Tartós betegségem miatt a Boldogságórákat kollégáim tartották meg segítségemmel. A gyerekek felelevenítették az elmúlt 9 hónap témáit. Beszéltek kedvenc meséjükről, feladatukról.
Elkészítették a Föld szemüvegét, feldolgozták Ubuntu történetét.
A Boldogság fokozó gyakorlatokat megosztottuk a gyerekekkel, hogy nyáron se fekedkezzenek meg a Boldogságórán tanultakról.
Hálásan köszönjük az egész éves feladatokat, játékokat, meséket! Jövőre is folytatjuk! ❤️
Boldogságóra Alapprogram
Június 13-án „A feltalálók napján” tartottam meg Méhecske csoportomban a boldogságórát.
Félkörben ülve a tevékenységet egy relaxációs gyakorlattal; egy arcizomlazítással kezdtük. Mindenkinek sikerült felfújnia „a labdákat”, majd kipukkasztani. Így a végére jó nagy nevetés kerekedett. Majd Bagdi Bella: Jobb veled a világ c. gyerekdalát hallgattuk meg többször is.
A beszélgetés kezdetekor elmondtam nekik, hogy én miért lettem és szeretek óvónéni lenni. Feltettem számukra a kérdést: „Te mi szeretnél lenni, ha nagy leszel?” Nagyon aranyos válaszok születtek: traktoros, orvos, anyuka, tudós, boltos, tanító, táncos, tűzoltó. Az a kisfiú, aki tudós szeretne lenni, az óvodai mérések sorána kortársaihoz képest kimagasló eredményeket ért el. Megbeszéltük, hogy mindenki a munkája során „segít másokon”, így boldog lesz mindenki. A tevékenységünket egy kis sütizéssel zártuk le.
A hét során a gyerekekkel a megküzdési stratégiák témáját jártuk körül, játékos, életkoruknak megfelelő formában. A célunk az volt, hogy segítsünk nekik felismerni saját érzéseiket, és megtanuljanak egyszerű, pozitív módokat arra, hogyan kezeljék a bennük felgyülemlő feszültséget, szomorúságot vagy dühöt.
A foglalkozást egy beszélgetéssel indítottuk, ahol körben ülve arról meséltek, mit éreznek bizonyos helyzetekben – például amikor elveszik a játékukat, vagy ha valaki nem játszik velük. Plüssfigurákkal, érzelemkártyákkal és arcmimika-gyakorlatokkal segítettük a felismerést és a megfogalmazást. Külön figyelmet szenteltünk annak, hogy a gyerekek lássák: minden érzés megengedett, és nem baj, ha néha mérgesek vagy szomorúak – a fontos az, hogy tudjuk, mit tehetünk ilyenkor.
Relaxációs mesét hallgattak a szőnyegen, mely során ellazultak és megtanulták, hogy ha egy képzeletbeli labdát vesznek a kezükbe nehéz helyzetekben, akkor az segíthet átvészelni az izgulást, félelmet és egyéb nehéz helyzeteket.
Ezután bábozásra és szerepjátékra került sor, ahol eljátszottunk különféle mindennapi konfliktushelyzeteket – például sorban állásból eredő vitát vagy egy játék elvesztését. Ezekre közösen kerestünk működő, megnyugtató megoldásokat: elmondani az érzéseinket, valamint légzőgyakorlatokat is alkalmaztam.
Elővettük a képzeletbeli lufinkat, amibe beletettük minden félelmünket, elhangzott a pók, boszorkány, sötétség, dínó stb. bekötöttük a lufink száját, és elengedtük jó magasra. Ezzel elszállt minden bennük lévő félelem.
A gyerekek meghallgatták az Égig érő paszuly című mesét, majd ők is tornyot építettek építőkockából és lego duplóból.
Végezetül kiszínezték a megküzdés jelét.
Júniusban az óvodásainkkal a fenntartható boldogság témáját jártuk körül – azt kerestük, mi az, ami tartós örömöt ad, amihez nem kell ajándék vagy különleges alkalom, csak játék, alkotás és együttlét. A cél az volt, hogy a gyerekek saját élményeiken keresztül tapasztalják meg, hogy a boldogság bennük van, és sokszor a legegyszerűbb dolgokban rejlik.
Szeretetfolyosó játékot játszottunk: A csoport tagjai két csapatot alkottak és egymás mellett álltak, egymással szemben egy folyosót alkotva. 1-1 gyerek végigmegy a szeretetfolyosón és miközben halad, mindenki mond egy kedves tulajdonságot, amit megismert benne, vagy kedvel benne, vagy valamit, amiről kiderül hogy ügyes benne. A folyosó végén én fogadtam a gyerekeket.
