közös sportolásról, kalandokról. Térképet rajzoltak, arról, hogy merre jártak, mit láttak a patakparton.
Ezután már a felidézett emlékek mellett a fantázia is megjelent. Kincses térképek készültek, és a gyerekek kérésére napokig kincskereső kalózosat játszottunk az udvaron. A játék alatt különböző kalandokba keveredtünk: találkoztunk harcos indiánokkal, úsztunk a tengerben. világítótornyot kerestünk az éjszakában. Minden kalandban volt legalább egy szereplő, aki átsegített a nehézségeken: varázserőt vagy varázsigét adott. Varázspálca, és csoda kavics is volt a segítő tárgyak között.
Néhány nap múlva az egyik kisfiú egy rajzot készített. Elmondta, hogy mi van a képen:
– Ez egy vulkán. Szeretetvulkán. itt jön ki belőle a szeretet. Akire ráhullik, csillógós lesz. Az egész teste. Aki oda megy hozzá, tetőtől talpig csillogós lesz. (szinte látni lehetett a csillogást, ahogy gesztikulált közben)
– Ki mehet oda?
– Bárki! … és, ha csillogós lesz, utána így (két kezét közelíti a szíve felé) bemegy a csillogás a szívébe. És akkor boldog lesz. Mindig.
Nagy örömmel vettünk részt ez évben is a Boldogságóra programban a Szorgos Méhecskék csoportjával.
A program keretén belül az Örömvár kis lakóival ismerkedtek nagy érdeklődéssel a gyerekek. Sorra következett 10 manó akik meséikkel, mondókáikkal a gyerekek szívéhez közelebb hozták a megbeszélendő témákat.
Játékosan ismerkedtek meg és fogadták barátjaiknak az Örömvár manóit:
Köszönő manó aki a háláról mesélt, Derűlátó manó, aki az optimizmus érzését próbálta a gyerekekben felkelteni, Segítőmanó, aki egymás megsegítésére hívta fel a figyelmet. Tervezőmanó, különös szimpátiát váltott ki a gyerekekben Rosszcsont Ricsi remekel című meséjével, ahol a gyerekek példát vehettek arról, ahogy a kisfiú megtervezi , hogyan tehetné jóvá számos rosszcselekedetét.
Sorra következtek : Megbánómanócska, Barátkozómanó, Örömmanó. Mozgómanó pedig a mese után mozgásra serkentette a gyerekeket, ami nagy lelkesedésnek örvendett a gyerekek körében.
Legvégül egy Felelj , ha emlékszel nevű játékkal összesítettük a tanév során megbeszélt témákat, elevenítettük fel a mesék szereplőit, cselekedeteit, illetve a gyerekek kiszínezhették magát az Örömvárat.
Boldogságóra beszámoló a 2023-2024 nevelési évről
A 2024-2025-ös nevelési évben is folytatódott a Boldogságóra a Bóbita csoportban. Ebben a hónapban visszaemlékeztünk a boldogságórákra, sokat beszélgettünk arról, milyen boldog percekben volt részünk. Hálát adtunk azért, hogy egy jó csapatként értünk a negyedik év végére, sok barátság született, melyek folytatódnak majd az iskolában, vagy azon kívül. Hálásak vagyunk minden boldog percért, amit együtt tölthettünk a gyerekekkel. Kolleganőmmel optimistán nézünk a leendő hónapok, iskolai évek elé, és már vártuk nagyon a ballagást, melyen mint jó gyerekek jó kedvvel, pomponokkal kezükben táncoltak a ,, mi napunkonʼʼ majd elballagtunk óvodánk udvarán, átbújva a rózsákkal feldíszített 6- oson, búcsút véve kedves óvodánktól.
A foglalkozásokon mindig örömmel vettek részt a gyerekek, izgatottan várták, a következő Boldogságórát. A foglalkozásokat rendszerint a „boldogságmondókával” – „A mai napon, a mai napon, a boldogságra rátalálok…” – indítottuk, majd Bagdi Bella dalai és egy rövid relaxációs gyakorlat segítették a ráhangolódást. Nagyon élvezték a sok játékos feladatot, szívesen hallgatták a meséket, bátrabban számoltak be érzelmeikről, jókedvűen mozogtak, táncoltak Bagdi Bella dalaira.
