A havi foglalkozás alkalmával a gyermekek megismerkedtek az Aranykulcs című mesével. Melyet a fiúk és lányok is nagy érdeklődéssel hallgattak. A rövid visszatért mondókát az ügyesebbek a mese végén már mondogatták.
Sárkányos színezőt még udvaron töltött időben is színezék.
Munkafüzet 47. oldalán lévő feladat nagyon érdekes volt. Hol érzed a boldogságot? Szinten egy két kivétel nélkül a mellkas területére helyezték de a félelmet szimbolizáló fekete színt a gyomor és fej területén színezék.
Boldogságóra Alapprogram
Fenntartható boldogság
A júniusi boldogságórát beszélgetéssel kezdtük. Sorra vettük, milyen pozitív érzelmek tettek boldoggá bennünket, amiket együtt éltünk át a tanév során. Szóba került a boldogságórák vidámsága, a kirándulások, túrák, az osztálykirándulás felejthetetlen élményei, a közös szereplésekre való felkészülés, az ünnepek, köztük a ballagás megható pillanatai, az örömteli várakozás élménye a Mikulás, a karácsony, a gyereknap alkalmával. De örömet okozott egy jól sikerült feladatmegoldás, a tisztára felmosott folyosó, egy szépen elkészített mézeskalács vagy egy ügyesen elültetett virág látványa.
A feladatok végzése során is a jó hangulat, a vidámság jellemezte a tanulókat. A kíváncsiság gömb során érdekes kérdéseket tettek fel egymásnak, a bot közös felemelésével és a kulcslopó játékban gyakoroltuk az óvatosságot. Elolvastuk és feldolgoztuk az afrikai gyerekekről szóló történetet. Az órát a nyári boldogságfokozó gyakorlatok megismerésével zártuk.
2025. május 28-án az óvodánk is csatlakozott a Kihívás Napjához. Minden csoport részvételével 8.30-tól zenére különböző gimnasztikai gyakorlatok végeztünk az óvoda udvarán. A gyerekek teljes odafigyeléssel próbálták utánozni egy kolléganő, majd egy apuka által bemutatott mozgásformákat. Örömmel mozogtunk gyerekek és felnőttek egyaránt.
Ezután, mi, Méhecske csoportos boldogságórás gyerekek, megtanítottunk a többieknek egy mozgásos mondókát, többször mondtuk el, így kicsik és nagyok is megtanulták.
Közös mozgásunkat szoborjátékkal zártuk. Jelre készítettek álló, ülő, guggoló, egy lábon álló, páros szobrokat. Ezt a játékot mi már többször játszottuk, most már egyre jobban és ügyesebben válnak „igazi szobrokká”.
Ebben a hónapban a boldogságórás tevékenységet egy nevezetes naphoz – a Víz világnapjához kötöttem, melyet március 21-én valósítottam meg. Az előző évhez hasonlóan az idén is csatlakoztunk a Happy-Hét elnevezésű programhoz. Ismereteket szereztek a gyerekek a víz fontosságáról, védelméről. Összegyűjtöttük, mi mindenre használjuk a tiszta ivóvizet. Beszélgettünk arról. hogy kinek van igazán szüksége az iható vízre és, hogy miért fontos a víztakarékosság. Tudatosítani próbáltam bennük, hogy a víz milyen drága kincs az életünkben. A mi lakóhelyünkön az ivóvíz nem jó minőségű, ezért az óvodánkban vízadagoló automatából fogyasztjuk az ivóvizet. Év elején több gyerek nem volt hajlandó „tiszta vizet inni”, most már csak egy-két gyerek nem szereti.
Egyik kedvenc mozgásos tevékenységüket is eljátszottuk: Tűz, víz, repülő. A vízhordásos játék kicsit nehéznek bizonyult számukra, de mindenki önmagához képest szuperül teljesített.
Ráhangolódás után minden tanuló kapott egy-egy napocskát, amelynek sugaraira azt írták, hogy aznap (vagy az elmúlt napokban, hetekben) mi volt az, ami örömöt okozott nekik. Utána aki szerette volna, az megoszthatta hangosan is egy-egy emlékezetes örömpillanatát társaival is. A különleges napok felkerültek a terem falára is, emlékeztetve a gyerekeket arra, hogy bizony, akárcsak a napsugarak olyan természetességgel vesznek körül bennünket az apró örömök is.