Egy másik játék során a széken ültek, és egy plüss állatot adtak körbe, egy általam kiválaszott gyereknek a feladata az volt, hogy hamarabb érjen a széksor végére, mint a körbenadott plüssállat. A gyerekek nagyon élvezték ezt a játékot.
A foglalkozások során olyan tevékenységeket választottam , amelyek őszinte örömöt okoznak nekik. Színeztünk nyári témában boldogságmandalát, ahol mindenki kiválaszthatta a saját színeit, és megélhette az alkotás örömét. Színezés közben Bagdi Bella: Jobb veled a világ című dalát hallgattuk meg.
Ezután kimentünk a szabadba, ahol a homokozóban közösen várat építettünk – egy igazi „örömvárat”. Ezzel az alkalommal az utolsó hónap utolsó közös tevékenységéhez érkeztünk. Az „Örömvár” nemcsak homokból, hanem élményekből és közösen megélt pillanatokból épült.
Végezetül közösen megtanultunk egy elköszönő verset, ami jól összefoglalta az egész évben közösen végzett örömteli tevékenységeket.
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
Osztály:2.b
Tantárgy: drámaóra-boldogságóra
Téma: megküzdési stratégiák
Fő didaktikai feladatok: ismeretek rögzítése
Tantárgy: testnevelés, technika és életvitel, vizuális nevelés
Az óra menete
1. Játsszunk a különböző érzelmekhez tartozó arckifejezésekkel!
Milyen az arckifejezésünk amikor vidámak vagyunk?( izgatott, büszke, boldog, félénk, csalódott, szomorú, mérges)
Mutasd az arckifejezéseddel, hogy vidám vagy!
Körbe is lehet állni, hogy jobban lássák egymást!
Összegzés
Az óra minden tekintetben sikeres volt. A gyerekek nemcsak jól érezték magukat, hanem valóban hasznos készségeket sajátíthattak el az érzelmek kezelésére és a problémamegoldásra vonatkozóan. A változatos módszerek és a kreatív elemek kombinációja ideális volt ehhez a korosztályhoz.
A palástok technikája különösen hatékonynak bizonyult a komplex érzelmek és stratégiák vizualizálásában. Ezt a módszert érdemes lenne más órákban is alkalmazni.
Az óra céljai teljes mértékben megvalósultak, és a gyerekek olyan eszközöket kaptak a kezükbe, amelyeket a mindennapi életben is használhatnak.
Fejlesztési lehetőségek
• Több időt lehetne szánni az egyes megküzdési stratégiák gyakorlati kipróbálására
• Szerepjátékokkal lehetne még jobban elmélyíteni a témát
• A palástokat ki lehetne egészíteni rajzokkal is
2. Válassz arckifejezést!
Válassz egy képet, játszd el az arckifejezést és mondj hozzá egy mondatot!
(Vidám vagyok, mert kaptam egy ötöst.)
A legvégére maradjon a szomorú arckifejezés.
3. Beszélgetés
Voltál már szomorú, ha igen, akkor miért? Ki volt az, akinek a
segítségére volt szükséged, ki az, aki rád is számíthat?
Szorgalmas hozzáállással, a segítőkészségünkkel és akaratunkkal mindig megtudjuk oldani a problémáinkat.
Ha nem érzitek jól magatokat, mitől lesz jobb a kedvetek?
Pl..sportolás, rajzolás, beszélgetés, játék a háziálattal (persze, akinek van)
4. Nyugi, Guido!
Sresszkezelő mese
5. A meséhez színezhető illusztráció kiszínezése
6. Rajzoljátok le egy kicsi kék palástra, mik azok dolgok, félelmek amelyek napi szinten problémát okoznak nektek, ami ellen küzdeni kell, ami szomorúvá tesz benneteket.
Ezeket a fekete palástra fel fogjuk ragasztani. Beszélgessünk róla, hogy tudjuk ezeket leküzdeni, hogyan lehetne velük kapcsolatos rossz érzéseket csökkenteni, megszüntetni.
Gyűjtsétek össze azokat a szavakat, amelyek segíthetnek nekünk!
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
Osztály:2b
Tantárgy: drámaóra-boldogságóra
Téma: boldogító jó cselekedetek
Fő didaktikai feladatok: beszédkészség fejlesztése, szókincsbővítés, társas kapcsolatok fejlesztése
Tantárgyi átjárhatóság: magyar irodalom, etika, vizuális nevelés, technika és életvitel
Az óra menete:
1. Beszélgetés
Decemberben az ünnep közeledtével még inkább előtérbe kerülnek sa jócselekedetek, a örömszerzés és a meglepetések.
