A foglalkozáson le kellett írniuk egy dolgot, amiért hálásak. A cetliket kiragasztottuk az osztályfalra.
Boldogságóra Alapprogram
A megküzdési stratégiákkal ismerkedve a gyerekek örömmel vettek részt a heti foglalkozásokon. Várták mi fog velük a játékok során történnni. Milyen feladatban kell közösen vagy egyedül segíteniük, problémát megoldaniuk, feladatban előre juttatniuk a csoportot, barátaikat. Vidám és mozgalms hét volt.
Apró örömök élvezete
Megpróbáltam vidám hangulatot teremteni, mivel igen hideg volt az idő reggelente. A mindennapos testnevelést relaxációs gyakorlatokat nagyon kedvelik a gyerekek. Lassan érkezik a tavasz, ennek ellenére játékosan örömet vittünk a mindennapokba. Rácsodálkoztunk a minden nap adta apró örömökre, kis sikereikre. Párban és csoportosan táncoltunk. Az ablakba kirakott és közösen gondozott jácintunk a meleg a víz és a napfény hatására kinyílott mindenki nagy örömére. Rózsaszín virágai szemet gyönyörködtetően szépek, az illata pedig belengte az egész csoportszobát. Örömmel mutatták a gyerekek egymásnak és a felnőtteknek. Megillatozta miden gyermek a nap folyamán. Bezzeg Andrea: Újra együtt! című mesét kíváncsian hallgatták meg a gyerekek. Góliát és Pirinkó barátságának története a mesés szemüveg felvétele. A mese bemutatja, hogyan találhatunk rá a mindennapokban az apró örömökre, melyek körbe veszik a gyermekek mindennapjait. Bemutattam Pillanatkapitányt, beszélgettünk a gyerekekkel az érzelmeink szabályozásáról, mit jelent ez a szó számukra. Bemutattam az érzelmi hőmérőt, zónák színeinek megfigyelése, mit is jelent. (nyugalom-zöld zóna, szomorúság-szürke zóna, harag-narancs zóna, düh-piros zóna). Szívmanó: Úgy érzem, megértenek.. a szomorúság feldolgozása. Beszélgetés, magyarázat, közös gondolkodás. A kinyíló jácint virág illatának megérzése, érzelmek hozzá kapcsolása. Tavaszra való ráhangolódás. Tengert ábrázoló terepasztal közös készítése a gyerekekkel, viharon való átkelés a hajtogatott papír hajókkal közösen. Boldogság világnapja március 20. Beszélgetés az érzelmek kezeléséről. Vízzel való kísérletezés, víz fontossága, halmazállapotai, ihatósága.
A fenntartható boldogság témakörben nagyon ügyesen fel tudtak sorolni számukra fontos örömforrásokat, melyek több esetben a társaikkal volt pozitív esemény, érzés. A halacskás tóban a halakat 6-os számkörben a gyerekek kiegészítették. Akinek szüksége volt segítségre, megerősítésre azoknak a felnőttek segítettek. A foglalkozási tevékenységek során nagyon szerették a csoportos játékokat. Örömmel vettek részt benne mindannyian. Az érzelmeiket egyre sikeresebben fogalmazzák és mutatják be. Lehetőségük van mindenkinek az egymástól való tanulásra. Boldogan zártuk ezt a nyár előtti hetet!
Testmozgás
A mozgás során a testmozgás mondókát elmondtuk, majd az énekes játékokat felelevenítettük és tanultunk egy számukra ismeretlen népi játékot, mely nagyon tetszett a gyerekeknek. (Csicseri borsó, bab, lencse..) Beszélgetőkörben meséltek a gyerekek néhányan az élményeikről, megismerkedhettek a BIP havi témájával, mely során a testmozgásról és az egészséges táplálkozásról beszélgettünk gyerekszemmel. Nagyon ügyesen tudtak sorolni különböző sport fajtákat, meglepetésemre még olyanokat is amire én sem gondoltam, hogy ismerhetnek. Pl.: foci, kézilabda, bowling, golf, úszás, futás, gyaloglás, kerékpározás. Ezt kapcsoltam össze a szóvonat játékkal. Nagyon ügyesek voltak többen is. Mi is közösen roptunk egy mozgásos táncot Bagdi Bella dalára, melyet nagymozgással kísértünk, utánoztak, illetve volt, aki javasolt is mozgásformát. Majd a verssel köszöntöttem őket a Gyereknap alkalmából. Jót táncoltunk a Jól érzem magam.. BIP dalra, mellyel örömöt éreztünk és közösen táncoltunk. Részt vettünk a Kihívás napján az ovisainkkal a gumiudvarunkon.