Hogy ezt az évet boldogan zárjuk, a Pillangó csoporttal és Viki meg Gabi nénivel, Marika dajka nénivel, Ildikó dajka nénivel szekeres kirándulást szerveztünk a ballagó kis boldogovisainknak. Fenntartható boldogság volt a javából, volt ebben hála, mert ilyet már rég éltünk meg az óvodában, hogy más csoporttal kiránduljunk, optimizmus, mert bizakodón álltunk eme élmény megvalósításához, társas kapcsolatok is alakultak a másik csoporttal, és számos jócselekedetről is számot adhatunk, hogy milyen volt, amikor a kisebbeknek segítettünk leszállni a szekérről. Mindennapjaink részévé váltak a jó cselekedetek, és nagy figyelmet fordítottunk arra is, hogyan tudunk egymásnak segíteni. Céljaink is voltak, a szakmai napon ki gyűjti a legtöbb kincset, és küzdöttünk a többi csapattal itt, az udvaron és a csapatjátékokban.
Márciusban a hozzánk ellátogatott tanítónéniknek is megmutattuk, hogy milyen hatással van ránk a pozitív értékrend, és hogyan járulnak hozzá a Boldogságórák a gyermekek érzelmi és szociális fejlődéséhez.
Most már sokan élvezzük a szünidőt, de az eltelt négy év, az elmúlt egy év Boldogságórás foglalkozásai és a mindezt lezáró szekeres kirándulás örökre emlékezetes lesz számunkra. Ősztől új csoporttal, mini csoporttal próbálkozunk majd Boldogságórás foglalkozásokat tartani. Reméljük, hogy velük is ilyen emlékezetes, élménydús perceink lesznek.
Arra törekedtem, hogy a boldogságórák boldog percekben, izgalmas kalandokban, gazdagságban teljenek, és úgy érzem, hogy egy hosszú utat jártunk be szeptembertől mostanáig. Hálával tartozunk a boldogságóráknak!❤️
Utolsó boldogságóránkon felfűztük a mi boldogság karkötőnket, melynek minden gyöngyszeme eszünkbe juttatja emlékeinket, az együtt töltött boldog perceket.
Boldog nyarat, emlékezetes pillanatokat kívánunk mindenkinek.
2025.06.27. Dávid Noémi Hajnalka
óvodapedagógus
Boldogságóra beszámoló a 2024-2025 nevelési évről
A 2024–2025-ös nevelési évben a Csicsergő csoport gyermekei ismét részt vehettek a Boldogságórákon. A foglalkozásokat rendszerint a „boldogságmondókával” – „Kerekerdő kalandra hív téged…” – indítottuk, majd Bagdi Bella dalai és egy rövid relaxációs gyakorlat segítették a ráhangolódást. A mesék világa mindig központi szerepet kapott, amelyekhez gyakran bábokat használtunk – ez a módszer különösen népszerű volt a gyerekek körében, hiszen a bábozás élményszerűvé tette a tanulást és fokozta az érdeklődést.
A mese meghallgatását követően közös beszélgetéssel dolgoztuk fel az elhangzottakat: a gyerekek elmondhatták, mi tetszett, vagy éppen mi nem, és szívesen beszéltek az érzéseikről is. Örömmel vettek részt a foglalkozásokhoz kapcsolódó táncmozdulatok kitalálásában is, ami tovább erősítette aktív jelenlétüket.
A Boldogságórák kedvelt és várt részei voltak a hétköznapoknak. A foglalkozások során például közösen gondolkodtunk a hála jelentéséről, arról, miért és miért lehetünk hálásak. Megtanultuk pozitív szemmel nézni a világot, még akkor is, ha egy-egy helyzet kezdetben nehéznek tűnt. Mindennapjaink részévé váltak a jó cselekedetek, és nagy figyelmet fordítottunk arra is, hogyan tudunk egymásnak segíteni.