Sok lehetőség nyílik ezek gyakorlására.
Beszélgessünk a gyerekekkel a közelgő ünnepekről, a szeretetről.
A szokásosnál fogyeljenek jobban egymásra, igyekezzenek sok örömet szerezni a társaiknak apró kis figyelmességekkel, a felnőtteknek pedig a szófogadással.
Mit jelent:
-Kapni jó, de szívből adni még jobb!
-Jónak lenni jó!
2.Az Ezüsthajú angyalka című mese feldolgozása
Mesefeldolgozás
Másoknak adni, segíteni nagyon jó érzés. Mi is boldogabbak leszünk tőle.
Az adventi időszak is a szeretet, megbecsülés, a békesség, az együttműködés, az egymás segítése és a jó cselekedetek jegyében teljen.
3.Kézműves tevékenység
A mese után s gyerekek a kiszínezik az angyalkájukat, az angyalka felhőjébe beírják, hogy milyen jó cselekedette0l fognak segíteni otthon a szüleiknek.
4.Szituációs játékok
Másoknak segíteni különleges érzés, és nemcsak az ünnepek környékén.
-Anya fáradtan jön haza mit tennél?
Hogyan tudnál segíteni? Pl:Kiveszem a táskáját a kezéből, leveszem a kabátját, megkínálom innivalóval stb.
-Osztálytársad szomorú, hogyan vigasztalnád meg?
Kiválasztjuk a szereplőket és megbeszéljük, hogy hogyan, miként tudunk az adott helyzetekben segíteni, illetve, hogy miért jó érzés segíteni, jó cselekedni?
5.A mi karácsonyfánk Az osztály díszítsen fel egy fenyőfát.
Az osztály karácsonyfájára készítsenek a gyerekek egy-egy karácsonyfadíszt. Írják rá személyes jó tetteiket, ebben a hónapban, mostanában, megvalósított jó cselekedeteiket.
Rajzolhatják is írás helyett.
6.Az óra lezárása
Mondókák- rajzoljunk angyalkát
Reflexió:
Az óra elérte célját: a gyerekek megértették a jó cselekedetek fontosságát és konkrét terveket készítettek azok megvalósítására. Az ünnepi hangulat és a közösségi élmény erősítette az üzenet hatását.
A továbbiakban érdemes lenne:
• Rendszeres követés beépítése
• Hosszabb távú projekt indítása
• Szülőkkel való szorosabb együttműködés kialakítása
A gyerekek pozitív visszajelzései és lelkes részvétele alapján az óra sikeresnek tekinthető, de a fenti fejlesztési lehetőségek segíthetnek még hatékonyabbá tenni a hasonló foglalkozásokat.
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
Osztály:2.b
Tantárgy: drámaóra-boldogságóra
Téma: társas kapcsolatok ápolása
Fő didaktikai feladatok: ismeretek rendszerezése
Tantárgyi átjárhatóság: testnevelés, ének
Felhasznált források: Bagdi Bella, Prof. Dr.Bagdy Emőke, Dobrov Zita: Boldogságóra 6-10 éveseknek kézikönyv és munkafüzet
1. A barátság témájának a bevezetése
Mi jut az eszedbe arról a szóról, hogy barátság?
Fejezd be a mondatot:
-az igaz barát…
-az igaz barát soha nem…
2. Lecke barátságból című mese felolvasása
Mit gondoltok a történet szereplőiről?
Miért szégyellte el magát Csip?
Fontos-e, hogy legyenek barátaitok?
Hogy viselkedik egy barát?
3. Csoportosítsátok a táblán lévő szavakat!
4. a,Jellemző a barátságra; b,Nem jellemző a barátságra
5. Kit nevezhetünk jó barátunknak?
6. A gyerekek rajzolják körbe egyik kezüket majd az ujjakba írják be egy-egy olyan tulajdonságukat, mely szerintük jó baráttá teszi őket. Megbeszélés.
7. Négy csoportba osztjuk az osztályt, 4 különböző szituációt kapnak a gyerekek. Játsszák el!
a, Barátoddal, barátnőddel megbeszéltétek, hogy szombat délután nálatok játszotok.
A megbeszélt időpontban azonban hiába várod. Üzenetet sem küld.
b, Barátoddal, barátnőddel megbeszéltétek, hogy szombat délután nálatok játszotok. A megbeszélt időpontban az új játékával együtt, vidáman érkezik hozzátok.
c, Barátod, barátnőd szülinapjára saját kezűleg készítettél ajándékot. Meg sem nézi, csak a többiektől kapott ajándékairól mesél.
d, Barátod, barátnőd szülinapjára saját kezűleg készítettél ajándékot, amit izgatottan bont ki, s nagy örömmel fogad.