A megbocsátás gyakorlása
A csoportszobába a kisasztalon húsvéti terítőt terítettem, melyre vázában barkát helyeztem el. Kis kosárba húsvéti felakasztható tojásokat és fa festhető hímestojást. A gyerekasztalokra plüss nyuszit, totyogó csibéket helyeztem, a bábtartó alatti kisszekrényre bari, nyuszi és kacsa bábot raktam. Sokat kérdeztek és beszélgettek a gyerekek egymással, többen már mondták, hogy a húsvét jön. A beszélgetőkörben a már meglévő ismereteikre építettem és bővítettem azt. Beszélgettünk a megbocsátás szó jelentéséről gyermekszemmel, kiemelten a bocsánat szóval, illetve a varázsszavakkal. Nagyon ügyesen képesek voltak megfogalmazni gondolataikat. Az ének felelgető dalocskák nagyon tetszettek nekik, vidáman énekelgettek. Majd a Napocskát mindenki átrajzolta, és a lap hátuljára is elkészítette, mely a bocsáss meg érzését tükrözi. Az öblítő üvegből készített nyuszi Gyuszival kukucskáltam be a gyerekekhez a mosdóba. Kisnyusziként csalogattam ki őket a zöld színű nagy szőnyegre. Elénekeltem Hol jártál báránykám… c dalt. A gyerekek válaszoltak. Majd elmondtam a Gyuszi nyuszi húsvétja c. verses mesét. A gyerekeknek felajánlott tojás kiegészítése nyuszi Gyuszinak nagyon tetszett. Többen is ezt választották. Ezek után a homokgyurmával kezdtek többen játszani, mely igen kedvelt szenzoros játék. Használták a napocska rajzot a héten a gyerekek, amikor úgy érezték valakit megbántottak.
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda Könd Utcai Telephely
Óvodánkban vegyes csoportok működnek, ősszel nagyon sok új kisgyermek érkezett, ezért is kiemelten fontosnak tartom az érzelmi intelligencia megalapozását, fejlesztését, meleg, szeretetteljes légkör biztosítását, melyben a hónap témája a Hála sokat segített. Hiszen nem csak a nyári élenyeiket mesélték el a gyerekek, hanem a figyelem fókuszába került, hogy miért is jó óvodába járni, mi az amit a legjobban szeretnek a gyermekek.
Megnézhették a Cirmi óvodába megy című mesét, majd pedig ők maguk is macskává változtak és énekes körjátékokat játszottunk. Hiszen az ének és a mozgás együttese nagyon pozitív élményt ad a gyermekek számára, így mindenki boldog volt. Majd a nagyobb gyermekek el is dramatizálták a mese mondanivalóját. Másnap elkészítették saját magukat cica formájában, és elmesélték mi volt a legjobb óvodai élményük. A teremben elhelyeztem egy hálafát, amire egész hónapban mindennap kiteheti a jelét az a kisgyermek, aki azon a napon valamiért nagyon hálás volt, így fókuszálva tudatosan a figyelmet az apró, pozitív történések észrevételére, megalapozva a gyermekek optimista látásmódját.
A 2.c/1 osztállyal a hála érzésével foglalkoztunk. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek tudatosítsák magukban: mennyi mindenért lehetünk hálásak a mindennapokban, egymásnak, a környezetünknek, vagy akár apró örömöknek.
Az egyik játék során kis csoportokban vagy párokban rövid, néhány perces jeleneteket találtak ki a gyerekek. Ezekben elhangzott egy-egy háláról szóló mondat, például:
„Olyan jó, hogy számíthatok rád, ha baj van.”
„Hálás vagyok a napsütésnek – szeretem, ahogy melengeti az arcomat.”
„Örülök, hogy vagy nekem!”
„De jó meleg ez a pulcsi!”
„Szeretek itt lenni!”