2025.03.27.-én a leendő tanító nénik ellátogattak hozzánk, hogy megismerjék a leendő tanítványaikat. Ez alkalomból bemutató foglalkozás keretén belül megmutattuk a gyermekek képességeit, erősségeit s azt, hogy a Boldogságóra bevezetésével mennyire tudjuk a pozitív személyiségfejlesztés kialakítását elősegíteni és megalapozni a gyermekek körében. A tanító nénik nagyon örültek, hogy intézményünk az érzelmi intelligencia fejlesztésére is ilyen nagy hangsúlyt fordít, hiszen jól látható volt a nyugodt, kiegyensúlyozott viselkedés a gyermekek részéről.
Folyamatosan a pozitív értékrendet próbálunk kialakítani a mindennapokban. Ehhez segítségül használtuk az ismert Boldogságórás dalokat, mondókákat, meséket s mindent, amit felkínált ez a hasznos program.
A megbocsátás témakörét drámajátékokon keresztül dolgoztuk fel: a gyerekek eljátszhatták azokat a helyzeteket, amikor bocsánatot kértek valakitől, vagy épp nekik bocsátottak meg. Ezek a játékos szituációk nagyban hozzájárultak érzelmeik felismeréséhez és feldolgozásához.
A testmozgás és a közös játék szintén fontos része volt a programnak. Vidám, mozgásos játékokkal alakítottunk ki jókedvű, pozitív hangulatot, mely során fejlődött a gyermekek alkalmazkodóképessége és egymásra figyelése is. Rendszeresen sétáltunk a szabadban, ezzel is erősítve a természethez fűződő pozitív viszony kialakulását. Különleges élményt jelentett számukra a szekerezés, valamint a Szilágyi Farm meglátogatása a szomszédos településen, ahol sok-sok állattal ismerkedhettek meg – ezeket az élményeket otthon örömmel osztották meg szüleikkel is.
Az év során kolléganőmmel arra törekedtünk, hogy a gyermekeket rávezessük az élet apró örömeinek felfedezésére, megtanítsuk őket a nehézségek kezelésére, az egymáshoz való alkalmazkodásra, az elfogadásra és a segítségnyújtásra. Hiszünk abban, hogy mindezek révén jobban érezhetik magukat az óvodai közösségben.
Összességében elmondhatjuk, hogy egy tartalmas, örömteli nevelési évet tudhatunk magunk mögött, mely során a Boldogságórák valóban hozzájárultak a gyermekek érzelmi és szociális fejlődéséhez.
2025.06.27. Kusz Mihályné
óvodapedagógus
Éves beszámoló
Csoport neve: Delfin csoport
Feltöltötte: Kontorné Mikó Erzsébet
Létavértesi Gyermeksziget Óvoda
Cél: Boldogságóra foglalkozások bevezetése a csoportba, és a korcsoportnak megfelelő elemek bevezetése.