Ebben a hónapban a megküzdési technikákat gyakoroltuk.
Tevékenységünket a jégvilágban elő állatokhoz kapcsoltuk, kiemelten a jegesmedvéhez. Egy kis rövidfilmet néztünk meg a jegesmedvéről, életkörülményeiről. Beszélgettünk a filmben látott állatok viselkedéséről, élelemszerzésük nehézségeiről. A gyerekek is megoszthatták, hogy számukra mik okoznak nehézséget, kihívást.
Létrehoztunk egy jégvilágos sarkot, melyben elhelyeztük a jegesmedvét is, amit közösen festettünk.
Hagyományos osztálykarácsonyunk idén egy különleges ajándékkal egészült ki. Karácsonyfadíszeket készítettünk egymásnak. Mindenki kiválaszthatta a neki tetsző sablont, majd kiszínezte kedve szerint. Második lépésben egymásról írtak a gyerekek – a feladat az volt, hogy írjanak társaikról kedves megállapításokat. Lehet az egy jó tulajdonság, egy kedves gesztus tőle, vagy elismerés valamilyen cselekedetével kapcsolatban. Bizony nem ment könnyen ez a feladat, sokszor elhangzott bizonytalanságot sugalló mondat („Mit írhatnék róla?” vagy „Rólam biztosan nem írnak semmi jót!”). Kétszer is időt szántunk még erre a gyakorlatra, de megérte. Az elkészült mondatok nyomtatva (hogy ne ismerjék fel egymás írását) felkerültek a díszekre, és a téli szünet előtti utolsó tanítási napon a gondosan becsomagolt apró ajándékaik mellé ezek a díszek is átadásra kerültek.
Áprilisi óránkon a megküzdési stratégiákkal és az önbecsüléssel foglalkoztunk. Fontos téma ez ötödik osztályban is, és nemcsak az új tantárgyak és új tanárokkal való kapcsolatok tekintetében. Mindennapok során számos olyan helyzetbe kerülnek, amikor magukkal és a környezetükkel kapcsolatban számos kérdés, kétely merül fel. Beszélgetés során közösen összegyűjtöttük azokat a helyzeteket, amelyekkel a gyerekeknek meg kell küzdeniük a mindennapokban. Papírra nyomtatva egyfajta szavazást bonyolítottunk le, s közben maguk is rácsodálkoztak, hogy ha nem is beszélnek róla, a társaik is olyan (vagy hasonló ) problémákkal szembesülnek. Gyűjtöttünk megoldásokat a gyerekekkel, hogyan kezeljék ezeket a nehéz helyzeteket, milyen dolgok (sport, zene, társas kapcsolatok) segíthetnek átlábalni ezeken az akadályokon.
Az adventi időszakban, december 12-én mézeskalács házikókat festettünk. Papírdobozból előre kivágott és megrajzolt formákat festettek be a gyerekek fehér temperával.
Nagyon szépen dolgoztak, így munkáikból sikerült egy kis karácsonyi falut varázsolni. Az óvodánk karácsonyi díszítéséhez járultunk vele hozzá, a „kandallónkat” ékesítette a folyosón.
Nagy örömmel kapcsolódtam be a Boldogságóra Programba Méhecske csoportommal.
A Hála témakör feldolgozását Bagdi Bella: Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek c. dalának meghallgatásával kezdtük. Többszöri meghallgatás után, mozgással is próbálkoztunk, így sokkal jobban tetszett nekik. A répa című ismert mese segítségével próbáltam őket rávezetni, hogy hálásak lehetünk, amiért kis segítséggel elérjük a célunkat. Beszélgettünk, ki miért lehet hálás. Az egyéni gondolataik kifejezése sok gyereknél nehezen ment. A hálafához kezeik körberajzolásával, majd festéssel készítettük el a leveleket. Tevékenységünket a fa mondókájának elmondásával zártuk.