Ezen kívül egy időkapszulát is készítettünk, amelybe a gyerekek olyan gondolatokat írtak, amelyek a jövőre vonatkoznak: mit szeretnének elérni, miben szeretnének fejlődni, milyen változásra vágynak.
Végül közösen elkészítettük az osztály hálafűzérét: erre mindenki feltehetett egy olyan pillanatot, élményt, amelyekért hálás. A fűzér most az osztálytermünket díszíti, és nap mint nap emlékeztet minket arra, hogy mindig van miért köszönetet mondani.
Az óra végén pedig mindenki elfogyaszthatott egy „hála gombócot”, hogy így zárjuk közösen a foglalkozást egy kedves, emlékezetes élménnyel.
Ezek a közös élmények segítik a gyerekeket abban, hogy észrevegyék és értékeljék a mindennapok hála örömeit.
Szeptemberben első hetében megtartottam az első Boldogságórát a tanévben, amelynek középpontjában a hála gyakorlása állt. A téma különösen fontos és aktuális, hiszen a hála tudatos megélése és kifejezése hozzájárul a fiatalok érzelmi jólétéhez, kapcsolataik elmélyítéséhez és az élet pozitívabb szemléletéhez.
Az óra elején közösen beszélgettünk arról, mit jelent számunkra a hála, mikor éreztünk legutóbb hálát, és kinek szeretnénk megköszönni valamit, amit talán még sosem tettünk meg. A tanulók aktívan bekapcsolódtak a beszélgetésbe, többen bátran megosztották személyes élményeiket is. Érezhető volt, hogy a téma megérintette őket.
A foglalkozás fő gyakorlata az volt, hogy minden tanuló levelet írt egy olyan személynek, akinek még sosem köszönte meg igazán, hogy mennyit jelent számára. Előzetesen tisztáztuk, hogy a levél lehet személyes vagy „belső” üzenet is, amit nem feltétlenül kell átadni a címzettnek – a hangsúly a hála érzésének megfogalmazásán volt.
Sokan írtak a szüleiknek, nagyszüleiknek, tanáraiknak, testvéreiknek, de akadt olyan is, aki egy régi barátnak vagy egy osztálytársnak köszönte meg a támogatását. A gyerekek csendben, elmélyülten dolgoztak, és többen meg is hatódtak az írás közben.
A levélírás után közösen beszéltük meg a reflexiós kérdéseket:
– Milyen érzés volt megírni a levelet?
– Mennyire megy könnyen a hála kifejezése a mindennapokban?
Sokan úgy nyilatkoztak, hogy megkönnyebbültek és jó érzéssel töltötte el őket, hogy kimondták, amit eddig nem mertek vagy nem gondoltak fontosnak. Azt is többen megfogalmazták, hogy a hála kifejezése nem mindig könnyű, de most rájöttek, milyen nagy ereje van.
Összegzésként elmondhatom, hogy a Boldogságóra célja – a hála tudatosítása és gyakorlása – teljes mértékben megvalósult. A tanulók mélyebb önismeretre tettek szert, és olyan érzelmi élményekkel gazdagodtak, amelyek hozzájárulhatnak hosszú távú jóllétükhöz.
A következő hónap témájához kapcsolódva továbbra is szeretném bátorítani a tanulókat az érzelmeik felismerésére, megfogalmazására és megosztására – hiszen ezek az élmények az egészséges önértékelés alapjai.
A hatodik osztályosokkal a Boldogságóra program keretében a hála témakörével foglalkoztunk.
Az óra célja az volt, hogy a tanulók felismerjék, milyen fontos szerepet játszik a hála a boldogságukban és kapcsolataikban. A beszélgetést közös gondolkodással és egy rövid történet feldolgozásával indítottuk, amely érzelmileg is ráhangolta őket a témára.
Ezután megbeszéltük, miért érdemes hálásnak lenni, majd mindenki készített egy „hálakártyát” vagy egy kis „hálanaplót”, amelyben személyes élményeken keresztül fogalmazták meg, miért és kinek éreznek hálát.
A tanulók szívesen osztották meg gondolataikat, és nagy örömmel alkottak.
A létrehozott munkákból egy közös „hála-falat” is készítettünk. Az óra végén sokan megfogalmazták: jó érzés volt visszatekinteni azokra a dolgokra, amelyekért hálásak lehetnek a mindennapokban.