Korcsoport: 2,5-3 éves korú gyermekek
A nevelési év elején a gyermekek még csak ismerkedtek az óvodai élettel, az új környezettel, a társakkal és az óvónénikkel. A csoport létszáma 30 fő így az új helyzet nagyfokú alkalmazkodást igényelt a gyermekektől. A beszoktatás időszaka során különösen fontos volt, hogy biztonságos, szeretetteljes légkört alakítsunk ki számukra, amelyben megélhetik az elfogadást, a figyelmet és az érzelmi támogatást. A boldogságórák ebben is sokat segítettek. A kicsik nyitottan és érdeklődve fordultak a foglalkozások felé. A bábok világa különösen nagy hatással volt rájuk, segítségükkel könnyebben felkeltettük a figyelmüket, és biztonságos csatornát teremtettünk az érzelmek feldolgozásához. A bábozás mindig örömet és élményt nyújtott számukra, erősítette bennük a fantáziát és az empátiát. A mesék közös meghallgatása után játékos, beszélgető kör kialakításával dolgoztuk fel az irodalmi élményt. A gyermekek, életkoruknak megfelelően, egyre bátrabban osztották meg saját tapasztalataikat, érzéseiket. A foglalkozások során gyakran megjelent a hála, a szeretet, a gondoskodás és a pozitív gondolkodás témaköre, amelyeket a mindennapi helyzetekhez kapcsolva is megerősítettünk. A tartalmi elemeket projektjeinkbe tudatosan terveztük be és valósítottunk meg. Ilyenek voltak: Fújj-fújj, Domborítok, mint a cica, Totyog a liba, Medve vagyok cammogok. Megtanultuk a boldogságmondókát, melyet az év végére ügyesen mondogattak a gyermekek. A hála, a társas kapcsolatok, a jó cselekedetek, az apró örömök, a testmozgás témaköreit életkornak megfelelően feldolgoztuk, az aktualitásainkhoz illesztettük. Boldog vagyok dalt többször meghallgattuk és a gyermekek az év végéhez közeledve önmaguk is kérték azt. Egyszerű példákon keresztül beszélgettünk arról, miért lehetünk hálásak – akár egy mosolyért, egy ölelésért vagy a közösen eltöltött időért. A gyermekekben kialakult az egymásra figyelés képessége, segítségre szoruló társaikra figyeltek, segítettek nekik, vagy segítséget kértek a felnőttektől. Ha valamelyik kisgyermek, aki bátorításra, vigasztalásra szorult támogatták társai. A foglakozások témáit a mindennapok során is alkalmaztuk és az aktuális állapotnak megfelelően egy pozitív jó cselekedetet kiemeltünk ezzel is erősítettük a gyermekek önbizalmát, és a példaértékű, helyes viselkedést ösztönöztük. Közös élményekkel az összetartozást a társas kapcsolatokat erősítettük, mélyítettük. A szülői felajánlással fát ültettünk közösen ezzel is a környezetünket szépítettük. A közösen megélt pillanataink a közösséget erősítették, ilyenek voltak a születés-, és névnapok, Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyáknapja, Évzáró. A változatos, játékos tevékenységek segítségével a gyermekek tapasztalatai folyamatosan bővültek, új szavakkal és fogalmakkal ismerkedhettek meg, szókincsük szépen fejlődött. A nevelési év során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy már a legkisebb örömöket is észrevegyék a mindennapokban, és megtanuljanak örülni ezeknek. Segítettünk nekik abban is, hogy a koruknak megfelelő módon, fokozatosan elkezdjenek megküzdeni az őket érő kisebb nehézségekkel, legyen szó egy várakozási helyzetről vagy egy kis vita rendezéséről. A Boldogságóra foglalkozásokat a következő nevelési évben is folytatni fogjuk.
Kontorné Mikó Erzsébet
A testmozgás nem csak ebben a hónapban volt fontos számunkra. A teljes tanév alatt minden napunkban jelen volt. A jó idő beköszöntével azonban sokkal több lehetőségünk adódott a mozgásra.Bicikliztünk, kirándultunk, játszótérre jártunk.
Lövész Utcai Óvoda Malom téri tagóvodája
Minden hónapban az adott téma került középpontba, amelyre többféle tevékenységet építettünk: meséket, drámajátékokat, énekeket, mozgásos feladatokat, kézműves tevékenységeket és relaxációs gyakorlatokat alkalmaztunk. Törekedtünk, hogy a mindennapjaikban jelen legyen a témák „tartalma, szellemisége”. A gyerekek aktívan és örömmel vettek részt az alkalmakon.