Megnézzük a szituációkat. Megbeszéljük, hogy melyik mutatja be az igazi barátságot.
8. Az igazi barátság legfontosabb ismérveinek összefoglalása.
9. Barátságvirág készítése. A szívalakú szirmokba azokat a tulajdonságokat írjuk, ami az igazi barátról az eszünkbe jut .A szívvirágokból barátság kertet készítünk.
10. Az óra lezárása.
A barátság drága kincs, meg kell becsülni, vigyázni kell rá!
Hogy érezted magad az órán? Mit tanultál?
Reflexió:
A boldogságóra kiválóan ötvözte az elméleti tudásátadást a gyakorlati tapasztalatszerzéssel. A gyerekek aktívan részt vettek mind a beszélgetésekben, mind a dramatikus helyzetgyakorlatok eljátszásában. A szituációs játékok különösen hatásosak voltak, mert a gyerekek saját bőrükön tapasztalhatták meg, hogy milyen érzés jó és rossz barátságot átélni. A kézműves tevékenység – a barátságvirág készítése – segített abban, hogy a gyerekek tudatosítsák magukban a barátság fontos értékeit. Az óra végére minden gyerek világosan megfogalmazhatta, mit jelent számára az igazi barátság, és milyen tulajdonságokkal rendelkezik egy jó barát.
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
Osztály:2.b
Tantárgy: drámaóra-boldogságóra
Téma: optimizmus
Fő didaktikai feladatok: ismeretek rögzítése
Tantárgyi átjárhatóság: testnevelés, magyar
1. Beszédművelés, motiváció:
Egy őszi mondókát („Esernyőm van”) mondogatása többféle hangulatban
(szomorúan, mérgesen ijedten, robotként, mosolyogva, nevetve, vidáman.
2. Beszélgetés
Szeretnél megoldani egy feladatot. Milyen mondatokkal bíztatnád magad, hogy a feladat megoldása sikerüljön?
Sikerülni fog! Ügyes vagyok! Megcsinálom! Erős vagyok! Kitartó vagyok! Minden rendben!
Ha ismételgetjük ezeket a pozitív kijelentéseket, önkéntelenül is jobban érezzük magunkat!
3. Optimista esernyő készítése-Készítsünk egy optimista esernyőt!
5 részre van osztva az ernyő alapon. Írj mindegyikre egy-egy bíztató mondatot!
-Sikerülni fog! Megcsinálom! Erős vagyok! Kitartó vagyok! Minden rendben!
4. Jó okom van rá, hogy vidám legyek!
Készítsünk optimista szemüveget!
5. Az optimista nézőpont megbeszélése
Nem vagyunk egyformák, ugyanazt az eseményt átélve másként reagálunk.
A boldog, kiegyensúlyozott emberek általában mindennek keresik a jó oldalát, arra törekednek, hogy a rossz dolgokból is tanuljanak valamit, ami hasznukra válhat később, őket hívjuk optimistáknak.
Elestem, fáj a térdem, de milyen jó, hogy nem tört el, holnap már újra focizhatok. Ha esik az eső, nem tudok ki menni, játszani, de rajzolhatok, vagy olvashatok helyette.
6.Az óra lezárása-Hogy érezted magad? Mit tanultál ma?
Reflexió: Az óra nagyon jól sikerült, a gyerekek láthatóan élvezték a változatos feladatokat. A mondóka különböző hangulatokban való elmondása remekül fejlesztette a beszédkészségüket és a kifejezőképességüket. A gyerekek lelkesen bekapcsolódtak a beszélgetésbe, és értékes példákat hoztak arra, hogyan találhatjuk meg minden helyzetben a pozitív oldalt. Az optimista esernyő és szemüveg készítése során nemcsak alkottak, hanem meg is tanulták, hogy a pozitív gondolkodás segít a nehézségek leküzdésében.
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
Osztály:2.b
Tantárgy: drámaóra-boldogságóra
Téma: Hála
Fő didaktikai feladatok: érzelmi intelligencia fejlesztése, gondolkodás fejlesztése, problémakezelés, verbális emlékezet fejlesztése, kreativitás, személyiség fejlesztése, pozitív gondolatok és érzelmek a társak iránt, a hála gyakorlásának az elsajátítása.
Tantárgyi, foglalkozási átjárhatóság: magyar, vizuális kultúra
Az óra menete:
1. A téma bevezetése keresztrejtvénnyel.(Megfejtés: Köszönöm)
2. Beszélgetés
Mikor, kinek mondjuk a KÖSZÖNÖM szót?
