Szeptemberben első hetében megtartottam az első Boldogságórát a tanévben, amelynek középpontjában a hála gyakorlása állt. A téma különösen fontos és aktuális, hiszen a hála tudatos megélése és kifejezése hozzájárul a fiatalok érzelmi jólétéhez, kapcsolataik elmélyítéséhez és az élet pozitívabb szemléletéhez.
Az óra elején közösen beszélgettünk arról, mit jelent számunkra a hála, mikor éreztünk legutóbb hálát, és kinek szeretnénk megköszönni valamit, amit talán még sosem tettünk meg. A tanulók aktívan bekapcsolódtak a beszélgetésbe, többen bátran megosztották személyes élményeiket is. Érezhető volt, hogy a téma megérintette őket.
A foglalkozás fő gyakorlata az volt, hogy minden tanuló levelet írt egy olyan személynek, akinek még sosem köszönte meg igazán, hogy mennyit jelent számára. Előzetesen tisztáztuk, hogy a levél lehet személyes vagy „belső” üzenet is, amit nem feltétlenül kell átadni a címzettnek – a hangsúly a hála érzésének megfogalmazásán volt.
Sokan írtak a szüleiknek, nagyszüleiknek, tanáraiknak, testvéreiknek, de akadt olyan is, aki egy régi barátnak vagy egy osztálytársnak köszönte meg a támogatását. A gyerekek csendben, elmélyülten dolgoztak, és többen meg is hatódtak az írás közben.
A levélírás után közösen beszéltük meg a reflexiós kérdéseket:
– Milyen érzés volt megírni a levelet?
– Mennyire megy könnyen a hála kifejezése a mindennapokban?
Sokan úgy nyilatkoztak, hogy megkönnyebbültek és jó érzéssel töltötte el őket, hogy kimondták, amit eddig nem mertek vagy nem gondoltak fontosnak. Azt is többen megfogalmazták, hogy a hála kifejezése nem mindig könnyű, de most rájöttek, milyen nagy ereje van.
Összegzésként elmondhatom, hogy a Boldogságóra célja – a hála tudatosítása és gyakorlása – teljes mértékben megvalósult. A tanulók mélyebb önismeretre tettek szert, és olyan érzelmi élményekkel gazdagodtak, amelyek hozzájárulhatnak hosszú távú jóllétükhöz.
A következő hónap témájához kapcsolódva továbbra is szeretném bátorítani a tanulókat az érzelmeik felismerésére, megfogalmazására és megosztására – hiszen ezek az élmények az egészséges önértékelés alapjai.

A hatodik osztályosokkal a Boldogságóra program keretében a hála témakörével foglalkoztunk.
Az óra célja az volt, hogy a tanulók felismerjék, milyen fontos szerepet játszik a hála a boldogságukban és kapcsolataikban. A beszélgetést közös gondolkodással és egy rövid történet feldolgozásával indítottuk, amely érzelmileg is ráhangolta őket a témára.
Ezután megbeszéltük, miért érdemes hálásnak lenni, majd mindenki készített egy „hálakártyát” vagy egy kis „hálanaplót”, amelyben személyes élményeken keresztül fogalmazták meg, miért és kinek éreznek hálát.
A tanulók szívesen osztották meg gondolataikat, és nagy örömmel alkottak.
A létrehozott munkákból egy közös „hála-falat” is készítettünk. Az óra végén sokan megfogalmazták: jó érzés volt visszatekinteni azokra a dolgokra, amelyekért hálásak lehetnek a mindennapokban.