A feldolgozott témákkal olyan tevékenységeken keresztül ismerkedtek, amelyek életkorukhoz és lelki érettségükhöz a legjobban megfelelnek. Pozitív gondolkodás Mosolycsere, pozitív mondatok tanulása, „Mit szeretek magamban?” tükörjáték; kapcsolatok ápolása, karácsonyi jókívánság készítés, barátság-sütemény készítése, közös éneklés, bocsánatkérő és -fogadó játékok, „varázsszó”: Sajnálom, bocsáss meg! boldogság-torna, zenés mozgásos játékok, egészségnap szervezése. Második éve találkozik a csoport a Boldogságórás foglalkozásokkal. A gyermekek egyre nyitottabbak, bátrabban beszéltek az érzéseikről, könnyebb számukra kifejezni az örömöt, szomorúságot, dühöt. A társas kapcsolatok is erősödtek, nőtt az empátia és az egymásra való odafigyelés. Sokszor hangzik el a csoportban a „szeretlek” szó, felnőttnek, társnak egyaránt. A témához kapcsolódó dalokat szívesen éneklik, relaxációs gyakorlatokat pedig más tevekénységeknél is sikeresen tudtuk alkalmazni. A program hozzájárult a nyugodtabb csoportlégkör kialakulásához, a gyerekek kötődése az óvodához, egymáshoz és a felnőttekhez erősödött. A módszertani ötleteket más tevékenységekbe is be tudtuk építeni. A gyermekek aktívan bekapcsolódtak a tevékenységekbe, a program hatása a mindennapokban is érezhetővé vált. Következő nevelési évben folytatjuk, hiszen a gyermekek érzelmi világa gazdagodott, és pozitív hatással van a közösségi szokások alakulására.
A 2.a osztály boldogságóráinak összefoglalója
Második éve tartok boldogságórákat a 2.a osztály tanulóinak. A program kezdetétől fogva célom, hogy a gyerekek érzelmi intelligenciája, önismerete és pozitív szemléletmódja fokozatosan fejlődjön, játékos és életközeli helyzeteken keresztül. Az órák során minden hónapban egy-egy témakört dolgozunk fel, négy tanóra keretében. Az első három témakörről – a hála gyakorlásáról, az optimizmus erősítéséről és a társas kapcsolatok ápolásáról – már korábban részletesen beszámoltam, ahogyan a szívmelengető karácsonyi boldogságóráról is. Az alábbiakban a további témakörök feldolgozását foglalom össze, valamint bemutatom, hogyan ünnepeltük iskolai szinten a Boldogság világnapját.
A boldogító jócselekedetek hónapjában megbeszéltük a gyerekekkel, milyen érzés másoknak örömet szerezni, és hogyan leszünk mi is boldogabbak attól, ha másokat segítünk. Készítettünk egy „jóságdobozt”, amelybe mindenki kis jócselekedeteket írt, például: „segíts a táska cipelésében” vagy „mondd valakinek, hogy örülsz neki”. Ezek közül többet ki is próbáltak a tanulók, majd megosztották tapasztalataikat. Kézműveskedés során apró ajándékokat készítettünk az iskola dolgozóinak, amelyeket személyesen adtak át, nagy örömet szerezve mindkét félnek.
A célkitűzés témáját plakátkészítéssel kezdtük: a gyerekek megrajzolták, milyen célokat szeretnének elérni az iskolában vagy azon kívül. Ezt követően lépésenként végiggondoltuk, hogyan tudják ezeket megvalósítani, és mi segíti őket az úton. Beszéltünk a kitartás, a szorgalom és az önbizalom szerepéről. Egymást is bátorították, és közösen ünnepeltük a kisebb-nagyobb sikereket.
A megküzdési stratégiák hónapjában a nehéz érzések felismerésére és kezelésére helyeztük a hangsúlyt. Légzőgyakorlatokat tanultunk, érzéskártyákkal játszottunk, és olyan meséket néztünk meg, amelyekben a szereplők nehéz helyzetekben találják meg a megoldást. Készítettünk saját „bátorság-köveket”, amiket hazavihettek, hogy emlékeztessék őket arra, hogy képesek megbirkózni a kihívásokkal.
Az apró örömök élvezetét célzó hónapban arra tanítottam őket, hogy észrevegyék a mindennapokban rejlő szépségeket. Minden órát „örömkörrel” kezdtünk, amelyben mindenki megosztott egy kellemes élményt. Tartottunk csendes sétát a közeli parkban, ahol csak a körülöttünk lévő természet hangjaira figyeltünk. Öröm-naplót készítettünk, és egyszer még egy kis gyümölcskóstolásra is sor került, ahol az ízérzékelés örömére koncentráltunk.