Mindig jól esik, ha valaki elismeri, amit teszünk, és nem természetesnek fogja fel. Köszönjük meg mi is, ha hálásak vagyunk valamiért!
Közösen ötleteljünk, hogy mi mindenért és kinek lehetünk hálásak!
3. Mesefeldolgozás
A mesékben gyakori, hogy a hős valami jót tesz egy másik szereplővel, az pedig hálából viszonozza neki jóságát.
A csodakantár c. mese közös megbeszélése.
Kik a szereplők? Ki, kinek és miért lehetett hálás a mesében? Rajzold le azokat a szereplőket, akik Jancsink hálásak lehettek.
4. Még egyszer felolvasom a mesét és közben kérek vállalkozó szereplőke, akik közben eljátsszák!
5. Mindenki választhat egy szőlőszemet vagy egy levelet! Gondolj valakire az osztályban és írj 1-2 mondatot, amiért hálás vagy neki!
6. Aki elkészült adja át a hálamondatot társának, aki majd felragassza a hálaszőlőre, a táblára felrakott csomagolópapírra.
7. A következő napokban itt lesz az a gyümölcskosár az asztalomon, ebben megíratlan szőlőszemek vannak. A következő napokban, ha hálás leszel valamelyik osztálytársadnak, családtagodnak, írd meg és add oda neki!
8. Zárás: Hogy érzed magad az órán? Mit tanultál?
Reflexió:
Az óra nagyon jól sikerült. A gyerekek nemcsak megértették a hála fogalmát, hanem gyakorolták is annak kifejezését. Minden tanuló meg tudott fogalmazni egy rövid gondolatot valamelyik társának. Különösen tetszett, hogy nem állt meg a tanítási órán a tanultak gyakorlása, hanem hosszú távú hatást biztosított a hálaszőlő projekt folytatásával. Így lehetőséget biztosított, hogy beépüljön a gyerekek mindennapi viselkedésébe.
Elérem a célom
Januárban a Csillag csoportos gyerekekkel közösen beszélgettünk arról, mit jelent elérni a céljainkat. A gyerekek saját példákon keresztül mesélték el, milyen célokat tudnak kitűzni maguk elé, például: ruhájukat egyedül kifordítani, cipőfűzőt kötni, szépen rajzolni, vagy éppen barátságosabbnak lenni a társaikkal. Megbeszéltük, hogy miért jó, ha van célunk: segít abban, hogy fejlődjünk, ügyesebbek és kitartóbbak legyünk. A gyerekek lelkesen osztották meg saját élményeiket, és motiváltan fogadták el, hogy a kisebb-nagyobb célok eléréséhez gyakran türelemre és gyakorlásra van szükség. A beszélgetés során játékos formában is gyakoroltuk a célkitűzést, például egy akadálypályán való végighaladással, ahol minden gyerek saját „kihívását” teljesíthette. Egyes gyerekek kitűzték célnak, hogy a legújabb játékban kirakják a nehezebb formákat, más gyerekek pedig hóember építést tűztek ki célul.
Sokat olyat játékot játszottunk, amik a célunk eléréséhez vezettek. A célok megértését és megfogalmazását segítette egy közös „célfa” elkészítése, amelynek leveleire a gyerekek felrajzolták vagy felragasztották saját kis céljaikat – például „szeretnék megtanulni egyedül felöltözni” vagy „ügyesebben szeretnék rajzolni”. A célkitűzést tovább támogattuk célkártyák segítségével, amelyeken egyszerű, képekkel illusztrált feladatok szerepeltek, mint például a a naposi kötény megkötése önállóan, nehezebb kirakó kirakása önnállóan. Amikor egy gyerek teljesítette az adott célt, megkapta a kártyát – ez motivációt adott, és segítette a sikerélmény megélését.
Ehhez kapcsolódott a „lépésről lépésre” akadálypálya is, ahol a gyerekek különböző állomásokon keresztül haladtak. Minden állomás egy-egy kisebb feladatot jelképezett, amely egy nagyobb cél része volt. A játék végén közösen átbeszéltük, mi volt a cél, és milyen lépésekkel jutottak el odáig.
A gyerekekkel álomországban jártunk, ahol elmeséltem nekik a Boldogvár meséjét, meghallgattuk Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dalát. A dal meghallgatása után mindenki elmondhatta, hogy mi az álma, mire vágyik, mit szeretne elérni. Végezetül segítettünk egy kis békának elérni a célját. Egy feladatlapon elvezettük a békát a legyekhez.