A megbocsátás gyakorlásánál különféle helyzetgyakorlatokkal dolgoztunk, amelyek segítettek megérteni a bocsánatkérés és a megbocsátás fontosságát. Készítettünk egy „szív-térképet”, amelyre a gyerekek piros szívecskékre írták fel, kinek és miért tudtak megbocsátani. Nagyon megható és őszinte pillanatok születtek, amelyek erősítették az osztályközösség légkörét.
A testmozgás hónapjában különösen sokat mozogtunk – játékos tornatermi feladatokat végeztünk, zenés bemelegítésekkel, vicces versenyekkel, és a gyerekek saját ötleteiből is beépítettünk játékokat. Fontosnak tartottam tudatosítani bennük, hogy a mozgás nemcsak az egészségünk, hanem a jókedvünk szempontjából is kiemelt jelentőségű.
Az utolsó hónapban a fenntartható boldogság témájával foglalkoztunk. Beszélgettünk arról, hogy a boldogság nem a szerencsén múlik, hanem fejleszthető és gyakorolható. Készítettünk egy „boldogságfát”, amelynek leveleire mindenki ráírta, hogy számára mit jelent a boldogság. Emellett boldogság-receptet is írtak a tanulók, amit hazavihettek. Az egész éves munka méltó lezárása volt ez a hónap: sok élménnyel, fejlődéssel és közösen átélt pillanattal.
Március 20-án iskolánk alsó és felső tagozata is csatlakozott a Boldogság világnapjához, amelyet nem csupán egyetlen napon, hanem egy teljes héten át ünnepeltünk. A programok célja az volt, hogy segítsenek észrevenni és megélni azokat az apró örömöket, amelyek szebbé teszik a hétköznapokat. A hét során rajzpályázatot hirdettünk „Mit jelent neked a boldogság? Mitől vagy boldog?” címmel – az elkészült alkotások a hónap végéig díszítették az iskola folyosóját. Egy piros ruhás flashmob keretében szív alakot formáztunk, ezzel is kifejezve az összetartozás erejét. A boldogság-faliújságról letéphető, kedves üzeneteket vihettek magukkal a gyerekek, a hála-falon pedig szívecskékre írva osztották meg, miért éreznek hálát. A hét egyik legkülönlegesebb eleme a szélforgó-akció volt: a gyerekek által készített szélforgókat a falu különböző pontjain helyeztük el, hogy mosolyt csaljanak a megtalálók arcára. A szélforgókat haza lehetett vinni, és a résztvevők fotókon keresztül oszthatták meg örömüket. Ezen a héten bemutató boldogságórát is tartottam a 2. évfolyam tanulóinak. Az óra során játékos formában, beszélgetések és kreatív tevékenységek segítségével dolgoztuk fel a boldogság témáját, külön figyelmet fordítva az apró örömök tudatosítására, a pozitív énkép erősítésére és a szeretet megélésére.
Az iskolánkban vízvédelmi projektet indítottunk, melynek célja az volt, hogy a tanulók tudatosabban gondolkodjanak a víz szerepéről a mindennapokban, és felismerjék: a tiszta víz nem korlátlan erőforrás.
Az ötödikes osztály is aktívan részt vett a projektben. Közösen beszélgettünk arról, mire használjuk a vizet, hol pazaroljuk, hogyan lehet spórolni vele, és mit tehetünk annak érdekében, hogy megóvjuk a vizeinket. A gyerekek plakátokat készítettek figyelemfelkeltő rajzokkal, szlogeneket és saját ötleteket írtak a víz takarékos használatára és fontosságára.
Kísérleteztünk is: megmértük, mennyi vizet használunk kézmosáskor folyó csap alatt és pohárral. Nagy volt a meglepetés, amikor rájöttek, milyen sokat lehet spórolni egy kis odafigyeléssel.